Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-21 / 68. szám
1996. március 21., csütörtök Panoráma F arkas vadászverseny F ehéroroszországban A fehérorosz kormány országos vadászversenyt hirdetett a veszélyesen elszaporodott farkasok kilövésére: a legtöbb ordast elejtő vadászokat pénzdíjjal, illetve „ehető” vadak elejtésére jogosító pontokkal jutalmazzák. Fehéroroszországban az elmúlt télen szaporodtak el a háziállatokra is ráfanyalodó ragadozók a populáció ritkításának elhanyagolása és az Oroszország felőli tömeges bevándorlás következtében — írta az AFP. A nagy hagyományú fehér—orosz toportyánvadászok — mivel az elejtett farkasok után nem kaptak pénzt az államtól—az elmúlt években jövedelmezőbb vadállatok, így szarvasok és vaddisznók kilövésére adták a fejüket. A ragadozók különösen a ritkán lakott területeken szaporodtak el, főként az ukrajnai Csernobillal határos, sugárfertőzés miatt elnéptelenedettkörzetben. Egyedül Vi- tyebszk környékén 2760 farkast számláltak a múlt év végén, míg korábban 1800 körül stagnált a farkasállomány. A farkasok elszaporodásával egy időben 50 százalékkal ritkult a vadállomány a fehérorosz erdőkben, s a táplálék nélkül maradt ragadozók, amelyeknek évenként és fejenként 1 tonna húsra van szükségük a fennmaradáshoz, rákaptak a háziállatokra. Zapolje faluban például a kivénhedt ordasok, amelyek már nem voltak képesek befogni a vadon élő állatokat, a házőrző kutyákat kezdték leölni. Egy öreg farkas nyomát követve a vadőrök négy széttépett eb maradványaira bukkantak a ragadozó rejtekhelyén. A farkasvadászok viszont a leghatározottabban cáfolják a sajtóban megjelent híreket arról, hogy az ordasok embereket is felfaltak. A fehérorosz erdőgazdálkodási minisztérium mindenesetre vadászati versenyt hirdetett a farkaspopuláció csökkentésére. Egy négy hónaposnál fiatalabb farkaskölyök kilövéséért 35 dollár és egy pont dukál, egy felnőtt hím farkas bőréért viszont már 60 dollár és két pont jár. Aki egy nőstényfarkast ejt el a köly- keivel együtt, 80 dollárt és 10 pontot kap. A legeredményesebb farkasvadász markát 3000 dollár üti, de kisebb pénzjutalommal díjazzák a többi nyertest is. Érdemes gyűjteni a pontokat is, mivel a farkasvadászattal szerzett négy pont már feljogosít egy vadkan elejtésére, 20 pontból pedig már egy szarvasra is futja. Börtöning a divat A brit börtönökben őrzött foglyok egyenruhájához tartozó kék-fehér csíkos ingek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a dutyik falain kívül, s a vevők akár ötven fontot (76 dollárt) is hajlandók fizetni egy-egy ilyen agyonhordott darabért—jelentette a The Independent című londoni lap. A brit fogházakat felügyelő börtönszolgálat a rendőrséggel együtt igyekszik lecsapni a kereskedőkre, akik ilyen inget árulnak. A börtönszolgálat ille-' tékese úgy nyilatkozott, hogy nagyon szeretnének minden egyes darabot visszaszerezni. A csíkos ingeket a foglyoknak szabadulásukkor a többi benti kincstári holmival elvben vissza kell adniuk saját ruháik fejében, de miután jelenleg 53 ezer ember ül a brit börtönökben, egyre több inget csempésznek ki, hogy ki tudják elégíteni a növekvő igényeket. Michael Sullivan kereskedő a The Independentnek elmondta: a csíkos ingek vonzereje ritka voltukban és származási helyükben van. — Az emberek a cégjelzésért fizetnek. A börtöningek nyakába varrt korona legalább olyan értékes, mint bármely divattervező címkéje. Szemétdombon a szép Az amerikaiak elfelejtenek írni? Dan Läufer ötödikesnek az édesanyja az Egyesült Államok alig néhány szépírástanárának egyike. Ezért aztán Dan, a Charlottesville-i általános iskola tanulója a mama kedvéért évente egészen pontosan háromszor ír néhány sort folyóírással: a mama születésnapjára, a Bálint-nap- ra és az anyák napjára adott kártyákra. Minden mást Dán egymás mellé írt nyomtatott betűkkel vés papírra, mármint azt, amit nem számítógéppel ír — írta a Newsweek című amerikai hírmagazin e heti számában. Dan a harmadik osztályban tanulta a folyóírást és még homályosan emlékszik rá, hogy negyedikben látta osztálya falán az írásmintákat. Legtöbb barátjához hasonlóan azonban ma már nem használja és nem is szándékozik alkalmazni a folyóírást. Mára a társadalom szemétdombjára került a szépírás, amely egykor a vonzó személyiség külső megmutatkozása volt. Leterítették az írógép, a golyóstoll és az amerikai otthonok ma már 40 százalékában jelen lévő számítógép technológiai támadásai. Az Amerikai Grafológusok Szövetsége szerint az Egyesült Államokban a kézírás, már ahol egyáltalán használják még, nyomtatott betűkkel való írást jelent. Ám bizonyos helyeken, például a híres Silicon Valley ben — a számítógépek őshazájában — már alig írnak kézzel. Az amerikai postán a kézírás kibetűzésére alkalmas automatikus rendszert fejlesztettek ki, de mintFargurSrihari, a rendszer tervezője elmondta, a levelek legfeljebb 15 százalékát címezik még folyóírással, és további 15 százalékát nyomtatott betűs kézírással. Egy grafológus pedig arról számolt be, hogy a floridai egyetemen vizsgált 58 kézírásminta közül tíz százalékon már a nevüket is nyomtatott betűkkel írták alá a szerzők. A grafológusok, akik tulajdonképpen azzal foglalkoznak, hogy mit tár fel a kézírás az ember jelleméből, morognak. Szerintük a fordulat azt jelzi: az amerikai nemzet az emberbarátságtól a nárcizmus felé fejlődik, ezt mutatják a nyomtatott kézírásban a folyóírásnál gyakrabban előforduló hosszú, függőleges vonalak. Ennél valószínűbb, hogy a fejlődés az amerikai osztálytermekben uralkodó időhiányt mutatja. Tanítják ugyan még a folyóírást, de megfelelő, régimódi begyakorlására már nem jut idő. Miközben sok-sok felnőtt nyomtatott betűkkel, azaz úgy ír, mint egy kisiskolás, az amerikaiak kézírása lelassult, viszont cseppet sem lett olvashatóbb. A posta említett rendszere például a kézzel címzett levelek 60 százalékán nem tudja kibetűzni a címet. Országszerte már 50 olyan iroda van, ahová a nagyobb postahivatalok szakértői segítségért fordulhatnak az olvashatatlan címek ki- betűzéséhez. És még így is évente tízmillió küldemény végzi a postai vakvágányon, mert sem gép, sem ember nem képes kibetűzni a címet. A Newsweek szerint lehet, hogy e célba nem jutó leveleket mind orvosok írták. Egy tanulmány szerint a kórházakban a beteglapokon az információ 58 százaléka kibetűzhetetlen, a patikusok pedig arra panaszkodnak, hogy a receptek igen jelentős hányadának elolvasásához fel kell hívniuk a gyógyszert rendelő orvost. Miután a kézírás mindig is bizonyos személyes vonást kölcsönzött az adott irománynak, néhány szoftvercég már a számítógép gazdájának írásmintájára épülő programokat kínál. Most, hogy az egyetemi felvételiket egységesítették, és újra írásos dolgozatokat (is) kell írni hozzájuk, talán valamennyire visszahódítja helyét az olvashatóbb folyóírás, mert nyilván senki nem akarja kockáztatni, hogy dolgozatának olvashatatlan nyomatott írása miatt ne vegyék fel. Másfelől az is igaz, hogy a felsőbb iskolákban gyorsan szaporodó laptopok elfoglalhatják a toll és a ceruza helyét a vizsgákon is. Bizonyos értelemben a toll máris annyira elszakadt a használati értékétől, hogy egyszerűen divattárggyá vált. A nagynevű A.T. Cross írószergyártó cég például az ékszerboltokban kínálja a kék lápiszkőből készült töltőtollát. — Ez személyes tárgy, kiegészítő, mint a táska, vagy az övcsatt — idézte a Newsweek cikkének szerzője az A.T. Cross egyik menedzserét, s papírra vetette sóhaját: bárcsak az írás lenne olyan szép, mint ez a toll. Talán minden másképp alakul, ha akkor nem azzal kezdem: „Megveszlek kilóra, köcsög”... Látógép vakoknak? Mesterséges látószerkezetet igyekeznek kidolgozni a «tudósok a német szemészeti tudomány eddigi legnagyobb kutatási programja keretében. Az elektronikus szemprotézis lehetővé tenné a vakok, illetve az erősen csökkent látásúak számára az optikai érzékelést, bár nem tudni, mikor valósítható meg a forradalmi elképzelés és mikor válhatnak általa valóban látóvá a vakok. A terveket a münsteri egyetemnek a fejlesztésben részt vevő szemészeti intézete mutatta be egy szemorvoskongresszuson. Heinrich Gerding docens a rendkívül bonyolult rendszert leegyszerűsített formában mutatta be. A fejlesztésből kivették a részüket az orvosok mellett a chiptechnológusok, az informatikusok, az elektronikai szakemberek, a mikromecha- nikusok és a biofizikusok is. Az elképzelés szerint a retinán rögzített mikrochipre vezeték nélkül átjátsszék a szemüvegkeret szárában rögzített mikrokamera felvételeit. A retinachip az elektromos impulzusokat eljuttatja a retina idegsejtjeihez és onnan a látóideghez, úgy, hogy az agyban újra képélmény alakul ki. A szerkezet működésének feltétele, hogy az érintett idegsejtek épek legyenek, de ez a feltétel Gerding szerint megvan nagyon sok, vakságot okozó szembetegség esetében. A münsteri klinika vezető főorvosa ugyanakkor kifejtette, hogy a német szövetségi kutatásügyi minisztérium által is támogatott munka még nagyon messze van attól, hogy az érintetteket gyors megoldással lehessen kecsegtetni. A program következő szakaszában azt kell tisztázni, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a chipnek, hogy a retina rendkívül érzékeny szövete ne lökje ki. Bombaüzlet Már éppen ideje volt! — mondhatnák egyesek, s nem is igazán érthető, miért is nem jutott ez korábban a játékgyárosok eszébe. Arról van szó ugyanis, hogy a híres Hasbro cég három szupermodell —Claudia Schiffer, Naomi Campbell és Karen Mulder — arcra és alakra egyránt tetszetős babamásait kívánja piacra dobni. A babák eladásából származó pénz egy részét — minden egyes baba árából hatvan centnek megfelelő öszszeget — a Vöröskeresztnek ajánlják fel jótékony célokra. Az egyik modell szerint így a legkisebbek — akik még nem babáznak — is részesülhetnek a babaüzlet jótékony hatásaiból. Gigászi bugyogó A világ legnagyobb bugyija 2800 francia frankos (mintegy 84 ezer forintos) áron kelt el a franciaországi Toulouse-ban — jelentette az AFP. A hatalmas ruhadarabhoz 14 méter csipkét használtak fel, szaténból 16 méternyi fogyott. Ami meglepő: a hatalmas mérethez mérten súlya csekély: mindössze másfél kilogrammnyi. A királyi méretű alsóneműt 36 óra leforgása alatt készítette el egy toulouse-i butik. A bugyikészítést egy délfranciaországi rádióadó szervezte kettős céllal: egyrészt, hogy a rekord bekerüljön a Guinness Rekordok Könyvébe, másrészt, hogy az árverés bevételét jótékony célokra — szegények étkeztetésére — ajánlják fel. A rádió—nyilván némi reklámcélzattal is — bejelentette, hogy a befolyó pénzt megduplázza és így bocsátja egy segélyszervezet rendelkezésére. Lovagias spanyolok A spanyol férfiak a női emancipáció korában is lo- vagiasak szándékoznak maradni. Egy Madridban közzétett felmérési eredmény szerint háromnegyedük továbbra is úgy gondolja, hogy a férfinak fel kell segítenie a hölgy kabátját, és ki kell nyitni a nő számára a kocsi ajtaját. Nem meglepő, hogy a hölgyek 75 százaléka is úgy véli: ezeket a szokásokat meg kell őrizni. A pénz terén azonban sok spanyol számára nincs lovagiasság: az éttermi vacsora utáni fizetés a 2500 megkérdezett többsége szerint nem automatikusan a férfi dolga. A nyilatkozók elképzelése szerint felváltva kell állni a számlát, vagy pedig az fizessen. aki többet keres. ÚJ KELET Az oldalt MTI-Panoráma- anyagok segítségével állítottuk össze
