Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-26 / 48. szám
8 1996. február 26., hétfő Mezőgazdaság UJ KELET Egy rendezvény margójára Sürgős tennivalók Az utóbbi idők egyik legsikeresebb agrárrendezvénye volt a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Gazdakörök Szövetsége február 16-ai megyegyűlése a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolán. Dicséret érte Jakab Ferencnek, a Gazdakörök Szövetsége megyei elnökének és a felsőoktatási intézménynek. A megyegyűlésen — többek között — részt vett dr. Benedek Fülöp, az FM újonnan kinevezett köz- igazgatási államtitkára is, aki elmondta, hogy a 177/ 1995-ös, az agrárgazdasági célok 1996. évi költség- vetési támogatásáról szóló kormányrendelet és annak módosításai — egységes szerkezetbe foglalva — az ez évi 9. számú Magyar Közlönyben jelent meg. Elmondta továbbá, hogy a támogatásokra 81,3 milliárd forint szolgál, azzal a szépséghibával, hogy a tavalyi és áthúzódó exporttámogatási kötelezettség miatt ez ténylegesen csak 67 milliárd forintot jelent. Összehasonlításul: 1990-ben ez 53 miíliárd (!) forint volt. Újdonság, hogy az idén a támogatások aránya öt- ven-ötven százalékos az exportot, illetve a termelői szférát tekintve. Korábban az előbbi javára tolódott el, miért is az élelmiszerfeldolgozók most erőteljesen tiltakoznak. Az előző évben benyújtott exportnövelő, reorganizációs célú állattenyésztési támogatás csak egy részére volt meg a forrás, az FM most azon dolgozik, hogy a legjobb megoldás születhessen. Az államtitkár felhívta a figyelmet a normatív úton igényelhető új mezőgazdaságigép-ártámogatásokra; az érték 25 százaléka vissza nem térítendő állami támogatás, hitelfelvétel esetén a gépvásárlásra felvett hitel kamatának a 30 százalékát nem kell visszafizetni. Ez a bankokon keresztül igényelhető, számla bemutatásával, a gépet tehát előbb meg kell venni. A támogatások többsége pályázati úton érhető el, a pályázati felhívás várhatóan a jövő hét végén jelenik meg, ezt követően lehet benyújtani a p41yázatokat a szükséges mellékletekkel együtt. Ami nagyon fontos: az FM-hivatal a pályázatokat sorszámozva fogadja be, s az elbírálás is ennek alapján történik. Az államtitkár kitért az FM- et érintő közigazgatási átszervezésre is. Az Európai Unióhoz csatlakozás miatt szükségesnek tartja, hogy az Állategészségügyi Állomás, a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, valamint a megyei FM-hivatal közvetlenül a minisztérium hatáskörébe tartozzon. Az államtitkár valamennyi kérdésre részletes választ adott vagy ígéretet tett a megoldás sürgetésére, mint például Galambvári Tibor felvetésére, miszerint a megyében keletkezett többletburgonyára kapható-e exporttámogatás. Jakab István kérdése is utána- nézést igényelt, véleménye alapján az aszálykárra vonatkozó támogatás csak a hitel- felvevőket segíti. Ezt követően Szénégető László, a megyei FM-hivatal vezetője adott tájékoztatást az elmúlt év eredményeiről, majd az agrártámogatási formák legfőbb tudnivalóira hívta fel a figyelmet. Értékelésében a mezőgazdaság az 1995- ös évet az előzőekhez viszonyítva jobban zárta. „Nem jól, de jobban, vagyis kisebb veszteséggel.” A javuló keresleti viszonyok miatt az árualapok kibővültek, piaci elhelyezési gond csak kevés volt. Gabonafélékből 14 százalékkal több terményt takaríthattak be, mint 1994-ben. Az átvételi árak összességében rosszak voltak, csak a kivárók jártak jól. A második félév növényeinek termését az aszály megtizedelte, itt az emelkedő árak csökkentették a veszteség mértékét. A becslések szerint a szántóföldi ágazatban mintegy 2,5—3 milliárd forint veszteség keletkezett. Az állat- tenyésztésben 1993-ban bekövetkezett fordulatot követően folyamatosan nőtt a sertéskoca-, a tehén- és a lóállomány, míg a juhászat stagnál. A kormányzati szándék, amely szerint a támogatási rendszert normatív irányba kell orientálni, a kedvezőtlen térségek számára egyértelmű hátránnyal jár. Elmondta továbbá^hogy a megye tanulmányt készített a felzárkózásra, amely gyakorlatilag a Szolidaritási Alapot jelenti. Fontos területként jelölte meg a szakképzést: ma 3—4 százalékos szakképzettségről beszélhetünk a megyében akkor, amikor a lakosság mintegy hetven százaléka áll kapcsolatban a mező- gazdasággal. Sürgősen kell tehát tenni valamit! Ez vonatkozik a tulajdonviszonyok tisztázására is. A tejértékesftés ül útjai A fölművelésügyi miniszter 46/1995. (XII. 29.) FM-rende- lete a tehéntej értékesítésének díját szabályozza. Szénégető Lászlótól, a megyei FM-hivatal vezetőjétől arról érdeklődtünk, mennyiben érinti a piaci szabályozás a termelőket. — A rendelet egyénileg lebontva úgynevezett fejkvótákat állapít meg. Az egészet a Tej Terméktanács fogja egybe, s így a termelők számára kötelezően előírja a tagságot, amelynek díja literenként 1 fillér. Tagság hiányában a termelő nem kaphat sem kvótát, sem agrárpiaci támogatást. A cél mindezzel a tej minőségének javítása. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természetföldrajzi adottsága nem elsősorban a gabonafélék és a hüvelyesek termesztésére, hanem sokkal inkább a kérődző állatok tartására és az ágazatokat kiszolgáló növények termesztésére alkalmas. A megyében 73 ezer hektár a gyepterület, melyből — a mai rossz kihasználtság mellett is — mintegy 15 ezer hektár gyakorlatilag érintetlen. Az állami támogatások drasztikus csökkenése után — 1985-től indult el a folyamat — a mezőgazdasági szövetkezetek, vállalatok a leggyorsabban a kérődzőkön adtak túl, hogy pénzhez juthassanak. Ennek következményeként 55 százalékkal csökkent az állomány: szarvasmarha 1980-ban 58 ezer volt, 1995-re már csak 26 ezer; az 1980. évi 311 ezer darab juhval szemben tavaly már csak 110 ezer maradt. Ami sajnálatos: az állatállomány csökkenése ott is bekövetkezett, ahol óriási gyepterület található, főként a beregi, szatmári tájkörzetben. * Félő, hogy a jelenlegi tehén- állománynál leragadunk, nem fordítunk kellő figyelmet az állattartásban rejlő lehetőségekre, a meglévő óriási gyepterület hasznosítására. A 9/ 1995-ös reorganizációs támogatás révén 4 ezer darabbal ugyan bővült az állomány, azonban ennél nagyobb mérvű növekedés lenne kívánatos. A mostani rendelet a hímivarú tenyészállatok tartását, vagyis a minőséget támogatja. Aki állattenyésztéssel akar foglalkozni, annak most kell el döntenie, hogy a tartásra kevésbé igényes magyar tarkát vagy az intenzívebb fekete holstein frízt választja lehetőségei ismeretében. A magyar tarkákból itt van az országban a legnagyobb állomány, tartása mellett szól még a jó tejhozam, s az, hogy kiváló a húskihozatala és ízletes, külföldön is keresett termék. Jó lenne, ha korlátoznánk a kis súlyú húsmarha kivitelét, csak a 400 kg fölöttit engedélyeznék exportra. Ők, függetlenül a rendeletektől, tejelnek Fotó: Botsó Támogatási ismertető Egyelőre még várat magára a 177/1995. (XII. 29.) kormányrendelet és a 44/1995. (XII. 29.) FM-rendelet végrehajtási utasítása, a pályázatokat csak ezt követően lehet benyújtani. A pályázók egy része rögtön a rendeletek megjelenése után, január elején már „mozgolódni kezdett”, ami természetes is, hiszen „az idő pénz!”. A pályázatkészítésben jártas szaktanácsadót, Béresné Bánsz- ki Zsuzsannát kerestük meg Nyíregyházán, Derkovics u. 1. szám alatti lakásán, azzal, hogy mi a menete a támogatások igénylésének. — A legnagyobb érdeklődés az ültetvény — és az épületberuházás iránt van — kezdte a tájékoztatást a szaktanácsadó. Mielőtt bárki is belevág, alaposan mérje fel a lehetőségeit, kondícióját. Az általános rendelkezésben is szerepel: a pályázatban foglaltaknak megalapozottaknak kell lenniük, a gazdálkodásba be kell tudni azokat illeszteni. Magyarán, légvárra nem lehet pályázatot benyújtani, a pályázatok 20 százalékos saját erőt egyébként is előírnak. Például ültetvénytelepítés esetén a területet be kell üftetni, az illető utána juthat csak pénzhez: A pályázathoz szükséges okiratok, nyilatkozatok a következők: Először is talajvizsgálati szakvéleményt kell kérni, ezt a megyében Nyíregyházán, a Kótaji úti Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson végzik. Itt választ kapunk arra, hogy a talaj alkalmas-e vagy sem gyümölcsös telepítésére. A vizsgálat heteket vesz igénybe. Ezt követően az Újfehértói Kutatóközponthoz kell fordulni a termőhely ökológiai vizsgálatáért. A helyi önkormányzattól ültetvénytelepítési engedélyt szükséges beszerezni, majd ültetvénytelepítési tervet kell készíteni. Szükséges továbbá a csemete származását igazoló okirat. Természetesen igazolni kell a telepítés helyének tulajdonjogát is, a pontos telekhatárokkal (tulajdoni lap, árverési jegyzőkönyv, földkiadási bizottsági határozat). Béresné Bánszki Zsuzsanna ' Fotó: Harascsák Az épületberuházás két csoportra osztható: új épület, és a már meglévőnek a felújítása, korszerűsítése, illetve átalakítása; itt minden fogalomnak megvan a maga értelme. A támogatás mértéke más-más, azt a rendelet tartalmazza. Az épületberuházásához igazolni kell, hogy saját tulajdonában van, egy hónapnál nem lehet régebbi az okmány, tehát friss tulajdoni lapot kell kérni a földhivataltól. Továbbá: meg kell terveztetni az épületet, építményt; a tervet engedélyeztetni kell, az épület szabályos működtetéséhez szükséges engedélyeket be kell szerezni. Költségvetést kell készíteni a beruházáshoz. Mindkettőhöz szükséges — ültetvény-, és épületberuházáshoz — a banki nyilatkozat arról, hogy a pénzintézet vállalja a pénzügyi lebonyolítást. Továbbá csatolandó a pályázó nyilatkozata a következőkről: a saját forrás meglétéről; arról, hogy nem tartozik az adóhivatalnak és a tb-nek; a földhasználatról; a kamarai tagságról; az árbevétel-vállalásáról és az el- - lenőrzések tűréséről. Az eredeti rendeletben, magántermelő esetében feltételként szerepelt a vállalkozói igazolvány, sokan emiatt visszakoztak. Tudomásunk szerint ez kikerült a rendelet szövegéből. Egyébként maga a pályázat nem olyan bonyolult, viszont az elkészítés során sok olyan dolog merülhet fel, ami miatt mégis érdemesebb az ebben jártasságot szerzett szakemberhez fordulni. Hírmező Gabonastop A kormány nem engedélyezi az év első felében az ótermésű búza-, kukorica- és a búzaliszt exportját, tekintettel a zökkenőmentes hazai ellátásra. A Kopint Datorg számításai szerint 400—450 ezer tonnával több gabona hagyta el az országot a tavalyi év második felében, mint amennyivel előzetesen számoltak. Törvénymódosítások előtt Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a szövetkezeti törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat. A legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy az FM előterjesztése szerint a jövőben már nemcsak természetes, hanem jogi személyek is szövetkezeteket alapíthatnának. Az ellenzéki képviselők nagy többsége nem ért egyet ezzel az elképzeléssel, mivel szerintük a kormány jogi hátteret nyújt a csupán a különféle kormányzati támogatások igénybevételére létrejött álszövetkezeti szerveződéseknek. Egyelőre még az sem ismert, hogy miként módosítják a földtörvényt. Az oldal cikkeit írta: Lefler György
