Új Kelet, 1996. március (3. évfolyam, 52-76. szám9
1996-03-09 / 59. szám
Külföld 2 1996. március 9., szombat Magyar Távirati Iroda Terrorizmus angol pénzen? Nagy-Britannia a legutóbbi véres terrorcselekményekért felelős Hamász első számú anyagi forrása a nyugati országok közül — írta pénteken izraeli hírszerzési forrásokat idézve a Financial Times. A vezető londoni gazdasági-politikai napilap a zsidó állam katonai felderítő szolgálatának adatai alapján megállapította: a szigetország annak nyomán vált a fő nyugati pénzfelhajtó központtá, hogy az Egyesült Államok tavaly befagyasztotta a palesztin terrorcsoport javára gyűjtött számlákat. Nem hivatalos értesülések szerint csak a londoni iszlám közösség mélyén tevékenykedő szimpatizáns sejtek évente vagy 10 millió dollárt gyűjtenek össze a palesztin szervezet .jótékonysági és oktatási alapja” számára. Elfogatóparancs Martié ellen A hágai Nemzetközi Törvényszék elfogatóparancsot adott ki Milan Martié szerb politikus ellen, aki a horvátországi — azóta megszűnt — Krajina vezetőjeként tavaly nyáron rakétákat lövetett ki Zágrábra. A törvényszék ezzel megerősítette, hogy érvényes a tavaly júliusban Martic ellen emelt vád, amely szerint ő rendelte el a horvát főváros civil lakosságának megfélemlítése céljából, hogy a rakétákat a kimondottan emberek megölésére kifejlesztett robbanófejjel szereljék föl. A támadások hét halálesetet és több száz sebesülést okoztak. Vietnami cáfolata kommandósoról A vietnami külügyminisztérium pénteken nyilatkozatban cáfolta a tekintélyes brit külpolitikai elemző csoport, a Jane's állítását, mely szerint az országban kubai kommandósokat képeznek ki az amerikaiak elleni harcra. A Jane's jelentésében az állt, hogy Vietnam 1990 óta kubaiakat képez ki arra az esetre, ha amerikai támadás érné Kubát. A hanoi külügyi nyilatkozat hangsúlyozta, hogy Vietnam nem nyújt katonai kiképzést sem kubaiak, sem más külföldiek részére, és sohasem segít egyetlen országnak sem abban, hogy felkészüljön egy másik ország elleni támadásra — jelentette az AP. Kormányközi szerződések Csehország és Lengyelország április közepén kormányközi szerződéseket ír alá a katonai együttműködésről és a titkosított információk kölcsönös védelméről. A szerződések — az azokat kiegészítő néhány más dokumentummal együtt — a szorosabb cseh—lengyel katonai együttműködés alapját fogják képezni a nemzetbiztonság, a hadiipar és a kutatás területén — jelentette ki pénteki prágai sajtóértekezletén Stanislaw Dobrzanski lengyel nemzetvédelmi miniszter, miután délelőtt megbeszéléseket folytatott vendéglátójával. Vilém Holán cseh védelmi miniszter elmondta, hogy április 13-án Prágában kis cseh—lengyel „biztonsági csúcs” lesz. Szarajevói gyilkosság Ismeretlen tettesek péntek hajnalban Szarajevó Grbavica negyedében meggyilkoltak egy idős muzulmán asszonyt — jelentette be Chris Janowski, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szarajevói szóvivője. „A szomszédok hallották az asszony kiabálását és a dulakodás zaját, de nem mertek közbeavatkozni” — mondta a szóvivő, majd hozzátette, hogy Ilidzában és Grbavicában — abban a két szarajevói negyedben, amelyet a szerbek még nem adtak át a muzulmán—horvát föderáció hatóságainak — napról napra feszültebb helyzet alakul ki, s egyre nagyobb veszélyben élnek a negyed lakói. Nem nyugszanak a fegyverek Csecsenföldön Grozniji és szemovodszki harcok (MTI) Pénteken is folytak Groz: nijban az összecsapások Dzso- har Dudajev elnök fegyveresei és a szövetségi erők között. A fővárosba újabb orosz páncélos egységek érkeztek, amelyek átfésülik a negyedeket, fegyveresek után kutatva. A hivatalos adatok szerint pénteken 13 halálos áldozatot és 53 sebesültet követeltek az összecsapások. Abdullah Bugajev, a Moszk- va-barát csecsen kormány vezetője szerint Groznij minden kerületében tűzfészkeket alakítottak ki Dudajev emberei és harcok folynak a központban. A csecsének tűz alatt tartották a Leninről elnevezett főútvonal Kínai rakéták (MTI) 2 Három föld—föld-rakétát lőtt ki Kína Tajvan közeli célpontokra pénteken —jelentette be a tajvani védelmi minisztérium. Kína ezzel megkezdte a március 23-i tajvani elnök- választások elé időzített raké- takísérlet-sorozatát, mely a tervek szerint egy hétig tart majd. Tajvanon fokozták a légierő védelmi készültségét, a lakosság pedig hozzákezdett az óvóhelyek rendbehozásához. Kína, mely a tajvani gazdaság tűrőképességét kívánja próbára tenni, hírek szerint a tajvani választások után sem hagy majd föl megfélemlítési akcióival. A három, töltet nélküli M— 9-es típusú (600 kilométer hatótávolságú) rakéta Tajvan közelében, a Kína által kedden megjelölt helyeken csapódott a tengerbe. Lien Csan tajvani kormányfő „katonai provokációnak” nevezte az akciót, és egységre szólította föl a lakosságot. A tajvani védelmi minisztérium egy fokozattal emelte a katonaság készültségét a kínai partok közelében lévő Kinmen és Macu szigeteken. A légierőt viszont harckészültségbe helyezték, amire legutóbb nyolc évvel ezelőtt volt példa. központi szakaszát. Bugajev azonban túlzásnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint teljes kerületeket ellenőriznének a támadók. A Moszkva-barát csecsen kormány pénteken Groznijban rendkívüli ülést kezdett a helyzetről. Moszkvából a csecsen fővárosba utazott Anatolij Kulikov belügyminiszter, valamint Doku Zavgajev, Moszkva-barát csecsen vezető. A hét közepe óta tartó grozniji harcok halálos áldozatainak száma mindkét oldalon meghaladta a százat. A városban akadozik a víz- és áramellátás, miután a támadók felrobbantottak több vízmüvet, illetve elfoglalták a hőerőművet. A lakosság egy része ismét menekül a harcok elől, akárcsak tavaly, amikor a déli településeken kerestek menedéket a groznijiak. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint az orosz tüzérség pénteken reggel ismét tűz alá vette a Csecsenföld nyugati részén fekvő Szernovodszkot, ahonnan változatlanul nem engedik ki az ott rekedt 3—4000 embert. Délben szórványos lövöldözés volt hallható, miután előzőleg behatoltak a településre az orosz különleges alakulatok. A szövetségiek állítása szerint, amit a menekültek korábban többször is cáfoltak. Dudajev 300 csecsen fegyverese van Szemovodszkban.-A kormány felül fogja vizsgálni a fogászati ellátást Robert Dole győzelmével Előválasztás New York-ban A leszállás elhalasztva (MTI) Egy nappal elhalasztották a Columbia amerikai űrrepülőgép helyi idő szerint péntek délelőttre tervezett leszállását. Az eredetileg kéthetesre előirányzott utat már menet közben meghosszabbította az amerikai űrhajózási hivatal (NASA), a héttagú nemzetközi legénység most újabb egy napot kénytelen a világűrben tölteni. A halasztás csak az utolsó mozzanat azoknak a viszontagságoknak a sorában, amelyek a Columbia mostani útját kísérték. A Columbia legfontosabb feladata az lett volna, hogy egy húsz kilométer hosszú, cipőfűző vatagságú különleges rézhuzalon két napon át maga után vontasson egy hatszáz kilogramm súlyú, négyszázmillió dollárt érő olasz műholdat. A ki- eresztési műveletre két héttel ezelőtt került volna sor: már- már úgy tűnt, hogy a telepítési manőver simán végbemegy, amikor a nylon üvegszál borítású, teflon szigetelésű „kötél” az utolsó kilométer lecsé- vélése közben váratlanul elszakadt. A műholddal azóta megszűnt minden összeköttetés, mert a berendezés energiaforrásai teljesen kiapadtak: jelenleg értéktelen űrszemétként kering a kozmoszban, de rövidesen becsapódik a földi atmoszférába, és megsemmisül. A leszállás előtt egy nappal a Cape Canaveral-i űrközpontban észlelték, hogy az űrrepülőgép egyik fedélzeti számítógépe nem működik tökéletesen. Ettől függetlenül a Columbia rendben végre tudta volna hajtani a landolást, de a floridai Kennedy Űrközpont környékén uralkodó rossz időjárás miatt a NASA nem merte megkockáztatni a manővert. Péntek reggel az utolsó pillanatig úgy volt, hogy a Columbia a floridai űrközpont helyett a kaliforniai Edwards légitámaszponton ereszkedik le, ám az űrközpont végül is meggondolta magát, és szombatra halasztotta a leszállási műveletet. Döntésének elsősorban anyagi okai vannak: az amúgy is egyre zsugorodó költségvetéssel küszködő űrkutatási hivatalnak igen sokba került volna, hogy a Columbiát átvontassa az ország egyik végéből a másikba. Az űrrepülőgépek ugyanis a floridai telepről szoktak indulni. (MTI) A várakozásoknak megfelelően fölényes győzelmet aratott Robert Dole szenátor a New York államban csütörtökön megrendezett republikánus előválasztásokon. A szavazatok többségének a megszerzésével maga mögé sorakoztatta fel az állam kilencvenhárom jelöltválasztó küldöttjének a zömét is. A párt mérsékelt, centrista irányzatát képviselő hetvenkét éves politikus győzelmével újabb nagy lépést tett a republikánus elnökjelöltség elnyerése felé, hiszen a szükséges delegátushányad egyhar- madát már a zsebében tudhatja. A pártelit támogatását is élvező, rendkívül gazdag törvényhozási tapasztalatokkal rendelkező szenátornak már csak két említésre méltó vetély- társa van: a párt jobboldali, keresztény szárnyát képviselő, szélsőségesen populista nézeteket valló Pat Buchanan publicista és a kampányát saját pénzéből fedező milliomos lapkiadó, Steve Forbes, aki nem kevesebb mint huszonhárommillió dollárt költött eddig korteshadjáratának céljaira. A csütörtöki New York-i szavazás kimenetele tulajdonképpen egy pillanatig sem volt kétséges, miután a helyi választási szabályokat kihasználva az állam republikánus pártkorifeusai — élükön Alfonse D Amato szenátorral és George Pataki kormányzóval — minden tőlük telhetőt megtettek, hogy csak Robert Dole neve szerepeljen a szavazócédulákon, eleve lehetetlen helyzetbe hozva a többi önjelöltet. Steve Forbes végül is csak azt követően került fel a republikánus listára, hogy keresetet nyújtott be az állam legfelsőbb bíróságához. Pat Buchanannek így is csak csupán a szavazókerületek háromnegyedében sikerült beverekednie magát a „pályázók közé”. Kovács László Moszkvában Ium Moszkvába érkezik vasárnap este Kovács László. A magyar diplomácia vezetője hétfőn találkozik az év elején kinevezett új orosz külügyminiszterrel, Jevgenyij Primakovval, aki korábbi nyilatkozataiban rendre hangsúlyozta: Moszkva jó kapcsolatokra törekszik a közép-európai térség országaival. Kovács László látogatása Primakovnak a közép-európai államok külügyminisztereivel tartott találkozói sorába illeszkedik. Primakov FÁK-tagáliamokban tett látogatásai után a március a közép-európai országok hónapja az orosz diplomáciában. Primakov nemrég Moszkvában bolgár kollégájával, Georgi Pi- rinszkivel, majd Pozsonyban a szlovák vezetőkkel, köztük Juraj Schenk külügyminiszterrel tárgyalt. A magyar politikus előtt a hét elején Moszkvában fogadta Primakov a cseh diplomácia főnökét. Josef Zieleniecet. majd a jövő hét második felében Varsóba látogat az orosz külügyminiszter. Orosz és magyar diplomaták egybehangzó véleménye szerint Moszkva és Budapest között a kétoldalú viszony terén nincsenek különösebb problémák vagy megoldatlan kérdések. A kapcsolatok gyakorlatias, pragmatikus jellegűek, amelyek a két ország alapszerződésén nyugszanak. Kovács Lászlónak módja nyílik Moszkvában az új orosz külügyminiszter külpolitikai elképzeléseinek alapos megismerésére. Az MTI diplomáciai forrásból származó értesülései szerint Primakov négyszemközt is tárgyal vendégével. Várhatóan vezető helyen szerepelnek majd az európai biztonsági kérdések. A külügyminiszterek kifejtik országaik álláspontját a NATO tervezett bővítésére vonatkozóan. Horn Gyula magyar kormányfő a közelmúltban az orosz tévének nyilatkozva igyekezett megnyugtatni Moszkvát: Magyarország tervezett NATO-tagsága nem irányul Oroszország ellen. Jevgenyij Primakov viszont a héten részletesen is felsorolta az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva az orosz ellenérveket, a katonai megfontolások mellett lélektani szempontokat is megemlítve. A találkozón várhatóan szóba kerülnek az EBESZ szerepével kapcsolatos kérdések, miután tavaly Magyarország volt a szervezet soros elnöke. Kovács László látogatása során nem írnak alá semmilyen egyezményt. A magyar külügyminiszter a Primakovval tartandó megbeszélés előtt hétfőn külön-külön találkozik az orosz parlament két háza — az Állami Duma és a Szövetségi Tanács — vezetőivel. Kovács László kedden reggel utazik haza. ÚJ KELET
