Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-22 / 69. szám
/ 1996. március 22., péntek Magyar Távirati Iroda Merénylet a biztos ellen Csütörtökre virradóra a dél-oroszországi Sztavropolban merényletet követtek el a területi katonai biztos helyettese, Andrej Janyenko ezredes ellen. Az orosz tiszt súlyos, életveszélyes állapotban fekszik a helyi kórház sebészeti osztályán. Az ezredes egyedül utazott gépkocsiján a városközpontban, amikor a jármű felrobbant. Janyenkót számos sérüléssel azonnal a városi kórház sebészetére szállították, ahol több bonyolult műtétet hajtottak végre rajta, de egyelőre nem sikerült a kómából feléleszteni. Csecsen támadások Az elmúlt 24 órában Groznijban a csecsen fegyveresek 15 alkalommal nyitottak tüzet a belügyi csapatok állásaira, hétszer pedig a hadsereg egységeire, s két támadást intéztek az orosz belügyminisztérium ideiglenes kirendeltségének épülete ellen. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint egy katona életét vesztette, nyolc megsebesült. A leghevesebb harcok a csecsen főváros északnyugati részén fekvő ipari negyedben folynak. \ <i 4 Síita fenyegetés Libanonban A Dél-Libanonban harcoló Hezbollah Irán-barát síita szervezet csütörtökön azzal fenyegetőzött, hogy észak-izraeli települések ellen intéz támadást, ha az izraeli hadsereg dél-libanoni polgári célpontokra támad — jelentette a Reuter. Az izraeli fegyveres erők szerdától több Hezbollah-állást támadnak, válaszul arra, hogy Ugyanaznap a síita szervezet egyik öngyilkos merénylője kioltotta egy izraeli katonatiszt életét. A Hezbollah élesen ellenzi az arab—izraeli megbékélést. Hisztéria a kurdok miatt Aggodalom és pánik lett úrrá a román tengerparton fekvő, többségében török-tatár lakosságú Techirgiol fürdőtelepülésen arra a hírre, hogy a Minerva szállodában csaknem száz, különböző európai országokból turistaként érkezett kurd harcos tanácskozik, s hídfőállást kíván létrehozni Románia e számukra kedvező, a török határhoz nem messze fekvő sarkában — jelentette csütörtökön reggel megjelent helyszíni tudósításában a bukaresti Ziua című napilap. Személyi ellentétek az RMDSZ-ben A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Csíkszeredái tanácskozásán felmerült személyi nézeteltérések nem veszélyeztetik az RMDSZ egységét és létét — így foglalt állást az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsa szerda estébe nyúló zártkörű értekezletén. A megbeszélésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök is. A kötetlen vita során többen bírálták mind Markó Bélát, mind Tőkés Lászlót, és felmerült a Szőcs Géza kolozsvári költő RMDSZ-hez fűződő kapcsolatainak egész kérdésköre is. A területi elnökök a végső döntést az RMDSZ csütörtökön összeült Operatív Tanácsára bízták. MDF: Antall József szellemében Lecsengőben a felzúdulás Fekete Tibor (Új Kelet) (Folytatás az 1. oldalról) Úgy ítélik meg, hogy az MDF-ből kivált korábbi vezetők elárulták a pártot, és választóikat is becsapták, hiszen pártuk parlamenti helyeit használják fel saját érvényesülésükre. A megyei választmány, a szervezetek és a tagok egyetértésben támogatják Lezsák Sándort. Szövetségeseiknek továbbra is a szélsőségektől mentes pártokat és szervezeteket tekintik, amelyekkel közösek az alapértékeik. A tizedik országos gyűlést követő felzúdulás lecsengőben van, a helyzet stabilizálódik. Mint azt Petróczki Ferenc megyei választmányi elnök elmondta, a kilépők és az új tagok számát összevetve még 176 fővel nőtt is a taglétszámuk. Megyénkben nem alakult az MDNP-nek szervezete, és tudomásuk szerint senki sem szándékozott belépni az új pártba. A történteket nem pártszakadásnak tekintik, hanem csak a parlamenti frakcióból léptek ki a volt miniszterek és a párt prominens személyiségei. A kormány centralizációs törekvései meglátszanak a legújabb, úgynevezett csődtörvényen is. Csak az önkormányzatokat teszi felelőssé a csőd bekövetkeztéért. Ugyanakkor a kormány intézkedések sorával a települések költségvetését terheli a különböző feladatok áthárításával. Pedig nem mindig a felelőtlen gazdálkodás az oka annak, hogy egy önkormányzat pénzügyileg ellehetetlenül. Petróczki Ferenc hangsúlyozta: „A budapesti aszfaltos utcáról könnyű kritizálni a kistelepülések nagy infrastrukturális beruházásait”. A kormány célja visszaállítani a kijárásos, osztogatós és centralizált irányítási módszereket. Az MDF megyei választmánya veszélyben érzi az ön- kormányzatok függetlenségét. Szekeres Imre sajtótájékoztatója A szélsőjobb felfedte Érdekes válaszokat kaptunk szerdán dr. Szekeres Imrétől, az MSZP frakcióvezetőjétől, a párt alelnökétől, amikor politikai tájékoztatója után a sajtó képviselőinek kérdéseire felelt. Az első, a mezőgazdaság támogatási rendszeréről, méghozzá annak gyakorlati, kézzel fogható eredményeiről szólt. Palotai István tudósítása — Mindezek koordinálására jöttek létre a terméktanácsok — kezdte meg a válaszadást a frakcióvezető. — Az tény, hogy még nem működik zökkenők nélkül. Gyakorlatilag ezeknek a terméktanácsoknak a feladata a támogatások igazságos és helyes elosztása, valamint a termékkel kapcsolatos egész termelési szektor működtetése; a termeléstől az exportálásig, az értékesítésig. Ehhez már minden lehetőség a kezükben van, az más kérdés, hogy sok esetben konfliktusaikat nem oldják meg „házon belül”, hanem mindezt a kormányra akarják hárítani. — Mi a véleménye a koalíció stabilitásáról? Felül kell-e vizsgálni a koalíciós szerződést? — A tagság többsége a koalíciót életképesnek tartja. Természetes alaphelyzet, hogy a koalíció nem más, ,njint együttkormányzás és egyben versenyhelyzet. Egy ötvennégy százalékos többségben lévő párt előtt három lehetőség áll. Az egyik az önálló kormányzás, ennek viszont az a hátránya, hogy a megvalósítandó feladatok közül csak annyit tud elérni, amennyit a támogatottsága enged. A második variáció az, hogy a párt új koalíciós partner után néz. Azt hiszem, a mai helyzetben ez illuzórikus, és elvileg csak lehetőség... A harmadik pedig a jelenlegi koalíció fenntartása. — A kormányfőnek az utóbbi hónapokban, úgy tűnik, javult a kapcsolata a sajtóval. Ugyanilyen pozitív változás következett be közte és a párt többi vezetője között is ? — kérdezte lapunk munkatása. Az alelnök a következőket válaszolta: — A sajtó és a politikusok közti viszonyt általában a sajtó magatartása határozza meg. A sajtó egyetlen becsületes alapmagatartása csak a kritikus hangvétel lehet. — Hogy kívánja támogatni a szabolcsi „nadrágszíj’’ parcellák gazdáit a kormány? — Ez valóban helyi gond — jelentette ki Szekeres Imre. — Az ország többi részében a gazdaságok méretei megfelelnek az optimálisnak. Ez annál is szándékát inkább fontos kérdés, mert a megye sorsa erősen függ a mezőgazdaságtól, és azért, mert az üzemek hatékonyságát az üzemek nagysága fogja eldönteni. Minden eszközzel támogatni kívánjuk a szövetkezések minden formáját. A termelőeszközök elérhetőségének biztosítása ugyanilyen lényeges teendő. — Mit szól alelnök úr a március 14-ei és 15-ei jobboldali megnyilatkozásokhoz? Fennáll ön szerint az ország nemzeti szocialista irányba való elmozdulásának veszélye? —Az ellenzéki pártokra az a jellemző, hogy úgy politizálnak, mintha a jövő héten — és állandóan — választások lennének. A győzelmet nem a kampány, hanem a kormányzás minősége fogja eldönteni. Magyarországon kezd kialakulni egy négypólusú politikai rendszer. A baloldalt az MSZP, a liberálisokat az SZDSZ, a kisgazdák a szélsőjobbot, a többi konzervatív párt a mérsékelt konzervatív erőt képviseli. A szélsőjobb március 14-én felfedte arcát, felfedte igazi szándékait! Ettől természetesen kellő távolságöt kell tartanunk. Különbéri áz á meggyőződésünk, hogy az FKgP nem azonos Torgyánnall Egy pártot nem szabad egyetlen személy megnyilvánulásai alapján megítélni... \ Hírről \ hírre Palotai István kommentárja Úgy tűnik, Amerika tényleg elszánta magát, hogy meggátolja Európa három részre szakadását... Warren Christopher amerikai külügyminiszter moszkvai útját megelőzően látogatást tett Prágában, ahol a kelet-közép-európai államok külügyminisztereivel folytatott megbeszéléseket. Azzal, hogy Szlovákiát a szlovák—magyar alapszerződés aláírására, míg hazánkat és Romániát az alapszerződés létrehozására szólította fel, tanújelét adta, hogy valóban komolyan gondolja hazánk — és a többi érintett állam — felvételét a NATO-tagállamok sorába. A sürgető jellegű kijelentések mind arra utalnak, hogy az USA elszánta magát a valóban nagy lépésre a NATO kelet-európai kiszélesítése ügyében — egészen a volt Szovjetunió határáig, sőt, beljebb... Problémáinkat azért kell sürgősen megoldanunk — és ebben szomszédaink legalább ennyire érdekeltek -—, mert a NATO nem hajlandó újabb tagállamok közötti feszültséggócokat importálni... Kijelentései és a találkozó időzítése — hiszen Prágából egyenest Moszkvába repül — még nyomatékosabbá teszi szavait, most már biztos, hogy értünk, érdekünkben kíván szót emelni, és főleg megnyugtatni az orosz vezetést, hogy a terjeszkedés nem ellenük, nem az ő veszélyeztetésükre irányul. Moszkvai szemszögből a prágai találkozó ténye (főleg így, az elhangzottakkal egyetemben) nem más, mint Oroszország kész és megmásíthatatlan tények elé állítása... Remélhetőleg sikerül Christophernek meggyőznie őket baráti szándékáról, nekik meg az ellenzéket és a népet (a választókat) arról, hogy ettől nem csorbul Oroszország „nagyhatalmi” státusa... Amikor annak idején le kellett mondanom az autómról, azzal vigasztaltál, hogy a busz környezetkímélőbb. Amikor le kellett mondanom a buszbérletemről, azzal vigasztaltál, hogy a gyaloglás egészségesebb. Tegnap tönkrement a cipőm... Szóljál már valamit! Törvény a negyedik hatalomról Kormányülés MTI Nem hozott határozatot a kormány csütörtöki ülésén a nyugdíjkorhatár emelésének ügyében. A kabinet úgy döntött, hogy április közepén, a nyugdíjreform addigra elkészülő koncepciójának ismeretében foglal állást e kérdésben. A nyugdíjkorhatáremeléséről szóló törvényjavaslatot a kabinet a reformkoncepcióval együtt kívánja az Országgyűlés elé teijeszteni április végén,annak érdekében, hogy a parlamenti képviselők az összefüggések ismeretében megalapozott döntést hozhassanak — jelentette be a kormányülést követő sajtó- értekezleten Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár. A kormány február 18-án tárgyalt a nyugdíjkorhatáremelésről, és akkor úgy határozott, hogy a nyugdíjbiztosítási önkormányzat véleményének ismeretében tér majd vissza a témára. (Folytatás az 1. oldalról) Az MSZP alelnöke első témaként a médiatulajdonlási kérdésekre adott választ. — Az elektronikus média — mint „negyedik hatalmi ág” — a törvény megalkotásakor ebből a szempontból különös figyelmet érdemel, ezért megpróbáltuk megakadályozni a monopóliumok kialakulását. Ez természetesen politikai kérdés is. A jelenlegi szabályzók tiltják, hogy ugyanaz a tulajdonos egynél több médiahordozónál többségi tulajdont szerezzen. A törvény különben kimondja, hogy évről évre felül kell vizsgálni a monopóliumellenes szabályokat, hogy az ne lehessen ésszerű törekvések gátja. Jánosi György elmondta továbbá, hogy világszerte erősödik az integráció az írott és az elektromos sajtó között, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a tévé elszívja a reklámokat, ezért egy újság újabban csak akkor számíthat teljes rentabilitásra, ha valahol kapcsolódik a tévével, a rádióval. Arra a kérdésre, hogy a médiatörvény követelte átalakulások költségeit (22 milliárd forint!) miből lehet majd finanszírozni, a következő választ adta: — A jelenlegi költségeket a költségvetési tartalékokból fizetjük. A törvény azonban előírja, hogy a költségvetés módosításakor figyelembe kell venni ezt a tételt is, és fel kell tölteni ennek a törvénynek a „végrehajtási számláját”. A költségek három tényezőből állnak: az Antenna Hungária, a rendszerek felállítása, valamint a Duna TV költségeiből. Az írott sajtó egyik képviselője nyugtalanságának adott hangot, amikor a hirdetések 0,5 százalékos megadóztatásáról érdeklődött. Az MSZP alelnöke válaszában kijelentette, hogy ő sem ért egyet vele, és lehet még beszélni a dologról... A helyi tévék és rádiók témakörében hangzott el a legtöbb kérdés. Jánosi György a következőket mondta: — A koncessziós díjakat fejlesztésekre kell fordítani. Ez nem biztos, hogy pénzbeni visszatérítést jelent az üzemeltetőknek, hanem sokkal inkább adókedvezmények formájában képzelhető el. Figyelembe kell venni a reklámtorta nagyságát. A koncesszió összegét helyesen kell meghatározni, mert ha keveset kérünk, rosszul járunk, ha meg sokat, akkor nem sikerül a tender. A helyi stúdiókat nagyban érinti az új törvény. Valószínűleg az elektronikus sajtó esetében is a jövő a regionális együttműködésé. A frekvencia nemzeti kincs, úgy is kell gazdálkodnunk vele. Az ellenőrzést egy monitoring szolgálat fogja gyakorolni, hogy a frekvenciákkal, illetve azok eladásával ne lehessen manipulálni. Az önkormányzati tulajdonban lévő városi tévék kuratóriumait is mentesíteni kéne a politika nyomása alól, ne a pártok delegáljanak küldötteket.
