Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-14 / 63. szám
UJ KELET Mezőgazdaság 1996. március 14., csütörtök 15 Liberalizálódó EU-álláspont Csatlakozási kilátások • 1 / i / Az Európai Unió Bizottsága a múlt év végén tartott madridi csúcstalálkozóra jelentést készített Mező- gazdasági Stratégiai Tanulmány címmel. A tanulmány a bizottságnak a Közös Agrárpolitika (C.A.P.) jövőbeli alakításával kapcsolatos véleményt tartalmazza, és intézkedéseket javasolt a társult országoknak az Unióval együttműködve a csatlakozást megelőző időszakra. Nem tudni ugyan, hogy a jelentés során pontosan mely országokban folytak vizsgálatok, ám a tanulmány, miután azt az Európai Tanács madridi értekezletén is megtárgyalták, immár az EU hivatalos véleményének tekinthető. Néhány megállapítása szöges ellentétben áll az előző kormányzati ciklus képviselőinek a társulással kapcsolatos megállapításaival. Többek között erről is beszélt Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. — A most megjelent tanulmány sok szempontból érdekes, ugyanis végre egy hivatalos dokumentumot láthatunk arról, miként értékeli a térség élelmiszergazdaságának jövőjét az Európai Unió — mondotta a főtitkár. — Eddig ugyanis nagyon sok, hivatalosnak kikiáltott véleményt hallhatunk, s közben kevés figyelmet szentelt az interpretáló arra, hogy kritikus, vagy ép- ppn ellenséges hangulatú tanulmányból idéz. Ilyen vélemény volt például az, hogy Magyarország mezőgazdasága nem jelent konkurenciát a Nyugatnak. Mint magyar állampolgár s mint érdekképviseleti képviselő, nagyon szomorú lennék, ha ez igaz lenne. A jelentés szerencsére nem ezt sugallja. A tanulmányban az olvasható, hogy a csatlakozó államoknak bizonyos ideig türelemmel kell majd lenniük, mivel a csatlakozás előnyeiből nem azonnal részesedhetnek. Ezt nagyon furcsállom, mert már az eddigi tárgyalások s egyezkedések is azt a vélekedést támasztják alá, mintha kaptunk volna előnyöket, bár ennek a statisztikák ellentmondanak. Nem szeretném, ha egy későbbi időszakban azért kérnének tőlünk újabb türelmi időt, mert úgymond már eddig is engedményeket kaptunk, holott annak semmi látszata sem volt. Nagyon hasznos volna, ha a tanulmányt mindazok alaposan tanulmányoznák, akik a Magyar Köztársaságot bármilyen szinten is képviselik a tárgyalásokon. — Mennyire lehetünk biztosak abban, hogy a jelentés valóban tükrözi az EU illetékeseinek véleményét? — Ez hivatalos dokumentum, ugyanakkor az egyes országok érdekvédelmi szervezeteinek véleménye erősen eltérhet. Mindennek ellenére sok olyan momentum van, amelyre oda kell figyelni. Nemrégiben hazánkban járt az EU mezőgazdasági főigazgatóságának helyettes vezetője, aki kormányzati hibának tartja, hogy az egyébként versenyképes magyar mezőgazdasági alapanyagok a feldolgozó- iparhoz kerülve exporttámogatás nélkül úgymond elveszfik piaci pozíciójukat. Ok sem fogadják el a támogatások különbségét, amelyre tehát a magyar kormánynak kell megoldást találnia. — Milyen vélemény olvasható ki a birtokstruktúra jövőjéről? — A tanulmány szerint a kormányoknak elő kell segíteniük a privatizációs folyamat befejezését, melyet követ majd a struktúrák természetes szelekciója. Ugyanakkor azt is kiemelten fontosnak ítéli, hogy különféle intézkedésekkel segítsék elő a különböző birtokok hatékony működtetését, s a jogi személyek általi tulajdonlás elől sem zárkóznak el. Utóbbiba nyilván beleértik az ily módon érvényesíthető külföldiek általi földbirtoklást is. (Azon nyilván nem sértődhetnek meg, ha ezt mi legalább a csatlakozásig nem tesszük lehetővé.) Mindenesetre úgy tűnik. hogy a kelet-német területeken létrejött hatékony nagyüzemek láttán liberáli- sabban gondolkodnak a birtokstruktúráról is. — Mondandójából is kitűnt, hogy a csatlakozás ügyéről itthon is sokan, sokféleképpen gondolkodnak. Nem volna itt az idő, hogy az előkészületek szélesebb társadalmi kontroll alatt történjenek? — De igen. Nemrégiben a MOSZ is javasolta, hogy valamilyen egyesületi formában jöjjön létre egy szervezet, mely minden érdekelt bevonásával megkezdené a csatlakozáshoz szükséges törvények s más dokumentumok tanulmányozását, s a hazai agrárirányítás rendszerének új pályára állítását. Ebben természetesen fontos szerep jutna az érdekképviseleteknek is. SZOLNOK FARMSHOW ’96 1996. május 30—31 ...ef mán a, ttyMeyqecU/í! Rendező: Mezőgép Rt. Szolnok 5000 Szolnok, Tószegi út 47. Telefon: 56/425-421, Telefax: 56/425-491 Az ezredforduló agrártermeléséért Dalmand neve ma már elsősorban a minőségi vetőmag-előállítással és a saját takarmánytermesztésre alapozott hatékony állattenyésztéssel cseng össze. A Dalmandi Állami Gazdaság, a Dalmand Rt., a hajdani királyi ménesbirtok továbbra is meghatározó gazdasága a Dél-Dunántúlnak. Átalakuló agrárgazdaságunkban Dalmand a régió gazdálkodói körében — szövetkezetek, társaságok, magángazdák — széles körű integrációs szerepkört is felvállalt. A gazdaságban felhalmozódott szellemi tudás, a több évtizedes gazdálkodási tapasztalat, a korszerű technikai eszközrendszer garantált szolgáltatási színvonalat biztosít a térség termelői részére. Korszerű vetőmag — kockázatmentesebb termelés Az évtizedek óta nyereségesen gazdálkodó Dalmand Rt. 900 millió forintot invesztált a termelés fejlesztésére és korszerűsítésére. A gazdaság modernizálásával a Dalmand Rt. az ezredforduló nemzetközi agrárpiaci kihívásaira készült fel. A térség meghatározó integrátoraként pedig egyfajta húzószerepet tölt be a szolgáltatásait igénylő termelői kör gazdálkodási színvonalában. A Dalmand Rt. 2,7 milliárd forintos árbevételének közel egyharmadát a vetőmagtermesztés és -forgalmazás adja, amelyből a hibridkukoricavetőmag hazai és exportpiaci árbevételének részesedése meghatározó. A vetőmagüzem korszerűsítésével a gazdaság alapvető célja a hatékonyság és a gazdaságosság javítása volt, valamint a vetőmag minőségének számottevő javítása. A Dalmand Rt. forgalmazott vetőmagjai a jobb ezermagsúly, csíraszám és az egyöntetű magméretnek köszönhetően a kockázatmentesebb szántóföldi növénytermesztéshez járulnak hozzá. Széles körű keveróktakarmány-kínálat előlegben A Dalmand Rt. állattenyésztése 37 százalékkal részesedik az éves árbevételből. Saját takarmánybázison előállított vágóállat-termelése érdekében takarmánykeverő üzemét is korszerűsítette. Az óránként öt-hét tonna keverékgyártásra alkalmas üzem a legprecízebb receptúra szerinti takarmányféleségek gyártását garantálja. A Dalmand Rt. piaci megrendelésekre is gyárt takarmányt. A térség állattenyésztő szövetkezései és vállalkozói részére a takarmányforgalom növelése érdekében kedvező fizetési konstrukciót dolgozott ki. A nagyobb állattartók a Dalmand Rt.-vei úgynevezett árbevétel-engedményes szerződést köthetnek. A termelő a Dalmand Rt.-től a vágóállat-előállítás teljes időtartamára előlegben vásárolhatja meg a takarmányt. A takarmány ellenértékét a vágóállatokat feldolgozó cég utalja át a takarmánygyártó Dalmand Rt.-nek. Lovasturizmus a rógió hírnevéért A lótenyésztési hagyományok újraélesztésére is vállalkozott a Dalmand Rt. A gazdaság szeretné visszahódítani a hajdani sütvényi ménes hírnevét, amelyet Dőry József alapított 1867-ben, herceg Eszterházytól bérbe vett Sütvénypusztán, aki a kor leghíresebb és legkitartóbb Jucker lovait nevelte. Dőry tői vásárolta például a fedező méneket a bajor királyi kormány, az orosz cár pedig egy négyes fogatot. A lovasturizmus a térség idegenforgalmi imázsát jelentősen növelheti, amely közvetetten a régió gazdasági fellendüléséhez is hozzájárul.
