Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-06 / 31. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1996. február 6., kedd 3 HÉTRE Utálok mosogatni... ...eddig sem ez volt a legkedvesebb időtöltésem, bár megvallom, nem is volt mindig ellenemre. Megesett, hogy olyan hangulatban kezdtem rakosgatni a zsíros tányérokat, amikor épp nem esett nehezemre, hogy ne a mosogatóra figyeljek, hanem eltöprenghettem ezen-azon, a kezem meg járt közben a meleg vízben. Ahogy múlnak az évek, egyre inkább gyűlölöm. Muszáj néha csinálni, de egyre hamarabb fájdul meg a derekam. És már több éve is van talán, hogy elhatároztam: egyszer írok arról, milyenek nálunk a mosogatók. Rá kellett jönnöm ugyanis, hogy a mi teljességgel szab- ványjellegű mosogatónk magassága (85 centiméter) a lehető legalkalmatlanabb arra, hogy hosszabb időn át előtte álljak és dolgozzak benne. Én magam 180 cm magas vagyok, ami lehet, hogy több az átlagosnál, tehát bennem van a hiba. De... Már mindkét fiam magasabb nálam, és ezzel így vannak más atyák is. Ezt hívják akcelerációnak: a nemzedékek egyre nagyobbra nőnek. A mosogatók viszont nem. Javaslom tehát tisztelettel: a harmadik évezred mosogatója legalább 90—95 centi magas legyen. Vagy ha ez nehézségekbe ütközik, legalább adjanak egy közönséges mosogató áráért egy mosogatógépet. Ezt a kedvezményt építsék be az egészségügyi tárca költségvetésébe! Gyanítom ugyanis, hogy a sok derékfájós jelentős része ebben a mosogatókórban szenved. Százötven évi börtönre... ...ítélték — olvassuk nem egyszer az amerikai törvénykezés furcsa ítéletét, és mo- solygunk. Pedig nem is olyan különös ez, nálunk, Magyarországon is van már példa arra, hogy valaki a halála után is kénytelen lesz börtönben tartózkodni. Most olvasom ugyanis, hogy a Tolna megyei bíróság egy első fokon élet- fogytiglanra ítélt gyilkosnak másodfokon még megtoldotta a büntetését kemény tíz hónappal valami betörésekért. Biztosan jogszerű az ítélet, bíráink a helyzet magaslatán állnak. Csak azt nem értem, hogy eme magaslatra miért nem hallik fel a köznép kacagása, amikor ilyen ítéletről hall. Minden tiszteletem a bíráké. Van dolguk bőven. De kérdem én: miért kell (bocsánat a szóért) kiröhögtetni magukat ilyesmivel? És kérem, most ne tessék nyakatekert jogi fejtegetésekbe bocsátkozni a halmazati büntetésekről, mert fölösleges. A lényeg ugyanis az, hogy a bíró a társadalom lelkiismerete és képviselője, aki büntet megbízói nevében. Az viszont kissé fura, ha a megbízó kineveti képviselőjét — méghozzá teljes joggal. Ilyen ítéletet ugyanis egyszerűen nem szabad hozni, mert megkérdőjelezi a a magyar törvénykezés egészének komolyságát. A sok vihart kavart... ...Metropol üzletház épül Nyíregyháza kellős közepén, mégpedig, hál’ Istennek, jó tempóban. Nem túl régen egy nagy, színes tábla is kikerült elébe a sarokra, amin a leendő épület rajza látható, ügyesen belemontírozva a Kossuth tér fotójába a végleges helyére. Úgy néz ki, mintha már ott állna, s úgy fényképezték volna le. És én ettől ijedtem meg. Mert az épület — úgy, ahogyan bemutatják — egyáltalán nem vonzó. (Mellesleg máris látni a félig kész eredetin, hogy valójában nem is olyan lesz: másutt vannak a nagy ablakok stb.) Ugyanez a rajz megjelent most országos lapokban: ezzel illusztrálják a hirdetést, amiben a Metropol helyiségeit kínálják eladásra. Lehet, hogy nekem van kifacsarodott ízlésem, de... nem vagyok biztos abban, hogy a szépsége miatt fog üzletet venni benne bárki is. Vajon nem kellett-e volna — mert ez is a reklám része! — tán még a valódinál is szebben bemutatni az üzletházat? Vajon ki lett volna, aki utóbb követ vet az alkotóra? Paks veszélyes... ...a magyar atomerőmű olyan rossz, mint a bezárt keletnémet volt... Az utóbbi napokban ettől harsog a sajtó. A Greenpeace aktivistái tiltakoznak, vonat elé fekszenek, nyilatkoznak. Magyar szakértői jelentésre is hivatkoznak. Paks nem veszélyes. A magyar atomerőmű maga a tökély. A világon a legjobb 25 között van. A hazai illetékesek ezt harsogják. Na most: kinek van igaza?— kérdem én, a Csemobil-közel- ben felnőtt" magyar polgár, aki évek óta elismeréssel figyelem a Greenpeace világméretű harcát a jövő tisztasága érdekében. Amióta csak felépült a paksi erőmű, mást sem hallottam, mint azt, hogy itt aztán minden rendben, milyen jó nekünk, hogy egy ilyen biztonságos, okos, erős atommasinánk van, ami csak úgy ontja az áramot. Jó érzés volt ezt tudni. Még jobban dagadt a mellem, amikor értesültem, hogy a (bátor, kitartó, értelmes stb.) Green- peace-aktivisták hevesen tiltakoznak bizonyos más atomerőművek ellen, mert azokat veszélyesnek ítélik. Mindig szurkoltam a Greenpeace-nek, utáltam például a gonoszokat, akik elvették a hajóikat. Aztán tessék: most itt van Paks. A Greenpeace, amelynek én eddig mindig hittem, ezt mondja. A magyar tudós, akinek szintén mindig hittem, mást mond. Kérem, én bajban vagyok. Már csak azt remélem, hogy csak én — és nem a paksiak, a környékbeliek, az ország... Tarnavölgyi György Hová lelt a pályázati pénz? Csak az akarat, a remény maradt Nehéz helyzetbe került a bátorligeti önkormányzat. Az örökölt százmillió forintos adósságot nem tudta kigazdálkodni, és valóságos csődbe került. (Ottjártunkkor az ön- kormányzat folyosóján már csak a helye látszott a gázórának, azt is leszerelte a Ti- gáz). Bármilyen összeget is utal valakai az önkormányzat egyszámlájára, azt azonnal leemeli az OTP. Annyiban érhető a dolog, hogy a hitelezők szeretnének hozzájutni a kintlévőségükhöz. Néha azonban fonákul sül el a dolog, és olyan pénzre is ráteszi a kezét a bank, aminek semmi köze az önkormányzati fizetésképtelenséghez. Emiatt a helyi általános iskola pedagógusai már nem mernek semmire sem pályázatot benyújtani, mert ha meg is kapnák a pénzt, akkor sem lehetne az övék. A megyei könyvtár pályázatot írt ki a hátrányos helyzetű településeken működő iskolai és közkönyvtárak számára a könyvállományuk fejlesztésére. Szép és nemes gondolat ez akkor, amikor a legtöbb kistelepülésnek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy könyvek vásárlására költse kevéske pénzét. Cséké Béláné, a bátorligeti általános iskola pedagóguskönyvtárosa is úgy gondolta, hogy nincs veszíteni valója és benyújtotta a pályázatát. Volt is nagy öröm, amikor kiderült, hogy húszezer forintot kap(Folytatás az 1. oldalról) — A délszláv háború előtt a szlovén faiparigép-gyártás és fafeldogozás világszínvonalú volt—ismertette az előzményeket a vezérigazgató —, többek között az erdészet nyírbátori fa- feldolgozójának parkettakészítő gépét is ott készítették. A két ország között élénk kereskedelmi forgalom volt, ami a háború kitörésekor nullára redukálódott. A day toni békeszerződés után meginduló újjáépítési beruházásokat javarészt tőkeerős német vállalatok és pénzügyi csoportok szerezték meg. Az eseményeket figyelemmel követve, az tak új könyvek beszerzésére. A megyei könyvtár annak rendje-módja szerint át is utalta az összeget az érintetteknek, és csak ekkor jött az igazi meglepetés. A beszerzésre szánt összeg nem érkezett meg, mert az OTP — az önkormányzat adóssága fejében — visszatartotta a pénzt, mintha ezzel jelentősen csökkent volna a százmilliós tartozás. A mindenről mit sem sejtő tanárnő megrendelte az összegnek megfelelő értékű könyvcsomagot, és várta a pénzt, mindhiába. Pedig ebben is szerencséje volt, mert egy debreceni kft. nyíregyházi képviselőerdészet úgy ítélte meg, hogy a mamutvállalkozások mellett a kisebb kelet-európai cégek is megélhetnek. A tapasztalatok a várakozásokat igazolták. A nyírbátori parketta elismert minőségű mind a hazai, mind a külföldi vásárlók között, s az erdészetnek ennek köszönhetően sikerült megkötnie az első szlovén üzletet: száz lakás belső burkolásához szükséges parkettát exportál a vállalat a közeljövőben. A szerződés legnagyobb érdeme, hogy a német befektetési csoportok által előnyben részesített német alapanyagok mellett a kelet-európai terméjén keresztül 30—50 százalékkal olcsóbban jutott azokhoz a szépirodalmi és lexikális kiadványokhoz, amelyeket a gyerekek legjobban szeretnek. Már- már reménytelennek látszott az ügy megoldása, amikor egy pénzügyi manőver révén mégiscsak hozzájutottak az áhított összeghez (nem az OTP-től), és ki tudták fizetni a könyvek árát. Valószínűleg jogszerű, de számomra mégis érthetetlen az OTP viselkedése, ugyanis ezeket a pályázati pénzeket célirányosan adják. Nem lehet másra költeni, csak arra, amire kiutalták. Etikátlannak tartom, hogy ezeket az összegeket a kék is versenyképesek. Az első szerződés a kezdeti lépés, az erdészet folytatja a további déleurópai lehetőségek felkutatását, illetve a nyugat-európai befektetési konszernekkel be- szálllítói kapcsolatokat keres. — A nemzetközi fatermékpiaci trendek optimizmusra adnak okot — mondta a vezér- igazgató. — Bár a hazai lakás- építési kedv tavaly elmozdult a holtpontról, a magyar kereslet még mindig szerény, viszont a tölgy- és akáctermékek külföldi vásárlási ára előnyös. E két hatást összeadva elképzelhető, hogy időleges belföldi hiány alakul ki a parkettakínálatból. A termékárak egyelőre még túlfűtöttek, mert a közelmúltban nagy arányú faalapanyag- és készáru-felhalmozás történt Nyugaton, így a feldolgozatlan rönk drága, illetve a készáru relatív alacsony ára közötti szűk árréssel kell dolgoznia az erdészetnek. Az európai összkínálat a keményfa késztermékek esetében labilis, egy piacról kieső cég is felverheti az árakat. A pillanatnyi, hullámzó kibocsátások ellenére hosszú távon konszolidálódhat a Nyírerdő Rt. helyzete. A vezetőség véleménye szerint gondolkodnunk kell a stratégiai fejlesztések megkezdésében, ami magába foglalja a technológiai újítások mellett a minél több, kistérségi jellegű, vállalkozói alapú munkahely létesítését. tartozás címén lefoglalják. Hisz ezekkel a döntésekkel leginkább azokat sújtják, akik legkevésbé tehetnek a csődhelyzetről. Nem értem a pénzintézet álláspontját azért sem, mert ezek a nehéz helyzetbe került iskolák nem juthatnak más úton- módon fejlesztéshez, csak a pályázatokból nyert pénzekből. Ezekkel az intézkedésekkel a reményt is elveszik tőlük. — Fekete Tibor — Ui.: Az ügyben telefonon megkerestük az OTP nyírbátori fiókját, de a banktitokra való hivatkozással érdemi felvilágosítást nem adtak. Egyre több munkanélküli — Az év első hónapjában ezerhatszázzal, 46 300-ra növekedett Szabolcs-Szatmár- Beregben a munkanélküliek száma •—jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Tetnes- falvi Miklós, a megyei munkaügyi központ igazgatóhelyettese. — Az állástalanok száma emelkedésének oka, hogy a határozott időre szóló munkaszerződések száma az elmúlt év végén lejárt, a munkavállalók január első napjaiban keresték fel a munkaügyi központok kirendeltségeit. A megyében 2,1 százalékkal emelkedett a munkanélküliek aránya. A pályakezdő munkanélküliek aránya továbbra is több, mint az összlétszám 10 százaléka. A januári zárónapon közel 23 ezer volt a tartós munkanélküliek száma, azaz minden második nem pályakezdő állástalan volt jogosult a jövedelempótló támogatásra. Az előző hónapban csaknem ezer új betölthető álláshelyet jeleztek a megye munkaadói, így összesen 1588 helyre közvetíthettünk ki munkanélkülieket. A betölthető álláshelyek 44 százaléka támogatott munkahely (közhasznú munka, foglalkoztatásbővítő támogatás). A feldolgozóiparban közel félezer munkatársat várnak még. Az országban egyébként csaknem 520 ezer a nyilvántartott állástalanok száma, a ráta 11,3 százalékos. Energiaforum Az Elég energiatakarékossági program keretében önkormányzati energiahatékonysági tanácskozás lesz kedden délelőtt 10 órától a Megyeháza kistermében. A fórum célja az önkormányzati energiafelhasználás-csökkentés lehetőségeinek megvitatása gazdasági és környezetvédelmi szempontból. A települési önkormányzatok kiadásainak jelentős hányadát az energiakiadások teszik ki, így az egyre szorosabb központi költségvetési megszorítások miatt időszerű a probléma széles körű áttekintése. A tanácskozáson olyan módszerekről, illetve minimális beruházással megvalósítható ötletekről lesz szó, amik jelentős települési megtakarításokat eredményezhetnek. A rendezvényen Lőrinc József, a megyei önkormányzat főenergetikusa előadásában ismerteti a megye energetikai szerkezetét, feltárva az energiahatékonyság alternatív lehetőségeit, majd Bicsár György tájékoztatja a meghívottakat a cseppfolyós gáz különböző felhasználási területeiről. Imrei József né energetikai igazságügyi szakértő költségvetési szempontból elemzi az energiagazdálkodást. A Nyírerdő az európai fapiacról Az első sikeres szlovén üzlet
