Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-08 / 33. szám

UJ KELET Kultúra 1996. február 8., csütörtök 5 Lehetetlen kívánságok Rákóczi süvegétől a gyilkos bálnáig E hét végén és a hónap hátralévő részében nagyon sok he­lyen rendeznek farsangi bált a megyében. A jelmezkölcsön­zőkben igazi nagyüzem van. Az óvodás- és a kisiskolás korú gyerekeknek Nyíregyházán a legkönnyebben a Kölyökvár jel­meztárában találhatnak a kívánalomnak leginkább megfelelő jelmezt. Oda látogattunk el. Még nem nyitott ki a jelmez­tár, de máris sokan állnak sorba, hogy előjegyeztessék a gyere­keknek szánt ruhát és kellékeket. Kalauzom, Palotayné Kovács Annamária irodájában szinte fo­lyamatosan csörög a telefon. Most éppen a jelmezkölcsönző nyitva tartása felől érdeklődnek. —Minden évnek megvan a di­vatosfigurája. Idén mi a sláger? — Most nincs felkapott, di­vatos modell, de az idén is tud­nak lehetetlent kérni a gyere­kek. Nagyon nehezen tudjuk megoldani, ha valamelyik cse­mete egy híres történelmi sze­mélyiséget, például Rákóczi fejedelmet szeretné megjelení­teni. Úgy kell darabonként összeszedni a kollekciót. Leg­utóbb pedig gyilkos bálnának szeretett volna öltözni valaki. — Mit tudna tanácsolni a szülőknek, akik nem készítik a farsangra a ruhát, hanem az egyszerűbb módszert választják és kölcsönöznek? — Döntsék el a gyerekekkel együtt, előre, hogy mi a kívánsá­guk. Még jobb, ha több változat­tal is felkészülnek. így legalább nem kezd el a kölcsönzőben „hisztizni” a gyerek, ha az, amire ő gondolt, már foglalt. Felhívom a figyelmet arra, hogy délelőtt kevesebben jönnek. Ha sikerült otthon megegyezni a kicsivel, akkor nem kell, hogy a gyerek is itt legyen, elég, ha a testmagas­ságát tudja a szülő. —Mit tanácsolna az iskolák­nak és a szülőknek a szervezés­sel kapcsolatban? — Az idén valahogy a szo­kásos, közel két hónap helyett szinte két hét alatt lezajlik a báli szezon. Az influenzajárvány miatt még azokban az iskolák­ban is februárban tartják a far­sangot, ahol eredetileg január­ra tervezték. Jó lénne, ha a me­gyeszékhely általános iskolái a jövőben megpróbálnák előre egyeztetni a farsangolás idő­pontjait. Ezzel megkönnyíthet- nék a szülők dolgát. — Fekete Tibor — Fotó: Racskó A Nemzeti Színház Sok új nincs a nap alatt. Az emberiség öt-hatezer éves is­mert történelme ugyanazokat az eseményeket variálja hol így, hol úgy. Kicsiben, nagyban. Erre a sémára épül a Nemzeti Színház épülete körül immár kétszáz év óta tartó vita is. Mi­lyen legyen? Hol legyen? Ki építse? Miből? Az eredmény le­hangoló. A hegyek folyamatosan vajúdtak-vajúdnak, és egy incifinci egeret sem tudtak összehozni kétszáz év alatt. Vajú­dás van, Nemzeti Színház nincs. Soha nem is volt! /Zs A Éberl Károly terve Pesti Magyar Színház — Népszínház — Magyar Szín­ház. Ezek az állomások. Ideig­lenesen! Csak addig, míg fel­épül az igazi. És közben viták. Vég nélküli, terméketlen viták. Okos felvetések szabályosan váltakoznak idétlen ötletekkel. Lásd a mostani, a New York palotára tett ajánlatot. Ilyeneket tudnánk bőségesen idézni a múltból is, de minek. Felelős személyiségek, kormányokje- lentik ki, hogy most aztán Is­ten bizony, nekilátunk... és semmi! Kétszáz éve semmi. Időnként téglajegyet veszünk, pénzt gyűjtünk (sok nem jön össze), de színház nincs. Csak ideiglenes. Egy-egy helyen át­lag ötven évet tanyázik a Nem­zeti. Aztán az épületet lebont­ják. Ez is egy turáni átok. Aho­vá a Nemzeti Színház beteszi a lábát, utána kő kövön nem ma­rad! A Pesti Magyar Színhá­zat 1913-ban, a Népszínházát 1965-ben bontották le, mond­vacsinált, akár közönséges ha­zugságoknak is nevezhető ürü­gyekkel. Korszakok, rendszerek vál­tozhatnak, de az ostobaság, úgy látszik, stabilan, kiirthatatlanul virágzik. Jelenlegi „ideiglenes” helyén 1965 óta működik. Ez csak harminc év. Még van időnk. Vitatkozgathatunk, ígér­gethetünk még vagy harminc évig. Akkor aztán ezt az épüle­tet is lebonthatjuk, és kinevez­hetünk Nemzeti Színháznak egy másikat. Mondjuk a Víg­színházát. Nem is olyan ab­szurd ez, hiszen az épületet Faludi Gábor, a tulajdonos és Ditrói Mór, az akkori igazgató 1908-ban tokkal-vonóval egy­millió koronáért felajánlotta a Kultuszminisztériumnak. Ha minden igaz, a Hom-kor- mány dönt a Nemzeti Színház elhelyezéséről, felépítéséről. Talán véglegesen. Talán az ez­redfordulóra tényleg felépül. Talán, talán... reménykedjünk. Története elhanyagolható kü­lönbséggel csaknem azonos a magyar színjátszás megterem- tődésével. Az ideiglenes elhe­lyezés ellenére minden korban meghatározója volt a magyar színművészetnek. Sorsa a nem­zet sorsa. Felépítése a nemzet érdeke. Sorozatunk a Nemzeti Szín­ház történetét kívánja bemutat­ni a Kerepesi út—Ország út (ma Rákóczi út — Múzeum krt.) saroktól egészen az Izabel­la térig. 1830: Ülésezik az Ország- gyűlés. Pest-Buda jó vendéglá­tó. Egy év szünettel hat évre magánál tartja a követeket. Pes­ten 64, Budán 31 ezer ember él. All a Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum. A Gizella téren (ma Vörösmarty tér) és a Karmelita Kolostorból átalakí­tott Várszínházban német szín­ház működik. Pest-Buda igazi szellemi fővárossá fejlődött. Csak állandó magyar színját­szás nincs. Időnként vándortár­sulatok szállják meg a várost, játszanak különféle helyeken. Olykor-olykor a német szín­házban is. De stabil játszási helyünk nincs. Ekkor csoda tör­ténik, a németek kivonulnak Budáról. Ottmarad a Várszín­ház üresen. Se távíró, se tele­fon, de egy Rozsnyóról Vácra tartó vándortrupp megneszeli a lehetőséget, Megyery Károly (van-e, ki e nevet nem ismeri?) vezetésével Budán terem. Sze­rényen csak néhány előadásra kértek engedélyt, de legna­gyobb meglepetésünkre a Ma­gisztrátus állandó letelepedést ajánlott, sőt, az első két évre még bérleti díjat sem kért. Böl­csen látták, hogy az egyre job­ban magyarosodé Pest-Buda nemcsak igényli, de el is tudja tartani a magyar nyelven játszó aktorokat. Negyven éve zajló küzdelem fejeződött be győze­delmesen. Elsőként Kelemen László tár­sulata próbált itt gyökeret ver­ni. Kelemen a magyar színját­szás tulajdonképpeni megte­remtője. Előtte világi színját­szás igazából nincs. A közép­korban német komédiások ván­doroltak piacterekről piacterek­re. Mátyás udvarában olaszok játszottak, esetleg néhány ma­gyar mutatványos, tűznyelő, medvetáncoltató, ennyi. A 17—18. században egy-két Európát járt főúr próbálkozott udvari társulatok verbuválásá­val, elsősorban német színé­szekből. A magyar nyelvű szín­játszás az iskolákban született, egyfajta vallásháború eredmé­nyeként. Protestánsok — kato­likusok. Ki tud jobban előadni egy misztériumjátékot, ki tud­ja azt díszesebben kiállítani. Azért ez jó. Thália „megfertő­zi” az ifjak lelkét. Egy Fel- vinczy György nevű úr 1696- ban játszási engedélyt kért és kapott I. Lipóttól. Ki volt Ő? Sikerült-e neki társulatot szer­vezni? Nem tudjuk. Minden­esetre Ő az első. Illő, hogy megjegyezzük a nevét. Szaporodnak a társulatok. A kollégiumokban elvetett mag lassan-lassan kicsírázik. Besse­nyei, Csokonay, Katona, Kis­faludy a magyar drámát, Bajza, Vörösmarty a magyar műbírá­latot alapozza meg. II. József nyelvrendelete ellen a leghaté­konyabb fegyver a magyar nyelvű színjátszás. A nyelvünk védelméért folytatott küzde­lemben tűnik ki Kelemen Lász­ló. Ott van mellette Kazinczy is. 1790. október 25-én a Várszín­házban mutatkozik be a Kele­men-társulat Simái Kristóf: Igazházy, egy kegyes jó atya című művével. Nem a legjobb választás. Később kiderül, hogy nem is eredeti munka. A szerző németből fordította, és mint sajátját nyújtotta be Kele­menéknek. Nem baj. Ez a nap a magyar színjátszás születés­napja. Két nap múlva Pesten, a Rondellában játszák el ugyan­ezt. A tomboló siker nem any- nyira az aktoroknak, a darab­nak, hanem az anyanyelvnek szól, mely első ízben csendül fel színpadon. Kelemenék hat évig állják a sarat, aztán kiszo­rulnak Pest-Budáról. Belső tor­zsalkodásaik mellett a Mar- tinovics-per adja meg számuk­ra a kegyelemdöfést. De a ma­gyar színjátszás megteremtő­dött. Színházak épülnek Kas­sán, Kolozsvárott, Miskolcon, Balatonfüreden. Vándortársu­latok járják az országot, nagy színészegyéniségek születnek, virágzik a magyar dámaírás. Ilyen előzmények után érkez­tek Megyeryék a reformország- gyűlés kellős közepébe. 1833- ban állandó játszási engedélyt kapnak. A körülöttük bábásko­dó politikusok újólag felvetik az állandó magyar színház fel­építésének szükségességét. Ek­kor kezdődik a máig tartó ál­datlan, olykor acsarkodó vita... „Milyen legyen? Hol legyen? Ki építse? Miből?...” — de ezt majd a folytatásban. Berki Antal • Lezárult az Übü király­széria a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, s az el­képzelések szerint az Utas és holdvilágból is csak egy-két előadás várható még áprilisban. • Viszont már az inkvizíci- ós jeleneteket próbálják G. B. Shaw Szent Johanna című tör­ténelmi színművéből Verebes István irányításával. A bemu­tató február 24-én, szombaton lesz. A főbb szerepeket Varjú Olga, Bárány Frigyes, Bede- Fazekas Szabolcs, Megyeri Zoltán, Gados Béla és Szigeti András alakítják. Játszik még Horváth László Attila, Kerekes László, Tóth Károly, Gazsó György, Hetey László, Petne- házy Attila, Felhőfi-Kiss Lász­ló, Bajzáth Péter, Avass Attila, Koblicska Kálmán, Róbert Gábor, Kocsis Antal, Tóth Ti­bor, valamint Tűzkő Sándor, ^Tucker András és Horváth Réka előképzős hallgató, illetve vendégként Cz/Lé// László, a deb­receni Csokonai Színház tagja. • Javában folynak az ének­órák, hogy március 13-án meg­tarthassák az idei második, gyermekeknek szóló darab, az Ágacska premierjét. A kétré­szes, Csukás István és Darvas Ferenc nevével jelzett mesejá­téknak komoly múltja van Ma­gyarországon. Hanglemezfelvé­tel és könyv is született belőle. Legendáriumát többek közt Peremartoni Krisztina, Hűvös­völgyi Ildikó és Tímár Béla te­remtette meg. A helyi változat­ban a címszereplő Kövér Judit „stúdiós”. (Érvényesülni látszik egyfajta papírforma, hiszen az egyik szereposztásban már Fa- jankót is ő kelti életre.) A festőt Kocsis Antal, Dani kacsát Hor­váth László Attila és Gyuris Ti­bor előképzős testesíti meg. Berci Bélát Róbert Gábor, Pö­sze egeret Sándor Juli jeleníti meg. A rendező Tasnádi Csa­ba, akinek egy másik munkája, az Érettségi már a második éva­dot éli meg a helyi deszkákon. • Az előképzősöknek tánc- és énektudásukat kell bizonyí­taniuk közeli vizsgaelőadásu­kon. Megyeri Zoltán irányítá­sával Zerkovitz Béla operettjét, a Csókos asszonyt gyakorolják. • Telihay Péternek, A velen­cei kalmár rendezőjének egye­lőre várnia kell, amíg grandió­zus tervét, Schiller tizenöt fel- vonásos, kétestés drámáját, a Wallensteint megvalósíthatja. Helyette a Krúdy Kamarában kapott feladatot. Egy hat női szereplőt felvonultató művet állít színpadra, amely Acél­magnóliák címen jelent meg, de nem ezen fogják bemutatni. • Verebes István és szerző­társa ezekben a napokban írja át Marilyn Monroe és Tony Curtis felejthetetlen filmjét, a Van, aki forrón szeretit. Az aktualizált és „lokalizált” történet Nyíregyhá­za és Siófok között játszódik majd, s cselekményébe az ukrá­nokat és az olajmaffiát is bele­szőtték. A tavaly kiadott prog­ramfüzethez képest annyi a vál­tozás, hogy a zenés bohóságot— egyéb elfoglaltsága miatt—nem a Szamárköhögés című film ren­dezője, Gárdos Péter viszi szín­re, hanem a színház direktora. • Ratkó József születésének hatvanadik évfordulója táján kívánják felújítani az egykori nagy sikert, a Segítsd a királyt! című drámát a szabadtéri színpa­don. Információink szerint az óbéli Öreg és a Püspök bőrébe két, határainkon túl élő magyar színész: Zsoldos Árpád és Lohinszky Lo- ránd bújik bele. Szent István sze­repére Jordán Tamást kérik fel, míg a rendezésreLéner Pétert, aki az ősbemutató idején volt a teát­rum igazgatója. Az előadáshoz tá­mogatást remélnek többek közt az Illyés Gyula Alapítványtól. • Immár részletes programot kaptunk a március 2-ai Színész­bálról, mely este nyolckor kez­dődik, a nyitótáncot pedig 20 óra 40-kor lejtik el. A vacsora után, este 10-től látható a szí­nészek gálaműsora, amelyről most csak annyit árulhatunk el: a társulat és a stúdió hölgytag­jai „formaruhás” össztáncra ké­szülnek. A neccharisnyákból ítélve valószínűleg kánkánra. A bál szépét hajnali egykor választják meg. • A színészpresszóban Benczi Jenő és zenekara húz­za majd a talpalávalót. A nagy­színpadon Kazár Pál és barátai szolgáltatnak élőzenét. A ka­marában Farkas Tibor — köz­ismertebb nevén: Schultz — nosztalgiadiszkója fogadja a vendégeket. Az első emeleti kiállítóteremben pedig kaszinót rendeznek be Black Jackkel, rulettel. Jegyek az Országzász­ló téri központi jegyirodában kaphatók (tel.: 42/310-360). • Színházi hír még, hogy Sándor Juli éppen forgat Szász János készülő filmjé­ben, a Witman fiúkban, Bede- Fazekas Szabolcs pedig má­jusban megy Gyarmathy Lí­via Szökésben című opuszá- nak utószinkronjára. Gyüre Ágnes ^ Színházi hírek

Next

/
Thumbnails
Contents