Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-07 / 32. szám
2 1996. február 7., szerda Belföld, külföld UJ KELET Horn—Carls son-találkozó A magyar—svéd kormányfői találkozón Stockholmban Horn Gyula miniszterelnök kedden elsősorban az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán felvetődő kérdésekről tárgyalt Ingvar Carlssonnal. A svéd kormányfő leszögezte, hogy országa megérti és mindenben támogatja Budapest csatlakozási törekvését. Rámutatott arra is: Stockholmban szerencsétlen fejleménynek tartanák, ha az új tagországok felvétele túlságosan elhúzódna s újabb fal épülne ki az EU és Kelet-Közép-Európa államai között. Svéd részről úgy vélik, hogy Magyarország már igen sokat tett a tagságra való felkészülés érdekében, s készek megosztani vele minden, a csatlakozási tárgyalásokon felhasználható tapasztalatot és információt. Stockholm nem pusztán gazdasági, hanem biztonsági kérdésnek is tekinti az EU bővítését, lévén hogy ő maga nem törekszik NATO-tagságra. Svéd részről ugyanakkor megértik és elfogadják, hogy más országok a NATO tagjaivá szeremének válni — mutatott rá Carlsson. Okucani — magyar tábor A horvátországi Okucaniban táborozó magyar műszaki alakulat vezetői felvették a kapcsolatot a környező települések polgármestereivel. Váradi Emil, az alakulat szóvivője elmondta, hogy készülnek a feladatokra, folytatják a kerítésrendszer kialakítását, őrtornyokat kell építeniük. Az egyik legfontosabb feladat az aknakeresés- és -mentesítés. Nemcsak a tábor környékét s a várható munkahelyet tisztítják meg, hanem a Szávához vezető útvonalak padkáit, az árokszéleket is, nehogy aknára csússzanak az útról a hatalmas pontonalkatrészeket szállító járművek. Letartóztatott szerb tisztek A boszniai szerb vezetés kedden úgy határozott, hogy minden kapcsolatot megszakít a boszniai muzulmán—horvát föderáció szerveivel, amíg Szarajevó nem engedi szabadon a január végén letartóztatott 11 boszniai szerb tisztet és katonát. A háborús bűnök elkövetésével vádolt vagy szemtanúként nyüvántartott személyek között van Djordje Djukic altábornagy, a boszniai szerb ellátószolgálat parancsnoka is. A tájékoztatási minisztérium által közzétett nyilatkozat szerint „további döntésig” nem utazhatnak Szarajevó muzulmán kézen lévő negyedeibe a szerbek képviselői, illetve az újságírók. Prágai félelmek A cseh Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) attól tart, hogy az ország területén működő orosz titkosszolgálatok a nyári parlamenti választások előtt olyan információkat hozhatnának nyilvánosságra, amelyek lejárathatnák valamelyik politikai pártot vagy annak vezetőit. A BIS szigorúan titkos évi jelentését, melyet a napokban kaptak kézhez a kormány tagjai, a Mladá Fronta Dnes című prágai napilap ismerteti. Az okmány szerint az orosz titkosügynökök az utóbbi időben állítólag keresik a kapcsolatokat olyan személyekkel, akik megzavarhatnák a cseh belpolitikai színtér stabilitását. Megvan a robbantó? A kínai rendőrség letartóztatott egy robbanóanyagok értékesítésével foglalkozó magánkereskedőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő okozta a Saojang városban január utolsó napján bekövetkezett, 122 ember halálát okozó dinamit- robbanást. Kínai hivatalos források szerint Ho Keng, akinek kihallgatása még folyik, 20 tonna dinamit tárolására használta egy tömbház alagsorát. Primakov—Christopher Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter „nagyon fontos” találkozót tart a hét végén Helsinkiben amerikai kollégájával, Warren Christophen el —jelentette ki kedden az orosz külügyi szóvivő. Grigorij Karaszin elmondta: az időben szűkre szabott megbeszéléseken átfogó kérdések egész sorát vitatják meg. A szóvivő mindamellett nem részletezte a napirendet. Karaszin tájékoztatása szerint Primakov és Christopher pénteken este Helsinki közelében, vacsora keretében találkozik egymással és folytat kötetlen eszmecserét. Szombaton kerül sor a találkozó hivatalos részére. Az orosz diplomácia vezetője Helsinkiben találkozik a finn vezetéssel is. Az év elején kinevezett orosz külügyminiszter több FAK-ország felkeresése után először látogat a hét végén külföldre. A két külügyminiszter a korábbi telefonbeszélgetés után először találkozik egymással. A vitás kérdések, így a Moszkva által változatlan hevességgel ellenzett NATO-bővítés mellett valószínűleg szó lesz a Hetek és Oroszország nukleáris biztonsági kérdésekről tartandó áprilisi moszkvai csúcsértekezletéről, illetve az ennek keretében sorra kerülő orosz—amerikai csúcstalálkozó előkészítéséről is. „Tegnap döntöttünk, ma módnsítunk” Adóvita a parlamentben Az szja-eloleg levonásának az elmúlt napokban nyilvánvalóvá vált súlyos társadalmi következményei adták a törvényhozás kedd reggeli napirend előtti vitájának fő témáját. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője bejelentette, hogy ha szükséges, a két koalíciós frakció törvénymódosító javaslatot nyújt be. Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára a vitában elmondta: a megoldásra két lehetőség is van, s tárcája a csütörtöki kormányülésre előterjeszti javaslatát. Egyrészt módosítani lehet az szja-tör- vényt, de a probléma azzal is megoldható, hogy kiegészítik a mar nyilvánosságra hozott Apeh-állásfoglalást. (A jogszabály ilyen jellegű értelmezésére az adóhatóságnak törvényes felhatalmazása van.) Az ellenzék súlyos bírálattal illette a kormányt, s az MSZP frakcióját, emlékeztetve arra, hogy a tavaly év végi vitában már nyilvánvalóvá vált a tervezett adóelőleg-levonási rendszer várható hatása. Akkor az SZDSZ is külön módosító indítvánnyal próbált megoldást találni, ezt azonban a többség leszavazta, így az szja-sza- bályokat a végszavazásnál egyedül az MSZP többségével fogadták el. Pokorni Zoltán (Fidesz) kifogásolta, hogy a szocialisták frakcióvezetője nem kért bocsánatot sem a parlamenti képviselőktől, sem azoktól az állampolgároktól, akik az elfogadott adószabály miatt hátrányos helyzetbe kerültek. A vita egyik vonulata arról szólt, hogy a törvényhozás nem tesz eleget ellenőrző funkciójának, a kormány s ezen belül a pénzügyi tárca diktál. Burány Sándor, az MSZP új frakcióvezető-helyettese rövid reagálásában elismerte, hogy az év végi hajrában nem volt mód a kormány feletti ellenőrző funkció gyakorlására, ezt azonban most pótolni fogják. Vitaverseny Zánkán Országos vitakultúraversenyt rendez a Soros Alapítvány a zánkai Gyermeküdülő Centrumban. A péntektől vasárnapig tartó rendezvény célja a diákok kulturált vitatkozási készségének fejlesztése, a kritikai gondolkodásmód és a hatékony csapatmunka kialakítása. Erről a Soros Alapítvány tájékoztatta az MTI-t. A programon száz csapat — mintegy 270 általános és középiskolás — vesz részt, a csatákat három korcsoportban rendezik meg. A döntő — nyolc csapattal — vasárnap 11 órakor lesz. Az MDF jövőjéről nyilatkoztak Szabó Iván Szabó Iván szerint egy radi- kalizálódó ellenzék hangja 1998-ban a választásokon süket fülekre találna. „Tudomásul kell venni, hogy a kormányoldal hihetetlen pénzekhez jutott a privatizációval, és további bevételek várhatók 1996-ban, így az ordító feszültségeket átmenetileg oldani tudja majd a kabinet. A javulás azonban időszakos lesz, és ennek az árát 1998 után kell majd megfizetni. Erre az időszakra kpll tehát az MDF-nek felkészülhie” — nyilatkozta az MTI-nek Szabó Iván. Az MDF ügyvezető elnöke, frakcióvezető tíz nappal a gödöllői nagygyűlés után jelentette be, hogy indul a pártelnöki pozícióért, azonban visszalép, ha a jelölések lezárása után Für Lajos úgy dönt, ismét elfogadja a jelölést az elnöki tisztségre. Az ügyvezető elnök, frakció- vezető a közvéleménykutatásokra alapozva úgy véli: az MDF komoly sikereket ért el. A leginkább elutasított pártból (ez a rendszerváltás szükség- szerű kormányzati politikájából következett) mára elfogadott, sőt, időnként jelentősen támogatott párttá vált. Éppen ezért nehezményezi, hogy Gé- mesi György alelnök ebben az időszakban írta meg a demokrata fórum mélyrepüléséről szóló írását, és generációs váltást sürgetett. Azzal sem ért egyet az ügyvezető elnök, hogy a pártvezetésen belül kialakult nézeteltérések közte és Boross Péter, valamint Kádár Béla között az előző kormányzati ciklusban meglévő személyes ellentétekre volnának visszavezethetők. Szabó Iván szerint Boross Péter már belátni látszik, hogy a kisgazda vezetéssel nem lehet szövetséget kötni, Kádár Béla pedig elméleti szakemberként a jelenlegi gazdasági problémákra nem ad a gyakorlatban is alkalmazható konkrét válaszokat. Egyházi egyetemek A Művelődési és Közoktatási Minisztérium rövid időn belül kormányelőterjesztést készít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem civil szakain folyó képzés szektorsemleges — az állami felsőoktatási intézményekhez hasonló — finanszírozásáról. Ezt Platthy Iván címzetes államtitkár közölte kedden az MTI munkatársával azt követően, hogy Dinya László felsőoktatási helyettes államtitkár társaságában megbeszélést folytatott a két említett egyetem illetékeseivel az MKM-ben. Beszámolt arról is, hogy a művelődési tárca a témában érintett egyházak, illetve minisztériumok bevonásával még februárban fórumot szervez az egyházi felsőoktatás helyéről és szerepéről. A megbeszélés után Hegedűs Lóránt, a Duna Melléki Egyházkerület református püspöke az MTI munkatársának elmondta: míg egy állami egyetemen tanuló bölcsészhallgató utáni támogatás évi 300 ezer forint, addig a Károli Gáspár Református Egyetemen ez mindössze 80 ezer forint. Ezért azt kérik a kormánytól, hogy az új támogatási rendszerben ugyanazt a fejkvótát biztosítsa az egyházi egyetemek számára, mint amit az államiak kapnak. Yetkőztetéses rablások Több vetkőztetéses rablás történt az elmúlt hetekben Tatabánya felsőgallai városrészén. A sértettek mindegyik esetben a Péch Antal Szakközépiskola és Gimnázium diákjai voltak. Az iskola vezetősége a cselekmények megismétlődése után a rendőrség, valamint a Városi Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Tanács segítségét kérte, s felajánlotta szabad helyiségeit egy rendőrőrs kialakításához. A rendőrség támogatta e tervet. így az őrs — amely Felsőgalla mellett a mésztelepi és a hatostelepi városrész rendjére is ügyelni fog — rövidesen megnyílik. Lezsák „Mondják, ma nincs vezér- egyénisége a demokrata fórumnak, a lehetséges jelölteket Antall Józsefhez mérik. 1989- ben, amikor Antall Józsefet elnöknek választották, egy olyan csapat élén állt, amely a pártot a választási győzelemhez segítette. Ma is ilyen csapat kell, amely képes arra, hogy a fórumot, ebben az ellentmondásos időszakban, megszervezze” — nyilatkozta az MTI-nek Lezsák Sándor, a párt jelenlegi alelnö- ke, aki elfogadta a gödöllői nagygyűlés felkérését, s az MDF márciusi, X. Országos Gyűlésén indul a pártelnöki pozícióért. A politikus visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint ő egy „antalltalanított” MDF-et képzel el. Hozzátette: méltatlannak tartja, hogy a belső választási küzdelemben ilyen jelzőkkel próbálnak némelyek maguk számára tőkét kovácsolni. Mint fogalmazott, ezzel tönkretehető minden, Sándor amit a néhai pártelnök-miniszterelnök képviselt, aki képes volt a nemzeti politikát megteremteni az 1100 esztendős európaiságban, a 15 millió magyarság jövőképében gondolkodva. „Antall József örökségével élni kell, nem pedig visszaélni.” A kívülálló szemében úgy tűnhet, hogy az utóbbi időben megnyilvánvaló nézetkülönbségek a polgári szövetség megítélésében csúcsosodtak ki. Ez Lezsák Sándor szerint téves következtetés. O úgy látja, hogy a konfliktusok a négy kormányzati esztendő személyes ellentéteire, a Szabó Iván és Kádár Béla közötti, illetve a Szabó Iván és Boross Péter közötti, feloldhatatlannak látszó feszültségekre vezethetők visz- sza. Kádár Béla—aki nem tagja az MDF-nek — már jelezte, más jeles értelmiségiekkel együtt belép az MDF-be, ha megváltoznak a párt vezetésén belüli viszonyok. Magyar autonóm körzet a Vajdaságban? A Vajdasági Magyarok Szövetsége autonómia koncepciójának végső célja az, hogy néhány éven belül teljes ön- kormányzatot kapjon a délvidéki magyarság által most lakott terület — jelentette ki keddi budapesti sajtótájékoztatóján Kasza József, Szabadka polgármestere, a szervezet elnöke. Mint a politikus elmondta: a háromlépcsős tervezet első célja az, hogy biztosítsa az államalkotó nemzettel való egyenjogúságot a területen élő kisebbségek számára. Ezután — a már meglévő intézmények védelme, támogatása és fejlesztése mellett — megtörténhetne a személyi elvű, majd végül —1 a Magyar Autonóm Körzet kialakításával — a területi autonómia kialakítása. Szabadka székhellyel így olyan nemzetiségi terület jöhetne létre, amely biztosíthatná a délvidéki magyarság egy tömbben élő része számára a nemzeti öntudat ápolását, megőrzését és ebben segíthetné a Vajdaságban néha még helyi szinten is kisebbségben élő szórvány magyarságot. A VMSZ elnöke a továbbiakban rámutatott: fontosnak tartanák, hogy egyeztessék e téren működésüket a VMDK- val, a vajdasági magyarság másik jelentős érdekképviseleti szervével, mert ha két külön koncepciót kezdenek megvalósítani, az nagyságrendekkel csökkenti a siker esélyét. Kérdésre válaszolva elmondta: az utóbbi időben több olyan hír látott napvilágot, hogy Jugoszláviában küszöbön áll az alkotmány módosítása, és ennek keretében például visszaállítanák a tartományok rendszerét, így a Vajdaság autonómiáját is. Ezt a változást a VMSZ vezetése és tagsága azért is üdvözölné, mert nemcsak egészségesebbé tenné a túl centralizált állam működését, de ilyen keretek között könnyebben megvalósítható lenne a magyar autonómia elképzelése is. L
