Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-14 / 63. szám
4 1996. március 14., csütörtök Közélet UJ KELET Téma: a megyeszékhely költségvetése Kossuth-díj Háromszáznyolvanmilliós kintlevőség MTI Száraz Attila tudósítása Együttes ülést tartott kedden délután a nyíregyházi képviselő-testület gazdasági és pénzügyi bizottsága. A tisztségviselőkkel, frakcióvezetőkkel kibővített megbeszélés témája a megyeszékhely költségvetése volt. Először, a szokásoknak megfelelően, László Géza, a polgár- mesteri hivatal gazdaságiirodavezetője tartott tájékoztatót, kiegészítést, majd kérdésekre válaszolt. A bizottsági tagok közül többen felvetették azt, hogy nagy a város kintlevősége. Bérleti díjakból 53, adóból 113, illetékből 154 és „egyéb”-ből 62 millió forint, azaz összesen mintegy 380 millió forint, s ha ehhez hozzávesszük a város közüzemi kintlevőségeit, akkor még riasztóbb a kép. A jelenlévők a díjhátralékok beszedésére sürgős lépéseket szorgalmaztak. A későbbiekben nem is javasolták, hogy — bár csak egyszeri alkalomról lenne szó — azok, akik május 31-ig befizetik a tartozásaikat, a kamat- fizetés alól mentesüljenek. Ezt követően még nagyon sok minden felvetődött a vitában. Például hogy városfejlesztésre a költségvetés 3 százaléka jut, ami mindenki számára egyértelműen volt — kevés. Ismét szóba került — forrás megjelöléssel — a Kemecsei utat Sóstóheggyel összekötő út megépítése és a sóstóhegyi rendelőintézet kérdése. Felvetődött az is, hogy nem szerencsés az intézmények ügyében gyorsan, megfelelő előkészítés nélkül dönteni, miközben a jelenlegi költségvetés összeállításánál a politika a „kényes kérdéseket” elkerülte. Volt olyan vélekedés is, hogy a tervezet túl „kemény” az oktatással, miközben liberális a kultúrával és a sporttal. Azzal általában mindenki egyetértett, hogy dinamikus vagyongazdálkodásra van szükség, mert a jelenlegi válságos helyzetből ez lehet az egyik kiút. Csabai Lászlóné polgármester asszony hozzászólásában elmondta, hogyha a városnak nem kellene hitelre és azok kamataira 800 millió forintot visszafizetnie, akkor 14 százalék jutna Nyíregyháza fejlesztésére. Majd elmondta, hogy minden képviselő nagyon kritikus, ha nem az ő, azaz a saját területéről, választókörzetéről van szó. 0 is azzal értett egyet, hogy a költségvetés-tervezet ne jelölje meg bezárásra egyik általános iskolát sem (azaz ne kerüljön be név szerint az ötös), viszont május 30-ig tekintsék át az iskolák működését, beleértve a tagi és külterületi intézményeket is, és csak azután döntsenek két iskola bezárásáról. Hamvas László módosító indítványában azt kérte, hogy az 5-ös iskola megszüntetése ne szerepeljen a költségvetési tervezetben, ami ellen a bizottsági tagok „nem”-mel nem szavaztak ugyan, tartózkodásuk mellett az intézmény megszüntetése benne maradt az előterjesztésben. Hernádi Gyula Alternatív Kossuth-díjat kapott. Az elismerést szerdán a balesete után lábadozó író betegágyánál adta át három Kos- suth-díjas művész, a díjat odaítélő kuratórium tagjai: Gyurkovics Tibor író, Jan- kovics Marcell filmrendező, művelődéstörténész és Ma- kovecz Imre építész. Az Alternatív Kossuth-díjat civil szervezetek alapították — mondta az MTI érdeklődésére Hernádi Gyula. E szervezetek nevüket nem kívánják nyilvánosságra hozni. Makovecz Imre a döntést így indokolta: Hernádi Gyula az egyik legnagyobb magyar író. Az oklevéllel járó pénz egy alumínium forinttal több mint amennyi az állami Kos- suth-díjjal jár. A jövőben az Alternatív Kossuth-díjat évente odaítélik. Mint ismeretes, Hernádi Gyulát néhány héttel ezelőtt a zebrán elütötte egy autó. Lába még két hétig gipszben lesz, de utána még hat hétig nem állhat rá. Az író most szünetelteti a munkát, ha meggyógyul folytatja Evangélium című regényét. Demokrácia kontra emberség? Palotai István (Új Kelet) Végre megszületett a törvény, amely elvileg lehetővé teszi, hogy a népek, nemzetiségek és vallási, etnikai kisebbségek ellen uszító elemek komoly börtönbüntetésre ítéltethetnek! A baj csak az, hogy a magyar jog például' magát az „uszítás” fogalmát még nem határolta úgy körül, hogy az mereven legyen alkalmazható, és ne legyen rajta számtalan jogi kiskapu — az ügyvédek legnagyobb örömére. A rendőr, az ügyész, a hivatalos szervek szolgálatát teljesítő képviselője ugyanakkor annyira szűk térben mozog — hacsak nem akar jogi procedúrát szakítani a saját fejére —, hogy még elemi te- vékenységében is gátolva van. Mert demokrácia van... A bőrfejűt, a gyilkost, a gengsztert védik fenenagy jogai, csak éppen a társadalom egészét nem védi semmi, mert aminek védenie kellene, annak kezét-lábát gúzsba köti... a demokrácia... A nemrégiben ártatlannak nyilvánított Szabó Albert tehát tovább cigányozhat, tovább zsidózhat, tovább keverheti a mocskot, gerjesztheti az indulatokat, mert amit eddig is tett, „nem volt bűn”. Legalábbis a jog értelmezése szerint. Szabó úr tehát ártatlan... a demokrácia játékszabályai szerint. De hát, ártatlan a demokrácia játékszabályai szerint? Tudom, egy demokráciában elemi követelmény a bíróságok teljes függetlensége. Ez a függetlenség azonban egész egyszerűen nem terjedhet addig, hogy az állam érdekeit keresztezze! Mert ugyan mire számíthatunk a fejlett Nyugat megítélése szempontjából, ha Szabót ártatlannak nyilvánítjuk? Ezen önző logikai érven túl még az emberség is arra kötelez, hogy szót emeljünk az ilyen bírósági határozatok ellen! Van még egy menet: az ügyész fellebbezett. A végső döntést a Legfelsőbb Bíróság fogja kimondani — immár az új törvény alkalmazhatóságának birtokában! A demokrácia nevében. Legalábbis reméljük... A tavalyi búzaexportról Alacsony felvásárlási árak MTI Többek között az információs rendszer rugalmatlansága és koordinálatlan volta okolható az 1995. évi búzatermés exportjában kialakult kedvezőtlen helyzetért. Ezt tartalmazza az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentése, melyet a tavalyi év búzatermésének felvásárlásáról és exportjáról készített. Mint ismeretes, tavaly az új búzából körülbelül 2 millió tonna volt exportálható. A világpiaci árak emelkedésének hatására azonban ennél jóval több (közel 12 millió tonna) búza kiviteléhez kértek exportengedélyt a kereskedők, különös tekintettel arra, hogy az exporthoz költségvetési támogatás is igénybe vehető volt. Az ÁSZ megállapítása szerint a búza világpiacán 1995 júniusában árrobbanás következett be, ami némi késéssel a hazai árutőzsdén is éreztette hatását. A felvásárlók, illetve az exportőrök többsége az értékesített szerződéseket még az új termés learatása előtt megkötötte, amikor a felvásárlási árak igen alacsonyak voltak. Az áremelkedés hatására augusztusban—szeptemberben jelentősen megnőtt a búzapiacon a forgalom, és agrártevékenységgel nem foglalkozó gazdálkodószervezetek is külföldön kívánták értékesíteni a búzát. A hazai ellátás biztosítása érdekében az érintett tárcák — pénzügyi, földművelésügyi — központi beavatkozást sürgettek. Viszont információ hiányában nem vonták vissza az exporttámogatást. Az ipari tárca októbertől felfüggesztette ugyan az exportengedélyek kiadását, de ez az intézkedés sem korlátozta ténylegesen a kivitelt. A hirtelen áremelkedés és a Tartalékgazdálkodási Igazgatóság Közhasznú Társaság nem megfelelő üzletpolitikája miatt az állami tartalékkészleteket sem tudták időben feltölteni. Az előírt búzakészlet a lakosság ellátására egyébként is csak rövid időszakra és csak eseti jelleggel alkalmas, mivel nem előírt követelmény, hogy a mennyiség folyamatosan rendelkezésre álljon. A 100 százalékos állami tulajdonban lévő Részvényjegyzés közhasznú társaság pedig nem kezel intervenciós készleteket, mellyel helyreállíthatná a piaci egyensúlyt az állam piaci zavar esetén. Mindezért a búzavertikum működési feltételeinek javítása érdekében az ÁSZ javasolja az Országgyűlésnek a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény módosítását, valamint azt, hogy a kormány alakítson ki rugalmasabb export- támogatási rendszert. őgC&EAf AtolCfZA/ A ** OKMAWK. , MltE FBLEPiTTÚIC fi K-AP/TA UZM0%Tt K f l/o^y ÚOY Ro SS 2 fi 2 EGk\z AttoGY i/AM. Elsőként elkelt a DÉMÁSZ Kozma Ibolya A Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Rt. részvényeinek jegyzése március 1-jén lezárult. Az eredmények élénk érdeklődést mutatnak. A legnagyobb mértékű túljegyzés az önkormányzatok körében figyelhető meg, míg a kárpótlásijegyhasznosító társaságok jegyzései nem érték el a számukra felajánlott részvénymennyiséget. Az ebben a csoportban le nem jegyzett részvények átcsoportosításra kerülnek a belföldi alanyi jogosultak csoportjához. A belföldi alanyi jogon kárpótoltak összes jegyzési darabszáma jelzi azt a rendkívüli érdeklődést, amely a befektetni szándékozók részéről megnyilvánult. A három hét folyamán mintegy huszonkilencezer, alanyi jogon kárpótolt és örököse adta le a részvényigénylését közel négymilliárd forint össz- névértékben. A belföldi alanyi jogosult részvényjegyzők ötven százaléka 20, illetve annál kevesebb részvényt jegyzett. A külföldi alanyi jogosultak is élénk érdeklődést mutattak, amit elősegített, hogy a Határon Túli Magyarok Szövetségének ajánlásával rendelkező „gyűjtőtársaságok” mint meghatalmazottak jegyezhettek az alanyi jogosultak helyett. A jegyzési időszakban több mint hétezer külföldi alanyi jogosult jegyzett 1,8 milliárd össz- névértékben, melyből mintegy 130 millió forint névértékben a gyűjtőtársaságok jegyeztek külföldi befektetők nevében. A külföldön élő alanyi jogosultak fele 20 és 50 részvény közötti mennyiséget igényelt, tehát többet, mint a belföldi alanyi jogosultak többsége. Az allokációt (felosztást) több lépcsőben bonyolítja le az OTP. Első lépésként a kedvezményezett befektetői csoportok allokációját végzik el. Az egyes befektetői csoportokon belül az allokációra jegyzésarányosan kerül sor. Azoknál a maradványrészvényeknél, melyek szétosztásánál nem alkalmazható már a jegyzésarányos elv, a kevesebb részvényt jegyzők között kerülnek szétosztásra a megmaradt részvények, mivel azok eladója és a forgalmazók törekvése az volt, hogy a kisbefektetők közül is minél többen jussanak részvényekhez kárpótlási jegyeikért. A jegyzési eljárás során sikerült elkerülni a kellemetlen sorban állásokat, mely jellemzője volt a kárpótlásijegy—részvény-cseréknek. Az ÁPV Rt. felhívja a befektetők figyelmét, az elszámolást az allokációs levél kézhezvétele után mielőbb kezdjék meg, hogy az elszámolás folyamatosan bonyolódjék, és, hogy ne kerüljön sor nagyobb sorban állásokra. Azok a befektetők, akik saját maguk számolnak el, ezt automatikusan megtehetik március 18-ától, nem kell megvárniuk az allokációs levelet. Azoknak a befektetőknek, akik meghatalmazott útján kívánnak elszámolni, be kell mutatniuk a kiértesítő levelet. Természetesen, mivel új jegyzési eljárás van folyamatban, apróbb hiányosságok adódhatnak a jegyzés folyamán. Újabb bizonyítási eljárás Fullajtár András (Új Kelet) Tegnap a sokadik tárgyalással folytatódott azIsaakDatas- vili izraeli állampolgár elleni per. Mint ismert, a külföldi személyt azzal vádolják, hogy 1995. január 22-én Nyíregyházán, az Északi körúton az egyik ház negyedik emeleti lakásában pisztollyal lelőtte honfitársát, Chikwasvili Mordeckayt. A tárgyalás első felében azt a debreceni rendőrt hallgatta meg tanúként a bíróság, aki Debrecenben a gyilkosság utáni napon letartóztatta Datas- vilit. Korábban a vádlott azt állította, hogy ő állította le az izraeli hitközség előtt a rendőrségi kocsit, és önként adta fel magát. Ezzel szemben a tanú azt mondta, hogy akkor már tudtak a Nyíregyházán történt gyilkosságról, a személyleírás és fotó alapján „szúrták ki” a jellegzetes külsejű férfit, úgy fogták el. Azt megerősítette, hogy Datasvili nem tanúsított ellenállást, önként alávetette magát a rendőri intézkedésnek. A vádlott továbbra is azt állította, hogy azon a bizonyos napon baleset történt, a sértett ujja körül forgatta a pisztolyt, ami véletlenül elsült, és úgy lőtte le saját magát. Emiatt a bíróság újra meghallgatta a fegyver- és vegyi szakértőket. A vegyi szakértő elmondta, hogy a sértett férfi pulóverén talált lőporszennyeződést. így arra a megállapításra jutott, hogy a lövés 30—40 centiméter távolságból is történhetett. Ebből a távolságból már életszerűbbnek tűnik, hogy saját magát is meglőhette az elhalt. Ezt azonban bizonyítani is kell. Emiatt a bíróság felkérte a fegyverszakértőt, hogy több személy bevonásával végezzenek el olyan kísérletet, amikor az ujjuk körül forgatják a kérdéses pisztolyt. Az 50—100 alkalommal megismételt kísérlet során kiderül, hogy egyáltalán elsülhet-e a fegyver. Ha igen, akkor az esetek számából lehet következtetni, hogy valóban előfordulhatott az önkezűség vagy sem. A tárgyalás a bizonyítási eljárással április 10-én folytatódik...
