Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-02 / 53. szám

12 1996. március 2., szombat UJ KELET Az elektronikus tudományos sajtó (MTI Panoráma) Az első kísérlet még kudarc­ba fulladt: az 1992. áprilisában megjelent első olyan tudomá­nyos magazin, amely nem nyomtatásban, hanem egy host- számítógépen látott napvilágot Current Clinical Trial (azaz Új klinikai tanulmányok) címmel, ráfizetésesnek bizonyult s így hamarosan beszüntették a ki­adását. Mostanra azonban már több mint száz olyan tudomá­nyos folyóirat virágzik, ame­lyet le lehet hívni számítógépen is, vagy éppenséggel csak így hozzáférhető. Csak az nem vi­lágos, hogy tartani tudják-e majd az eddigi, nyomtatásban megszokott színvonalat, vala­mint, hogy miképp fognak ér­tük fizetni az olvasók és a szerzők. A német Springer kiadó, amely egyebek mellett a világ egyik legnagyobb tudományos kiadója is, már egy ideje hirde­ti márciusban megjelenő kísér­leti biológiai online folyóiratát. A hirdetés többek között azt ígéri: a kutatók munkái há­rom—négy héten belül a tá- gabb tudományos közvéle­mény elé kerülhetnek általa, továbbá hogy — akit érdekel — akár egy skorpió szívdobo­gását is meghallgathatja benne. A reklám szövegében fellel­hető az új publikációs formák minden fontosabb vonása, s egyben a nyomtatott sajtótól való eltérése is. — A skorpió szívverését egy nyomtatott magazinból nem­igen lehet hallani, az elektroni­kus magazinokba pedig beke­rülhetnek videók — például egy bonyolult műtétről — és hangfelvételek is, mondjuk egy távoli afrikai törzs zenéjéből. — Minthogy nincsen szedés és nyomtatás, jelentősen lerö­vidül az idő a dolgozat benyúj­tása és megjelenése között. Egészen pontosan: amint a szö­veg elkészült, már be is kerül­het a számítógépbe, noha az­előtt a kutatók évekig dolgoz­tak témájukon, majd még hó­napokat kellett várniuk, amíg a nyilvánosság elé vihették eredményeiket papíron. — A tudományos munka megjelenésével egy időben meg lehet nyitni a vitafórumot az „olvasói levelek” számára, míg a nyomtatott folyóiratok­nál a reagálásokra újabb hóna­pokat kellett várni. — Végül, de nem utolsósor­ban: a számítógépben mindig van elég hely nemcsak az adott dolgozat, de kiegészítő infor­mációk, leletek, táblázatok és más munkákra utaló keresztre­ferenciák számára is. Máris hosszan lehetne sorol­ni a csak számítógépen lehív­ható tudományos folyóiratok címeit, s hogy ezek milyen lehetőségeket nyújtanak, azt az Elsevier Science kiadónál rövi­desen megjelenő New Astro­nomy — azaz Új csillagászat — című folyóirat főszer­kesztője monta el a Science című amerikai (nyomtatott) magazinnak: „Két csillagot lát­nak majd, amelyek egymás kö­rül forognak. Az egyik anyagot vesz fel a másiktól, s aztán szupemova-robbanás követke­zik be”. Ám távolról sem minden tu­dományos kiadó „bukik” e szép új világra. Számos intéz­mény a nyomtatott folyóiratok­hoz képest „csak” kiegészítő információkat vagy szolgálta­tásokat kínál a hálózaton. — A Science és a Nature című tekintélyes folyóiratok továbbra is nyomtatásban je­lennek meg, s a hálózatban ki­egészítéseket közölnek. — Az Amerikai Orvos Szö­vetség folyóiratából (JAMA) a híreket, a cikkek rövid össze­foglalóit és más információkat is le lehet hívni. — Mindezen túl rendelke­zésre állnak az előfizetéses adatbankok, és az olyan nagy szervezetek ingyenes szol­gáltatásai, mint például a NASA. Az elektronikus folyóiratok célja, hogy a tudományos ered­mények gyorsabban válhassa­nak közkinccsé. A legnagyobb gond azonban a minőség fenn­tartása. E célból a beérkező dolgozatokat szakértőknek to­vábbítják, akik azután eldöntik, hogy egyáltalán érdemes-e megjelentetni a munkát, és meg is szerkesztik azt. Természetesen éppen az elektronikus folyóiratoknál a legnagyobb a csábítás a minő­ségellenőrzés mellőzésére: a gyorsaság kihívása szinte le­küzdhetetlen, hiszen nem mindegy, hogy ki publikál először valamely felismerést. Éppen ezért például az ame­rikai Los Alamos National Laboratory beindított egy e-ar- chívumot, ahová bármely tudós betárolhatja munkáit. Az elgon­dolás szerint a kutatók nyújtsák be cikkeiket a tekintélyes nyom­tatott folyóiratokhoz, ahol azo­kat ellenőrzik, — s ha megje­lenik a cikk, az jó pontot jelent a karrier szempontjából — de emellett bízvást tárolják be ere­deti formájában a mindenkinek hozzáférhető elektronikus ar­chívumba is. A tudósok ettől részben azt is várják, hogy nagyobb hata­lomhoz jutnak a nyomtatott szakfolyóiratok felett. A terü­lettel foglalkozó szakértők úgy vélik, hogy az olvasók min­denképpen az elektronikus köz­léseket fogják inkább használ­ni, mivel azok gyorsabban je­lennek meg és könnyebben hozzáférhetők. Marad'egy nyitott kérdés: egyelőre nem tudni, hogyan lehetne szabályozni a fizetést. A kiadók termékeik nyomta­tott, vagy CD-ROM változa­tainak eladásából élnek. A New Astronomy szupernóva- robbanása például évi mint­egy 50 ezer forintnak meg­felelő összegbe kerül — az adatbankra való előfizetést és a nyomtatott változatot bele­értve. De az olvasók nyilván ha­mar felteszik majd a kérdést, hogy az adatbanki kapcsolat mellett miért fizessenek még a nyomtatásért, papírért is. Több megoldás is kínálkozik: a fizető tévécsatornákhoz ha­sonló, lehívásonkénti fizetés vagy a hitelkártyarendszer be­vezetése. Egészen bizonyosan csak egyet lehet tudni: ezt a kérdést előre láthatólag igen gyorsan meg fogják oldani. Holland AIDS-fertőzöttek Eutanázia (MTI-Panoráma) Amszterdam város köz­egészségügyi szolgálata fel­mérést készíttetett, amelyből kiderült, hogy a Vizsgált időszakban elhalálozott HIV- fertőzött homoszexuális férfi­ak egyötöde az eutanáziát vá­lasztotta — írta az AP ame­rikai hírügynökség. A tanulmány a HlV-fertő- zés és az AIDS lefolyását vizsgálta a „homokosok pa­radicsomaként” is ismert Amszterdamban. Az 1985 és 1992 között AIDS-fertőzött- ként regisztrált és a tanul­mányban részt vevő 160 pá­ciens közül 1995-re már 131 meghalt: huszonkét százalé­kuk eutanázia és orvosi se­gédlettel elkövetett öngyil­kosság által. Bár az eutanázia Hollandi­ában is tiltott, a törvény mó­dot ad rá, amennyiben a gyó­gyíthatatlan, elviselhetetlen fájdalommal járó betegség­ben szenvedő páciens szelle­mi képességeinek birtokában ismételten kéri azt. „A betegség során elérnek egy bizonyos szintet, és itt meg is akarnak állni. Azt ké­rik, engedjük őket méltóság- teljesen meghalni” — mond­ta Henk Krol, az amszterda­mi Homoszexuálisok Lapjá­nak szerkesztője és az AIDS- es homoszexuális páciensek tanácsadója. „A homoszexu­ális férfiak nagyon kényesek függetlenségükre. Nagyon jól tudják, hogy úrrá kell lenni­ük a helyzeten, ha a maguk módján akarnak élni, s ebbe beletartozik az is, hogyan hal­nak meg.” „Az AIDS-esek hosszú éveken át tudnak fertőzött- ségükről, úgyhogy van idejük átgondolni és megbeszélni ál­lapotukat, lehetőségeiket, s elég idő van arra is, hogy döntsenek az eutanáziáról” — vélekedett Patrick Bindels, a tanulmány készítőinek egyi­ke, aki hozzátette: azok közül, akik az eutanáziát választot­ták, legalább 72 százalékuk amúgy is meghalt volna egy hónapon belül. Hollandiában 1994-ben 1439 eutanáziás esetet jegyeztek fel. Ez körül­belül az összes haláleset egy százalékát teszi ki, s az ese­tek döntő többségében nem is AIDS-es, hanem rákos bete­gekről volt szó. A járvány kezdete óta Hollandiában 3800 AIDS-es megbetegedést diagnosztizál­tak, s ennek hozzávetőlegesen nyolcvan százaléka a homo­szexuális férfiaknál jelentke­zett. A homoszexuálisok eu­tanáziáját kutató tanulmány csak a holland fővárost vizs­gálta, de elmondható, hogy országos szinten Amszter­damban élnek e rétegből a legtöbben. Krol szerint a 15 milliós holland lakosságnak nagyjából 10 százaléka tarto­zik ebbe a csoportba. Hajvágás — egy havi bér Bajusz helyett fület vágott Kóti Lóránt (MTI-Panoráma) Az anya táplálkozási szokásai kihatnak a magzat súlyára A vendég fél füle bánta a belgorodi terület Sztarij Oszkol városában az Oroszországot sújtó bérelmaradásokat. Történt, hogy az egyik helyi üzem lakatosa hónapszámra hiába várva a fizetésre, felcsa­pott borbélynak. Szolgáltatásait újságban hirdette, s jöttek is a vendégek, akik a hajvágás ala­csonyabb színvonalát hajlamo­sak voltak elnézni, mivel a bot­csinálta Figaro harmadát—ne­gyedét kérte mint a képzett mesterek. Úgy-ahogy ment is a bök, mígnem az egyik vendég bajszát igazgatva a kényszerből lett fodrászmester a minap le- nyeste borotvájával a vendég fél fülét. Az esetet ismertető helyi lapból az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerint nem de­rült ki, sikerült-e visszavárni a csonkolt testrészt. Annyit lehet csak tudni, hogy elkeseredésében a szükségből lett figaró az olló és fésű helyett a pohár után nyúlt, s azóta nem dolgozik. Az eset nyilvános­ságra kerülése után a fülüket féltő vendégek amúgy is mesz- szire kerülik a botcsinálta haj­szobrászt. Az egykor mindenki számá­ra elérhető hajvágás manapság drága mulatsággá vált Orosz­országban. Moszkvában a leg­olcsóbb frizurát sem lehet 35—40 ezer rubel alatt meg­úszni, ami közel egyhavi mi­nimálbér. A felső határ pedig a csillagos ég. Ma már vannak olyan fodrászüzletek is, me­lyeknek fiatal fodrásznő alkal­mazottai hívásra házhoz men­nek, s állítólag szolgáltatásaik nem csupán a hajvágásra kor­látozódnak... Új rákgén Többféle ráktípus kialaku­lásánál is szerepet játszó gént fedeztek fel amerikai kutatók. A FHIT-nek neve­zett gént a káros környezeti hatások, a cigaretta, az alko­hol és a koffein károsíthat­ja. A gyomor-, a bél- és has­nyálmirigyrákos betegek fe­lénél károsodásokat mutat­tak ki ebben a génben. Most azt vizsgálják, hogy a káro­sodott gén felfedezhető-e más ráktípusok, így például a tüdő-, a petefészek- vagy a mellrák esetében is. Más gének csak részben tudják helyreállítani a FHIT- génben bekövetkezett káro­sodásokat, s a genetikai ká­rosodás végül kóros sejtbur­jánzáshoz vezethet — írja szaklapok nyomán a dpa. Néhányan már eleve sérülé­kenyebb FHIT-génnel szü­letnek, így — vélik a kuta­tók — fogékonyabbak a ká­ros környezeti hatásokra, il­letve arra, hogy ezek nyo­mán daganatos betegségeket kapjanak. (MTI-Panoráma) Brit táplálkozástudományi szakértők a British Medical Jour­nal című orvosi lapban újra megerősítették: az anya helyte­len táplálkozása a terhesség alatt káros hatással lehet a születendő gyermekre — írta a Reuter brit hírügynökség. Ha az anya túl sok szénhid­rátot, például kenyeret eszik a terhesség elején vagy kevés fe­hérjét fogyaszt a vége felé, va­lamivel nagyobb az esélye an­nak, hogy gyermeke kisebb súllyal és magassággal születik — írták a lapban megjelent ta­nulmányukban a southamptoni egyetem kutatói. Dr. Sian Robinson, aki tagja a csoport­nak, kijelentette: az anya nem megfelelően táplálkozása nem­csak a baba méreteire van ká­ros hatással, hanem károsítja a placentát is, amely védi és táp­lálja a magzatot. Bár a kutatás során 538 ter­hes nőt kérdeztek ki étkezési szokásaikról, Robinson sietett leszögezni, hogy a megkérde­zett nők normális súlyú gyer­mekeket szültek, nagyon kicsi eltérésekkel, tehát ennek a vizs­gálatnak az alapján egyelőre nincs sok utalás arra, hogy a terheseknek kevesebb szénhid­rátot vagy több proteint kelle­ne enniük. Hozzáfűzte mind­azonáltal, hogy a vizsgálatot jóval nagyobb méretekben meg kell ismételni. Annyit már régóta tudni lehet ugyanis, hogy az anya táplálko­zása meghatározó jelentőségű a születendő gyermekek fejlődése szempontjából. Tudják, hogy az olyan vitaminok, mint például a folsav bevitele, jelentősen csökkenti az esélyét, hogy nyi­tott gerinccel szülessenek a csecsemők. Mint ahogy az is bizonyított, hogy a dohányzás és alkoholfogyasztás a terhesség alatt jelentősen hátráltathatja az újszülöttek növekedését. Egy másik, a British Medical Journalban megjelent tanul­mány— amely 1333 svéd férfi kikérdezése alapján született — ugyanakkor azt fejtegeti, hogy azoknak a férfiaknak, akik ki­sebb súllyal születtek, mire el­érik az 50. életévüket, rendsze­rint igen magas a vérnyomásuk, nagyobb a hajlamuk a cukor- betegségre és általában túlsú­lyosak is lesznek. A vásári boci Talán az izgalom okozta, hogy Josef Schneider bajor gaz­da Margót névre hallgató tehene éppen a párizsi mező- gazdasági vásáron adott életet borjának. A bocit ugyanis egy hónappal későbbre várták. A kisborjú stílusosan a „Párizsi hölgy” nevet kapta. A koraszülés nem akadályozta meg anyját vásári feladatának elvégzésében: a szülés után már néhány órával egy versenyen kellett részt vennie. Ott azonban nem tudott nyerni — írja az AFP. Reklámszervezőket felveszünk! Vállalkozói igazolvánnyal, gépkocsival, telefonnal I II //1 \ rr I lehet Simon Gézánénál munkaidőben a 42/437-012-es számon. Apróhirdetési minden postahivatalban feladható A szelvények Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi postahivatalában kaphatók. A postázás költségeit mi vállaljuk. Apróhirdetések 'felvétele a START Vállalat központjában is. Nyíregyháza, Bujtos utca 32. Telefon: 42/411-433 Egy lépéssé megint közdébb az olvasóhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents