Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9

1996-03-12 / 61. szám

6 1996. március 12., kedd Vendéglátás UJ KELET Jótékonyság, segítség A sokoldalú tulajdonosnő éppen a hotel folyosóján sürgölődik Nemrégiben a Jókai Mór Ál­talános Iskola jótékonysági bált rendezett, a vacsorát a Colum­bia étterem készítette. Mivel a rendezvény bevételét az iskola eszközeinek pótlására szánták — az ételeket ajándékba adta az étterem. — Sosem felejtem el, amikor Kozma Ibolya (Új Kelet) Ha valaki nagyon szereti a munkáját, akkor képes azt színvonalasan és a lehető legjobban végezni. Te­vékenysége közben kiteljesedhet, már a feladat és annak eredménye is örömmel tölti el. Maczali Lász- lónénak három dolog a legfontosabb, melyek nél­kül képtelen lenne élni: a férje, a gyermekei és az étterme. Talán vannak, akik emlékez­nek még arra, amikor jó néhány éve—még a szocializmus idő­szakában — sztriptízről mesél­tek a Columbia akkori látoga­tói. Volt idő, amikor néhány évig IFI-tanya néven futott, s az lett volna a hivatása, hogy a kispénzű diákoknak igényes szórakozási lehetőséget bizto­sítson. Ezután néhány évig üre­sen állt, már-már azt hittük, az enyészeté lesz az épület. Ma fé­nyesebben csillog, mint eddig bármikor. A faberakásos ajtónál a ven­dég eldöntheti, hogy a „pince” vagy az étterem hangulát vá­lasztja. Az előbbinek sajátos, kissé régies jellege van. Meg­lepő, hogy az ódon téglafaltól nem lesz zord a helyiség. A kellemes hőmérséklet, a szép fabútorok mintázata, dohány­zöld szövete, a sarokban csor­dogáló szökőkút megszépíti a különleges és szokatlan kör­nyezetet. A vendég úgy érez­heti, minha a múlt századba lá­togatott volna. Az emeleti étte­rem berendezése ellentéte a len­ti helyiségének. A mennyezet tej üvegeit fentről világítják meg, s ez sejtelmes, diszkrét fényt ad a teremnek. A falon lévő halványbama szövet és a világos színű falilámpák lágy, kedves érzést kölcsönöznek. A díszítés már a tavasz közeled­tét jelzi. Zöld selyembe kötött sárgás virágok pompáznak a falakon, a fehér függönyöket ugyancsak zöldes drapériák dí­szítik. Az asztalokon friss asz­tali díszek állnak, és a teríték­hez illesztett szalvéta színe tö­kéletesen illik a virágokhoz. Jó ízlés és harmónia, talán ezzel a két szóval lehet igazán éreztet­ni az étterem hangulatát. Híres vendégek Vasárnap délután kicsit pi­hennek a felszolgálók és a pul­tosok. Ebédidőben a vendégek ugyancsak megdolgoztatták a Columbia Maczali étterem dolgozóit. Valamennyi asztalt elfoglalták. Mivel vasárnap csak kevés étterem van nyitva Nyíregyházán, még nagyobb a látogatottság. A néhány nyu­galmas percet kihasználva a pincérek kényelmesen ücsö­rögnek egy asztal körül. Ma- czaliné Marika, a tulajdonos is szinte állandóan bent tartózko­dik. Tudja, hogy munkatársai mindent a legjobban látnak el, _ mégis, úgy véli, jobb, ha ott Terülj, terülj... van, hiszen nem tudni, mikor lehet szükség rá. Marika büsz­kén mutatja a vendégkönyvet: Friderikusz Sándor kissé ol­vashatatlan macskakaparását, Antal Imre meleg szavait, az Omega együttes elégedett so­rait, Kuncze Gábor és Boross Péter elismerését. A Manhat­tan együttes sajnálkozását, mert a tulajdonosnő nem ebé­delt a társaságukban. Korda György és felesége gratuláci­óját, a Szerencsekerékből is­mert Dóra és Viktor rövid le­velét, melyben a város legjobb éttermének nevezik a Colum­bia Maczalit. És a Republic együttes mesterlevelét, amely­ben a Republic Gasztronómi­ai Társaság kiváló elismerés­ben részesíti az étterem ételeit és dolgozóit. Kedvenc a túrós sztrapacska A dolgozók többsége fiatal. Huszonévesek. Jó hangulatban, mosolyogva dolgoznak. — Ebédidőben óriási a for­galom — mondydMcncsik Csa­ba felszolgáló —, vacsoraidő­ben valamennyivel kevesebben vannak. Nagyon sok törzsven­dégünk van, akikről már tud­juk, mit fognak kérni. Tapasz­talataink alapján szinte a ven­dég belépéséből, öltözködésé­ből és életkorából megmond­hatnánk. mit fog rendelni. Ter­mészetesen vannak kivételes esetek, meglepetések. A fiata­lok általában desszertre jönnek, vagy egy capuccino mellett beszélgetnek. Ha rendelnek ételt, akkor csak főételt esznek. Az idősebb, komoly vendégek azonban az etikett szabályai szerint az előételtől a desszer­tig kérik az étlapot. Ha messzi­ről jött vendég érkezik, akkor a megye jellegzetes ételeit aján­lom, ha külföldiek étkeznek nálunk, akkor magyaros speci­alitásokat javaslok. A legkere­settebb ételünk a nyírségi gom­bócleves és — bármilyen kü­lönös — a túrós sztrapacska. Gyakran kérik specialitásun­kat, a Columbia bélszínt is. — Nemcsak az étteremben várjuk vendégeinket, bármikor bárhová kiköltözünk — veszi át a szót Marika. — Az elmúlt héten szerdán egyszerre három helyen rendeztünk állófoga­dást. Valamennyi szabadnapos dolgozónk — anélkül, hogy szólnék — bejön segíteni a töb­bieknek. Tudják, hogy segítség nélkül a társaik nem tudnák el­végezni a kért feladatot. COLUMBIA BÉLSZÍN: Szükség van egy húsz deka­grammos sült (párolt) bélszínsze­letre. Pirított gombából tejszínes gombamártást készítünk. Elké­szítése: a pirított gombát meg­szórjuk liszttel, felöntjük tejszín­nel, ízesítjük sóval, borssal, worchestersire-rel, kakukkfűvel, majd ezt kiforraljuk. Sült bélszín­nel, a gombamártással és egy szelet sült libamájjal tálaljuk. az iskolaigazgatónő a nyakam­ba borult, és megköszönte a. segítségünket — mondja lelke­sen Marika. — Már korábban is segítettünk a rászorulókon. Karácsony előtt babgulyást és fasirtot adtunk a hajléktalanok­nak és a szegényeknek. Döbbe­netes volt számomra az a nap, nem gondoltam, hogy ennyi ember éhezik és nélkülözik. So­kan ebédhordóban is vittek ma­gukkal ennivalót, a konyháról az összes létező üres befőttesüveget kihoztuk és babgulyással töltöt­tük meg. Az ételosztás — úgy vélem — szép gesztus volt. Sze­retnénk hagyományként meg­őrizni, s minden évben megismé­telni. Én sokgyermekes család­ban éltem, ha valaki, akkor én tu­dom, mit jelent a nélkülözés. Mindezt nem felejtettem el, és nem is szégyellem. Mesélek erről egy történetet is. Egy alkalommal a férjemmel és a gyerekeimmel együtt va­csoráztunk az étteremben. Köz­ben felújítási munkák folytak, s az egyik mester feljött elkér­ni a számlát. — Mi ismerjük ám egymást... — mondta suttog­va. — Nem tetszik megismer­ni? —kérdezte. Fogalmam sem volt, hogy ki lehet az. — Tet­szik tudni, még a régi időkből — folytatta suttogva. — Kér­tem, üljön le, és mondja el, hogy honnan ismerjük egy­mást, nekem nincs mit szé­gyellni. Majd nagy nehezen el­mondta, hogy a gyerekeink együtt játszottak a Család ut­cán, ugyanis valamikor ott laktunk. Azért suttogott, mert azt hitte, szégyellem a múltat, és nem szívesen emlékszem vissza rá. Én nagyon jól tudom, honnan indultunk és hová ér­keztünk. Kemény munkával szereztük meg mindazt, amink most van. Itt, az étteremben is sok olyan dolog van, amit nem bíznék másra, csak magam vé­gezhetem el. Nekem nincs áru­beszerzőm, minden reggel ne­gyed nyolckor szabadidőruhá­Egy-két köbcenti helyrebiccenti... Bozsó Katalin felvételei KARDPECSENYE: Hozzávalók: három szelet négy dekagrammos natúr szűz­érme megsütve, három darab gombafej bő olajban sütve, há­rom darab hagymalevél, natúr megsütve — ezeket felhúzzük egy kardra. Kardpecsenye ragu: Koc­kára vágott szalonnát megpirí­tunk hagymával, csirkemájat, gombát és lecsót kevés vörös­borral beforralunk. Ízesítés só­val, borssal, fűszerpaprikával, kevés majoránnával. Tálalás: a kardra felhúzott szeleteket flambírozza a felszolgáló, s a köret mellé téve leöntjük ra­guval. ban már itt vagyok az'étterem- ben. Megnézem, mire van szükség, mit kell hoznom. A fejemben tartok mindent, tu­dom, mi hiányzik, mire van szükség. Vendég a bécsi polgármester A szálloda tizenegy szobájában huszonöt vendég szállhat meg egyszerre. Minden helyiség lég­kondicionált, emellett hőfoksza­bályozóval, közvetlen telefonvo­nallal, színes televízióval, rádióval és minibárral ellátott. Az ágyak halványzöldek vagy halványké­kek, a fürdőszobák többségében a rózsaszín dominál. A fejjér ágy­nemű a sterilitás és a tisztaság ki­fejezője. A folyosó mennyezete érdekes, modem hatású, a falak­ra erősített tükrök díszítenek, emelett bővítik, tágítják a teret. — A berendezés és a helyisé­gek elosztásának terve a férjem képzeletében született meg — mondja Marika. — Fogalmam sem volt, hogy mit szeretne és hogyan. Ez még nem lett volna Egy finom kávé a többiek érkezeséig már nem tudunk rendelést felven­ni. A városba látogat a bécsi polgármester, ő is nálunk fog Maczali Lászlöné megszállni. Nagyon sok híres, ismert embert láttunk már ven­dégül. Gyertyafény, halk zene A téli hidegben melegei és biztonságot nyújt az étterem. Odakint már sötétedik, bent baj, de az asztalosmester sem tud­ta először megérteni, mit szeret­ne a féljem. Lassan aztán megér­tették egymást, s így újítottunk fel mindent hat hónap alatt. Szeren­csére majdnem mindig tele van a szálloda vendégekkel. A héten sejtelmesen villanó gyertya­fény világít. Nyugalom van és halk zene szól. Ilyenkor szíve­sen ücsörög itt a kedves ven­dég. Egyre többen érkeznek, a pincérek udvariasan szolgálják ki a látogatókat. Marika min­denkivel vált néhány kedves szót. Mintha csak a lakásában látna vendégül mindenkit. S hogy ne csak az étterem kel­lemes hangulata maradjon meg bennünk, álljon itt két re­cept is a Columbia étterem­ből. Akinek kedve van, készít­se el!

Next

/
Thumbnails
Contents