Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1996. február 6., kedd 3 HÉTRE Utálok mosogatni... ...eddig sem ez volt a leg­kedvesebb időtöltésem, bár megvallom, nem is volt min­dig ellenemre. Megesett, hogy olyan hangulatban kezdtem ra­kosgatni a zsíros tányérokat, amikor épp nem esett nehe­zemre, hogy ne a mosogatóra figyeljek, hanem eltöprenghet­tem ezen-azon, a kezem meg járt közben a meleg vízben. Ahogy múlnak az évek, egyre inkább gyűlölöm. Mu­száj néha csinálni, de egyre hamarabb fájdul meg a dere­kam. És már több éve is van talán, hogy elhatároztam: egyszer írok arról, milyenek nálunk a mosogatók. Rá kellett jönnöm ugyanis, hogy a mi teljességgel szab- ványjellegű mosogatónk ma­gassága (85 centiméter) a le­hető legalkalmatlanabb arra, hogy hosszabb időn át előtte álljak és dolgozzak benne. Én magam 180 cm magas vagyok, ami lehet, hogy több az átlagosnál, tehát bennem van a hiba. De... Már mindkét fiam magasabb nálam, és ezzel így vannak más atyák is. Ezt hív­ják akcelerációnak: a nemzedé­kek egyre nagyobbra nőnek. A mosogatók viszont nem. Javaslom tehát tisztelettel: a harmadik évezred mosoga­tója legalább 90—95 centi magas legyen. Vagy ha ez ne­hézségekbe ütközik, legalább adjanak egy közönséges mo­sogató áráért egy mosogató­gépet. Ezt a kedvezményt építsék be az egészségügyi tárca költségvetésébe! Gyaní­tom ugyanis, hogy a sok de­rékfájós jelentős része ebben a mosogatókórban szenved. Százötven évi börtönre... ...ítélték — olvassuk nem egyszer az amerikai törvény­kezés furcsa ítéletét, és mo- solygunk. Pedig nem is olyan különös ez, nálunk, Magyaror­szágon is van már példa ar­ra, hogy valaki a halála után is kénytelen lesz börtönben tartózkodni. Most olvasom ugyanis, hogy a Tolna megyei bíróság egy első fokon élet- fogytiglanra ítélt gyilkosnak másodfokon még megtoldot­ta a büntetését kemény tíz hó­nappal valami betörésekért. Biztosan jogszerű az ítélet, bíráink a helyzet magaslatán állnak. Csak azt nem értem, hogy eme magaslatra miért nem hallik fel a köznép kaca­gása, amikor ilyen ítéletről hall. Minden tiszteletem a bíráké. Van dolguk bőven. De kérdem én: miért kell (bocsánat a szó­ért) kiröhögtetni magukat ilyes­mivel? És kérem, most ne tes­sék nyakatekert jogi fejtegeté­sekbe bocsátkozni a halmazati büntetésekről, mert fölösleges. A lényeg ugyanis az, hogy a bíró a társadalom lelkiismere­te és képviselője, aki büntet megbízói nevében. Az viszont kissé fura, ha a megbízó kine­veti képviselőjét — méghozzá teljes joggal. Ilyen ítéletet ugyanis egyszerűen nem sza­bad hozni, mert megkérdőjele­zi a a magyar törvénykezés egészének komolyságát. A sok vihart kavart... ...Metropol üzletház épül Nyíregyháza kellős közepén, mégpedig, hál’ Istennek, jó tempóban. Nem túl régen egy nagy, színes tábla is kikerült elébe a sarokra, amin a leendő épület rajza látható, ügyesen belemontírozva a Kossuth tér fotójába a végleges helyére. Úgy néz ki, mintha már ott áll­na, s úgy fényképezték volna le. És én ettől ijedtem meg. Mert az épület — úgy, aho­gyan bemutatják — egyálta­lán nem vonzó. (Mellesleg máris látni a félig kész erede­tin, hogy valójában nem is olyan lesz: másutt vannak a nagy ablakok stb.) Ugyanez a rajz megjelent most országos lapokban: ezzel illusztrálják a hirdetést, amiben a Metropol helyiségeit kínálják eladásra. Lehet, hogy nekem van kifa­csarodott ízlésem, de... nem vagyok biztos abban, hogy a szépsége miatt fog üzletet ven­ni benne bárki is. Vajon nem kellett-e volna — mert ez is a reklám része! — tán még a valódinál is szebben bemutatni az üzlet­házat? Vajon ki lett volna, aki utóbb követ vet az alkotóra? Paks veszélyes... ...a magyar atomerőmű olyan rossz, mint a bezárt ke­letnémet volt... Az utóbbi na­pokban ettől harsog a sajtó. A Greenpeace aktivistái tiltakoz­nak, vonat elé fekszenek, nyi­latkoznak. Magyar szakértői jelentésre is hivatkoznak. Paks nem veszélyes. A ma­gyar atomerőmű maga a tö­kély. A világon a legjobb 25 között van. A hazai illetéke­sek ezt harsogják. Na most: kinek van igaza?— kérdem én, a Csemobil-közel- ben felnőtt" magyar polgár, aki évek óta elismeréssel figyelem a Greenpeace világméretű har­cát a jövő tisztasága érdekében. Amióta csak felépült a paksi erőmű, mást sem hallottam, mint azt, hogy itt aztán minden rendben, milyen jó nekünk, hogy egy ilyen biztonságos, okos, erős atommasinánk van, ami csak úgy ontja az áramot. Jó érzés volt ezt tudni. Még job­ban dagadt a mellem, amikor értesültem, hogy a (bátor, ki­tartó, értelmes stb.) Green- peace-aktivisták hevesen tilta­koznak bizonyos más atomerő­művek ellen, mert azokat ve­szélyesnek ítélik. Mindig szur­koltam a Greenpeace-nek, utál­tam például a gonoszokat, akik elvették a hajóikat. Aztán tessék: most itt van Paks. A Greenpeace, amelynek én eddig mindig hittem, ezt mondja. A magyar tudós, aki­nek szintén mindig hittem, mást mond. Kérem, én bajban vagyok. Már csak azt remélem, hogy csak én — és nem a paksiak, a környékbeliek, az ország... Tarnavölgyi György Hová lelt a pályázati pénz? Csak az akarat, a remény maradt Nehéz helyzetbe került a bátorligeti önkormányzat. Az örökölt százmillió forintos adósságot nem tudta kigaz­dálkodni, és valóságos csődbe került. (Ottjártunkkor az ön- kormányzat folyosóján már csak a helye látszott a gázó­rának, azt is leszerelte a Ti- gáz). Bármilyen összeget is utal valakai az önkormányzat egyszámlájára, azt azonnal leemeli az OTP. Annyiban érhető a dolog, hogy a hitele­zők szeretnének hozzájutni a kintlévőségükhöz. Néha azon­ban fonákul sül el a dolog, és olyan pénzre is ráteszi a ke­zét a bank, aminek semmi köze az önkormányzati fize­tésképtelenséghez. Emiatt a helyi általános iskola pedagó­gusai már nem mernek sem­mire sem pályázatot benyúj­tani, mert ha meg is kapnák a pénzt, akkor sem lehetne az övék. A megyei könyvtár pályáza­tot írt ki a hátrányos helyzetű településeken működő iskolai és közkönyvtárak számára a könyvállományuk fejlesztésé­re. Szép és nemes gondolat ez akkor, amikor a legtöbb kiste­lepülésnek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy könyvek vásárlására költse kevéske pén­zét. Cséké Béláné, a bátorligeti általános iskola pedagógus­könyvtárosa is úgy gondolta, hogy nincs veszíteni valója és benyújtotta a pályázatát. Volt is nagy öröm, amikor kiderült, hogy húszezer forintot kap­(Folytatás az 1. oldalról) — A délszláv háború előtt a szlovén faiparigép-gyártás és fafeldogozás világszínvonalú volt—ismertette az előzménye­ket a vezérigazgató —, többek között az erdészet nyírbátori fa- feldolgozójának parkettakészítő gépét is ott készítették. A két or­szág között élénk kereskedelmi forgalom volt, ami a háború ki­törésekor nullára redukálódott. A day toni békeszerződés után meginduló újjáépítési beruházá­sokat javarészt tőkeerős német vállalatok és pénzügyi csopor­tok szerezték meg. Az esemé­nyeket figyelemmel követve, az tak új könyvek beszerzésére. A megyei könyvtár annak rendje-módja szerint át is utal­ta az összeget az érintetteknek, és csak ekkor jött az igazi meg­lepetés. A beszerzésre szánt összeg nem érkezett meg, mert az OTP — az önkormányzat adóssága fejében — visszatar­totta a pénzt, mintha ezzel jelentősen csökkent volna a százmilliós tartozás. A mindenről mit sem sejtő tanárnő megrendelte az összeg­nek megfelelő értékű könyv­csomagot, és várta a pénzt, mindhiába. Pedig ebben is sze­rencséje volt, mert egy debre­ceni kft. nyíregyházi képviselő­erdészet úgy ítélte meg, hogy a mamutvállalkozások mellett a kisebb kelet-európai cégek is megélhetnek. A tapasztalatok a várakozásokat igazolták. A nyírbátori parketta elismert minőségű mind a hazai, mind a külföldi vásárlók között, s az er­dészetnek ennek köszönhetően sikerült megkötnie az első szlo­vén üzletet: száz lakás belső bur­kolásához szükséges parkettát exportál a vállalat a közeljövőben. A szerződés legnagyobb ér­deme, hogy a német befekteté­si csoportok által előnyben ré­szesített német alapanyagok mellett a kelet-európai termé­jén keresztül 30—50 százalék­kal olcsóbban jutott azokhoz a szépirodalmi és lexikális kiad­ványokhoz, amelyeket a gyere­kek legjobban szeretnek. Már- már reménytelennek látszott az ügy megoldása, amikor egy pénzügyi manőver révén még­iscsak hozzájutottak az áhított összeghez (nem az OTP-től), és ki tudták fizetni a könyvek árát. Valószínűleg jogszerű, de számomra mégis érthetetlen az OTP viselkedése, ugyanis eze­ket a pályázati pénzeket célirá­nyosan adják. Nem lehet más­ra költeni, csak arra, amire ki­utalták. Etikátlannak tartom, hogy ezeket az összegeket a kék is versenyképesek. Az első szerződés a kezdeti lépés, az erdészet folytatja a további dél­európai lehetőségek felkutatá­sát, illetve a nyugat-európai befektetési konszernekkel be- szálllítói kapcsolatokat keres. — A nemzetközi fatermék­piaci trendek optimizmusra ad­nak okot — mondta a vezér- igazgató. — Bár a hazai lakás- építési kedv tavaly elmozdult a holtpontról, a magyar kereslet még mindig szerény, viszont a tölgy- és akáctermékek külföl­di vásárlási ára előnyös. E két hatást összeadva elképzelhető, hogy időleges belföldi hiány alakul ki a parkettakínálatból. A termékárak egyelőre még túlfűtöttek, mert a közelmúltban nagy arányú faalapanyag- és készáru-felhalmozás történt Nyugaton, így a feldolgozatlan rönk drága, illetve a készáru re­latív alacsony ára közötti szűk árréssel kell dolgoznia az erdé­szetnek. Az európai összkínálat a keményfa késztermékek ese­tében labilis, egy piacról kieső cég is felverheti az árakat. A pillanatnyi, hullámzó kibo­csátások ellenére hosszú távon konszolidálódhat a Nyírerdő Rt. helyzete. A vezetőség vé­leménye szerint gondolkod­nunk kell a stratégiai fejleszté­sek megkezdésében, ami magá­ba foglalja a technológiai újí­tások mellett a minél több, kis­térségi jellegű, vállalkozói ala­pú munkahely létesítését. tartozás címén lefoglalják. Hisz ezekkel a döntésekkel legin­kább azokat sújtják, akik leg­kevésbé tehetnek a csődhely­zetről. Nem értem a pénzintézet ál­láspontját azért sem, mert ezek a nehéz helyzetbe került isko­lák nem juthatnak más úton- módon fejlesztéshez, csak a pályázatokból nyert pénzekből. Ezekkel az intézkedésekkel a reményt is elveszik tőlük. — Fekete Tibor — Ui.: Az ügyben telefonon megkerestük az OTP nyírbátori fiókját, de a banktitokra való hivatkozással érdemi felvilágo­sítást nem adtak. Egyre több munkanélküli — Az év első hónapjában ezerhatszázzal, 46 300-ra nö­vekedett Szabolcs-Szatmár- Beregben a munkanélküliek száma •—jelentette be tegna­pi sajtótájékoztatóján Tetnes- falvi Miklós, a megyei mun­kaügyi központ igazgatóhe­lyettese. — Az állástalanok száma emelkedésének oka, hogy a határozott időre szóló munkaszerződések száma az elmúlt év végén lejárt, a mun­kavállalók január első napjai­ban keresték fel a munkaügyi központok kirendeltségeit. A megyében 2,1 százalékkal emelkedett a munkanélküliek aránya. A pályakezdő munka­nélküliek aránya továbbra is több, mint az összlétszám 10 százaléka. A januári záróna­pon közel 23 ezer volt a tar­tós munkanélküliek száma, azaz minden második nem pályakezdő állástalan volt jo­gosult a jövedelempótló tá­mogatásra. Az előző hónap­ban csaknem ezer új betölt­hető álláshelyet jeleztek a megye munkaadói, így össze­sen 1588 helyre közvetíthet­tünk ki munkanélkülieket. A betölthető álláshelyek 44 szá­zaléka támogatott munkahely (közhasznú munka, foglal­koztatásbővítő támogatás). A feldolgozóiparban közel fél­ezer munkatársat várnak még. Az országban egyébként csak­nem 520 ezer a nyilvántartott állástalanok száma, a ráta 11,3 százalékos. Energiaforum Az Elég energiatakarékos­sági program keretében ön­kormányzati energiahaté­konysági tanácskozás lesz kedden délelőtt 10 órától a Megyeháza kistermében. A fórum célja az önkormányza­ti energiafelhasználás-csök­kentés lehetőségeinek megvi­tatása gazdasági és környe­zetvédelmi szempontból. A települési önkormányzatok kiadásainak jelentős hánya­dát az energiakiadások teszik ki, így az egyre szorosabb köz­ponti költségvetési megszorí­tások miatt időszerű a prob­léma széles körű áttekintése. A tanácskozáson olyan mód­szerekről, illetve minimális be­ruházással megvalósítható öt­letekről lesz szó, amik jelentős települési megtakarításokat eredményezhetnek. A rendezvényen Lőrinc Jó­zsef, a megyei önkormányzat főenergetikusa előadásában ismerteti a megye energetikai szerkezetét, feltárva az ener­giahatékonyság alternatív le­hetőségeit, majd Bicsár György tájékoztatja a meghívottakat a cseppfolyós gáz különböző felhasználási területeiről. Im­rei József né energetikai igaz­ságügyi szakértő költségve­tési szempontból elemzi az energiagazdálkodást. A Nyírerdő az európai fapiacról Az első sikeres szlovén üzlet

Next

/
Thumbnails
Contents