Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-21 / 68. szám
4 1996. március 21., csütörtök Közélet UJ KELET Külföldi beruházások hazánkban A közép-európai térségbe befektetett működőtőke közel 43 százaléka Magyarországra érkezett. Ez a magas arány elsősorban annak köszönhető, hogy hazánkban indult meg elsőként a privatizáció erős külföldi részvétellel, valamint a zöldmezős külföldi beruházások feltételei is itt teremtődtek meg legszélesebb körben a kilencvenes évek elején. Mindezt a Privatizációs Kutató Intézet jelentése állapítja meg, amely az 1995 végéig Magyarországon végrehajtott külföldi beruházásokról készült. Nemzetközi találkozó A víz napja Pályázat A víz világnapja alkalmából szakmai pályázatot írt ki a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a nyíregyházi Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközép- iskola tanulói számára. A téma a vízgazdálkodás volt. Az intézmény 18 tanulója tizenkét dolgozatot készített el. A zsakmai zsűri döntése alapján az első helyet Je- szenszki József és Csegény József szerezte meg, a második helyen Gutper László, a harmadikon pedig Lakatos Attila végzett. A bírálóbizottság még hat diákot különdíj- ban részesített. Valamennyien pénzjutalmat kapnak. Előadás A víz világnapja (március 22.) rendezvénysorozata keretében a Várda Víz- és Csatornamű Üzemeltető és Szolgáltató Kft. pénteken délelőtt 10 és 15 óra között előadásokat és bemutatót tart Pap, Nyírtass, Pátroha, Dombrád és Kisvárda (Városmajor út) vízműtelepein. Az érdeklődők, az iskolások megismerhetik a víz kitermelését, tisztítását, a vízművek működését. Nyílt nap Március 22-én, pénteken 8 és 15 óta között nyűt napot tart a Nyíregyháza és Térsége Víz-és Csatornamű Vállalat (Nyitvicsav) a megyeszékhely I. számú központi szennyvíztisztító telepén. Az érdeklődők megismerhetik a szenyvíztisztítás folyamatát a lakástól az élővízi befogadóig, megtekinthetik a városi szenyvízelvezető és -tisztító rendszer berendezéseit. A nyílt napon lehetőség lesz a szennyvízbekötésekkel kapcsolatos kérdések megbeszélésére. Azok között, akik a víz világnapján, március 22-én rendelik meg a szennyvízbekötési tervet, sorsolást rendez a Nyitvicsav. A tíz szerencsés nyertesnek jelképes összegért készítik el a bekötés tervét. Rajzpályázat Harmadik alkalommal hirdetett a víz világnapja alkalmából rajzpályázatot a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezete. A megye 67 iskolájából több mint 1300 gyermek küldte el munkáját. Az alsó tagozatosok közül első helyen Tarapcsák Zoltán (Mátészalka), a másodikon Virágh Előd Gyula (Mátészalka), a harmadikon pedig Tárnok Gábor{Nyírbátor) végzett. A felső tagozatosoknál az első Bogár Ágnes (Nyíregyháza) lett, a második díjat Bezzegh Tamás (Nyíregyháza), a harmadikat pedig Csadó Agnes (Nyírbátor) kapta. A zsűri különdíjra tartotta érdemes- nek Kása Zsolt (Nagyhalász), Tóth Ferenc (Nagyhalász) és László Gábor (Nyíregyháza) munkáit. Rajtuk kívül még huszonhét tanuló vehet részt június 5-én egy felső-tiszai hajókiránduláson. A Privatizációs Kutató Intézet szerint 1995 végéig Magyarországon az összes külföldi beruházás értéke mintegy 12,8 milliárd dollár volt. Lengyelországba 6,8 milliárd dollár, Csehországba 6 milliárd dollár, Romániába 1,6 milliárd dollár, Szlovéniába 1,5 milliárd dollár, Szlovákiába 0,7 milliárd dollár, Bulgáriába pedig 0,6 milliárd dollár áramlott ebben az időszakban. A kutatóintézet számításai szerint a térségbe összesen 30 milliárd dollárt fektettek be külföldiek. A legtöbb befektetés Magyarországra Németországból érkezett. A német cégek részesedése eléri a 29 százalékot. A második az Egyesült Államok 24 százalékkal, majd sorrendben következik Ausztria 10,5 százalékkal, Franciaország 9 százalékkal, Olaszország és Hollandia 4-4 százalékkal. A magyar gazdaságban jelenlévő erős külföldi részesedést mutatja, hogy a 200 legnagyobb hazai társaságból közel 110 külföldi ellenőrzéssel működik. A legnagyobb 15 kereskedelmi bankból 9 van többségi külföldi tulajdonban. A biztosítótársaságoknál még nagyobb a külföldi befolyás. A 15 legnagyobb társaságból 14 esetében külföldi a többségi tulajdonos. Magyarországon belül a külföldi befektetők elsősorban Budapestet és Pest megyét, valamint Észak-Dunántúlt kedvelik. A zöldmezős beruházások tekintetében szintén Eszak-Dunántúl és Pest megye a legkedveltebb helyszín. Budapest a szabad terület hiányában szorul háttérbe. Tapasztalható, hogy az autópályákhoz közeli térségek szerepe növekszik. A külföldi tőkebefektetések 46 százaléka található Budapesten, illetve Pest megyében, 27,5 százaléka Észak- Dunántúlon, 13 százaléka az Alföldön, 7,5 százaléka Észak- kelet-Magyarországon és 6 százaléka Dél-Dunántúlon. A tőke legnagyobb részben az iparba áramlott. E tekintetben azonban az elmúlt években változott a helyzet. Míg 1993- ban az ipari befektetések aránya 66 százalék volt, ez a múlt év végére 50 százalékra csökkent. A távközlés 15, az energiatermelés 13, a pénzügy és a kereskedelem 6-6 százalékkal részesedik. Új Kelet-információ Eleget téve a hagyományoknak, ez évben is megrendezik a mozgássérültek nemzetközi találkozóját Siófokon, május 30. és június 13. között. A jelentkezőket kétcsillagos, fürdőszobás szállodai szobákban helyezik el a szervezők. A Balaton partján lévő üdülő, amelyet mozgás- sérültek is használhatnak, saját stranddal, szaunával, kondicionálóteremmel, bárokkal, szórakozó termekkel várja a pihenni vágyó mozgás- korlátozottakat. A vendégeÚj Kelet-információ A DOTE Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolája és a finnországi Oulu Institute of Social Servises közötti megállapodás diákok cseréjét is tartalmazza. A pályázatok elbírálása után a főiskola két szociális munkás hallgatójának, Marján Veronikának és Töviskes Imrének nyílik két heti turnusban fogadják, így az első csoport május har- mincadikától, a második pedig június hatodikától kezdheti meg a nyári vakációt. Aki csak az egyik hetet veszi igénybe, annak a teljes ellátásért 8500 forintot, míg a két héten át pihenőknek 17 000 forintot kell befizetniük. A jelentkezési határidő április 30. Bővebb felvilágosítást személyesen a mozgáskorlátozottak megyei egyesületénél, Nyíregyházán, a Körte utca 19. szám alatt vagy a 42/410-522-es telefonszámon lehet kérni. lehetősége, hogy áprilisban meg- ismeije a finn szociális ellátórendszert, az ottani szociálismunkás- képzést. A diákok szállásáról és étkezéséről a fogadó intézmény gondoskodik, az útiköltség felét az egészségügyi főiskola vállalja magára. A fennmaradó kiadásokra a nem kis pénzt a hallgatóknak kell összegyűjteni. Ha tudjuk, segítsük őket! »ízláJl'iBéla: 16. Komisszárok kiáltásai IVIHVII) vasban A borzalmak és a félelmek elszorították a gégét, megszólalni senki sem tudott, legfeljebb nyöszörgött. Próbáltam, de én sem tudtam kiáltani: — Csak szűnne már ez az átkozott aknatűz! Nemcsak magamat és katonáim testi épségét féltettem, de tartottam a szétziláltság veszélyétől, az erkölcsi erők összeomlásától. Egy faltőhöz közvetlenül hozzásimulva feküdtem, mellettem a legényem, a közelben a két hírvivő. Ki tudja, hány aknalövedék robbant már körülöttünk. Hozzánk legközelebb, jobbra, a mély hóban robbant gránát, 3 méternyire. Ereztem és hallottam a suhogását, útját a hóban, s a hó által elfojtott hangját a robbanásnak. A hó lefogta a repeszeket, csak a nagyobb darabok zubogtak el felettünk. Szórták a vakolatot ránk, később 11 becsapódás helyét olvastuk meg a falon, éppen a fejünk felett. Nincs szünet. Füsttengerben fuldoklunk. Ki tudja, milyen veszteségeink vannak? Nincs információm a század helyzetéről. Itt kell szóta- lanul várni a haláltfektünkben. Küldenem kellene a hírvivőket, hogy tudjam, mi a helyzet a távolabbi szakaszoknál, de nincs szívem parancsot adni nekik. Kerepelni kezd a géppuskánk. Jó jel. Kis szünetekkel kézigránátokat hallok robbanni. Nem, nem az oroszok, a mi embereink dobálják. Úr Isten, van élet! Van ebben a pokolban is! Hogy merek én feküdni és várni, amikor bakáim vigyáznak és harcolnak!? Felpattanok, a ház végéhez futok. Két katona van ott talpon, az egyik gránátot hajít, a másik, Csató tizedes sorozatokat ereszt a géppisztolyából. Teljesen tájékozatlanok, néhány méter a látótávolság, de teszik teendőiket. Félnek, vagy látnak valamit? A többiek, hárman, a földön feküsznek. Meghaltak? Élnek? Öldöklő küzdelem folyik a falu birtoklásáért. Az oroszok 60—100 méternyire közelítettek meg bennünket. Az aknatűz leple alatt előretörtek. Lőnek. Rengeteg fegyveríő. Felújulnak a házak közötti harcok. Dolgoznak a csinn-bummok, átveszik a szerepeket az aknáktól. Dörrennek, reccsennek szünet nélkül. Mocskos, füstös a hó mindenütt. A mi vonalunk egyelőre szilárd. Mindenki talpon van, fegyvereink működnek. Erős támadás alatt áll századunk minden támpontja. Jobbra, a nem sorokban épült házak között fokozódnak a harcok. Nő az oroszok nyomása. Dörögnek szünet nélkül a fegyverek. Emberi szót már nem dolgoz fel a fül. A folyadék, melyben a hallás finom érzékelő műszerei lebegnek, mint vihartól zavart tenger csapdos, zúg, morajlik, visszhangoznak benne őrjítő csattanások, döngések, megszűnik a precíziós érzékelés, őrjítő hangzavar veszi át uralmát. Nem hátrálunk. Decsi, a húvivő érkezik a jobbszárnyról. Jelenti, hogy 3 légnyomásos és 2 könnyű sebesült van. Egyiknek a keze fejét, másiknak az arcát hasították fel a repeszek. Lőszerhiány van a golyószórósoknál, már hátramentek rákászokért. Oly közel vagyunk egymáshoz, hogy ismét hallani lehet akomisz- szárok kiáltásait, melyekkel előre biztatják az orosz fiúkat. A hadapród és emberei is csak gránátokat dobálnak. Jól képzett katona Lőrincz kadét, tudja, hogy csakis így tud eredményesebben védekezni. Szakaszának széles vonala mögött tágfátlan, sík terep- szakasz terül el, a legközelebbi házak 70 méternyire vannak. Bakáink egymás után adják fel a házakat, házcsoportokat, kisebb utcarészeket. Nem lehet tartani azokat. Az oroszok vak- merőek, hajlamosak a testközeli harcokra is. Embereink azonban irtóznak ettől. A biztonságosabb távolság tartásáért újabb és újabb tüzelőállásokat választanak a háttéren. Hagyom, nem kergetek vissza senkit. Itt vannak az előttünk lévő ház mögött az ellenséges csatárok. Veszettül tüzelnek a mieink. Vissza akarják űzni onnan őket, hogy be ne ugráljanak állásainkba, mert akkor lekaszaboljuk egymást. Várom, hogy Kubinyi hátrább húzódjon erősr tüziink fedezete alatt. Keményen harcolnak, lőnek, dobják a kézigránátot. Parancsot kellene küldenem, de az utcán átfutni kész halál. Géppuskánkat már negyedórája hátratelepíttettem, egy házvégi tornácból tüzel. A hely jól álcázott. Aki megéri a napot, és hazakerül, majd a csönSorozatunkban a szemtanú naplójából közlünk részleteket: a szerző a 2. Magyar Hadsereg tisztjeként harcolt az orosz fronton, és századának 184 embere közül 129-et hozott vissza a pokol küszöbéről. des falusi téli estéken így beszél erről az utcáról: „Sűrű volt benne a levegő a sivító golyóktól. ” Igénybe vesz bennünket a harc annyira, hogy ennél a testi-szellemi terhelésnél nem bírhat el többet az ember. Az idegrendszer tétován látja el funkcióit, s az érzékszerveket ostromló hatásokat feldolgozó agy egy életre már nem tud eléggé ügyelni. Látom, hogy a golyóözön- ben álló baka lő, lő, ürít, tölt. Kora reggel egy-egy lövés után mindig beugrottak a fal mögé, sokan már nem teszik ezt. A „mindegymár” gondolat átitatta minden sejtjüket. Kubinyi figyel engem. Intek neki: hátra! Parancsot adok a rajnak, mely itt harcol körülöttem, hogy csak gránátokat dobáljanak. A hadapród szakasza a földön. Nyílt a terep. A legközelebbi ház hozzájuk 30 méter. (Folytatás kedden) Határ menti kapcsolatok Kovácsvölgyi Zoltán (Új Kelet) Ion Chissnek, a romániai Szatmár megye prefektusának meghívására látogatott kedden Szatmárnémetibe Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke és Hamvas László alelnök. A tárgyalásokon megállapodtak, hogy szorgalmazzák a határátkelőhelyek átminősítését. Chiss úr elmondta, hogy a csengersimai átkelő másik oldalán, Peteán az idén 22 milliárd lejt fordítanak a határállomás fejlesztésére, amely így teherforgalom fogadására is alkalmas lesz. A magyar oldalon a beruházás várhatóan 1998-ban fejeződik be. A két megye vezetői szorgalmazni fogják, hogy az ágerdőmajori vasúti határátkelőt nyissák meg a nemzetközi személy- és teherforgalom előtt. A két megye közötti gazdasági kereskedelmet szinte lehetetlenné teszi, hogy a vasúti és közúti áruszállításnál a legközelebb Ártándnál lehet a határt átlépni. A tárgyaló felek megállapodtak, hogy egy-egy vállalkozócsoportnak garanciát adnak a gazdasági kapcsolatok kiépítésre. A megbeszélésen felvetődött, hogy a szatmárnémeti bútorgyár mintaboltot nyit Nyíregyházán, ugyanis a gyár luxustermékeit is elérhető áron lehet megvásárolni. A tárgyalásokat április végén Nyíregyházán folytatják. Finn tapasztalatok