Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-12 / 61. szám
1996. március 12., kedd Külpolitikai panoráma NATO-tagság „a la carte” MTI Panoráma Tíz évvel ezelőtt, 1986. március 12-én zajlott le Spanyolországban a népszavazás az Ibér- félszigeten fekvő, félmillió négyzetkilométernyi területű alkotmányos monarchia NATO-tag- ságáról. A közel 29 millió szavazásra jogosult állampolgár több mint 40 százaléka tartózkodott a véleménynyilvánítástól, azokon belül, akik voksuk- kal készek voltak állást foglalni, a NATO-tagság mellett 52,5 százalék, ellene 39,8 százalék szavazott. A többségi véleménynyilvánításban az is benne volt, hogy a spanyol hadsereg nem integrálódik a NATO katonai szervezetébe, Spanyol- országban nem lehetnek atomfegyverek, és fokozatosan csökkenteni kell az amerikai katonai jelenlétet az ibériai országban. Madrid ezenkívül megerősítette a Gibraltárra, tehát egy másik NATO-állam birtokára támasztott spanyol igényt. Az 1949-es megalakulás óta, tehát 47 év alatt az eredetileg 12 országot magában foglaló atlanti szövetség összesen négy új taggal bővült: az ötvenes évek első felében Görögország gal, Törökországgal és Nyugat- Németországgal, a nyolcvanas években Spanyolországgal. Spanyolország a második világháborúban hivatalosan semleges maradt, de katonai és gazdasági támogatást nyújtott Németországnak. Francisco Franco rendszerét már 1939 elején elismerte Nagy-Britannia és Franciaország, majd az Egyesült Államok is. Potsdamban 1945 júlusában a francóista diktatúrát megbélyegző határozat született, az ENSZ 1955 végéig nem volt hajlandó tagjai közé fogadni Spanyolországot. Madriddal a második világháború alatt szakított az Egyesült Államok, de stratégiai megfontolásokból 1950-ben felújította a diplomáciai és politikai kapcsolatokat, hivatkozva egyebek között az ENSZ Biztonsági Tanácsának arra a véleményére, hogy a Franco-rezsim fennállása nem fenyegeti a békét. Az amerikai szenátus 1951. április 3-án azt indítványozta, hogy Nyugat-Németország és Spanyolország katonai és egyéb erőforrásait használják fel Európa védelmére. A rendszer jellege már Portugália, tehát az atlanti tömb egyik alapító tagja esetében sem volt meghatározó jelentőségű, legalábbis nem volt kizáró ok. Salazar 1932-ben lett miniszterelnök, diktatúrája 1968-ig tartott, ennek az időszaknak több mint a fele egybeesett a portugál NATO-tag- sággal,! Lisszabon is csak 1955-ben nyert bebocsátást az ENSZ-be. Lopez Bravo sapnyol külügyminiszter 1970-ben azt mondta, hogy országa nem érdekelt a NATO-kapcsolatokban. „Legalábbis hosszú átmeneti szakaszra van szükség... Egyszerű számítás azt mutatja, hogy a Horn az atlanti szövetségről (MTI) Flom Gyula miniszterelnök egy vasárnapi, német lapnak adott interjúban óvta a Nyugatot attól, hogy az újabb orosz tiltakozások hatására lemondjon a NATO tervezett keleti bővítéséről. A kormányfő ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarország a kérdésről folyamatos párbeszédet ajánlott Moszkvának. A Welt am Sonntag című újságnak nyilatkozva Hóm Gyula kijelentette, hogy a népek önrendelkezési jogának megtagadását jelentené, ha a Nyugat elutasítaná az új tagok felvételét az atlanti szövetségbe. „A mi döntésünktől függ, hogy csatlakozunk-e valamely integrációs szervezethez vagy sem. Senki — sem Moszkvában, sem másutt — nem dönthet helyettünk, hogy belépünk-e egy szervezetbe” — szögezte le a miniszterelnök. Kifejtette azonban, hogy Magyarország a NATO-tagsá- got nem akarja egy kampánnyal sürgetni. Értelmes és folyamatos párbeszédet akar folytatni a kérdésről Moszkvával. „Ezt felajánlottuk orosz partnereinknek. Én megértek minden országot, amely a biztonságáért aggódik. S megértem természetesen Oroszországot is” — nyilatkozta Horn. Meggyőződése szerint azonban a jelenlegi bizonytalan világban a NATO mindenki számára garantálja a biztonságot. A kormányfő reménye szerint az orosz elnökválasztás után meg lehet kezdeni az említett párbeszédet a moszkvai vezetéssel. „Az európai biztonság és együttműködés problémáit Oroszország nélkül ugyanis nem lehet rendezni. Ennek a nagyhatalomnak megfelelő szerepet kell kapnia”—mutatott rá Hóm Gyula. Történelmi árverés (MTI-Panoráma) A bécsi Dorotheumban kedden kalapács alá kerül az a dívány, amelyen Ferenc Ferdi- nánd, az Osztrák—Magyar Monarchia trónörököse az 1914. június 28-án ellene Szarajevóban elkövetett merénylet során szerzett sérüléseibe belehalt. A dívány, amelyen még láthatók a vémyomok, Bosznia- Hercegovina egykori tartományfőnökének, Oskar Potio- rek táborszernagynak tulajdonát képezte. Potiorek együtt ült az autóban Ferenc Ferdinánd trónörökössel és hitvesével, Hohenberg hercegnővel, amikor a merénylő, Gavrilo Prin- cip a halálos lövéseket leadta. A merénylet után a táborszernagy a saját lakására vitette a trónörököspárt, ahol rövid időn belül mindketten belehaltak sérüléseikbe — a trónörökös az irodában, felesége pedig a hálószobában. A keddi árverésen a két dívány licitálási ára egyenként 160 000 és 200 000 schilling közt van. Velük együtt kalapács alá kerülnek az egykori osztrák császári ház más emléktárgyai is, mint például Ferenc József barna vadászkalapja, amelyet akkor viselt, amikor Bad Ischl- ben vadászatokon vett részt — olvasható a dpa jelentésében. NATO-ba való belépés esetén Spanyolországnak kétszeresére kellene emelnie amúgy is magas katonai költségvetését” — nyilatkozta. A spanyol demokrácia megszilárdításának gondolata 1981 őszére egyre jobban összeszövődött a NATO-tagsággal. (Franco tábornok 1975-ös halála után egy ideig a semlegességgel kacérkodtak.) Míg a spanyol törvényhozás felhatalmazást adott az atlanti csatlakozási tárgyalások megkezdésére, a kormány azt hangoztatta, hogy a legnagyobb óvatossággal kíván eljárni, nagyon nem szeretné, ha a NATO-hoz való csatlakozás rontaná a kapcsolatokat a Szovjetunióval és a többi keleti országgal. A spanyol baloldal a NATO- tagság kérdésében népszavazást szorgalmazott, amit Calvo Sotelo miniszterelnök egyszerűen figyelmen kívül hagyott, holott a Spanyol Kommunista Párt félmillió aláírást gyűjtött a népszavazás támogatására, a szocialista párt pedig bejelentette, hogy ha az 1983-as választásokon hatalomra kerül, megtartja a népszavazást. Az atlanti tömb miniszteri tanácsának 1981. december 10- 11-én Brüsszelben megtartott ülésszakán ünnepélyesen aláírtak egy jegyzőkönyvet Spanyol- ország csatlakozásáról az Észak-atlanti Szerződéshez. A tizenöt ratifikációs okmány letétbe helyezése után Luns NATO-főtitkár a tagországok nevében meghívta Spanyolországot, csatlakozzék a szervezethez. Madrid azonban csupán a tömb politikai szervezetének vált részesévé, az egyesített katonai szervezethez történő csatlakozásról, a spanyol haderők beilleszkedéséről a NATO-pa- rancsnokság kötelékébe ezután kellett volna tárgyalásokat kezdeni és megegyezésre jutni, amit nehezített a madridi kormány kikötése: atomfegyverek nem tárolhatók az ország területén. Bár Lord Carrington NATO- főtitkár 1986 első napjaiban Madridban személyesen próbálta lebeszélni a spanyol kormányt a NATO-ügyben tartandó népszavazásról, azt március 12-én megrendezték. És 1996-ban spanyol főtitkára van az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének... Az RMDSZ belső vitája (MTI) ____ Az RMDSZ Csíkszeredái tanácskozásán vasárnap éles konfliktus alakult ki, amelynek során nyilvánosságra kerültek a Tőkés László tiszteletbeli elnök és. Markó Béla szövetségi elnök közötti, hosszú időre visszanyúló elvi és személyi nézeteltérések, amelyek eddig csak burkoltan éreztették hatásukat a szövetség életében. Miután a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) az egyeztető kerekasztal előző esti határozatát felülbírálva nyílt vitát rendezett a szövetség belső ügyeiről, Tőkés László azzal vádolta a szövetségi elnököt, hogy „ki akarja szorítani őt” a szövetség életéből, míg Markó Béla azt vetette a püspök szemére, hogy tiszteletbeli elnökként is egy adott irányzatot támogat, és gyakran nem egyezteti lépéseit. így — mondta —- Szőcs Gézát is annak ellenére támogatta Tőkés László a Duna Televízió ellenőrző testületébe való jelölésekor, hogy ő, Markó Béla személyesen közölte: Szőcs jelentős összegekkel nem számolt el. Tőkés László az RMDSZ egyik korábbi politikai vitájában hozott határozatra visz- szautalva kifogásolta, hogy Markó Béla Borbély László képviselőt nevezte ki az RMDSZ választási, kampányösszekötői, a román pártokkal való kapcsolattartásra szóló megbízással, és amikor a szövetségi elnök ezt visszautasította, az SZKT szavazását kérte a vita eldöntésére. A püspök az ülésen felolvasott írásos nyilatkozatában kijelentette, hogy olyan poli- tizálási stílus alakult ki az RMDSZ-ben, amely a szövetségi elnök „túlzott autoritása” és „a bukaresti stílusú politizálás” egyeduralomra jutása folytán súlyos mértékben veszélyezteti „az RMDSZ öntörvényű, független és autonóm nemzeti politikai irányvonalát”. Az 1993. évi Neptun-ügyre utalva, amikor is Borbély László (Tokay György képviselővel és Frunda György szenátorral együtt) mandátum nélkül vett részt a román hatalom képviselőivel az amerikai PER-alapítvány által rendezett neptunfürdői találkozón, amit később határozatban bírált az RMDSZ, a püspök kijelentette, hogy a szövetségi elnök „kecskére bízta a káposztát”. A vita során Markó Béla felolvasta Tőkés Lászlónak előző nap átadott levelét, amely képet ad a két politikus, és mint Kolumbán Gábor hargitai SZKT-tag megfogalmazta, a szövetség „két pólusa” közötti nézeteltérésekről. A vitában hozzászólók felelevenítettek régi konfliktusokat, személyes támadásokat is — egyébként már szombaton este az interpellá- ciós vitában is megpróbálták belekeverni a szövetségi elnököt olyan vitába, amely két székelyföldi terület között egy gázvezeték építése körül folyt. Markó Béla a helyszínen értesült az állításról, amelyet visszautasított. Kolumbán Gábor azt is javasolta, hogy miután Borbély László személye megosztja a tanácsot, a szövetség érdekében a képviselő ajánlja fel lemondását a kampányösszekötői funkcióról. A szünetben Dézsi Zoltán SZKT-el- nök Markóval és Tőkéssel megbeszélést folytatott, és megegyeztek abban, hogy együtt keresik a ténylegesen kialakult komoly konfliktus megoldását. A tanácskozás ezután a Szőcs Géza Duna Televíziós ellenőrző testületi kinevezésével és vitatott elszámolásával kapcsolatos kérdésekkel folytatódott, ugyancsak nyílt ülésen. UJ KELET Szíveslátás Portugália új elnöke (MTI-Panoráma) Jorge Sampaiót, Portugália új köztársasági elnökét elődjétől, Mario Soarestől eltérően nemigen ismerik külföldön. Hacsak arról nem, hogy ő volt a Testvérvárosok Nemzetközi Szövetségének elnöke, illetve tagja az Európai Unió régiók bizottságának. ,.A, r( :, A portugálok csak „sárgarépának” becézik vörös göndör haja miatt. Sörösüvegalj vastagságú szemüvege mögött huncut tekintet rejtőzik. Éle- gáns megjelenésű és gyors észjárású ember. Teljes ellentéte a megkorosodott és elkényelme- sedett, totyakos Mario Soa- resnek. Csapata is telis-teli fiatalokkal. Első hivatalos intézkedése az lesz, hogy bevonultassa az Államtanácsba kiváró Cunhalt, a Portugál Kommunista Párt 81 éves történelmi vezetőjét, hiszen a kommunisták szavazatainak köszönheti, hogy beköltözhet a Belém Palotába, a portugál köztársasági elnökségre. Jorge Sampaio lisszaboni polgári családból származik. Apja orvos volt, és egészen az 1974-es pirosszegfűs forradalom — a fasiszta diktatúra megdöntése — utáni időkig egészségügyi főigazgatóként tevékenykedett. Sampaio szeptember 18-án tölti be 57. életévét. Forró vérmérsékletű, nyitott, spontán személyiség. Közvetlen munkatársai szerint olykor magával ragadja „az igazak haragja”. Egészen fiatalon, még jogász hallgató korában bekapcsolódott a Salazar-rendszer elleni harcba. Egyetemista szervezetek élén játszott vezető szerepet, és nevéhez fűződik az 1962-es egyetemi sztrájk megszervezése. Ügyvéd lett belőle, és Mario Soares vette maga mellé, hogy segítsen neki ellenzéki politikusok védelmezésében. Abban az időszakban került kapcsolatba a kommunistákkal, s közülük többet védelmezett is. Nekik köszönhette, hogy évekkel később, már a visszanyert demokráciában Lisszabon élére került főpolgármesterként, végül pedig államfővé választották meg. Jorge Sampaio a Portugál Szocialista Párton kívül futott be baloldali ptilitikai karriert, a szocialista baloldal, az úgynevezett szocialista intervenciós csoport (GIS) és a kommunisták támogatásával. Csak 1978-ban, négy évvel az antifasiszta demokratikus nemzeti forradalom után lépett be a PSZP-be. Politikai „ökumenizmusa” miatt nem is nagyon kedvelte Mario Soares, aki inkább Németországból irányította a fasizmus alatt illegálisan tevékenykedő PSZP-t. Sampaio tagja volt a forradalom utáni negyedik ideiglenes kormánynak, majd a szocialista mozgalom főtitkárává választották. Ezután következett a lisszaboni polgármesteri hivatal, hogy meghatározza egy 2,2 millió lakosú, dinamikusan fejlődő főváros új arculatát. Hiszen Portugália akkor vált az Európai Közösségek tagjává. A jelöltek közül elsőként pályázta meg a Mario Soares .távozásával megüresedő elnöki széket. Sampaio úgy tartja, hogy vállalkozása „természetes betetőzése” harminc éves politikai pályafutásának. Sohasem tartotta magát a Szocialista Párt jelöltjének, és a PSZP is csak öt hónappal később, 1995 júliusában határozott úgy, hogy mellette áll ki. Portugália új köztársasági elnöke tökéletesen beszél franciául és angolul, egy évig tanult az Egyesült Államokban. Szereti a zenét, szeret moziba járni és olvasni. Sportos életet él, s olykor focizik is. A Sporting Lisboa lelkes szurkolója. Felesége, Maria Jósé Rita a TAP portugál légitársaság igazgatója. Két gyermekük van. Palesztin tiltakozás Az izraeli kotmány vasárnap úgy döntött, hogy további 16 500 munkavállalási engedélyt ad ki külföldi állampolgároknak, hogy felváltsa velük a Jordán-folyó nyugati partjáról és a Gáza- övezetből származó palesztin munkaerő egy részét —jelentette a Reuter és az ITAR-TASZSZ Jeruzsálemből. Az izraeli miniszterelnökség hivatalos közleménye szerint 13 ezer külföldit az építőiparban, 3500-at pedig a mezőgazdaságban akarnak foglalkoztatni. A döntés azután született, hogy Izrael lezárta a határát a palesztin autonóm területekkel a február 25-ei pokolgépes merénylet miatt. Az intézkedés óta hatvanezer palesztin nem tud munkába állni izraeli alkalmazóinál. Az izraeli kormány mostani döntésével ki lene venezerre emelkedik a külföldieknek hivatalosan kiadott munkavállalási engedélyek száma. A vendégmunkások többsége Kelet-Európából és Ázsiából származik.