Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-03 / 29. szám
UJ KELET Interjú 1996. február 3., szombat 5 Szilágyiné Császár Teréziával, a KDNP országgyűlési képviselőjével Szokásos hétvégi vendégünk ezúttal Szilágyiné Császár Terézia, a KDNP megyei elnöke, országgyűlési képviselő. Az optimista beállítottságú, vibráló asszonytól megtudhattuk, hogy miről beszélgettek szabad idejükben Kínában megyénk politikusai, illetve szót váltottunk napi aktuális politikai kérdésekről. Természetesen nem kerülhettük meg — de nem is akartuk — a Bokros-csomag most már gyakorlatban is jelentkező kritikáját. Mit vásárolnának a kinaiak? Meglehetősen zsúfolt volt ön számára a január vége, hiszen előbb egy megyei delegációval Kínában járt, majd Londonba utazott. — Én inkább úgy fogalmaznék, hogy az Országgyűlés munkája szünetét aktívan, és szívből remélem, hasznosan töltöttem. Kínában ma már a világ minden országa ott van, megyei példákkal igazolható, hogy milyen ügyes kereskedők. A regionális, tartományi kapcsolatfelvétel-keresést a megyénk részéről Záhony és a transzszibériai vasút indokolta. Természetesen az is szóba került a kínai tárgyalások alkalmával, hogy miként lehetne tőkét bevonni Szabolcs- Szatmár-Bereg megyébe, illetve Záhony különleges gazdasági övezetébe. Azt a Kelet kapuját szeretnénk mi tényleg valóra váltani, amiről évek óta már annyi szó esett. Én úgy ítélem meg, hasznos volt az utunk. Nemcsak kínai termékek kerülnek be ezt követően országunkba, hanem mi is szállítunk majd. Csirkefarmok, vetőmagvak, élelmiszer-feldolgozó technológiáink után volt érdeklődés. Londonban az Európai Nő Unió ülésén vettem részt a múlt hét végén, ahol nőpolitikái kérdéseken túl tárgyaltunk az Európai Közösséghez való csatlakozásunkról. Az ülésen részt vevő hölgyek mindegyike fontos tisztséget tölt be vagy az Európa Parlamentben, vagy az Európa Tanácsban, vagy éppen hazája parlamentjében. Nem baj az, ha a férfiak mellett egy ilyen sajátos csatornán is próbáljuk segíteni felvételünket. A kínai delegáció tagja volt dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Kiss Gábor országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke és Balogh Gyula, a platform szóvivője. Különböző pártállású, felfogású emberek. Szabad tudni, hogy szabad idejükben miről beszélgettek? ., — : Nem titok. Az összetételből is egyértelműen kiderül, hogy tartozzunk bármilyen párthoz, ezúttal egyetlennél vezérelt bennünket: a megyéért való lobbizás. Rendkívül sűrű volt a program, de amikor volt idő az egymás közötti beszélgetésre, a legtöbbször a területfejlesztési törvény került szóba, illetve az, hogy térségünk milyen kormányzati segítséget vár. Például Kiss Gáborral együtt jelezni fogjuk a kormány felé, hogy az a munka, ami a záhonyi különleges gazdasági övezet létrehozása érdekében folyik, nem elég hatékony. Az államnak ebben jelentősebb szerepet kell felvállalnia, például az infrastruktúra kiépítésében. Ehhez kérnénk komoly segítséget. Hogyan várjuk el, hogy egy vállalkozó eljöjjön hozzánk, ha „Budapestnél megáll a világ”? Tisztázni kellene azt is, hogy azok a vállalkozók, akik ebbe a térségbe tőkét hoznak, milyen kedvezményekben részesülnek. Ami a ’96-os költségvetésben szerepel, kevésnek tartjuk. Megbolydult politikai élet Haza tetszettek jönni, és meglepve tapasztalhatták, hogy alaposan megbolydult a politikai élet, amíg odakint voltak... — A belpolitika, akár van szünet a parlamentben, akár nincs, zajlik. Történtek dolgok, melyek előre láthatók voltak. Várható volt, hogy a Magyar Demokrata Fórumon belül előbb-utóbb beindul egy olyan folyamat — és szívből remélem, az lesz a vége —, hogy egy erős párt legyen. Számomra öröm, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt a belső forrongások közepette meg tudta tartani azt a kiszámítható, stabil politizálási stílusát, ami az eddigi öt esztendőben jellemző volt rá. Bízom abban, hogy a ’98-as választásokra eljutunk oda, hogy a KDNP lesz a legnagyobb ellenzéki frakció, illetve párt. Úgy érzem, erre minden esély megvan. Ez egy célzás arra, hogy az MDF-ből Fekete György után további képviselők ülnek át a KDNP-be? — Az előző ciklusban is voltak, szinte minden pártból, elvándorlások, valószínűleg így lesz ez most is. Nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti oldalról is várhatók képviselői mozgások. A KDNP azzal, hogy nem kötelezte el magát egyik ellenzéki párt mellett sem, minden ellenzéki párthoz egyformán közel vagy távol helyezkedik el, úgy tűnik, jól politizál. Ez a taktika vezetett oda, hogy kezd kialakulni a párt arculata. Nagy kérdés persze, hogy miközben a nyilvánosság előtt így ■> mutatkozik meg a KDNP, a háttérben nem köt-e bizonyos alkukat? — Minden kereszténydemokrata tagunknak, vezetőnknek egyetlen feladata van: a kereszténydemokráciát erősíteni. A jelenlegi kormánykoalíciónak csak egy erős kereszténydemokrácia lehet az alternatívája. Ez óriási feladat és nagy felelősséget ró valamennyiünkre. Vannak már pozitív jelek, mind a választó- polgári visszajelzésekből, mind a közvélemény-kutatásban. A választásokon kiderült, a napi élet pedig bizonyítja, hogy a választópolgárok már több politikai irányzatban csalódtak. Nagyon remélem, ’98-ban az Európában már több évtizede kipróbált politikai erő, a kereszténydemokrácia mellett voksolnak. Ez az a politika, amelyik kellő szociális érzékenységgel segíti az átalakulást. Némiképpen ellentmond az előzőeknek, hogy a Torgyán- féle Választási Szövetségben Hasznos Miklós úr tevékenyen részt vesz. O nem kerülhet olyan sorsra, mint az MDF-ből talán emiatt is kizárt Schamschula György? — A KDNP november elején kinyilvánította, hogy egyik szövetségbe sem lép be, mert a szövetségkötés — mint ahogy az élet bizonyította —a pártok önmegtisztulási folyamatának közepén még korai. A szövetségkötés a választások előtt lesz igazán aktuális kérdés. Pártunk alapszabálya szerint más pártnak nem lehet tagja kereszténydemokrata, azt viszont nem zárja ki, hogy társadalmi és civil szervezetekben dolgozzon. Nincs tehát belső feszültség nálunk, amiért Hasznos Miklós részt vesz a Nemzeti Szövetség munkájában. Készül a választási program Áprilisban lesz egy éve, hogy a párt megyei elnöke. Hogyan vonja meg az eltelt kilenc hónap mérlegét? :— A kereszténydemokrata párt szabolcsi tagjainak tépni akarása töretlen, nagyonjól dolgoznak a különböző önkormányzatokban a polgármestereink, képviselőink. Például a iriegyegyűfésöen ikjeteritős számban vagyunk jelen. Újabb és újabb megyei szervezeteink alakulnak. Mi még nem készülünk a választásokra, nem kampányolunk, de a háttérben nagyon komoly szakmai munka folyik. A márciusi választmányi ülésünkön elfogadunk egy rövid távú programot, amire ’98-ban a választási stratégiánkat építjük. A megyében is igen fontos rendezvényeket szervezünk. Nemrégiben tartottunk egy mezőgazdasági fórumot, és február végén, március elején szervezésünkben egy jelentős egészségügyi, szociálpolitikai szakmai konferenciára kerül sor. , Hogyan értékeli a nyíregyházi KDNP-s képviselők munkáját? — A nyíregyházi képviselő-testületben háromfős frakciónk van, valamennyiük munkájával elégedett vagyok. Bármilyen készülő rendelet során markánsan képviselik a megyeszékhelyen élők érdekeit, a kereszténydemokrácia értékeit. Önök szerint mennyire van szükség a megyére? Elég jelentős polémia zajlik erről a kérdésről, és elég eltérőek a vélemé- fii nyék. — Véleményünk szerint egy régió életében nagyon fontosak a megyék. A területfejlesztési törvénnyel kapcsolatban mi azt szeretnénk, ha a decentralizált pénzekről közös döntés'sztííeirté. Azaz a Területfejlesztési Tanácshoz eljutna a megyegyűlés véleménye is, amely tükrözné a polgármesterek véleményét, hiszen közülük többen is tagjai a megyei képviselő-testületnek. A KDNP-s képviselők megyegyűlésben kifejtett munkájával is elégedett vagyok. A szabolcsi országgyűlési képviselők közül ön az, aki talán a legtöbbször fejti ki a véleményét, interpellál, kérdez. Ne haragudjon, de milyen érzés alkalmanként üres padsoroknak, székeknek beszélni? — Nekem ez a feladatom. Azt a megbízatást kaptam, hogy a szabolcsi emberek érdekeit képviseljem a parlamentben. Sokszor elkeserítő a helyzetünk. A hírhedt Bokros-csomag egyes részeihez —család, egészségügy és szociálpolitika témakörben — csak jómagam nyolcvan módosító javaslatot nyújtottam be. Nagyon nehéz lelkileg elviselni, amikor a 72 százalékos kormánykoalíció már a bizottságokban lesöpri a javaslatainkat. A hitem és az optimizmusom töretlen, az utóbbi időben voltak és vannak olyan kereszténydemokratajavaslatok — például a családi jövedelemadózás —, amit a kormány elfogadott. Vannak tehát eredmények is... Önnek hány szakértő segíti a parlamenti munkáját? Kikre hallgat leginkább? — A kereszténydemokrata képviselőcsoport mögött nagyon sok jól felkészült szakember áll, akikkel meg lehet beszélni szakmai kérdéseket. A megyében sokat segítenek önkormányzati képviselőink. Volt már azonban arra is példa, hogy párttagjaink úgy adják a kezembe leírva a problémáikat, hogy azokon alig változtatva elmondhatom, kérdést intézhetek az illetékes szaktárcához. Mindig, minden esetben először a lelkiismeretemre hallgatok, és másodsorban pedig a kereszténydemokrácia alapelveire. Azokra, amelyek mentén politizálok, mint például a szolidaritás, odafigyelés a fiatalokra, a nyugdíjasokra. Törődni azokkal az elesett rétegekkel, amelyeknek fogalmuk sincs, miként élik meg a holnapot. Eddig is, és ezután is, mindenféle centralizálás ellen fellépek, továbbra is harcolok a helyi ügyekért. „A kereszténydemokrácia az egyetlen út” Bokros-csomag... Ha már az előbb szóba került a Bokros-csomag... Ön mit szól ahhoz a most kialakult helyzethez, hogy tavasszal, amikor a csomag önkormányzati része szóba került, akkor a szabolcsi szocialisták úgy foglaltak állást, hogy meg kell szavazni, mert igaz ugyan, hogy Nyíregyházának rosszabb lesz, de a megye települései jobban járnak. Mára aztán kiderült, hogy a megye települései tényleg jobban jártak, de Nyíregyháza nagyon rosszul... A csomag hatásaként — egyes becslések szerint — akár 150—200 millióval is kevesebb lehet a megyeszékhely költségvetése. — Tavaly tavasszal nagy kapkodások közepette született meg a 25 törvénytervezetből álló Bokros-csomag. Kitűnt belőle, hogy csak főkönyvelői szemmel nézve — elsősorban a szociális szférából — javasolt elvonásokat. Senki sem vizsgálta meg előzetesen, hogy annak hatásai miként érintik a családokat és a különböző társadalmi rétegeket. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyon sok többgyermekes családnak ma egyetlen bevétele van, a családi pótlék. Nagyon aggódom azokért is, akik egy—két gyereket felelősen nevelnének fel, de arra kényszerítik őket, hogy ne legyen tizenkilencezer-ötszáz forintnál több a fizetésük, mert ha eljutnak 20 ezer forintig, akkor nem kapnak családi pótlékot. Ez elfogadhatatlan, csalásra, kevesebb munkavégzésre ösztönöz. Fölháborító, amit a kormány kitalált! Ugyanígy a nullakulcs eltörlése, a 48 százalékos személyi jövedelemadó-sáv bevezetése. Nem igaz, hogy ezek a változtatások az igazságosabb közteherviselést szolgálják. Pontosan a legfelső réteget nem sújtja, mert ők el tudják titkolni jövedelmüket, ellenben azoktól veszi el a pénzt, akik 15 ezer forintból kénytelenek megélni. A kialakuló polgári réteget segíteni kellene, nem földbe tiporni. A mi önkormányzatainknak nincs vagy lassan már nincs vagyona. Nem úgy van, mint Budapesten, ahol eladnak egy jelentősebb vagyontárgyat, és máris lehet kezelni a szociális problémákat. Már- ciüsban, ha tényleg a kormány elé kerül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzete, akkor egy nagyon valóságos társadalomképet is le kell raknunk az asztalra. Élhiszem, hogy a kormánykoalíciónak végtelenül fontos kezelni a borsodi feszültségeket, de ha éz a kormánya hátralévő két éve alatt nem hajlandó szembenézni azokkal a feszültségekkel, amelyek ebben a megyében vannak, a közel 20 százalékos munkanélküliséggel, a cigánykérdéssel, bűnt követ el az itt élő emberek ellen. . , • ó,.öt Sikerek és valóság Hogyan fogadja, amikor az esti Híradóban egyre sűrűbben elhangzik egy-egy, a Bokros-csomag sikereit méltató tudósítás? —A kormány sikerpropagandáját—amellett, hogy ez a faladatom — nem nekem kell nagyító alá vennem. Azt szeretném, ha más is megvizsgálná azt, és ugyanúgy, mint ahogy én, hiteltelennek tartaná. Nem igaz, hogy a Bokros-csomag kedvező jelei fél év alatt jelentkeztek a gazdaságban. Útjaink során nem ezt tapasztaljuk. Akkor, amikor a fogyasztás- és jövedelem-visszafogás van, ami visszahat a termelésre, a fejlődésre, akkor nem lehet arról beszélni, hogy a gazdaság élénkül. Például a kis- és középvállalkozások — megyénk esetében a kényszervállalkozások — sorozatban szűnnek meg, a vállalkozók adják vissza az igazolványukat. A kereslet beszűkülésekor nem szabad dinamikus gazdaságról beszélni, mert ez egyszerűen nem igaz. Szeret jósolni, hisz a jóslatokban? — Nem tudok jósolni és nem is hiszek benne. Most az egyszer próbálja meg... A március meglehetősen zajos hónapnak néz ki. Több pártnál lesz küldöttgyűlés, kongresszus... Ön szerint mi fog történni, lesznek-e komoly személycserék? —Nem szeretek jósolni, de valószínűleg politikailag „forró” hangulatú tavaszunk lesz. Semmi különös és megrázó dolgot nem várok a Magyar Szocialista Párt kongresszusától. Azt szeretném, ha a Magyar Demokrata Fórum győztesen kerülne ki válságából. A saját kongresszusunktól azt várom, hogy sikerül felmutatnunk azt az alternatívát, amely válaszokat ad a súlyos gazdasági, szociális kérdésekre. S ez 1998-ig meggyőzi a választópolgárokat arról, hogy a nehézségeinkből kivezető út a kereszténydemokrácia. Reformok előtt A kisgazdáknak nem lesz kongresszusuk, viszont akkor telik le a harminc nap. Azaz a választási irodáknak márciusra áljniuk, működniük kell... — Én, Torgyán József elnök úrral ellentétben, úgy gondolom, hogy nem lesz előrehozott választás. Nem hiszem, hogy a koalíció vagy akárcsak az MSZP is félreállna. Abban bízom, hogy ’98-ban demokratikus úton választunk magunknak új parlamentet, új kormányt. Nem örülnék neki, ha törékeny demokráciánkban az utcán dőlnének el ezek a kérdések. Ehhez komoly szakmai munka kell, nem látványos kampány. Komoly reformok előtt állunk. Az egészségügyi, a nyugdíj-, a tb-reform sokkal izgalmasabb kérdés számomra annál, hogy egy pártnak a kampány irodája harminc napon belül föláll. Száraz Attila