Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-16 / 64. szám

ü J KELET Megyénk életéből 1996. március 16., szombat 3 Hangsúly a közhasznú munkán K.Z. (Új Kelet) Csütörtökön az év első ülé­sét tartotta a megyei munka­ügyi tanács. A munkaadói, munkavállalói és önkormány­zati oldal szóvivői — értékel­vén az előző évi munkát — egyértelműen megállapították, hogy a megyei munkaügyi köz­pont munkájának színvonala, a készített beszámoló elemzések alapossága növekedett. A mun­kavállalók képviselői jelezték, nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a munkaügyi köz­pont kirendeltségein valóban érvényesül-e a szolgáltatási jel­leg. Kérdőívekkel kívánják ki­deríteni, hogy miért nem vál­lalnak munkát az állástalanok. Javasolják, hogy a munkaügyi tanács fogja össze azon szerve­zetek munkáját, amelyek a me­gyében a fejlesztésért, a mun­kanélküliség csökkentéséért tehetnek valamit. Marik Sán- dorné, a tanács soros elnöke elmondta, hogy az idén minden ülésükön beszámolót vitatnak meg a munkahelyteremtő beru­házásokra odaítélt pénzek fel- használásáról. Rusin Józsefnek, a megyei munkaügyi központ igazgató­jának tájékoztatása alapján a decentralizált foglalkoztatás 967 millió forintjából 415 mil­liót a közhasznú munka tá­mogatására fordítanak 1996- ban. A közhasznú munka támo­gatására, amely révén három hónapig kapnak munkát az ál­lástalanok, a tervezett összegen felül még 110 millió forintot csoportosítottak át. A közpon­ti alapból még 120 millió fo­rintot igényeltek, amely ré­vén még négyezer munkanél­küli jutna átmenetileg állás­hoz. Név szerinti szavazás Lesz-e kilenc képviselő? Új Kelet-információ Ismeretes, hogy Nyíregyhá­za ez évi költségvetésében az oktatást igen komoly megszi­gorító intézkedések célozzák meg. Példának okáért, az 5-ös Számú Általános Iskolát is be akarják zárni. Takács Ferenc, az intézmény igazgatója ter­mészetesen igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy ezt megakadályozza. Egy bizott­sági ülésen kijelentette, az is­kola bezárása vagy megmara­dása mellett név szerinti szava­zást fog kérni. A képviselő-tes­tület szevezési és működési szabályzata alapján a közgyű­lés egynegyedének — kilenc képviselő — indítványára név szerinti szavazást rendelhet el a testület. A szavazáskor a szá­mítógép kezelője ábécésor­rendben felolvassa a képvise­lők névsorát, akik „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. Lesz- e a hétfői közgyűlésen kilenc képviselő, akik javasolják a név szerinti szavazást? Tavaszi zsongás Bürget Lajos jegyzete Talán mégis véget ért a tél. A Sándorok, Józsefek és a kis létszámú Benedekek teljesít­hetik kötelességüket: meg­hozzák zsákjaikban a mele­get. Már érezni a levegőben: más az illat. Már érezni a zsi- gerekben: ágaskodik a szere­lem. Már érezni a napon, nemcsak süt, de melegít is. A kiskert szegletében kinyílt a hóvirág. Egy makacs hófolt még vívja utóvédharcát az erdő zugában, de már fogy, lassan elszivárog. Valahol égetik a gazt, füstje száll, ke­sernyésen, mégis édesen. Másként szól a madár dala. A fagy vonultával duzzadni kezd a rügy is. Tegnap már láttam egy bogarat is. Egy merészet, az elsőt. Figyelték, hogy már más a felhő színe is? Milyen csodás, hogy reggel korán kél a nap, és délután még nincs este! És a lányok! Már sejteni idoma­ikat. A téli plump kabát után sokat láttató a tavaszi viselet. Láttam, az egyik szomszéd már a balkonládáit rendezget­te. A bátor öregúr, aki végig­dideregte a telet, tegnap leült a lakótelep egyik lócájára, és szembenézett a Nappal. És minő csoda, futó ismerősöm úgy köszönt rám, mint eddig még soha. Hangosan és lel­kesen. A zöldséges is ígérte: lassan jön az új. A valódi. A nem melegházi. A nem im­port. A játszótéren hintáztak. Az óvodások az utcán tornász­tak, hangosan kiabálva ki magukból a levegőt. Na és a kutyák! Meg a fura hangokat kiadó macskák! És tessék csak figyelni: elmentek a var­jak is. Márpedig ők tudják, mikor kell indulni. És min­denfelé mennyi sétáló! Mint­ha börtönükből szabadultak volna. Még a kirakatok is ki­keletet hirdetnek. Minden más. Minden jobbnak tűnik. Már azt számoljuk: lassan megszűnik a fűtési szezon. Meg azt, hogy mikor me­gyünk ibolyázni. Valami zsong. Körülöttünk és bennünk. A tavasz. Jó len­ne valamit megőrizni e bi­zsergésből. Nyárra, őszre és jövő télre... Velük együtt, de nem helyettük Kulcsszó: türelem Dojcsák Tibor interjúja Mátészalkán 1987. augusztus elsején indult az Önkormány­zati Foglalkoztató Napközi Ott­hon működése. Az intézmény a város területén és körzetében élő értelmi fogyatékosok nap­pali gondozását, ellátását, fog­lakoztatását vállalta fel. Két csoportot hoztak létre, a felnőttcsoportba kerülnek azok, akik elvégezték a foglalkozta­tó iskolát, és utána kerültek vissza Mátészalkára, az óvodai csoportban pedig 3 és 7 év kö­zötti gyerekek vannak. A fog­lalkoztató nappali ellátó jel­lege szerint elsősorban közép­súlyos értelmi fogyatékosokat tud fogadni. Van néhány súlyos értelmi fogyatékos is, azonban ők is irányíthatók, képesek a közösségi életre. A foglalkoz­tatóról Sarkadi Jánosáét, az intézmény vezetőjét kérdeztük. —Hogyan telik egy-egy nap­juk? — Hétfőtől péntekig reggel héttől este öt óráig vannak itt a fiatalok. Általában fél nyolcra jönnek be az intézménybe. Van, akit behoznak, de van, aki önállóan, helyi járattal közleke­dik! Alakuláskor 12-en voltak, most 25-en, 19 felnőtt-fiatal és hat óvodáskorú gyerek. Beér­kezés után megreggeliznek, majd fél kilenctől negyed tizen­kettőig tart a munkafoglalkoz­tatás. A nyíregyházi Piremon kisvállalatnak 15-en dolgoz­nak, de mindenki azt csinálja, amihez kedvet érez. Van, aki bőrrel szeret dolgozni, pénztár­cákat, újságtartót készítenek, van olyan gyerek, aki a sziva­csot szereti tépdesni. Ezt is le­het hasznosítani, kispárnákat készítünk, egy kislány pedig körbevarrja a párnákat. A Piremonnak többféle munkát végeztek már, most lábtörlőké­szítéshez vágnak föl anyagot, majd feltekerik gombolyagba. A munkára nevelésnek óriási nevelő hatása van. Legtöbbjük­nek nincs pénzfogalma, de van­nak terveik. Volt, aki televízi­ót, vagy a beteg édesanyjának hintaszéket vásárolt, némelyik kislány pedig ruhákat, mert ugyanúgy szeretnek divatosan járni, mint kortársaik. Munka után háromnegyed tizenkettőig tornázni megyünk. A tornateremben van szobake­rékpár, kondicionálópad mell­géppel, bordásfal és ugróasztal. Torna után ebéd következik, majd szabadfoglalkozás két óráig. Zenét hallgatnak, újságot olvasnak és keresztrejtvényt fejtenek a nevelőkkel. Ezután a szintentartó. foglalkozások kezdődnek. Ilyenkor a kisegí­tő iskolában tanultakat gyako­roljuk, szinten tartjuk, illetve akinél lehet, fejlesztjük. Itt ugyanúgy, mint a munkában, óriási jelentősége van a diffe­renciált foglalkoztatásnak. Tudni kell, ki mire képes, mi az, ami érdekli őket, és eszerint kell velük külön-külön foglal­kozni. Önállóságra neveljük a fiatalokat, hogy el tudjanak iga­zodni a környezetükben, és ha isten őrizz, már nem lesznek a szülők, kis segítséggel akkor is képesek legyenek önálló élet­vitelre. —A foglalkoztató meg tudja adni ezt a segítséget? — A gyakorlatban erre még nem volt példa, mert mindenki családban él, de azt hiszem, igen. Nagyon szeretnék egy védőotthont kialakítani. A szü­lő halála után ebben a környe­zetben maradhatnának, és min­denkinek, aki igényli, lenne egy 20—25 négyzetméteres szobá­ja. A napjaik nálunk telnének a folglakoztatóban, mint addig, a fennmaradó időt pedig saját kis otthonukban tölthetnék. így a szülő elvesztésének traumáját nem fokozná még a környezet­változás is, amit egy másik vá­rosban, szociális otthonban való elhelyezés okoz. Volt olyan fiatal, aki amikor ideke­rült, nem ismerte még a seprűt sem, mert a szülő jóhiszeműen „vitrinben” tartotta, mondván beteg az a gyerek, ne dolgoz­zon. Ez hiba, a lehető legna­gyobb fokú önállóságra kell nevelni őket. Ezt elősegítendő, szeretnék egy tankonyhát is beindítani, ahol főzni tanulná­nak. Van egy kis konyhaker- tünk, ahová a kívánságaiknak megfelelően vetjük el a zöld­ségféléket. Később szívesen is gondozzák a növényeket, és örömmel eszik kezük munká­jának eredményét. El szoktunk menni múzeumba, színházba, könyvtárba, és minden évben részt veszünk az értelmi fogya­tékos fiataloknak rendezett ver­senyeken. Szép eredményeket értünk el, különösen kislabda- dobásban és futásban. Elme­gyünk kulturális találkozókra, és részt vettünk a megyei Ki mit tud?-on. Nyáron felléptünk a nemzetközi kulturális fesztivá­lon, Móra Ferenc Didergő ki­rály című mesejátékát adtuk elő. Idén Debrecenben a Kis kondás című mesejátékkal lé­pünk színpadra. Ezeken felül megtartunk minden olyan ün­nepséget, amit máshol, például anyák napját, karácsonyt. Min­den évben pihenésképpen el­megyünk a szülőkkel táboroz­ni, ez segít, hogy szülő és gyer­meke közelebb kerüljön egy­máshoz. Tavaly Balatonbogláron vol­tunk, és időnként elmegyünk egynapos kirándulásokra is. A legfontosabb a türelem, mert ezek a gyerekek mindenre megtaníthatok, csak idő és tü­relem kell hozzá. Nyolc fő­állású szakképzett dolgozó lát­ja el őket, ezenkívül dolgozik nálunk egy gyógytornász is, aki a mozgásterápiát irányítja. Sze­rencsére nagyon jó, nagyon tü­relmes kollégáim vannak, akik tudnak a gyerekekkel bánni. Nevelési célként azt tűztük ki magunk elé, hogy velük együtt csináljunk mindent, de nem he­lyettük. Csukd be szemed, nyisd ki szád... a szerző felvétele Függetlenek a, jegyzőválságról” Száraz Attila (Új Kelet) Miután meghallgatta mind a polgármester asszony, mind pedig a jegyző véleményét, a Független Képviselők Egyesü­lete a hét közben kialakította álláspontját a nemrég napvilág­ra került nyíregyházi „jegy- zőválsággal” kapcsolatban. — A frakció meglepetéssel és aggodalommal vette tudo­másul a kialakult helyzetet, mivel nem volt megfelelően informálva az előzményekről — nyilatkozta az Új Kelet érdeklődésére Tarnavölgyi György frakcióvezető. — Az a véleményünk, ha a polgármes­ter és a jegyző között egy vá­ros vezetésében feszültség ala­kul ki, akkor a békés megegye­zéses megoldásra kell töreked­ni. Mindenekelőtt feltárva a fe­szültség okait, keresve a lehet­séges kiutat, megfelelő komp­romisszumra törekedve, mivel ezt kívánják a város érdekei. Ha végképp nem sikerül ilyen megoldást találni, akkor szület­het olyan javaslat, amely a jegyző felmentését célozza, ám erről természetesen kizárólag a közgyűlés, mint a jegyző mun­káltatója dönthet. Egy jegyzőt a közgyűlés felmenthet tiszt­ségéből fegyelmi lefolytatása után, vagy kimondhatja a fel­mentését alkalmatlanság cí­mén. —Dr. Fazekas János jegyző ellen semmiféle kezdeménye­zés sincs — és nincs is semmi­lyen ok — fegyelmi eljárás le­folytatására. Ugyancsak nincs semmiféle adat a frakció birto­kában arra vonatkozólag, hogy dr. Fazekas János alkalmatlan­ná vált volna tiszte betöltésére, őt továbbra is kiváló szakem­bernek tartjuk. — A Független Képviselők Egyesületének közgyűlési frak­ciója tehát arra az álláspontra helyezkedik, hogy a polgár- mester és a jegyző között kiala­kult vitát csak úgy lehet meg­oldani, ha a két fél megfelelő kompromisszumkészség bir­tokában megegyezésre jut, s együttműködését ennek szel­lemében folytatja tovább. Amennyiben ez nem történik meg, s a helyzet a végsőkig kiéleződik, félő, hogy igen ko­moly erkölcsi, politikai és anyagi veszteséggel kell szá­molnia a városnak, illetve a város vezetőségének. Ez pedig a mostani, egyébként is jelentős problémákkal terhelt időszak­ban rendkívül nagy károkat okozhat — figyelmeztetett be­fejezésül a frakcióvezető. A szabaddemokraták szigorúak K. Z. (Új Kelet) —Az önkormányzat ez évi költségvetési hiányának egyik lényeges oka az állami támogatás csökkenése —je­lentette be sajtótájékoztatóján Poroszka Ottó, a Szabad Denokraták Szövetsége Nyír­egyházi Szervezetének elnö­ke. — A fejlesztésekre ter­vezhető összeg az évek során fokozatosan csökken. A me­gyeszékhely költségvetési tervezetére senki sem mond­ta, hogy jó, hiszen igen rövid idő alatt kellett megoldásokat találni az 500 millió forintos hiány lefaragására. Az SZDSZ szerint a költségve­tést csak a jelenlegi tervezet alapján, a megszigorító intéz­kedésekkel együtt lehet és kell elfogadni, ugyanis hosz- szabb távon így lehet tartós megtakarítást elérni. Az el­múlt években az iskolák do­logi kiadásait csökkentették, ami egyes intézmények mű­ködőképességét már-már ve­szélyezteti. Radikális válto­zások, megfordíthatatlan in­tézkedések szükségesek. Nyíregyháza oktatási intéz­ményrendszere országos vi­szonylatban és a helyi igé­nyekhez képest is túlmérete­zett, hiszen az utóbbi néhány évben négyezerrel csökkent a gyermekek száma. — Az SZDSZ városi kép­viselői a jelenlegi változatot egyöntetűen támogatják, ezt egy esetleges név szerinti szavazáson is vállaljuk— mondta Lövet Csaba frakció- vezető. — Egyes képviselők­nél a puhulás jelei látszanak annak érdekében, hogy vá­lasztókörzetükben népszerű­ségüket megőrizzék. Ennek ellenére, véleményem szerint, minimális többséggel elfo­gadja a közgyűlés a költség- vetés jelenlegi változatát. (Közel száz pedagógust kel­lene elbocsátani — a szerk.) A képviselők módosító — enyhítő — javaslataikkal együtt nevesítsék meg azon forrásokat, amelyek a kieső összeget pótolják. Ellenkező esetben csődbe jut a megye- székhely. A Fazekas-ügyről a követ­kezőket mondta Lövei Csaba: — Frakciónk támogatja a polgármester lépését, a hi­vatali jegyzőváltást. Bővebben csak a Fazekas úrnak írt levél ismeretében tudok nyilatkozni.

Next

/
Thumbnails
Contents