Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-23 / 70. szám
4 1996. március 23., szombat Közélet ÜJ KELET Bányász Jánosné nyilatkozata „A rendes munkaadó eddig is hozzátett...” Palotai István tudósítása Bányász Jánosné dr., az MSZP országgyűlési képviselője a párt legutóbbi, nyíregyházi sajtótájékoztatóján a közalkalmazotti törvény módosításáról nyilatkozott. Az 1992- ben elfogadott törvényt 1993- ban módosították: ez volt az a bizonyos eset, amikor „kitört” a botrány az F kategória miatt. A jelenlegi módosítás ezt is rendbe kívánja tenni. Az A 1 kategória alapbérösszegét 14 500 forintban határozza meg, bár ehhez minden „rendes” munkaadó eddig is hozzátett valameny- nyit. Erre az állam összesen 18 milliárd forintos garanciát ad. Az új rendelkezések szerint kizárt az, hogy „lehet” alapon az F kategóriába soroljanak egy pedagógust, csak a végzettség számít. Létrehozzák a G kategóriát is a legmagasabban kvalifikált munkaerők bérezésére. A teljes bértábla 10—11 csoportot különböztet meg, jelenleg ezzel „birkóznak” a Munkaügyi Minisztérium szakértői. A bértáblázat ugyan garantálja a 15 százalékos béremelést, de az nem alanyi jogon jár, hanem a táblázatban szereplő összegben már benne foglaltatik. Magyarán: aki eddig többet kapott, mint ami a besorolása által minimálisan járt, lehet, hogy csak a kettő különbségét kapja meg. A módosítás 650 ezer közalkalmazottal számol. Megváltoztatja a helyi és regionális jellegű utasítások egyes pontjait, változtat a fegyelmi eljárás rendjén is, valamint jogharmonizációs szerepe is van. Megszűnik a „menedzserszerződések” esetében az ötéves bérnek megfelelő végkielégítéskötelezettség, illete egy évre csökken. A színészek, akik többször is egy helyre szerződnek, ezzel — az új rendelkezések értelmében — végkielégítési jogot szereznek. A módosítás az egészségügyre, az oktatásra, a közművelődésre, az önkormányzati dolgozókra, a fegyveres testületekre, a honvédség és a rendőrség polgári alkalmazottaira egyaránt érvényes lesz, amennyiben megszavazzák. Aki már F kategóriás, nem sorolják vissza. A béremelések nem mindenhol az alapbérben jelentkeznek, hanem a pótlékokban. A módosításra égető szükség van. Nyíregyházának például — az F kategória bevezetésekor— 280 milliós hitelfelvételi kötelezettsége lett. Még folyik a béralku. Még tartanak az egyeztetések, de előreláthatólag nemsokára a parlament elé kerül a módosító javaslat—mondotta végezetül a szocialista képviselőnő. Fogászati térítési díjak A fogkő-eltávolítás és az ínykezelés ingyenes MTI A fogászati beavatkozások jelentős részénél csökkenthető a térítési díj, teljes körű ingyenesség azonban — az eddigieken túl — csak fogkő-eltávolítás és fogínykezelés esetén biztosítható. Egyebek között ez áll abban a szakértői anyagban, amelyet csütörtökön hagyott jóvá a népjóléti tárca vezetése. Az előterjesztést — a hozzá kapcsolódó finanszírozási jogszabállyal együtt — várhatóan április elején tárgyalja a kormány — értesült az MTI minisztériumi forrásból. A fogászati térítési díjak felülvizsgálatát még januárban jelentette be Horn Gyula miniszterelnök. Azóta a kormány nem foglalkozott a kérdéssel, a fogászatok finanszírozására fordítható összeget ugyanakkor 2,5 milliárd forinttal növelték az egészségbiztosító idei költségvetésében. A szakértők számításai szerint ez a pénz kevés arra, hogy a betegek számára ismét ingyenes legyen minden fogászati beavatkozás. Térítés- mentessé tehető viszont a fogínykezelés és a fogkő-eltávolítás. A keret arra is lehetőséget biztosít, hogy számos beavatkozásnak — például a tömésnek, a gyökérkezelésnek — csökkentsék a térítési díját. A tb költségvetésében félmil- liárd forinttal az úgynevezett a protetikai ellátások keretét is megemelték. Ezáltal bizonyos lakossági csoportok — például a rokkantak — számára ismét ingyenesek lehetnek a protetikai munkák. A szakértői anyag szerint a pénz arra is elegendő, hogy a kivehető fogszabályzókért (az összes fogszabályzó háromnegyede ilyen) a jövőben ne kelljen fizetniük a szülőknek. A tervezett intézkedések nem érintenék a tavaly megállapított, például a sorkatonákra, a kismamákra és a közgyógyellátottak- ra vonatkozó kedvezményeket. Görögország és az Alföld Az ORFK sajtótájékoztatója Hol nyaralunk? Idegenrendészet, fegyvertartás _ 1/ rtrl n f tn 1 p í pivi U11 rv D ■ ■ d „ —~ * X,, , .. ^^ , MT I A magyarok úticéljainak toplistája az idei nyári szabadságok idején: Görögország, Olaszország, Németország, Ausztria, Spanyolország, Románia és Bulgária, Nagy- Britannia. Mindez a GFK- Hungaria Piackutató Intézet egy reprezentatív felméréséből derül ki. A következtetésekről az intézet pénteken tájékoztatta az MTI-t. A felmérésből kitűnik: a nehéz gazdasági helyzet ellenére az eredmények ugyanazt mutatják, mint az 1995-ös szezon előtt. Az idén is a lakosság egyhar- mada tervezi, hogy szabadsága idején utazik. A pihenést sokan ismét belföldön kívánják eltölteni, a megkérdezettek mintegy kétharmada nyilatkozott így. Különösen a Balaton és az Alföld, valamint a kelet-magyarországi városok népszerűek. Az üdülést tervezők mintegy 40 százaléka az idén külföldön szeretné tölteni szabadságát. Elsősorban a Földközi-tenger medencé-' je az úticél. Veszítettek vonzerejükből a nyugat- európai országok, egyebek közt Németország és Ausztria is. A tengerentúlra is csak nagyon kevesen készülnek. Utazási eszközként legtöbben a személygépkocsit és a vasutat választják, a repülőt mintegy 10 százalék veszi igénybe. MTI Az idegenrendészeti helyzetről, a Magyar Helsinki Bizottság fogdamegfigyelő missziójáról és a lőfegyver- tartásról számoltak be pénteken a Közbiztonsági Főigazgatóság illetékesei az Országos Rendőr-főkapitányság budapesti sajtótájékoztatóján. Mint Borsányné Czégény Julianna ezredes elmondta: a napokban hirdetik ki az 1994 májusában életbe lépett idegen- rendészeti törvény módosítását célzó kormányrendeletet. Ennek értelmében több ponton liberálisabbá válik a jelenlegi szabályozás: azok a külföldiek például, akik nem megfelelő dokumentumokkal tartózkodnak Magyarországon, lehetőséget kapnak arra, hogy augusztus 31-ig minden hátrányos következmény nélkül rendezzék státuszukat. A jövőben a meghívólevél — az eddigi gyaHazánkban is terjed a tbc A világon évente 3 millió áldozat korlattal szemben — huzamosabb, egy éven túli tartózkodásra is feljogosít majd. Lehetővé válik az is, hogy az intézmények egyetlen meghívólevéllel láthassanak vendégül külföldi csoportokat. 1995-ben egyébként mintegy 30 ezer külföldi kérte tartózkodási engedélyének ideiglenes meghosszabbítását, huzamos hosszabbítást pedig csaknem 24 ezren igényeltek. A kérelmezők elsősorban román, jugoszláv, kínai, illetve ukrán állampolgárok voltak. A bevándorlási kérelmek száma évente ötezer körül alakul, és bár a kormány döntésének értelmében '95-ben és '96- ban is kétezer, nem magyar nemzetiségű személy telepedhet le Magyarországon, az ilyen igények száma igen csekély. A kiutasítottak száma tavaly több mint 17 ezer, a kitoloncoltaké pedig több mint 11 ezer volt. B. Szabó Ernő ezredes a Magyar Helsinki Bizottság missziójáról elmondta: a belügyminiszter által is támogatott kezdeményezés keretében az emberi jogi szervezet tagjai Budapest és négy megye rendőrségi fogdáit keresik fel június 30-ig. Hozzátette: történtek lépések a fogva tartás körülményeinek javítására, de több ilyen helyiségre lenne szükség, illetve a meglévők jelentős része is felújításra szorul. Az európai követelményeknek mindössze tizennyolc rendőrségi fogda felel meg. Baracsi Imre alezredes a lőfegyvertartás kapcsán előrebocsátotta: a bűncselekményeket az esetek döntő többségében illegálisan tartott fegyverekkel követik el. Az engedélyezett fegyverekkel évente kevesebb mint tíz esetben élnek vissza. Az illetékes cáfolta, hogy a rendőrség meg akarná fosztani a polgárokat az önvédelem lehetőségétől: bár a lőfegyverek engedélyezése valóban szigorú feltételekhez kötött, a gáz-, illetve riasztópisztolyok legális tartása a többség számára könnyen megoldható. Hazánkban egyébként több mint 187 ezer lőfegyvert tartanak nyilván polgári személyeknél, nagy részük vadász- fegyver. \ Hírről hírre Palotai 1. kommentárja A Budapest Bank- „tőke- injekció” parlamenti vizsgálóbizottságának vezetője, Kása Lajos (Fidesz) lemondott tisztéről, mert nem volt hajlandó nevét adni egy olyan eredményhez, amivel az általa vezetett bizottság elő akar hozakodni. Tény, hogy a bizottság szabálytalanságok sorozatát fedezte fel — ezt a jelentés nem is kívánja elhallgatni, nem így az azokat elkövetők nevét! Sajátságos. Mindenesetre a bizottság kormánypárti tagjai így tartják helyesnek. Ungár Klára például egyenesen kijelentette, hogy a parlamenti vita során majd — aki akarja — követelheti a szabálytalanságokat elkövetők megnevezését. Érthető! A hetvenakár- hány százalékos kormány- párti többségű parlament majd — eddigi akarata ellenére — megszavazza, mondassák ki ország-világ előtt, hogy igenis X, Y súlyos hibát követett el. A politika mindig tartalmazott farizeus elemeket, de Ungár eme kijelentése kissé már túllép az álszentség eddig elfogadott gyakorlatának határain. Az ugyanis a Napnál is világosabb, hogy amennyiben a kormánypárti többségű bizottság nem tette, a pénum pláne nem fogja megtenni! Egy önmagát megnevezni nem kívánó SZDSZ-es honatya maga is megütközött a dolgon, és úgy véleményezte az „ungári” megnyilatkozást, hogy az illető hölgy néha neméhez nem illő hangvételt használ, azonban az a tizenegy milliárdocska igazán nem olyan nagy ügy — ennél sokkal nagyobb disz- nóságok is vannak —, különben sem történt túl nagy törvénysértés, inkább szabálytalanság. Igazán vége lehetne már a tisztességtelen és szemérmetlen — Uram bocsá’, a közvéleményt semmibe vevő és hülyének tekintő — nyilatkozatoknak, mert amit a kormány nehézségei közepette keservvel felépít a bizalom terén, azt egy-egy ilyen átlátszó tévényilatkozat, mint Ungár Kláráé, egyetlen perc alatt képes lerombolni. A világon szinte mindenütt, így hazánkban is terjed a tuberkolózis. A tbc-sek száma 1991 óta ismét emelkedik; 1990-ben 3658, tavaly már 4338 új beteget regisztráltak Magyarországon — hangzott el a tuberkolózis világnapja alkalmából rendezett pénteki budapesti sajtótájékoztatón. A 80-as évek végén még úgy tűnt, hogy az évszázad végére a világon már csak elszórtan fordulnak majd elő tuberkoló- zisos esetek, a 90-es években azonban újra járvány szerűen terjed a megbetegedés. Ma a világon évente nyolcmillióan betegednek meg tbc-ben és közülük csaknem hárommillióan vesztik életüket a kór következtében — mondta Kozma Dezső, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgató-helyettese. A kedvezőtlen tendencia oka szinte mindenütt, így hazánkban is, az anyagi-szociális helyzet romlása; az, hogy az emberek nem fordítanak, fordíthatnak kellő figyelmet egészségük megőrzésére. Nem kevésbé fontos tényező az sem, hogy évről évre kevesebben vesznek részt a ma már csak elvileg kötelező tüdőszűréseken, pedig a betegek 40 százalékát ilyenkor szűrik ki. A tbc elsősorban a társadalom perifériájára került embereket veszélyezteti, ám miután a betegség kórokozója levegő útján terjed, senki sem érezheti magát biztonságban — figyelmeztetett a főorvos. Ha viszont időben felfedezik a bajt, ha a tünetek (köhögés, délutáni hőemelkedés, esetenként fogyás, fáradékonyság, mellkasi fájdalom) jelentkezésekor orvoshoz fordul a beteg, a gyógyszeres kezelés eredményes lehet. A teljes gyógyuláshoz ugyan hosszú, több hónapos kezelésre van szükség, de a fertőzőképesség már néhány hét alatt megszűnik. Ezután a kórházból hazaengedik a betegeket, akik közül, sajnos, sokan annak ellenére sem szedik rendszeresen gyógyszerüket, hogy az számukra ingyenes. Emiatt a betegség kiújulhat, és a pácienseknél olyan kórokozók jelenhetnek meg, amelyekre hatástalanok a medicinák. A szakemberek ezért napjainkban a gyógyszerszedés szigorú betartatását tekintik az egyik legfontosabb feladatnak. A járvány terjedésének megállításához segítséget nyújthatnak az általában alapítványi támogatással megszervezett, főként a hajléktalanok között végzett szűrések. Az kisgazdapárt saltótájékoztatúla Leváltották a megyei főtitkárt (Folytatás az I. oldalról) A pártnak 1993 óta tagja, és kinevezése előtt a nyíregyházi szervezet titkára volt. Amint elmondotta: napi kapcsolatot kíván folytatni a tagsággal, személyesen foglalkozván személyes problémáikkal. Tulajdonképpen munkáját ott akarja folytatni, ahol — mint városi titkár — abbahagyta. A polgári tagozat létrehozását rendkívül fontosnak tartja, valamint azt, hogy minél több diplomás kerüljön a tagok sorába. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy elfordulna a párt bázisát képező rétegektől. Az új városi titkár Sörényi István villamosmérnök lett, aki elmondta: az emberekért, a lakosságért kíván tenni és dolgozni. Kávássy Sándor országgyűlési képviselő néhány mondatban kitért a március 14-ei Torgyán-beszédre is. Elmondotta, hogy a magyar történelmi hagyomány is tartalmaz olyan példákat és elemeket, amikor a politikai ellenfelek nem édes rózsámnak és tubámnak nevezték egymást, hanem sokkal kellemetlenebb jelzőkkel illették egymást, mint amint azt a párt elnöke tette. Példaként a kommunista rezsim hangvételét is felhozta, ahogy a nemességről beszélt. Röviden kitért az oktatás helyzetére is, és kijelentette, hogy a nyolcosztályos gimnáziumi rendszer 1945-ig kiválóan működött — ezrével, százezrével bocsátva ki a kiművelt emberfőket. Az országnak igenis szükséges van az elitre, ahol az ország dolgait kiművelt emberfők intézik. A városi költségvetéssel kapcsolatos kisgazda álláspontra és a gázprogrammal összefüggésben lévő kérdésekre röviden visszaté/ rünk.
