Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-19 / 66. szám
Megyénk életéből UJ KELET 1996. március 19., kedd 3 V álságmenedzselés Bürget Lajos jegyzete Ki nem fizetett közüzemi számlák. Elmaradt lakbér. Nem teljesített hiteltörlesztés. Vissza nem fizetett kölcsönök. Csupa olyan dolog, ami manapság egyre több család életét keseríti meg. És egyre több az olyan pénzügyi, gazdálkodási kérdés, melynek megoldására a legjobb szándék ellenére sincs meg a családok képessége. Nem csupán azért, mert kevés a pénz. hanem azért is, mert a családi pénzgazdálkodáshoz nincs meg a megfelelő gyakorlat, tudás. Válság van, de a családi válságmenedzselés intézménye nálunk még ismeretlen. Németországban, ahol szintén vannak szegények, munkanélküliek, túlkötelezők és rosszul keresők, önhibájukon kívül súlyos helyzetbe kerülők, ezt a válságmenedzselést már feltalálták. Éppen azért, hogy a kritikus esetekből ne keletkezzenek tragédiák, jóvá nem tehető helyzetek. A megoldás — illetve a megoldás egyik lehetősége — az a segítőrendszer, amely fogadja a hozzájuk fordulókat. Működhetnek ezek vállalkozói formában, jótékonysági egyesületek keretében, családsegítő szervezet mellett, szakszervezetek támogatásával. A lényeg, hogy a bajban lévő, gazdasági csődben lévő személy vagy család felkeresi ezeket a menedzselőket, akiknek teljes őszinteséggel feltárja a kialakult helyzetet. Itt kiderül, mennyi a tartozás, mennyi a meglévő és várható jövedelem, mi a család igénye és szükséglete. A szakember, aki lehetőleg közgazdász, ezek alapján segít kidolgozni a jövő tervét. Azt, hogy milyen ütemezéssel lehetséges a tartozások felszámolása, hogyan kell okosabban beosztani a pénzt, várhatóan mennyi időt vesz igénybe a szanálás, milyen fontossági sorrendet kell felállítani a válság felszámolásának időszakában. Mindezt természetesen ingyen, hiszen a bajban lévőnek aligha van pénze arra, hogy ezért a segítő szolgáltatásért fizessen. Vannak személyek, hiteles szakemberek, akik hetente néhány óra önkéntes és ingyenes munkát vállalnak az ilyen segítőszolgálatokban. Vannak, akiket egy-egy szervezet alkalmaz, minimális tiszteletdíjért. A lényeg az. hogy a tanácsadó szervezet hiteles legyen, olyan referenciákkal rendelkezzék, amit akár vállalat, akár bank elfogad. Mert a szanálási terv után lehetséges az adósságok átütemezése, fizetési haladék megállapítása is. Ez azt eredményezi, hogy amennyiben a segítséget kérő pontosan betartja a szakemberek programját, lehetőség nyílik arra, hogy meghatározott időn belül rendeződjék az egyén és a család baja. Tény, a bajok orvoslásának igazi terápiája a több pénz, a magasabb fizetés, a megfékezett infláció, a jobb foglalkoztatás lenne. Ennek a reménye meglehetősen távoli. A családi és egyéni válság viszont, sajnos, hosszan ittmaradó valóság. Talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy alkalmazható-e a másutt bevált válságmenedzselés. Ha csupán néhány embernek nyújtana segítséget, már akkor is megérné. Az önmegsegítés, a társadalmi szolidaritás ezen formája ha boldoggá nem is tesz, de mérsékelheti a boldogtalanságot. És sokaknak már ez is eredmény lenne. Elment a nyomdász Ő volt A NYOMDÁSZ! így, csupa nagybetűvel! Egyetlen szerelme egész életében ez a munka volt, a Nyírségi Nyomdában dolgozott, mióta munkába állt. Szedte az ólombetűket, állt a gépek mellett. Újságot csinált, könyvet alkotott. Tanulók százaival osztotta meg a mesterség fogásait, nyomdásznemzedékek nőttek fel a keze alatt. Soha nem nézte, mennyi időt kell a gépek között töltenie. Számára egyetlen dolog volt fontos: a tökéletes végeredmény. Gyakran állt ki munkatársai érdekeiért. Akár szakszervezeti titkárként, akár csak kollégaként tette ezt mindig, a dolgozók igazát kereste. Már hosszú ideje nem lehetett kedves betűi között, betegség verte le a lábáról. Ötvenöt évet adott neki a sors, pedig lett volna még tennivalója, köztünk kellett volna még maradnia. A gépek csattogva emlékeznek rá, az ólombetűk pedig lassan vele együtt az enyészeté lesznek. Isten veled NYOMDÁSZ, Isten veled Hatvani Pál. Nemzetközi pv-gyakorlat K.Z. (Új Kelet) __________ Ta valy nyáron nagyszabású gyakorlatot rendezett Kárpátalja polgári védelme. A helyzetbeállítás alapján egy földrendgés következményeit kellett a mentő erőknek — köztük négy szabolcsi pv-alegy- ségnek is — felszámolnia. — Lesz-e az idén folytatás? — kérdeztük a hét végén Ukrajnában járt Szoboszlai Károly pv-alezredestől, a megyei polgári védelmi parancsnokság helyettes vezetőjétől. — Az ukrán polgári védelmi parancsnok egyik helyettesével, valamint lengyel és szlovák pv-s kollégákkal tárgyaltunk Lvov városában. A szomszédos ország szakemberei a nyár végén ismételten gyakorlatot szerveznek — a helyzet- beállítás megint földrengés lesz —, amelyen a nemzetközi segítségnyújtás lehetőségeit is ki szeretnék próbálni. Várhatóan a NATO polgári védelmi erői is részt vesznek a közös elméleti és gyakorlati munkában. Az elsősegély- nyújtó alegység a kanadai nemzeti gárdából érkezik. Az ukrán polgári védelmi vezető felajánlotta annak lehetőségét, hogy a gyakorlaton magyar, lengyel és szlovák, különlegesen felkészített, 10—15 tagú pv-alegységek részt vegyenek. Költségvetés — Intézmények bezárásival Demonstráció a városháza előtt K. Z. (ÚfKeleJl ______ Te gnap este fél hatkor — a jogszabályok által meghatározott határidőhöz képest kicsit megcsúszva — a polgármesteri hivatal zsúfolásig megtelt dísztermében elfogadta a nyíregyházi közgyűlés a megye- székhely ez évi költségvetését. — Eddig is voltak minden évben gondjaink, de a költség- vetés összeállításánál ilyen nehéz helyzetben még nem voltunk — mondta bevezetőjében Csabai Lászlóné polgármester. — A városnak juttatott állami támogatás 176 millió forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A hiányunk 500 millió forint, hitel- és kamatfizetési kötelezettségeink 900 millió forintot tesznek ki. A parlament még nem fogadta el az oktatási törvényt, de ennek hiányában is szűkítenünk kell e szféra költségvetését. A tavalyi adatok alapján Nyíregyházán egy gyermek — intézménytől függően — 100—170 ezer forintba kerül. Tudom, nehéz úgy szavaznunk, hogy a terem megtelt a város lakóival és a hivatal előtt az ötös iskola gyermekei, pedagógusai és szülők állnak. Dr. Bocskai János, a város könyvvizsgálója egyebek mellett elmondta: — Megvalósíthatónak tartom a költségvetést, ha a határozat- tervezetben foglaltakat maradéktalanul végrehajtják. Célszerűnek látszik azonban még felülvizsgálni az önkormányzati törvényben foglaltakon túl vállalt feladatokat, azok pénzügyi vonzatait, valamint a polgármesteri hivatalnál fix — három vagy öt százalékos — létszámleépítést elérni. Mint várható volt, heves vita alakult ki. Azok a képviselők, akik választókörzetében intézmény megszűnését javasolta a tervezet, ellenezték azt, módosítást kértek — hiába. Hamvas László, az MDF frakcióvezetője azt javasolta, hogy a testület számszakilag fogadja el a javaslatot. de a polgármesteri hivatal humán irodáján dolgozzanak ki (új) javaslatot az intézmények bezárására. Nyáron ugyanis várhatóan javulni fog a költségvetés egyensúlya. Dr. Endreffy Ildikó (KDNP) szerint az előterjesztés váltságköltség- vetést tartalmaz, amit nem szabad felvállalni. Tarnavölgyi György, a függetlenek vezetője nem javasolt változtatást a tervezeten. Tlikacs Istvánnak, az MSZP frakcióvezetőjének álláspontja szerint a kiadások nagyobb részét a bérköltségek és azok vonzatai teszik ki. Ennek ellenére célszerű lenne a dologi kiadásokat is felülvizsgálni. Lövei Csaba (SZDSZ) azon a véleményen volt, hogy a költségvetés minimális megszorító intézkedéseket tartalmaz, amelyek a város ez évi túlélésére adnak esélyt. Lövei úr nehezményezte, hogy az iskolabezárás elleni demonstrációba gyermekeket is bevontak. Dr. Helmeczy László (Fidesz— MPP) nem támogatta a költség- vetést azután, hogy azt mintegy a polgármester nevében megvédte. Tóth András, az FKGP képviselője a civil szférától vonna el több támogatást és minden iskolát átvilágítana. Mikulás Tamás (Munkáspárt) hiányolta, hogy a képviselők lakossági fórumokon nem tájékoztatták választóikat a költségvetés tervezetéről. Javasolta, hogy a bizottságok külső tagjainak számát csökkentsék, így hatmillió forintot takaríthat meg a város. A több mint háromórás vita után néhány módosítással Nyíregyháza képviselő-testü- lete elfogadta a város ez évi költségvetését, amely alapján június 30-ig elő kell készíteni a városi sportiskola, a Báthory István (6. Sz.) Általános Iskola, a Városi Galéria, a közművelődési intézmények és a Sóstó-erdei Szabadidő Park átszervezését. Ugyancsak június végéig kell előkészíteni az 5. Számú Általános Iskola, a Család utcai óvoda, a Dolgozók Kossuth Lajos Gimnáziuma és a Tókuckó Üdülő- és Továbbképző Intézmény megszüntetését; az utóbbit vállalkozásba kell adni. A polgármesteri hivatal szakembereinek felül kell vizsgálniuk kilenc, elsősorban külterületi iskola működését és javaslatot kell tenniük, hogyan lehet a második félévtől tíz százalékos megtakarítást elérni. Elő kell készíteni a napközis ellátás felülvizsgálatát és azt, hogyan lehet az alapfokú intézményekben a nem pedagógusok létszámát három, a középfokú intézményekben pedig öt százalékkal csökkenteni. (A közgyűlésről további részleteket a szerdai Nyíregyházi Közelképben olvashatnak.) Egy Palotai István kisinterjúja A tiszanagyfalui általános iskola tantestülete, az iskolaszék és a szülői munkaközösség, megelégelvén az egyre elérhetetlenebb táborozási és utazási költségek okozta nehézségeket, remek elhatározásra jutott. Úgy döntöttek, hogy megvesznek egy hegyvidéki parasztházat, ahol körülbelül egy- osztálynyi tanuló elfér. Az ötlet lassan a megvalósítás stádiumába lép, ezért Doj- csák Margit igazgatónőt kértük fel, hogy ismertesse a történteket. — Már eddig is több csereüdülési ajánlatról tudtunk. Pécs, Balaton környéki és szegedi iskolák hirdették a Köznevelés című lapban önmagukat -— kizárólag csereszállás lehetőségét keresve. Ez volt a végső lökés, ami megerősített bennünket hiremek ötlet tünkben, hogy bele kell fogni. — Honnan rá a pénz? — A napokban vontuk meg a mérlegét a nemrégiben rendezett jótékony céllal megrendezett nőnapi bálunknak: 242 ezer forint volt a bevétel! — Ez kevésnek tűnik. Hogyan tovább? — A nőnapi bált hagyománnyá kívánjuk tenni, tehát megismételjük, de vannak egyéb felajánlásaink is. — Mi az oka ennek a merész vállalkozásnak?-— Iskolánknak nagyon komoly táborozási hagyományai vannak. Voltunk már a Duna-. kanyarban, Dunántúlon, Berekfürdőn, Síkfőkúton, sőt, a Bécs melletti gansendorfi szafariparkban is! Nem vagyunk hajlandók megadni magunkat az anyagi nehézségeknek, mert a gyerekeknek mit tud?-győztes tánccso^ port lejtette. Volt tombola és vetélkedő a vendégek részére. Este héttől reggel ötig állt a bál! —Bárki elmehetett a bálba? — Sorszámmal ellátott meghívókat küldtünk szét, ezek voltak egyben a belépőjegyek is. Kétszáznegyvenhat darab kelt el hétszáz forintjával.-— Mennyit szánnak a ház-' ra? — Háromszázezernél semmiképpen sem többet. Majd mi kipofozgatjuk, vannak szülői felajánlásaink is. — Honnan kerül majd berendezés? — Nagyon szerény igényeink vannak! Tulajdonképpen várjuk azoknak a cégeknek, intézményeknek stb. a jelentkezését, amelyek leselejtezett vaságyaikat, matracaikat egy jelképes összegért (vagy Uram bo- csá’ ingyen) nekünk felajánlják... Dojcsák Margit szükségük van a világ megismerésére, az együttes táborozás élményére! — Hogy zajlott le a bál? — Negyven gyerek vett részt (1—8. osztályosig) azon a divatbemutatón, amit egy helyi és egy rakamazi butik támogatott. A nyitótáncot a karácsonyi helyi iskolai Ki
