Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-12 / 61. szám
Megyénk életéből UJ KELET Ismerkedés a marketinggel Zöldség, gyümölcs és pulyka Lefler György tudósítása A megye agrárszakemberei a marketing jegyében találkozhattak tegnap délelőtt 10 órától Nyíregyházán, az inkubátorházban. Bevezetőjében dr. Popovics László, a Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány Agrármarketing Centrumának igazgatója elmondta, hogy a mostani tanácskozás elindítója egy sorozatnak, amely a marketingtevékenységet kívánja felölelni s amelyről mind többet szeretnének elmondani az érdeklődőknek. Mint utalt rá, a marketing a modem piacok eszközrendszereként definiálható a legtömörebben, s kívánalomként fogalmazta meg annak mind szélesebb körű ismeretét. A sorozattal műhelymunkát ígért, amelynek első előadása Németország helye a magyar külkereskedelemben, különös tekintettel az agrár- és élelmiszeriparra címmel volt. A német piacról, illetve a piacra jutás lehetősége irő 1 Juhász Imre, a Magyar Köztársaság Nagykövetsége kereskedelmi osztályának titkára beszélt előadásában. A 81,5 millió lakosú ország a világ legnagyobb importőrének számít (amelyet nem kis büszkeséggel vallanak is), ugyanakkor a németek az USA és Hollandia után egyben a világ legnagyobb exportőrei is. A német piac nagy lehetőségek forrása, ám az oda bejutás nem könnyű feladat. Németország az Európai Unió alapító tagja, az európai integráció és az unió keleti bővülésének élharcosa. Ugyanakkor éppen az agrárgazdaság területén igen erős ellenérvek tapasztalhatók, elsősorban a Német Parasztszövetség, illetve az agrárlobbi nézi rossz szemmel a négy. úgynevezett Visegrád-ország egyértelműsödő törekvését. Fokozza ezt az ellenvetést például az egészséges táplálkozás kampánya miatti csökkenő hús- fogyasztás is, amely termelőnek és kereskedőnek egyaránt hátrányt jelent. Magyarország elmúlt évi agrárkivitele megközelítően 800 millió DM volt, amelyből a feldolgozott áruk értéke 575,2 milliót tett ki; ebből 46,2 százalékot a baromfi, 29,8 százalékot a tartósítóipari, 17 százalékot a húsipari termékek adtak, 7 százalék egyéb terméket képviselt. 1991 és ’93 között 20 százalékos forgalomcsökkenés következett be a Németországgal való agrár-külkereskedelmünkben, míg az elmúlt évben már 10 százalékos forgalom- bővülés volt tapasztalható. Az export bővítésének akadályait a szakember a következő hiányosságainkban látja: az árualaphiányban és abban, hogy a meglévő árualap túlságosan sok kézben van, továbbá finanszírozási problémákban, a magas magyar árelképzelésekben, végül a piaci ismeretek, a marketing hiánya miatt. Véleménye szerint csak lényegesen nagyobb szakmai, régióbeli összefogással lehet (és érdemes) a piacon kereskedni. A magyar szakmai szövetségek — az ÉFOSZ, a MOSZ — még közel sem any- nyira életképesek, hogy a rendkívül erős németországi szakmai szervezetekkel megfelelő kapcsolatok alakulhatnának ki a magyar agrártermékek, a termelők érdekében. Elsősorban a zöldség-gyümölcs és a baromfi ágazat területén van reális piacra kilátásunk, ez utóbbinál különösen a pulyka jöhet exportáruként számításba. Parkoló(k) Szamosi István felvétele 1996. március 12., kedd Az energiaszektor privatizációjáról Kozma Ibolya (Új Kelet) A közelmúltban megrendezett energianapon Suchman Tamás privatizációs miniszter az energiaprivatizáció során érvényesített szándékainak három fő indokát fogalmazta meg. Ezek a következők: az ágazatban szükséges fejlesztések megoldására a kormány nem látott más lehetőséget, másrészt a kor követelményeinek megfelelően a privatizáción keresztül kell végrehajtani azokat a technikai és egyéb fejlesztéseket, amelyek az ágazat szolgáltatási színvonalához feltétlenül szükségesek. Harmadrészt pedig, hogy a privatizáció által, remélhetőleg, az egész magyar lakosság, a fogyasztói társadalom és a tejles magyar ipar egy teljesen stabil és magasabb színvonalú ellátásban részesül. Közismert, hogy a villamos- energia-iparnak jelentősek a fejlesztési igényei. Elkerülhetetlen a régi, elavult rendszerek felváltása, és a berendezések — az egyre szigorúbb környezetvédelmi és egyéb követelményeknek megfelelő — felújítását végre kell hajtani a közeljövőben, valamint a szolgáltatás színvonala is javításra szorul. A nemrégiben privatizált százhalombattai Dunamenti Erőmű vezérigazgatója, Újhelyi Géza így nyilatkozott erről: — A korábban mesterségesen alacsonyan tartott árak nem fedezték sem azokat a költségeket, amelyek az új környezetvédelmi beruházásokhoz szükségesek, sem az erőművi berendezések költségeit. Az a többlépcsős áramelés, melynek része a mostani, márciusi áremelés és amely átlagosan 18 százalékos áremelkedést jelent a Dunamenti Erőmű esetében, még arra sem elég, hogy az infláció okozta kiadásokat fedezze, mivel a tüzelőanyag jelentősen megdrágult. Az októberi áremelést illetően — amely biztosítja az energiaszektor vállalatai számára a törvény által előírt, 8 százalékos tőkearányos nyereséget — lehetőség lesz arra, hogy fokozatosan rendbe jöjjön az erőmű gazdálkodása és a szükséges beruházások mellett jusson a szolgáltatási színvonal javítására is. A miniszter a tanácskozáson az áremelésekkel kapcsolatban megjegyezte: — Nagyon nehéz elfogadtatni a társadalommal az áremelkedések végrehajtását, noha 1993 szeptembere óta nyilvánvaló: akkori áron számolva 70 százalékkal maradt el a fogyasztói ár attól a kívánalomtól, hogy egy minimális nyereséget biztosítson az energetikai vállalatok számára. Dr. Szabó Imre, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója szerint az árakat emelni kell, hiszen az energiaszektor veszteségeit alapvetően a torz árrendszer okozza. Az import és a termelés költségeinél alacsonyabbak az értékesítési árak. A nem reális árak és a reguláció hiánya — azaz ha nem tisztázódnak előre a privatizált energiaszektor játékszabályai — következtében csak a veszteségek növekedhetnek, ennek pedig a fogyasztók egésze, így a lakosság is a kárát látja. Ezért a hivatal új energetikai stratégiát dolgozott ki, amelyet a kormány el is fogadott. Ez egyebek között azt tűzte ki célul, hogy 1977-ig — a privatizációtól függetlenül — a hazai árstruktúra feleljen meg a nemzetközi pénzügyi szervezetek ajánlásainak s egyben az EU-fel- zárkózás követelményeinek is. Az 1944 tavaszán elfogadott úgynevezett villamosenergiatörvény értelmében az áraknak 1977. január 1-jéig el kell érniük azt a szintet, amely már fedezetet jelent az indokolt költségekre és a tartós működéshez szükséges nyereségre a villamosenergia-termelők, -szállítók, -szolgáltatók részére. Az iparág nem kapott költségvetési támogatást az elmúlt öt évben. Ebben az időszakban a nem lakossági árak magasabbak voltak, mint a lakosságiak, azaz úgynevezett kereszttámogatás volt érvényben. Ez azt jelentette, hogy az ipari fogyasztók által kifizetett áramdíj tartalmazta azt a nyereséget, amellyel kiegészítették a lakosság által felhasznált villamos energia árát. Az 1995. évi januári áremeléshez a kereszttámogatás jelentősen csökkent, mivel a nagyobb költséggel ellátható lakossági fogyasztóknál az átlagos árak meghaladták a kisebb költséggel ellátható ipari fogyasztók árait. A költségvetésnek minden energiaár-emeléskor áfa-többletbevétele keletkezik, elsősorban ezt lehetne a rászorulók kompenzációjára fordítani. A kompenzációs rendszer kereteiről készített javaslatát a MÉH eljuttatta az Érdekegyeztető Tanács részére is. A hivatal számításai szerint ma még meglehetősen pazarló az energia-felhasználás. Külön program készül arra, hogy adórendszeren keresztül miként lehetne érdekeltté tenni a fogyasztókat az energiatakarékosabb eszközök felhasználásában. Még ennél is lényegesebb a piaci árak megváltozása. Ezek ki fogják kényszeríteni, hogy változzanak a felhasználói szokások. A Magyar Energia Hivatal feladata a jogi környezet és az árszabályozási mechanizmus működésének tulajdonsemleges kijelölése a fogyasztói érdekvédelem megfelelő érvényesítését figyelembe véve. Ezt tükrözi a miniszteri rendeletben is megjelent és a hivatal által működtetendő árkövető rendszer, amelynek keretében 1997 és 2000 között az átlagárak automatikusan igazodnak az im- porttüzelőanyag-árak, az árfolyam és a belföldi infláció által meghatározott gazdasági környezethez. Nyírbátor Város március 15-ei programja: Új Kelet-információ Március 15. péntek: Nemzeti ünnep 10.00: Játékos sportvetélkedő Helye: Városi Sportcsarnok. Résztvevők: az általános iskolások csapatai tanulók, szülők, pedagógusok bevonásával — 1. Számú Általános Iskola — Báthori István Általános Iskola — Tinódi S. Általános Iskola és Zeneiskola — Éltes Mátyás Ált. Isk. és Diákotthon Rendező: Területi Diáksport Bizottság. 12.00: Városi Amatőr Teremlabdarúgó Csapatok Tornája Helye: Városi Sportcsarnok. Résztvevők: Sporttex, Bátori Pékség, Nyírbátori ÁFÉSZ, Bóni. Rendező: Városi Tömegsport Bizottság. 18.30: Városi Ünnepség Helye: Minorita templom előtti tér. Program: — Térzene — Díszlövés — Himnusz — Vers — Polgármesteri köszöntő — Történelmi képek, mondatok — Népi toborzó — Kik voltak a honvédek? — Március 15. ma — Nemzeti dal — Tűzijáték Közreműködők: — Koncert-Fúvószenekar — Határőrség — Nyírbátori Színjátszó Stúdió — Nagykállói Korányi F. Gimnázium drámatagozata — Taposó Néptáncegyüttes — Szikes Banda — Facsiga Népzenekar — Hajdú Mihály és fia — Kiss János, Szabó, György, Boros Gábor — ÁFESZ-Kórus, Bárdos Lajos leánykar, Tinódi S. Ált. Isk. és Zeneiskola kórusa — Fáklyások (200 középiskolás diák) Rendező: Szárnyas Sárkány Kulturális Vállalkozás. Szerencsés kimenetelű baleset történt tegnap a kora délutáni órákban Nyíregyházán, a Rákóczi és Vasvári Pál utca kereszteződésében, ahol két személygépkocsi ütközött. A balesetnek egy könnyű sérültje volt Csonka Róbert felvétele • • Ünnepi program Mátészalkán Tudósítónktól Március 15-én 11 órától a művelődési központ előtt tartják az ünnepi megemlékezést Mátészalkán. Az ünnepség szónoka dr. Gyuricza Béla ország- gyűlési képviselő (Fidesz— MPP), a Honvédelmi Bizottság alelnöke. Az ünnepi műsort az Esze Tamás Gimnázium és Szakközépiskola énekkara és versmondói adják Csányi Ottó és Fodor Gáborné művészeti vezetése mellett. Az ünnepséget követően koszorúzásra kerül sor a művelődési központ falán elhelyezett emléktáblánál, majd a Kegyeleti Parkban Dorgay Károly honvéd százados sírjánál és a Kegyeleti Emlékműnél. Gyermekdarab premierje Új Kelet-információ A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház újabb gyermekelőadással kedveskedik megyénk és városunk legifjabb, színházba járó közönségének. Csukás István és Darvas Ferenc Ágacska című darabját március 13-án (szerdán) délután két órakor mutatják be először.
