Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-08 / 33. szám
2 1996. február 8., csütörtök Belföld-külföld UJ KELET NATO-felszólítás Az Észak-Atlanti Szövetség Szervezete felszólította a mostari horvátokat, hogy szüntessék be a város EU-közigaz- gatásának tisztségviselői elleni akciókat. Ezt a NATO egy magas rangú illetékese közölte szerdán Brüsszelben. Az nevének közlésétől elzárkózó NATO-tisztviselő „sajnálatos incidensnek” nevezte, hogy mostari horvát tüntetők egy csoportja szerdán megtámadta és rövid időre feltartóztatta Hans Koschnicknak, a mostari EU-közigazgatás vezetőjének gépkocsiját. — Több tucat mostari horvát szerdán behatolt az Európai Unió adminisztrációs képviselőinek irodáiba, s feldúlták a helyiségeket — közölték a városban tevékenykedő EU-illetékesek. Helyszíni jelentések szerint legalább egy lövés is eldördült, de nem érkezett hír sebesültekről. Shalikashvili Bukarestben Szerdán küldöttség élén Romániába érkezett John Shalikashvili tábornok, amerikai vezérkari főnök. A vendéget a bukaresti Otopeni repülőtéren meghívója, Dumitru Cioflina tábornok, román vezérkari főnök köszöntötte. Repülőtéri nyilatkozatában Shalikashvili tábornok hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseken áttekintik a román és az amerikai hadsereg közötti kétoldalú kapcsolatokat, valamint a békepartnerség különböző vonatkozásait. A vendéget fogadja Ion Iliescu államfő, Gheorghe Tinea román nemzetvédelmi miniszter, és találkozik a parlament védelmi bizottságának tagjaival. Pénzmentő akció A litván kormányfő „minden eshetőségre készen” már szerdán búcsúbeszédet mondott a rádióban, jóllehet felmentéséről vagy maradásáról csak csütörtökön dönt a vilniusi törvényhozás, a sz,ejm — jelentette az ITAR-TASZSZ. Adolfas Slezeviqius — aki 1993 márciusa óta áll a vilniusi kormány élén — komoly belpolitikai botrányt keltett hazájában. A közelmúltban ugyanis mindössze két nappal azelőtt vette ki betéteit egy bankból, hogy a pénzintézet csődbe ment. Ráadásul — értesülések szerint — a „pénzmentő akciót” úgy hajtotta végre, hogy jóval magasabb kamatot kapott, mint az egyszerű — és a csőd miatt hoppon maradt — többi betéttulajdonos. Háborús bűnösök Richard Goldstone, a hágai nemzetközi törvényszék főügyésze szerdán arra kérte a boszniai hatóságokat, hogy tartóztassák le és tartsák őrizetben a Szarajevóban elfogott két magasrangú szerb tisztet. Az AP szerint a kérés az első lépés lehet ahhoz, hogy a törvényszék vádat emeljen Djordje Dukic altábornagy és Aleksa Krsmanovic ezredes ellen. — A főügyész a kérést a két személy tevékenységéről hozzá érkezett információk alapján tette. Mindkét személyt olyan cselekmények elkövetésével vádolják, amelyek a nemzetközi törvényszék hatáskörébe tartoznak — áll a szervezet sajtó- közleményében, amely hozzátette, hogy Goldstone mérlegeli a két férfi elleni vádemelést. Tiltakoznak a munkaadók A Magyar Munkaadói Szövetség, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az MTI-hez is eljuttatott közleményében visszautasítja azokat a vádakat, amelyek az utóbbi napokban felelős kormányzati tisztségviselők szájából hangzottak el a dolgozók „túladóztatásával” kapcsolatban. A szakmai szövetség és a kamara elnöke által aláírt közlemény szerint nem etikus a munkaadók elítélése azon az alapon, hogy a január havi bérek elszámolásánál betartották a személyi jövedelemadó-törvény előírásait. A munkaadók ragaszkodtak ugyanis a törvény fő szabályához, miszerint akinek akár egy forint béren kívüli jövedelme van vagy lesz 1996-ban, és erről nyilatkozatot tesz, annak az adóelőlegét a normál adótábla alapján, a kedvezőbb adójóváírási kulcsok mellőzésével kell levonni. A munkaadók az szja-tör- vény tervezetét keményen bírálták, így az ide vonatkozó paragrafus előírásait is. Látható volt ugyanis, hogy az ez évi első bérkifizetéseknél tarthatatlan helyzet alakul ki. A Magyar Munkaadói Szövetség többek között azért nem írta alá az Érdekegyeztető Tanácsban az ár-bérmegállapodást, mert annak részét képezte — az ide vonatkozó rendelkezéssel együtt — az szja-tör- vény. A munkaadók úgy vélik, hogy a túladóztatásért és a munkavállalók emiatti jogos elégedetlenségéért a felelősség nem a munkáltatókat, hanem a törvényelőkészítőket és a törvényhozókat terheli, akik körültekintés nélkül, az adórendszer végiggondolatlan változtatásaival, teljesen feleslegesen rontották a közhangulatot. Hazaküldtek két katonát Okucaniból Elhagyták őrhelyüket Szolgálati kötelességszegés alapos gyanúja miatt hazaküldtek két magyar béke- fenntartó katonát a horvátországi Okucaniból. Váradi Emil őrnagy, a kontingens szóvivője az MTI-nek szerdán elmondta, hogy két szerződéses tiszthelyettesről van szó. A Száva partján láttak el biztosítási feladatot, aknamentesített területet őriztek, ám elhagyták Keleti György véleménye őrhelyüket, és elmentek egy boltba italozni. A műszaki zászlóalj parancsnoka szolgálati kötelességszegés alapos gyanúja miatt feljelentést tett a két katona ellen a Budapesti Katonai Ügyészségen. Egyúttal javasolta szerződésük felbontását. A két katona pótlásáról egyelőre még nem született döntés. Ez volt az első alkalom, hogy katonákat küldtek haza Okucaniból. Nagy szükség van a szigorra A honvédelmi miniszter szerint rendkívül fontos, hogy a legkisebb fegyelemsértés esetében se maradjon el a büntetés Okucaniban a magyar békefenntartó műszaki zászlóaljnál . Keleti György erről szerdán annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy előzőleg két katonát fegyelemsértés miatt haza kellett küldeni. A honvédelmi tárca vezetője rámutatott: a fegyelemsértés annál is inkább megdöbbentő, mert mindkét hazaküldött katona hivatásos, egyikük a határőrségtől jelentkezett. Keleti György elmondta azt is: teljes mértékben egyetért a műszaki zászlóalj parancsnokának azzal a döntésével is, hogy az ügyben feljelentést tett a Katonai Főügyészségnél. A jövőben is hasonló szigorral kell eljárni, mert nem engedhető meg, hogy ebben a rendkívül felelősségteljes szolgálatban fellazuljon a katonák fegyelme. Keleti György szerint tettüket súlyosbítja, hogy a két katona őrhelyének elhagyásával társai testi épségét veszélyeztette. Ugyanis mindketten egy olyan területet őriztek, amely már mentes volt az aknáktól, és arra vigyáztak, nehogy oda valaki robbanószerkezetet helyezzen el. Sertéstenyésztők Országos Választmányának ülése E .. Cs ökkentek a felvásárlási árak Influenza A két hete tartó influenzajárvány ideje alatt együttesen mintegy 400 ezer megbetegedést jelentettek be, azaz a lakosság 3,9 százaléka fordult orvoshoz az influenza tüneteivel — mondta Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet Járványügyi Osztályának vezetője szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A járványnak eddig összesen 100 halálos áldozata van. Január 29. és február 4. között — számolt be az új adatokról Straub Ilona — összesen 55 097 megbetegedést jelentettek be, 24 százalékkal kevesebbet, mint az azt megelőző héten. Az influenzások száma valamennyi területen csökkent, és vidékenként eltérő volt. Haj- dú-Bihar, Nógrád, valamint Zala megyében 40 százalékkal, míg az ország déli részén — Baranya, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében — csak 10 százalékkal csökkent a meg- fertőzőttek száma. A betegek 24,3 százalékát vették táppénzes állományba, 9,4 százalékuknál állapítottak meg szövődményt. A betegek 30,8 százaléka az idén is 15 éven aluli, 9,2 százalékuk viszont 59 évesnél idősebb volt. A szövődményes esetek több mint a fele hörghurutnak, 15,7 százaléka tüdőgyulladásnak, 11,2 százaléka arcüreggyulladásnak, 8,1 százaléka torok- illetve mandulagyulladásnak, 5,3 százaléka középfülgyulladásnak bizonyult. A 15 éven aluli betegek aránya Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Vas megyében megközelítette'a 40 százalékot, Budapesten, Baranya és Hajdú-Bihar megyében alacsonyabb volt 22 százaléknál. Tolna és Békés megyében kiemelkedően magas volt a szövődmények aránya: Tolnában minden harmadik, Békés megyében minden ötödik betegnél szövődményt állapítottak meg. Kórházba 243 beteget szállítottak, és influenza következtében heten haltak meg — vonta meg az elmúlt hét mérlegét Straub Ilona. Úgy tűnik, az idén kielégítetlen marad a 100-110 milliárd forintos agrártámogatási igény egy része. Szubvenciós célokra ugyanis 1996-ban összesen 80,3 milliárd forin- tdt fordítanak. Ebből mintegy 32-33 milliárd forint jut az élelmiszerexport támogatására. A termelők sérelmezik, hogy a tetemes összeget a közvetlen termelői támogatás rovására fizetik ki. Minderről Tóth István, a MOSZ titkára számolt be a Sertéstenyésztők Országos Választmányának szerdai ülésén. Az idei sertés- felvásárlásra vonatkozó kilogrammonkénti irányárat a tanácskozáson 210 forintban határozták meg, a választmány az irányár kialakításakor 176 forint körüli önköltséggel és 10—15 százalékos árréssel számolt. Az ülésen szó esett a sertésértékesítés év eleji helyzetéről és kilátásairól. Általános tapasztalat, hogy januárban 12- 15 forinttal csökkentek a fel- vásárlási árak. A választmány szerint ebből 6-8 forintos ármérséklődés a szubvenció csökkenésének a következménye, a többi pedig a piaci helyzettel magyarázható. Az árcsökkenés miatt főként azok a tenyésztők kerültek nehéz helyzetbe, akik nem rendelkeztek állandó felvásárlási kapcsolatokkal, vagy időközben válságba került húsipari feldolgozóknak szállítottak be. A felvásárlási ár további csökkenésének megakadályozása érdekében szorgalmazzák a csontoshús exportengedélyhez kötöttségének eltörlését, a csontoshús-behozatal további könnyítésének megszüntetését, valamint az élősertés-kivitel támogatásának bevezetését. A választmány megvitatta a július 1-jével hatályba lépő állategészségügyi törvény adta lehetőségeket és kötelezettségeket. A törvény megtiltja az elhullott állatból készített húspép forgalomba hozatalát, ha az nem hivatalosan engedélyezett állati feldolgozóból származik. Szakértői egyeztetés az adóelőleg-levonásról Az APEH közleménye szerint kell eljárni A koalíció gazdasági szakértői a Pénzügyminisztériummal egyetértésben kezdeményezik, hogy a kormány csütörtöki ülésén kérje fel az állami cégek és közintézmények vezetőit: az APEH közleménye szerint járjanak el a bérek adóelőleg-levonása során. Az adóhatóság kiadott rendelkezései ugyanis megfelelő útmutatást adnak ez ügyben, s csak a munkáltatókon múlik, hogy alkalmazzák-e a törvényben rögzített adójóváírási rendszert. A szakértők azt is szorgalmazzák: a kabinet kérje fel a munkaadók szövetségét és a munkáltatók érdekképviseleti szervezeteit, hogy a lehető legszélesebb körben alkalmazzák az egyéb kifizetésekben is a normál adótáblát, és arányosan vegyék igénybe az adójóváírás lehetőségeit. Minderről Puch László, a Magyar Szocialista Párt ország- gyűlési frakciójában működő gazdasági munkacsoport vezetője számolt be az MTI-nek a szocialista és a szabaddemokrata törvényhozók, valamint a pénzügyminisztériumi szakértők mintegy kétórás, szerdai megbeszélése után. Puch László elmondta, hogy a szakértők mindannyian tarthatatlannak ítélték az új személyi jövedelemadó-törvény életbe lépése után kialakult helyzetet. Megállapították ugyanakkor, hogy az APEH útmutatásai részben kezelik a gondokat, e téren tehát nem indokolt a törvénymódosítás. A kormánynak viszont nyomatékosan fel kell kérnie a munkáltatókat a meglévő lehetőségek kihasználására. Továbbra is megoldatlannak ítélték azonban a nyugdíjszerű járulékok adóztatása kapcsán támadt helyzetet. Bár a nyugdíj melletti bevételek esetében is alkalmazni lehet a jóváírást, a szakértők szerint jogi garanciát kell adni arra, hogy ez ne pusztán lehetőség, hanem kötelezettség legyen. Ezért szorgalmazzák, hogy a kormány terjesszen ez ügyben törvénymódosítási javaslatot az Országgyűlés elé. Szót ejtettek az eszmecserén a bányászjáradékról is. Megítélésük szerint ezt az összeget bérjellegű járadéknak kell tekinteni, s ennek megfelelően szükséges adóztatni. A kormány csütörtöki ülését követően az adóhivatal újabb nyilatkozatban kívánja átláthatóbbá tenni az szja-szabályok alkalmazását. A Szabad Demokraták Szövetsége továbbra is együttműködik a Magyar Szocialista Párttal abban a „kármentésben”, amelyet az adóelőleg-levonással kapcsolatos problémák tesznek szükségessé — jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Ungár Klára, az SZDSZ gazdasági szakértője a koalíciós pártok és a Pénzügyminisztérium képviselőinek megbeszélését követően. — A kisebbik koalíciós párt egyetért azokkal a lépésekkel, amelyeket a szerdai találkozó résztvevői elhatároztak — hangoztatta Ungár Klára. Ugyanakkor kiemelte, hogy a szabaddemokraták nem éreznek felelősséget a jelenleg kialakult helyzetért, hiszen tavaly decemberben nem szavazták meg a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. Ungár Klára emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ ezzel kapcsolatban az elmúlt évben elkészített egy saját tervezetet, de akkor azt elutasította a parlament.