Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-16 / 64. szám

2 1996. március 16., szombat Belföld-külföld UJ KELET Elfogadták a rendezési tervet Az orosz nemzetbiztonsági tanács pénteken elfogadta a csecsenföldi rendezés tervét. Ezt Borisz Jelcin elnök jelen­tette be a testület ülése után. Az államfő mindamellett to­vábbra sem részletezte az elképzeléseket, de azt ígérte, hogy a hónap végéig teljes részletességgel a nyilvánosság elé tár­ja a tervet. Összekötő út Az IFOR hamarosan összekötő vonalat létesít Kelet- Szlavónián keresztül Magyarország és Bosznia között, mi­közben újra megnyitják a szlavóniai magyar—horvát határátlépő állomást. A Horvátországhoz tartozó, de még szerb közigazgatás alatt álló Kelet-Szlavónia pillanatnyilag az egyetlen délszláv térség, ahol változatlanul közvetlen ENSZ-felügyelet érvényesül — így ENSZ-kéksisakosok vannak jelen. Német letartóztatási parancs A német főállamügyészség letartóztatási parancsot adott ki Irán hírszerzési és belbiztonsági minisztere ellen. A Frank­furter Allgemeine Zeitung című lap pénteki értesülését Peter Hausmann kormányszóvivő sajtóértekezletén nem kívánta kommentálni, mondván: ez nem a kormány, kizárólag a szö­vetségi főállamügyészség hatáskörébe tartozó ügy. A letar­tóztatási parancs egy 1992-ben Berlinben, az iráni titkosszol­gálat által végrehajtott merénylettel kapcsolatban született. Antiterror Bürget Lajos kommentárja Meglehetős szkepszis és főleg az illúziók hiánya kísérte azt a nemzetközi csúcskonferenciát, amely a terrorizmus megfé­kezésének szándékával ült össze Egyiptomban. Senki nem hitte és nem hiszi, hogy akár tíz ilyen tanácskozás elegendő ah­hoz, hogy véget vessen a drámáknak, leszerelje a megszál­lottakat, lecsillapítsa a felfokozott indulatokat, megszűntes­se a gyűlöletet. Talán kelleti ez a konferencia, hiszen dekla­rálni lehetett nagyhatalmi állásfoglalásokat, meg lehetett állapodni összehangolt akciókban. De ez a konferencia is, mint oly sok más, adós maradt azzal, hogy szembenézzen a terrorizmus gyökereivel, hogy pontosan meghatározza, mi is e jelenség lényege. Terrorista az, aki buszt robbant. Az is, aki játékpisztollyal repülőt térít el. De terrorista az is, aki hadgyakorlaton raké­tákkal kíván nyomást gyakorolni. Vagy nem terror, amikor turistát rabol el egy közép-amereikai államban váltságdíjra éhes militáns csapat? Vagy nem ismerünk jó néhány állami­lag indikált terrorakciót a Közel-Keleten? Van-e különbség a szabadság nevében cselekvő és a bosszút hirdető terroris­ta között? Milyen gazdasági, politikai, etnikai, vallási, vi­lágnézeti okok motiválnak fundamentalistát, szabadságot hir­detőt, osztályharcost, kisebbségit arra, hogy ultima ratióként ezt a nemtelen megoldást válassza? Ki és kik állnak eseten­ként a felhasznált, megtévesztett, megvásárolt terroristák mögött? Nagyhatalmak? Kishatalmak? Hatalmat akarók? Multinacionális cégek? Illegális politikai csoportok? Neo­nácik? Maffiák? Lehetőséggel, pénzzel rendelkező szemé­lyek? Megannyi kérdés, mely mindegyike megfejtendő, kü­lönben a puzzle nem ál! össze. Egészen biztos, hogy összehangolt akciókkal fel lehet szá­molni a csoportokat. Talán jobb belátásra lehet kényszeríte­ni a terrorakciókat támogató kormányokat. Fel lehet szá­molni a terrorista szervezetek logisztikai bázisait. Le lehet lőni támadókat, be lehet vetni mindenféle a feketesipkás-ál- arcos kommandósokat. Erre lehet és kell is pénzt áldozni. És erre könnyebb áldozni, mint arra, hogy a béke felé vezető más megoldásokat is keressék. A terror megszülte az antiterrort. Az erőszakra erőszak lesz a válasz. A hatalmak védik magukat. A terroristák még dü- hödtebben támadják majd a hatalmakat. Egy új háború kör­vonalai bontakoznak ki. Egy hosszú és reménytelen küzdele­mé, ahol újfent az ártatlanok közül kerül ki az áldozatok zöme. Mint ahogy ez eddig is történt. Az egész olyan ostoba dolog! Egy küzdelem éled fel, melynek mindig és mindenhol csak vesztesei lesznek. Sajnos, a terror kezdeményezői, segítői, érdekeltjei ezt sosem fogják belátni. Az antiterror pedig be­éri győztes kis csatákkal. Miközben tudja, a háború nem nyer­hető meg. Minden kornak megvoltak a maga emberpusztító járvá­nyai. A XX. század végén az Ebola-vírus, az AIDS, a Hepati- tis-B, az Öböl-szindróma és a terrorizmus jelentik a kóroko­zókat. Gyógyszere egyiknek sincs. A kezelések csak tünetiek. A tudományos konferenciák folytatódnak. Sok ezren a központi ünnepségen MTI Az 1848-as forradalom és szabadságharc 148. évforduló­ja alkalmából pénteken reggel az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás mellett felvonták a Magyar Köztársaság állami lobogóját. Az ünnepi eseményen részt vett Göncz Árpád köztársasági el­nök, Gál Zoltán, az Országgyű­lés elnöke és Horn Gyula mi­niszterelnök, valamint a kor­mány több tagja. Ott voltak a parlamenti pártok képviselői és a diplomáciai testület tagjai is. A zászlófelvonást követően az ünnepség résztvevői átsétál­tak a téren álló Kossuth-szobor- hoz, ahol koszorút helyezett el a köztársasági elnök, a házel­nök és a miniszterelnök. * * * Sok ezer budapesti polgár gyűlt össze a Nemzeti Múzeum előtt, ahol Göncz Árpád köztár­sasági elnök, Horn Gyula mi­niszterelnök, Demszky Gábor főpolgármester, valamint a kor­mány több tagjának részvételé­vel délelőtt 11 -kor kezdődött meg a központi március 15-ei megemlékezés. — A magyar emberek szá­mára, éljenek bárhol e Földön, március 15. örökre a hősi elszá- nások, a tavasz, a bátor ifjúság napja volt és lesz — kezdte MTI Több tízezres, tömeg vett, részt a Független Kisgazda- párt csütörtöki kormánybú- csúztató nagygyűlésén a fő­városban. A demonstráció résztvevői a Március 15. té­ren gyülekeztek, majd onnan vonultak — a vesszen Horn, vesszen Pető jelszavakat skandálva — a Kossuth tér­re, ahol Torgyán József mon­dott másfél órás beszédet. A kisgazda pártelnök többek között kijelentette: álliberális MTI További korlátozó intézkedé­sek bevezetésére már nem kell számítani, hiszen az államház­tartási egyensúly megteremté­sére tett intézkedések a vártnál jobban sikerültek — jelentette ki Soós Károly Attila, az ipari tárca államtitkára csütörtökön Egerben, a Heves Megyei Ipa­ri és Kereskedelmi Kamara kül­döttgyűlésének keretében tar­tott gazdasági fórumon. Hozzá­tette: az elért egyensúlyi álla­pot tartható, ezért lehetőség nyílik a későbbiekben adócsök­kentésekre és az infláció mér­séklésére is. Ez utóbbi elérését célozza a kamatlábak napiren­den lévő mérséklése. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormányzat előtt álló egyik legnehezebb feladat a belső pi­aci jogharmonizáció megte­remtése. Ezen a területen 150 olyan, az ipart és a kereskedel­met érintő direktívát kell feldol­gozniuk, amelyeket az Európai Unió illetékes szervei javasol­ünnepi beszédét Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A forra­dalom sikere azonban nem egy maroknyi csoport előzmény nélküli hőstette volt, hanem a megelőző évtizedek gazdasági. társadalmi, szellemi fejlő­désének köszönhető — mond­ta. —■ A reformkor utazó, világ­ra nyitott nemzedéke nem egy­szerűen másolni, hanem a ma­gyar valósághoz igazítva akar­ta újrateremteni mindazt, amit látott és megtanult. A márciusi ifjakban tehát nemcsak a láza­dás, hanem az építés szándékát is tisztelnünk kell — hangsú­lyozta a házelnök. — A forradalom és szabad­undorító férgek, és dögkese­lyűk lepték el hazánkat, ame­lyek tönkretették gazdaságun­kat, széthordták a nemzet va­gyonát és bérrabszolgává tették a magyarságot. Ezt az FKGP azonban nem tűri, és ha hata­lomra jut, rendet tesz ebben az országban. A Kisgazdapárt gyors felemelkedést biztosíta­na, de ehhez szüksége van a nép töretlen támogatására. Torgyán bejelentette, hogy az FKGP győzelme napján amnesztiát hirdet, de azokat, akik ezt meg­szegik, halállal büntetik. tak. Soós Károly Attila elmond­ta azt is: ez évben az IKM -társ­finanszírozóként — 1 milliárd forinttal támogatja a PHARE- programok megvalósulását. Ezenkívül számos célelő­irányzattal, pénzalappal kíván­ja támogatni a versenyképesség növelését, főleg a technológia- és infrastruktúra-fejlesztés, va­lamint a tőkebeáramlás előse­gítésével. A kamarákat érintő kérdésekről szólva többek kö­zött rámutatott: a közjogi funk­ciók átadása egy hosszabb fo­lyamat. Példaként említette: Franciaországban az egyabla­kos rendszer bevezetése — amely azt jelenti, hogy a vál­lalkozóknak csupán egy he­lyen, a kamaránál kell regiszt­ráltatniuk magukat — 4 évet vett igénybe és 101 jogszabály megváltoztatását igényelte. Tolnay Lajos, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara elnö­ke kijelentette: tapasztalatai szerint a magyar gazdaság megítélése lényegesen javult az utóbbi időben, a kormányzati ságharc eszmeisége Európa uralkodó szellemi és politikai áramlataiba illeszkedett. így nyílhatott meg Magyarország számára húsz évvel később, a kiegyezéssel a polgári fejlődés lehetősége, s ezen a talajon bontakozott ki a századforduló nagy szellemi forradalma, a második reformkor — mond­ta. — Akkor vagyunk tehát mél­tók 1848 örökségéhez, ha az or­szág és vele minden egyes pol­gár sorsát össze tudjuk kapcsol­ni a világ fejlődésével; sjiem-; zeti érdekeinket képesek va­gyunk harmonizálni azokkal a folyamatokkal, amelyek más Őseink forognának sírjuk­ba, ha tudnák, hogy megen­gedjük a liberálbolsevikok- nak az ország elveszelytését. Pusztuljanak ők, és ne a nem­zet — fejezte be beszédét az elnök. A nagygyűlés után Tor­gyán József buzdítására a tö­meg hosszasan skandálta ko­rábbi jelszavát. A kisgaz­dák megkezdték a kormány lemondását és az új ország- gyűlési választások kiírá­sát követelő aláírások gyűj­tését. intézkedéseknek köszönhető­en. Rámutatott: részarányosán egyedül a magyar gazdaság tel­jesítette azt, a legfejlettebb or­szágok és a volt szocialista or­szágok által közösen megfogal­mazott előirányzatot, miszerint az ezredfordulóra 200 milliárd dollár működötökének kell be- áramlania a térségbe. Hazánk­ba mintegy 13 milliárd dollár érkezett az elmúlt években, míg az egész térségbe csupán 26 milliárd. Tolnay Lajos ugyan­akkor kiemelte: a restrikciós politika kissé túllőtt a célon, a fogyasztás további szűkítését már nem viseli el a gazdaság. A külföldi vállalkozók sze­retnék elérni befektetéseik megtérülését, nem beszélve a magyarokról, akiknek 70 szá­zaléka belföldre termel. Végül hangot adott azon reményének, hogy a közjogi funkciók átadá­sa nem fog olyan sokáig tarta­ni, mint Franciaországban, hi­szen közjogi kamara közjogi feladatok nélkül nem létezik — mondta. nemzetek sorsát is meghatároz­zák. 1848-49-ben ehhez fegy­vert kellett ragadni, vért és éle­teket kellett érte áldozni — fi­gyelmeztetett Gál Zoltán, hoz­záfűzve: a ma szükséges válto­zások is érdekeket sértenek, s nem járnak mindenki számára azonnali haszonnal. — Bizto­sak lehetünk azonban abban, hogy mostani erőfeszítéseink sem lesznek hiábavalók. Azt is tudnunk kell, hogy nem múlt­beli tetteinkért, hanem jelenle­gi és jövőbeni teljesítményün­kért lehetünk tagja a fejlett eu­rópai nemzetek közösségének, s jutunk el ezzel oda, ahová a márciusi ifjak nemzedéke is tö­rekedett — fejezte be március 15-ei megemlékezését az Or­szággyűlés elnöke. Az ünnepi beszédnek keretet adó irodalmi, zenei műsorban — amelyet Jancsó Miklós ren­dezett — korabeli versek, da­lok, dokumentumrészletek hangzottak el. Amikor az Országgyűlés el­nöke elkezdte beszédét, a kö­zönség hátsó soraiban egy táb­lát emeltek a magasba, a kor­mányt szidalmazó felirattal. A tábla néhány másodpercig volt látható. Az MTI az ünnepség rendjét biztosító rendőrök pa­rancsnokától úgy értesült, hogy semmilyen intézkedésre nem volt szükség. Gyógyszerárak MTI Az egészségbiztosító fő­gyógyszerésze nem érti. mi­ért akarja felülvizsgáltatni a gyógyszerek árát a Pénzügy­minisztérium. Matejka Zsu­zsanna az MTI-nek csütör­tökön úgy nyilatkozott: a tb- támogatás elnyeréséért foly­tatott áralku során azt ta­pasztalták, hogy a hazai gyógyszerárak még mindig jócskán elmaradnak a nem­zetközi árszínvonaltól. A gyógyszerárak felül­vizsgálatának tervét Akar László említette meg szer­dán egy sajtótájékoztatón. A PM államtitkára az antiinf­lációs politika egyik lépése­ként beszélt erről. Mint mondta: felméréseik szerint a medicinák áremelkedése igen nagy volt. A pénzügy- miniszter pedig — bár nem nevesítette a gyógyszerpia­cot-— úgy nyilatkozott: fon­tosnak tartja, hogy a Gazda­sági Versenyhivatal áttekint­se azokat a területeket, ame­lyeken, a monopolhelyzet­ből adódóan, különleges lehetőségek vannak a drágí­tásra. Kökény Mihály népjó­léti államtitkár az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta ugyan, hogy a gondolat a PM-től származik, de egyet­értett a szándékkal. Szerinte egy kormánynak figyelnie kell, hogy olyan nem jelen­téktelen államháztartási ki­adások mögött, mint ami­lyen például a gyógyszertá­mogatás, milyen áralakító tényezők húzódnak meg. Ennél a keretnél ráadásul ál­landóan dinamikus a növe­kedés, így különösen indo­kolt megvizsgálni, nem jut­nak-e tisztességtelen nyere­séghez a gyártók. Az államtitkár megígérte Nem lesz több megszorítás

Next

/
Thumbnails
Contents