Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-12 / 61. szám

1996. március 12., kedd Külpolitikai panoráma NATO-tagság „a la carte” MTI Panoráma Tíz évvel ezelőtt, 1986. már­cius 12-én zajlott le Spanyolor­szágban a népszavazás az Ibér- félszigeten fekvő, félmillió négy­zetkilométernyi területű alkot­mányos monarchia NATO-tag- ságáról. A közel 29 millió sza­vazásra jogosult állampolgár több mint 40 százaléka tartóz­kodott a véleménynyilvánítás­tól, azokon belül, akik voksuk- kal készek voltak állást foglal­ni, a NATO-tagság mellett 52,5 százalék, ellene 39,8 százalék szavazott. A többségi véle­ménynyilvánításban az is ben­ne volt, hogy a spanyol hadse­reg nem integrálódik a NATO katonai szervezetébe, Spanyol- országban nem lehetnek atom­fegyverek, és fokozatosan csök­kenteni kell az amerikai katonai jelenlétet az ibériai országban. Madrid ezenkívül megerősítette a Gibraltárra, tehát egy másik NATO-állam birtokára támasz­tott spanyol igényt. Az 1949-es megalakulás óta, tehát 47 év alatt az eredetileg 12 országot magában foglaló atlanti szövetség összesen négy új taggal bővült: az ötvenes évek első felében Görögország gal, Törökországgal és Nyugat- Németországgal, a nyolcvanas években Spanyolországgal. Spanyolország a második vi­lágháborúban hivatalosan sem­leges maradt, de katonai és gazdasági támogatást nyújtott Németországnak. Francisco Franco rendszerét már 1939 ele­jén elismerte Nagy-Britannia és Franciaország, majd az Egyesült Államok is. Potsdamban 1945 júlusában a francóista diktatúrát megbélyegző határozat szüle­tett, az ENSZ 1955 végéig nem volt hajlandó tagjai közé fogad­ni Spanyolországot. Madriddal a második világhá­ború alatt szakított az Egyesült Államok, de stratégiai megfon­tolásokból 1950-ben felújította a diplomáciai és politikai kap­csolatokat, hivatkozva egyebek között az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának arra a véleményére, hogy a Franco-rezsim fennállá­sa nem fenyegeti a békét. Az amerikai szenátus 1951. április 3-án azt indítványozta, hogy Nyugat-Németország és Spa­nyolország katonai és egyéb erőforrásait használják fel Euró­pa védelmére. A rendszer jellege már Por­tugália, tehát az atlanti tömb egyik alapító tagja esetében sem volt meghatározó jelen­tőségű, legalábbis nem volt ki­záró ok. Salazar 1932-ben lett miniszterelnök, diktatúrája 1968-ig tartott, ennek az idő­szaknak több mint a fele egy­beesett a portugál NATO-tag- sággal,! Lisszabon is csak 1955-ben nyert bebocsátást az ENSZ-be. Lopez Bravo sapnyol külügy­miniszter 1970-ben azt mondta, hogy országa nem érdekelt a NATO-kapcsolatokban. „Leg­alábbis hosszú átmeneti sza­kaszra van szükség... Egyszerű számítás azt mutatja, hogy a Horn az atlanti szövetségről (MTI) Flom Gyula miniszterelnök egy vasárnapi, német lapnak adott in­terjúban óvta a Nyugatot attól, hogy az újabb orosz tiltakozások hatására lemondjon a NATO ter­vezett keleti bővítéséről. A kormányfő ugyanakkor hozzá­tette, hogy Magyarország a kérdésről folyamatos párbeszé­det ajánlott Moszkvának. A Welt am Sonntag című új­ságnak nyilatkozva Hóm Gyu­la kijelentette, hogy a népek ön­rendelkezési jogának megtaga­dását jelentené, ha a Nyugat elutasítaná az új tagok felvéte­lét az atlanti szövetségbe. „A mi döntésünktől függ, hogy csatlakozunk-e valamely integ­rációs szervezethez vagy sem. Senki — sem Moszkvában, sem másutt — nem dönthet he­lyettünk, hogy belépünk-e egy szervezetbe” — szögezte le a miniszterelnök. Kifejtette azonban, hogy Magyarország a NATO-tagsá- got nem akarja egy kam­pánnyal sürgetni. Értelmes és folyamatos párbeszédet akar folytatni a kérdésről Moszkvá­val. „Ezt felajánlottuk orosz partnereinknek. Én megértek minden országot, amely a biz­tonságáért aggódik. S megér­tem természetesen Oroszorszá­got is” — nyilatkozta Horn. Meggyőződése szerint azonban a jelenlegi bizonytalan világban a NATO mindenki számára garantálja a biztonságot. A kormányfő reménye szerint az orosz elnökválasztás után meg lehet kezdeni az említett párbeszédet a moszkvai vezetés­sel. „Az európai biztonság és együttműködés problémáit Oroszország nélkül ugyanis nem lehet rendezni. Ennek a nagyhatalomnak megfelelő sze­repet kell kapnia”—mutatott rá Hóm Gyula. Történelmi árverés (MTI-Panoráma) A bécsi Dorotheumban ked­den kalapács alá kerül az a dí­vány, amelyen Ferenc Ferdi- nánd, az Osztrák—Magyar Monarchia trónörököse az 1914. június 28-án ellene Sza­rajevóban elkövetett merénylet során szerzett sérüléseibe bele­halt. A dívány, amelyen még lát­hatók a vémyomok, Bosznia- Hercegovina egykori tarto­mányfőnökének, Oskar Potio- rek táborszernagynak tulajdo­nát képezte. Potiorek együtt ült az autóban Ferenc Ferdinánd trónörökössel és hitvesével, Hohenberg hercegnővel, ami­kor a merénylő, Gavrilo Prin- cip a halálos lövéseket leadta. A merénylet után a táborszer­nagy a saját lakására vitette a trónörököspárt, ahol rövid időn belül mindketten belehaltak sérüléseikbe — a trónörökös az irodában, felesége pedig a há­lószobában. A keddi árverésen a két dívány licitálási ára egyenként 160 000 és 200 000 schilling közt van. Velük együtt kalapács alá kerülnek az egykori osztrák császári ház más emléktárgyai is, mint például Ferenc József barna vadászkalapja, amelyet akkor viselt, amikor Bad Ischl- ben vadászatokon vett részt — olvasható a dpa jelentésében. NATO-ba való belépés esetén Spanyolországnak kétszeresére kellene emelnie amúgy is ma­gas katonai költségvetését” — nyilatkozta. A spanyol demokrácia meg­szilárdításának gondolata 1981 őszére egyre jobban össze­szövődött a NATO-tagsággal. (Franco tábornok 1975-ös ha­lála után egy ideig a semleges­séggel kacérkodtak.) Míg a spanyol törvényhozás felhatal­mazást adott az atlanti csatla­kozási tárgyalások megkezdé­sére, a kormány azt hangoztat­ta, hogy a legnagyobb óvatos­sággal kíván eljárni, nagyon nem szeretné, ha a NATO-hoz való csatlakozás rontaná a kap­csolatokat a Szovjetunióval és a többi keleti országgal. A spanyol baloldal a NATO- tagság kérdésében népszava­zást szorgalmazott, amit Calvo Sotelo miniszterelnök egysze­rűen figyelmen kívül hagyott, holott a Spanyol Kommunista Párt félmillió aláírást gyűjtött a népszavazás támogatására, a szocialista párt pedig bejelen­tette, hogy ha az 1983-as vá­lasztásokon hatalomra kerül, megtartja a népszavazást. Az atlanti tömb miniszteri ta­nácsának 1981. december 10- 11-én Brüsszelben megtartott ülésszakán ünnepélyesen aláír­tak egy jegyzőkönyvet Spanyol- ország csatlakozásáról az Észak-atlanti Szerződéshez. A tizenöt ratifikációs okmány le­tétbe helyezése után Luns NATO-főtitkár a tagországok nevében meghívta Spanyolor­szágot, csatlakozzék a szerve­zethez. Madrid azonban csupán a tömb politikai szervezetének vált részesévé, az egyesített ka­tonai szervezethez történő csat­lakozásról, a spanyol haderők beilleszkedéséről a NATO-pa- rancsnokság kötelékébe ezután kellett volna tárgyalásokat kez­deni és megegyezésre jutni, amit nehezített a madridi kormány kikötése: atomfegyverek nem tárolhatók az ország területén. Bár Lord Carrington NATO- főtitkár 1986 első napjaiban Madridban személyesen pró­bálta lebeszélni a spanyol kor­mányt a NATO-ügyben tartan­dó népszavazásról, azt márci­us 12-én megrendezték. És 1996-ban spanyol főtitkára van az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének... Az RMDSZ belső vitája (MTI) ____ Az RMDSZ Csíkszeredái tanácskozásán vasárnap éles konfliktus alakult ki, amely­nek során nyilvánosságra ke­rültek a Tőkés László tiszte­letbeli elnök és. Markó Béla szövetségi elnök közötti, hosszú időre visszanyúló elvi és személyi nézeteltérések, amelyek eddig csak burkol­tan éreztették hatásukat a szö­vetség életében. Miután a Szövetségi Kép­viselők Tanácsa (SZKT) az egyeztető kerekasztal előző esti határozatát felülbírálva nyílt vitát rendezett a szövet­ség belső ügyeiről, Tőkés László azzal vádolta a szövet­ségi elnököt, hogy „ki akarja szorítani őt” a szövetség életéből, míg Markó Béla azt vetette a püspök szemére, hogy tiszteletbeli elnökként is egy adott irányzatot támogat, és gyakran nem egyezteti lé­péseit. így — mondta —- Szőcs Gézát is annak ellené­re támogatta Tőkés László a Duna Televízió ellenőrző tes­tületébe való jelölésekor, hogy ő, Markó Béla szemé­lyesen közölte: Szőcs jelentős összegekkel nem számolt el. Tőkés László az RMDSZ egyik korábbi politikai vitá­jában hozott határozatra visz- szautalva kifogásolta, hogy Markó Béla Borbély László képviselőt nevezte ki az RMDSZ választási, kam­pányösszekötői, a román pár­tokkal való kapcsolattartásra szóló megbízással, és amikor a szövetségi elnök ezt vissza­utasította, az SZKT szavazá­sát kérte a vita eldöntésére. A püspök az ülésen felol­vasott írásos nyilatkozatában kijelentette, hogy olyan poli- tizálási stílus alakult ki az RMDSZ-ben, amely a szö­vetségi elnök „túlzott auto­ritása” és „a bukaresti stílu­sú politizálás” egyeduralom­ra jutása folytán súlyos mér­tékben veszélyezteti „az RMDSZ öntörvényű, függet­len és autonóm nemzeti po­litikai irányvonalát”. Az 1993. évi Neptun-ügyre utal­va, amikor is Borbély László (Tokay György képviselővel és Frunda György szenátor­ral együtt) mandátum nélkül vett részt a román hatalom képviselőivel az amerikai PER-alapítvány által rende­zett neptunfürdői találkozón, amit később határozatban bí­rált az RMDSZ, a püspök ki­jelentette, hogy a szövetségi elnök „kecskére bízta a ká­posztát”. A vita során Markó Béla felolvasta Tőkés Lászlónak előző nap átadott levelét, amely képet ad a két politi­kus, és mint Kolumbán Gá­bor hargitai SZKT-tag meg­fogalmazta, a szövetség „két pólusa” közötti nézetelté­résekről. A vitában hozzászó­lók felelevenítettek régi konf­liktusokat, személyes táma­dásokat is — egyébként már szombaton este az interpellá- ciós vitában is megpróbálták belekeverni a szövetségi el­nököt olyan vitába, amely két székelyföldi terület között egy gázvezeték építése körül folyt. Markó Béla a helyszí­nen értesült az állításról, ame­lyet visszautasított. Kolumbán Gábor azt is ja­vasolta, hogy miután Borbély László személye megosztja a tanácsot, a szövetség érdeké­ben a képviselő ajánlja fel le­mondását a kampányössze­kötői funkcióról. A szünet­ben Dézsi Zoltán SZKT-el- nök Markóval és Tőkéssel megbeszélést folytatott, és megegyeztek abban, hogy együtt keresik a ténylegesen kialakult komoly konfliktus megoldását. A tanácskozás ezután a Szőcs Géza Duna Televíziós ellenőrző testületi kinevezé­sével és vitatott elszámolásá­val kapcsolatos kérdésekkel folytatódott, ugyancsak nyílt ülésen. UJ KELET Szíveslátás Portugália új elnöke (MTI-Panoráma) Jorge Sampaiót, Portugália új köztársasági elnökét előd­jétől, Mario Soarestől eltérően nemigen ismerik külföldön. Hacsak arról nem, hogy ő volt a Testvérvárosok Nemzetközi Szövetségének elnöke, illetve tagja az Európai Unió régiók bizottságának. ,.A, r( :, A portugálok csak „sárgaré­pának” becézik vörös göndör haja miatt. Sörösüvegalj vas­tagságú szemüvege mögött huncut tekintet rejtőzik. Éle- gáns megjelenésű és gyors ész­járású ember. Teljes ellentéte a megkorosodott és elkényelme- sedett, totyakos Mario Soa- resnek. Csapata is telis-teli fia­talokkal. Első hivatalos intéz­kedése az lesz, hogy bevonul­tassa az Államtanácsba kiváró Cunhalt, a Portugál Kommu­nista Párt 81 éves történelmi vezetőjét, hiszen a kommunis­ták szavazatainak köszönheti, hogy beköltözhet a Belém Pa­lotába, a portugál köztársasági elnökségre. Jorge Sampaio lisszaboni polgári családból származik. Apja orvos volt, és egészen az 1974-es pirosszegfűs forrada­lom — a fasiszta diktatúra meg­döntése — utáni időkig egész­ségügyi főigazgatóként tevé­kenykedett. Sampaio szeptem­ber 18-án tölti be 57. életévét. Forró vérmérsékletű, nyitott, spontán személyiség. Közvet­len munkatársai szerint olykor magával ragadja „az igazak haragja”. Egészen fiatalon, még jo­gász hallgató korában bekap­csolódott a Salazar-rendszer elleni harcba. Egyetemista szervezetek élén játszott ve­zető szerepet, és nevéhez fűződik az 1962-es egyetemi sztrájk megszervezése. Ügy­véd lett belőle, és Mario Soares vette maga mellé, hogy segít­sen neki ellenzéki politikusok védelmezésében. Abban az időszakban került kapcsolatba a kommunistákkal, s közülük többet védelmezett is. Nekik köszönhette, hogy évek­kel később, már a visszanyert demokráciában Lisszabon élére került főpolgármesterként, vé­gül pedig államfővé választot­ták meg. Jorge Sampaio a Portugál Szocialista Párton kívül futott be baloldali ptilitikai karriert, a szo­cialista baloldal, az úgynevezett szocialista intervenciós csoport (GIS) és a kommunisták támo­gatásával. Csak 1978-ban, négy évvel az antifasiszta demokra­tikus nemzeti forradalom után lépett be a PSZP-be. Politikai „ökumenizmusa” miatt nem is nagyon kedvelte Mario Soares, aki inkább Németországból irá­nyította a fasizmus alatt illegá­lisan tevékenykedő PSZP-t. Sampaio tagja volt a forrada­lom utáni negyedik ideiglenes kormánynak, majd a szocialista mozgalom főtitkárává választot­ták. Ezután következett a lissza­boni polgármesteri hivatal, hogy meghatározza egy 2,2 millió la­kosú, dinamikusan fejlődő fő­város új arculatát. Hiszen Por­tugália akkor vált az Európai Közösségek tagjává. A jelöltek közül elsőként pá­lyázta meg a Mario Soares .tá­vozásával megüresedő elnöki széket. Sampaio úgy tartja, hogy vállalkozása „természetes betetőzése” harminc éves poli­tikai pályafutásának. Sohasem tartotta magát a Szocialista Párt jelöltjének, és a PSZP is csak öt hónappal később, 1995 júli­usában határozott úgy, hogy mellette áll ki. Portugália új köztársasági el­nöke tökéletesen beszél franci­ául és angolul, egy évig tanult az Egyesült Államokban. Sze­reti a zenét, szeret moziba járni és olvasni. Sportos életet él, s olykor focizik is. A Sporting Lisboa lelkes szurkolója. Fele­sége, Maria Jósé Rita a TAP portugál légitársaság igazgató­ja. Két gyermekük van. Palesztin tiltakozás Az izraeli kotmány vasárnap úgy döntött, hogy további 16 500 munkavállalási engedélyt ad ki külföldi állampolgároknak, hogy felváltsa velük a Jordán-folyó nyugati partjáról és a Gáza- övezetből származó palesztin munkaerő egy részét —jelentette a Reuter és az ITAR-TASZSZ Jeruzsálemből. Az izraeli minisz­terelnökség hivatalos közleménye szerint 13 ezer külföldit az építőiparban, 3500-at pedig a mezőgazdaságban akarnak foglal­koztatni. A döntés azután született, hogy Izrael lezárta a határát a palesztin autonóm területekkel a február 25-ei pokolgépes me­rénylet miatt. Az intézkedés óta hatvanezer palesztin nem tud munkába állni izraeli alkalmazóinál. Az izraeli kormány mosta­ni döntésével ki lene venezerre emelkedik a külföldieknek hiva­talosan kiadott munkavállalási engedélyek száma. A vendégmun­kások többsége Kelet-Európából és Ázsiából származik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents