Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-13 / 62. szám

4 1996. március 13., szerda Közélet UJ KELET A Ház napja MTI A szokásoknak megfele­lően napirend előtti felszóla­lásokkal kezdte meg munká­ját a törvényhozás kedden reggel kilenc órakor. Torgyán József (FKgP) a Duna Tele­vízió egyik vasárnapi műsora miatt emelt szót. Kifogásolta, hogy az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott stú­dióbeszélgetésre nem hívták meg a kisgazdapártot, ezzel szemben a „pártcsíra” Magyar Demokrata Néppártot igen. Torgyán szerint a műsorral manipulálni akarták a közvé­leményt. Szabó Zoltán műve­lődési államtitkár válaszában visszautalt Torgyán József hétfői napirend előtti felszó­lalására, s a Ház tekintélyét rombolónak minősítette a kis­gazda frakcióvezető beszédét. A kisgazda padsorokból beki­abálásokkal kommentálták az államtitkár szavait. Szabó Zoltán erre közölte: bár a kor­mány nem szólhat bele a köz- szolgálati műsorok szerkesz­tésébe, ha Torgyán Józsefet azért nem hívták meg a Duna TV-be, mert nem tartják az ellenzék szalonképes és mér­tékadó politikai személyisé­gének, akkor ahhoz csak gra­tulálni tud. Kijelentése ismét hangos megjegyzésekre kész­tette a kisgazda honatyákat, s Torgyán József ügyrendi kér­désben próbált szót kérni. Az ülést vezető Kóródi Mária megtagadta ezt, és mind Tor­gyán Józsefet, mind az állam­titkárt elmarasztalta a Ház fa­lai közé nem illő kitételek használata miatt. A családi pótlék alanyi jo­gúvá tételét, összegének eme­lését, illetve a családi jövede­lemadózás bevezetését sür­gette Semjén Zsolt. A keresz­ténydemokrata frakcióvezető­helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a családi pótlék összege nem követi az inflá­ciót, miközben éppen a gyer­mekek számára nélkülözhe­tetlen cikkek ára emelkedett a legdrasztikusabban. A kép­viselő szerint a költségvetés­ben a családi pótlékra, illetve a rendszeres nevelési segély­re szánt összeg alatta marad a családok által befizetett for­galmi adónak. Végezetül arra kérte a kabinetet, hogy az adó­rendszer reformja, illetve a jövő évi költségvetés megal­kotása során a gyermekek ér­dekeit tekintsék a legfőbb pri­oritásnak. Deutsch Tamás (Fi­desz) arra hívta fel a figyel­met: a családtámogatás mai rendszere ellentétes a Magyar Szocialista Párt választási programjával. Szabó György népjóléti miniszter elmondta: abban egyetért, hogy a csalá­di pótlék az utóbbi időben el­értéktelenedett, s remélhe­tőleg már jövőre módot talál­nak ennek orvoslására. A csa­ládi adórendszer gondolata is „szimpatikus” a miniszter számára, ám úgy véli, hogy azt legkorábban 1998-ban le­hetne bevezetni. A tibeti nép szabadságáért emelt szót Németh Zsolt (Fi­desz), kapcsolódva a két nap­ja világszerte lezajlott meg­mozdulásokhoz. Felolvasta a brüsszeli platform Kínával szemben megfogalmazott követeléseit, amelyek között egyebek mellett a tibetiek val­lási és politikai üldözésének azonnali megszüntetése sze­repel. Németh Zsolt pártja ne­vében együttérzéséről bizto­sította a tibeti népet, s mint mondta, ugyanezt várja el a kabinettől. Hasonlóan véle­kedett Győriványi Sándor (FKgP), aki a dalai láma te­vékenységét Mindszenty Jó­zseféhez hasonlította. Szent- Iványi István külügyi állam­titkár elmondta: a magyar kormány minden fórumon követeli, hogy Kína biztosít­sa az emberi jogokat, s aláírt minden, Kínát elítélő nemzet­közi határozatot. A Bokros-csomag megszü­letésének egyéves évforduló­ján az ellenzéki képviselők változatlan hévvel támadták a szociális ellátások rendszeré­nek átalakítását célzó új kor­mányjavaslatot, amelyet Sza­bó György népjóléti minisz­terismertetett. A javaslat sze­rint az Országgyűlés keddi plenáris ülésén — az 1996. április 15. után születendő gyerekek esetében megszűnik a várandóssági pótlék és a gyermekgondozási díj. Az előbbi helyett egyszeri, 10 ezer forintos összegű anyasá­gi támogatást kapna minden szülő nő. A gyermekgondozá­si segély és a gyermekneve­lési támogatás folyósításának feltétele a családi pótlék ese­tében már elfogadott 19 500, illetve — egyedülállók szá­mára — 23 400 forintos egy főre eső nettó jövedelemhatár. A gyet az eddigi 8 éves kor helyett csak a gyermek 6 éves koráig járna a javaslat szerint. A gyes összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum­nak, idén 9600 forintnak fe­lel meg. A továbbra is 24 hé­tig folyósítandó terhességi­gyermekágyi segélynél meg­szűnik a kötelező biztosítási idő, viszont összege az átlag- kereset száz százalékáról en­nek 70 százalékára csökken. Az új javaslat-csomag az emelkedő gyógyszerárak mi­att bővíti a közgyógyellátásra, vagyis az ingyenes gyógy­szerellátásra jogosultak körét. Ennek feltétele a jövőben a nyugdíjminimumnál nem magasabb egy főre eső nettó jövedelem és ennek 10 száza­lékát kitevő havi gyógyszer- költség lesz. A munkanél­küliek jövedelempótló támo­gatásával kapcsolatban a ja­vaslat meghatározza, hogy milyen esetekben szünetel­tethető az összességében 24 hónapig járó juttatás. Ugyancsak változik a szo­ciális intézmények térítési dí­jainak szabályozása, a jövő­ben évente két alkalommal emelhetik az összeget a tulaj­donos önkormányzatok. Az ellenzéki kritikák elsősorban a jövedelemkorlát, a gyes ala­csony összege és a gyet idő­tartamának csökkentése ellen irányultak, s a hatásvizsgála­tokat hiányolták. Többen szó­vá tették: az új javaslat is al­kotmányellenes, ugyanis a 300 napos várakozási időt nem az új szabályok kihir­detésétől, hanem a Bokros­csomag elfogadásától számol­ja­Markó Béla levele Tőkés Lászlóhoz A bizalom ága-boga Erdélyben Az RMDSZ Csíkszeredái tanácskozásán Markó Béla szö­vetségi elnök vasárnap felolvasta eredetileg bizalmas levelét, amelyet Tőkés László püspökhöz, a szövetség tiszteletbeli elnökéhez intézett március 9-én. A levél utal a két romániai magyar vezető közötti ellentétek jellegé­re, ezért az alábbiakban (néhány szervezési kérdésre vonatkozó részlettől eltekintve) a Panoráma ismerteti az írást. MTI — ...Kapcsolatunk sajnos egyre esetlegesebbé válik. Ami­nek persze van egy olyan előnye — keserű iróniával mondom ezt —, hogy megóvott engem a túlságosan indulatos replikáktól, attól, hogy (október 31-i leve­ledre reagálva) első indulatom­ban viszontvádakkal és viszont- vádaskodásokkal rontsam to­vább amúgy sem igazán jó vi­szonyunkat. Mert ez, nincsen mit kerülgetni, így van. — Mi tagadás, ezért... nem fo­gom most sem részletekbe menően boncolgatni, hogy sze­rintem mennyi ága-boga van a mi egyet nem értésünknek, miköz­ben tudomásom és meggyőző­désem szerint egyet akarunk... — ...Sokkal jobban tisztellek annál, mint hogy személyes sérelmeket sorolgassak. Hi­szen, sajnos, egyáltalán nem igaz az. hogy elnökké válasz­tásomnak „feltétlen híve vol­tál”, mint ahogy azt október 31 - i leveledben írod. Székelyföldi körutadat senki sem így értel­mezte, hanem éppen ellenke­zőleg, túlléptél, akkor is, más­kor is — a tiszteletbeli elnöki tisztséggel járó kötelező sem­legességen. — Ez csak kisebb mérték­ben az én személyes prob­lémám. Nagyobb mértékben az egész szövetség egységes vezetését teszi kérdésessé az, hogy te tiszteletbeli elnök­ként sokszor nyilatkozol úgy politikai kérdésekben, hogy azelőtt semmiféle egyezte­tés nem történik, és ezeket a megnyilatkozásokat az utób­bi időben RMDSZ-álláspont- ként közvetíted. Ez a módszer már eleve magában hordoz­za súlyos konfliktusok lehető­ségét. — Október 31-i leveledben súlyos vádakat vágsz fejemhez, viselkedésemet „etikátlannak” minősíted stb. Én téged ilyes­mivel sohasem, még legna­gyobb indulatomban sem vá­dolnálak. Ugyanakkor kijelen­ted, hogy „nem bízol” bennem. Bevallom, én sem igazán bí­zom benned, de én nem elkö­telezettségedben kételkedem ezáltal, hanem egyszerűen tud­ni vélem, hogy egyikünk sem tévedhetetlen, te sem vagy az, és ha ez így van, akkor az egy­személyes véleményt időről időre alá kellene vetni a kisebb vagy nagyobb közösséggel való konzultációnak, még az olyan nagy formátumú szemé­lyiség esetében is, mint amilyen te vagy. — Senki sem akar téged ki­szorítani az RMDSZ vezetésé­ből, én integrálni szerettelek volna ebbe a vezetésbe, de úgy tűnik, te ebben egyáltalán nem segítesz nekem. — Borbély Lászlót arra a fel­adatra, amire kijelöltem (a helyhatósági kampánnyal kap­csolatban) alkalmasnak talá­lom, és ezúttal „a szövetségi elnök mandátumával” jár el, ha éppen el kell járnia... Az Ügy­vezető elnökséggel történt kon­zultáció megbízásáról. — A Szőcs Géza-ügyről pe­dig most szintén röviden azt kell megkérdeznem, vajon rosszul emlékszem-e, hogy egyik viharos Operatív Tanács- i ülésen is, tehát testületi, de bizalmas körben közöltem ve­led: az általa fölvett nagyon nagy összegű adományok egy része továbbra is elszámolatlan. Talán megfeledkeztél erről, hi­szen másképpen nem hiszem, hogy éppen egy ellenőrző tes­tületi tagságra alkalmasnak találnád. Ez aztán tényleg nem politikai kérdés, nem az RMDSZ-en belüli preferenciák kérdése. Az emiatt a Fidesz- szel kialakult nézeteltérés még­is politikai kérdéssé tette, álta­lam nem kívánt módon, és ez most veszélybe sodorhatja a szövetség cselekvőképességét, éppen a választások előtt. Ezt a veszélyt mindenképpen el kell kerülnünk. — ...Nem lenne-e jobb leül­ni és alaposan megbeszélni, hogy tudunk-e, s ha igen, mi­képpen tudunk együtt dol­gozni?. Barátsággal üdvözöllek — zárta levelét Markó Béla. Döntés a MANESZ-ről Új Kelet-információ A Legfelsőbb Bíróság im­már megfellebbezhetetlen végzésével megsemmisítette — több súlyos szabálytalan­ság felfedése miatt — a Ma­gyar Nemzeti Ellenállási Szövetség 1995. március 10- ei közgyűlésének minden döntését. A Legfelsőbb Bíró­ság határozata értelmében új tisztújító közgyűlést kell tar­tani, addig ismét Zimányi Tibor elnököl a szövetség­ben. Kisgazda kifogás A Független Kisgazdapárt az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés engedélyezi a Magyar Demokrata Néppárt par­lamenti frakciójának működését. Erről Torgyán József levélben tájékoztatta a Házbizottságot kedden. A dokumentumban a párt­elnök kifejti: a Házszabály alapján az MDF-ből kilépett képviselőket hat hónapig független honatyáknak kell tekinteni, így az a jog, hogy valamely frakcióhoz csatlakozzanak csak fél év múlva illeti meg őket; új képviselőcsoport létrehozására pe­dig nincs mód a hatályos rendelkezések szerint. Gergely Judit tárcája Egy hasonló esetet túlélt exbeteg tájékoztatása mind­azoknak, akiknek eddig nem sikerült elvenni a kedvét egy kis mandulaműtéttől. Az egész úgy kezdődik, hogy házioiyosod sürgősen ajqnlja manduláid kivételét. Te, persze, nem teketóriázol sokat, és né­hány év múlva jelentkezel a műtétre. Természetesen a ha­verjaidra hallgatsz, és elmész egy Isten háta mögötti kórház­ba. így busszal kell utaznod, és a sofőr jeligéje: „Használat előtt felrázandó!” Agyongyö­törve indulsz tehát átélni az al­kalmassági próbát. Vérvétel után alaposan békékul a karod, olyannyira, hogy minden ér­deklődőt meg kell győznöd: „Nyugi, ez nem a természetes színem" No, de rá se ránts, mert már anélkül is fáj a karod. Végre felvesznek a fül-orr- gége osztályra. Egész álló nap riadtan rémmeséket kell hall­gatnod a mandulakivételről. Este megkapod a szükséges műtéti cuccokat: egy fehér há­lóingei, egy fehér műanyag kö­penykét (így már bejuthatnál a konyhára is), s többek között egy csinos, zöld sapkát. Elérkezik műtét napja. Közvetlenül a műtét előtt fogócskázol egy kicsit a nő­vérkével, s ha elkap, beadhatja a bátorító injekciót. Érted jön egy zöld lény—bizonyára ufó—, ám egész emberien néz ki, s elvisz az űrhajójára. „Meg kellene őt is­mernem” — gondolod, de mire megtennéd az első lépést, máris egy székben találod magad leszí- jazva, s a dokival összekötve. „Ásó, kapa, nagyharang...” —re- beged, mikor az orvosra nézel, de inkább egy imát mondasz el. Köz­ben egy vödröcskét akasztanak a nyakadba. Az idillhez már csak egy kis lapát hiányzik, no, meg a homokozó. De egyelőre nincs rá­juk szükséged, mert kezdik a mo­lesztálási az első injekcióval. A második injekció után elzsib­bad a lábujjad, az utolsók után már repülsz. Az orvosod fejével biccent az asszisztensének, hogy nézzen a szádba, mintha azt mon­daná: „Inkább te nézz bele, hi­szen én szemüveg nélkül az or­romig sem látok.” Aztán előve­szi a gyilkos fegyvereket. Műtét közben visszaszállsz a jelenbe, és gyakran gondolsz az orvos édes­anyjára. Az asszisztensnő bele­szagol a levegőbe, és vágyakoz­va nézi csörgő véredet. Időköz­ben a vödröcske a szívedhez nő. De mivel nem súlyos az eset, ezért sebészeti beavatkozás nélkül is el tudják venni tőled. Elmennek ke­zet mosni, s te kábultan vigyo­rogsz feléjük. (Nem fogtok ki raj­tam! Eljön még az én időm is!) Műtét után a tükörbe nézel, és felismered Frankeinstein meny­asszonyát. Hasra fekszel, és egy betétre teszed a fejed. Nem szár­nyas betét, pedig te most újra repülsz. Két óra múlva már te- ázgatsz, mivel a teánál tömé­nyebbet még kerülnöd kell. Na, lekönyörgöd, majd elalszol még az esti mese előtt. Vacsorát nem kérsz, hiszen forog veled a világ. A fejed felfúvódik, mint egy luft, szemeid minden nye­lésnél kintebb ugranak. Most már az orvosnak nemcsak az anyukáját, hanem a nénikéjét is emlegeted, igaz, ismeretle­nül. Olyan fehér vagy, mint a fal. Egy hulla elbújhatna mel­letted, hiszen te most mozdulni sem bírsz. Reggel kiütések jelennek meg a testeden, ám vizitre eltűnnek. Egész nap viszketsz, de már nincs hányingered. A délutáni vizit előtt megmutatod a főnő­vérnek a kiütést, ami a vizitig nem múlik el. A főorvos okosan megjegyzi: sok fájdalomcsilla­pítót kaptál, így megfosztanak attól a bogyótól is. Másnapra elmúlik a kiütés, a főorvos pe­dig büszkén vonul el. De nincs időd utánamenni és a vállát megveregetni, mert alig megy el, újra tele leszel kiütésekkel. Szerencsétlennek érzed magad. Mérgedben gondolsz egyet, és kiugrasz a nyitott ablakon. Pech- edre. Ez ugyanis a földszint...

Next

/
Thumbnails
Contents