Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-02 / 53. szám

10

1996. március 2., szombat

Hétvége

Hej, halászok, halászok...

Ez volt az első nóta, ami eszembe jutott, miközben a lift felröpített a harminclakásos ház kilencedik emeletére. Ha nem tudnám név szerint, kihez jöttem, a remek illatok akkor is útba igazítanának.

— Ez az ebéd szinte teljes mértékig saját alapanyagokból készül — invitál a konyhába házigazdám, Dévai Máté. — A halat mind magam

hasamat, nem mindig jut időm igazi finomságokat összeállítani. Egyelőre egyedül élek, de barátaim és barátnőm gyakran meglátogatnak, s olyankor mindig összeütök nekik valamit.

— Mit eszik a legszívesebben?

— Igazából mindenevő vagyok, de ha választhatok, akkor a halételek állnak a legköfogtam, a hagyma a kertben termett, a vörösbort is családi tőkéről szüreteltük.

— Mindig ilyen'ínyencségeket főz?.

—Sár nagyon szeretem a

zelebb hozzám. Legjobban a pontyot és a heket szeretem, de a vizek más gyümölcseit is szívesen fogyasztom. Amit nyáron nem tudok magam kifogni, azt ilyenkor mirelitüzletekből szerzem be. Kedvencem a halászlé és a fokhagymás ponty. Ám ha hazamegyek a szüléimhez, anyukámtól mindig tejfölös csirkét és nokedlit „rendelek”.

— Kitől tanult meg főzni?

— Természetesen édesanyámtól és nagyanyámtól, aki még most, nyolcvanévesen is minden héten meggyúr néhány levél tésztát. Mivel egyetlen gyerek vagyok, kicsikoromban gyakran lebzseltem a konyha körül. Bár mégsem szakács, hanem autószerelő lettem, a főzés sze- retete megmaradt.

— Hogyan készült a mai halászlé?

— Először is vegyük sorra a hozzávalókat. Egy kilogramm tisztított ponty, három nagy fej hagyma, két evőkanál pirospaprika, só, ízlés szerint vörösbor, egy paradicsom, paprika, fél marék száraztészta.

A megtisztított hal fejéből és farkából a durvára vágott hagymával erős tűzön két- három liter alaplevet főzünk. Átpasszírozzuk, majd beletesszük a hal többi részét és a felsorolt hozzávalókat. Fél óra alatt felfőzzük, s ha puha a tészta, elkészült az egytálétel.

Biztos sokan ismerik a fokhagymajótékony hatását, mégis kevesen merik fogyasztani „illata” miatt. Pedig nem kell más, mint lenyelni egy szegfűszeget szétrágva, s ez máris közömbösíti a fokhagyma ízét.

A kalcium hiánya is megkeseríti sok nyugdíjas életét. A tojáshéj azonban minden háztartásban kínálja magát ingyenes kalciumforrásként. Szedjük ki a tojáshéjból a hártyát, majd többszöri alapos mosás után szántsuk jól ki. Ezután kávédarálóban egy szegfűszeggel porrá aprítható. Teával vagy vízzel minden nap be lehet belőle kapni egy kávéskanálnyit.

( Továbbra is várjuk az olvasók hasznos tanácsait szerkesztőségünk címére. A borítékra írják rá: Jó tanács)

Bár már március eleje van, a farsangi mulatozásoknak azonban még nem múlt el az idénye. A jól ismert farsangi fánk mellett még rengeteg hidegtál és egyéb finomság kerül ilyenkor az asztalra. A falatokat aztán jólesik leöblíteni egy kis üdítővel vagy más itókával.

— Mit miből igyunk? — merül fel a kérdés a gondos háziasszonyban, s erre Kovács Péter italospincér adja meg a választ, kiegészítve egy remek koktélrecepttel.

— A vendéglátás általában az aperitifek kínálásával kezdődik. Ezeket egy-két kivétellel talpas, pici pohárból fogyasztjuk. A kivételt például a márkás konyak — ezt túlméretezett, öblös pohárba illik tölteni — és a whisky jelenti, amit magas pohárból kortyolunk, melyben jut hely a jégnek és a szódának is. Az ínycsiklandozó sültek mellé jólesik kortyolni a fehér- vagy vörös-, száraz, félszáraz, édes és félédes borokból. Itt azonban nemcsak az étel mellé kell megfelelő bort kínálni, hanem meg kell találni az italhoz illő poharat is. Ha fiatal fehérborról van szó, azt egyszerű, kevésbé öblös talpasban, az illatosabb fehérbort pedig nagyobb, nem vésett pohárban kell a tányér mellé tenni. A vörös bornak nagy öblös pohár dukál, melyet csak háromMit miből igyunk?

negyed részig szabad megtölteni, hogy az ital szellőzzön. Kehelybe vagy magas, karcsú pohárba töltünk, amelyben elegánsan gyöngyözik.

Végül, de nem utolsósorban szót kell ejtenünk a sörről is, mely férfitársaim körében az egyik legnépszerűbb ital. Kínálásánál nem szigorúak a szabályok, korsótól a karcsú pohárig minden belefér.

A most következő italajánlat azoknak szól, akik nem csak ételekben szeretik a pikáns ízeket.

Grapefruit sörbet:

Félbevágunk négy nagyobb grapefruitot, kicsavarjuk a levét, majd a hártyák közül kikaparjuk húsát is. A gyümölcsvelőt turmixgépbe öntjük, hozzáadjuk a két citrom levét és öt dkg cukrot. A géppel körülbelül fél percig keverjük. Ezután a keveréket parféformába téve a mélyhűtőbe tesszük. Amikor meghűl, de még keverhető, óvatosan hozzáadjuk két tojásfehérje kemény habját. Ezután visszatéve a mélyhűtőbe, készre fagyasztjuk. Tálalás előtt néhány percig szobahőmérsékleten tartjuk, majd talpas poharakba adagolva feltöltjük jéghideg félédes pezsgővel. A pohár szélét grape- fruit-szelettel díszítjük, és szívószállal kínáljuk az italt.

Akár pezsgőt, akár egy jó hideg sört iszunk, minden italnak megvan a hozzáillő pohara

Szalvétacsoda

Nem ördöngös dolog, s különösebb kézügyesség sem szükséges ahhoz, hogy a mindennap használatos szalvétából csinos asztali díszt készítsünk. Ha lépésről lépésre követik a leírtakat, biztosan örömet és sikert hoz a munka.

Először — mint ahogy azt az ábra is mutatja — hajtsuk ketté a négyzet alakú szalvétát. Mindkét sarkát hajtsuk fel a csúcsig,

majd újra félbehajtás következik. Hajtsuk vissza félig az imént felhajlított részt és a két „fület”! Fordítsuk meg úgy, hogy a háta legyen felénk, és az egyik sarkát bújtassuk be a másik saroknál a dupla anyag közé.

Ismét fordítsuk magunk felé és egyengessük el a szalvétát, hogy szép alakja legyen, és megálljon a „talpán”. Ha kész, tegyük a tányér közepébe.

Hajápolás

Akár hosszú, akár rövid a hajunk, mindenképpen tartsunk be egy aranyszabályt. Soha ne menjünk ki vizes hajjal a szabadba. Hiába az alapos szárítás, még jó húsz percig a felmelegedett fejbőrt igen érzékenyen érinti a hőmérséklet-változás. A következmények sem maradnak el, melyek a haj korpá- sodásában, zsírosodásában és esetleges hullásában mutatkoznak meg. Ha megtörtént a baj, hívjunk segítségül gyógynövényeket. Korpás hajra kiváló szer a rozmaring- és a jegenyesampon, zsíros hajra a méz-propolisz vagy kecsketej-csalán sampon. Ha hullik a hajunk, kezeljük henna- vagy kecsketej-csalán samponnal.

Az oldalt szerkesztette: Sikli Tímea

UJ KELET

Rózsák fiatalítása

Központi fűtéses otthonainkban már alig tudjuk elképzelni, hogy elődeink mennyire örültek, amikor a már magasabban járó nap langymelege élesztgetni kezdte a tetszhalott természetet. A fák és virágok idős barátjával, Bálint János bácsival a kiskertekben kora tavasszal esedékes munkálatokról beszélgettünk.

— Én a munkát mindenképpen idős rózsaágyaim megújításával kezdem, hiszen számomra a legfontosabbak az egész kertben ezek a pompás színű és illatú virágok. Erre a munkára elsősorban akkor van szükség, ha rózsáink már több mint tízévesek, gyengébben fejlődnek, s itt-ott egy-egy tő már ki is pusztult talán.

— Mi ilyenkor a teendő?

— A legjobb, ha talajcsere után új töveket ültetünk. Erre a munkára ebben a hónapban bőven van még időnk. A régi talajt majd' fél méter mélyen ássuk ki, és helyébe terítsünk jó minőségű, friss földkeveréket. Itt majd pompásan érzik magukat a friss rózsatövek.

— Mikor érdemes' előkészíteni a melegágyat?

— A fűtésre szolgáló trágyát már most behordhatjuk. Ha jól betapossuk á földbe ezt a réteget, a hónap végére már elég meleg lesz ahhoz, hogy magába fogadja a saláta-, hónaposretek- és karalábémagokat. A melegágy persze nemcsak üveg, de fólia alatt is helyet kaphat. Sőt! A feleségem az ablakpárkányon is mindig ne- velget valamit. Cserepeiben elsősorban a petrezselyem és a fűszernövények kapnak helyet. A vetőtálba ültetett magokból lassan palánta cseperedik, s ezt, ha melegebbre fordul az idő, ki is lehet ültetni az üveg alá.

— Mit kell metszeni így tél vége felé?

— A korán kihajtó ribiszkét és köszmétét legkésőbb a hónap első heteiben ritkítsuk. A ribiszkebokron legfeljebb 8— 12 erős, jól elágazó fás rész maradjon, s ezek ne legyenek öregebbek ötesztendősnél. Folytassuk az öregebb fák ritkító metszését, ugyanakkor kezdjük el az ősszel telepített fácskák és a többi gyümölcsfa alakító metszését is. Ám a munkát csak akkor kezdjük el, ha a hőmérő legalább plusz öt fokot mutat.

— Vannak-e betegségei a gyümölcsfáknak?

— Ebben az időszakban a leggyakoribb problémát a fák kérgének felrepedése okozza. Ez akkor következik be, ha a viszonylag meleg februári nappalokat fagyos éjszakák követik. Régi, de nálam igen jól bevált módszer a kéreg meszes bemázolása.

Kaktuszok

A szobanövények közül talán a kaktuszoknak jut a legtöbb figyelem és a legkevesebb megértés.

Hogy mégis miért olyan népszerűek ezek a növények, arról Hamvai Leonórával beszélgettünk, aki nagy rajongója a tüskés növénykéknek.

— Népszerűségük szerintem nem is szorul bővebb magyarázatra, ha meggondoljuk, hogy egyetlen más szobában tartható élő szervezet sem visel el ennyi nemtörődömséget úgy, hogy mégis képes túlélni gazdáját.

— Mennyi törődésre van szükségük ezeknek a növényeknek?

— A kérdés nagyon jó, hiszen éppen ilyen irányú félreértésekből adódik, hogy az aktív növekedés hiányosságokat mutat. A néphit ugyanis azt tartja, hogy a kaktuszok szeretik, ha elhanyagolják őket. Ezzel szemben az igazság az, hogy a túl sok finom szemcsés homok elpusztíthatja őket, a nyári aszály hatására pedig álomba merülnek. Megfelelő fejlődésükhöz és rendszeres virágzásukhoz télen olyan hőmérsékletre van szükségük, melyben mi vacognánk, nyáron viszont a kaktusz nagyon kedveli a friss kerti levegőt.

— Hányféle kaktusz van?

— Fajtájukat tekintve rengeteg, de a kaktuszok családját tekintve alapvetően két csoportba osztjuk őket: így sivatagi és erdei kaktuszok.

— Mikor bont virágokat a kaktusz?

— Akár a sivatagiak, akár az erdeiek családjáról beszélünk, tudomásul kell vennünk, hogy a szobában tartott fajoknak több mint fele csak 3—4 éves kora körül kezd virágot bontani.

Ettől fogva a sivatagi kaktuszok minden évben, ezzel szemben az erdei kaktuszok sajnos csak vonakodva bontanak virágot.

— Mi a siker titka?

— Ha az erdei kaktuszon virágokat akarunk látni, biztosítsunk a növények számára száraz, pihenési időszakot, és ne mozdítsuk meg őket, ha már megjelentek a bimbók.

Az erdei kaktuszt gyakran permetezzük és az átültetésre is kerüljön sor minden évben a virágzás után. A sivatagi kaktuszok virágzását elősegíthetjük, ha a növény kissé már kinőtte cserepét. Válasszunk számára napos helyet, ez leginkább télen fontos. Nyáron ne permetezzük. A legfontosabb a számára a friss levegő, ezért a meleg idő beköszöntével gyakran nyissuk rá az ablakot. Míg a fiatal növények minden évben igénylik az átültetést, az idősebbeket csak akkor bolygassuk, ha már kinőtték a cserepet.

\