Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-24 / 47. szám
Hétvége 10 1996. február 24., szombat UJ KELET Fokhagymaleves pirított kenyérrel Őszintén az öngyilkosságról A legtöbb családban komoly gondokat okoz, hogy a gyermek — legyen négy- vagy tizennégy éves — szíve szerint beérné ebédre valami egyszerű étellel, nemhogy még nagy tányér levest szedjen maga elé. Nem így van ez Kerepes Máté- néék háza táján, ahol a napi élelmezésben fő helyen szerepelnek a folyékony ínyencségek. — Nálunk szerencsére mindenki nagyon jó étvágyú. Mindegy, mi kerül másodikként az asztalra, csak ez első fogás valami finom leves legyen.-r— Hányán ülik körbe esténként az asztalt? — Ez igen változó. Két nagy fiam van, akiktől már sem én, sem a férjem nem várhatjuk el, hogy minden estét velünk töltsenek. így általában két részben folyik a vacsorázatás. Mi a párommal hat óra és fél hét között szoktunk leülni az asztal mellé, míg a fiúk kilenc óra körül futnak be. Ünnepnapokon azonban megtelik a ház, s ilyenkor nem csak négyőnkre, de rokonokra, hatótokra is főzök. — Miért pont'a leves foglalja el a fő helyet?; — Mert szerintem ezzel kezdődik minden normális étkezés. Én legalábbis erre szokMég néhány hét — remélhetőleg nemcsak papírforma szerint —, és beköszönt a tavasz. Elolvad a hó, és a kikelet első hírnökei felütik fejüket a fák, bokrok alatt. A tavasszal esedékes virágfiatalításokról és ültetésekről Kozma Béla bácsival beszélgettünk, aki már több mint negyven éve a növények szerelmese. — Mi az első teendő a virágoskertekben? — Amikor a talaj már kissé felszáradt, s nem ragad, elkezdhetjük a rózsabokrok ültetését. A virágok számára mindenképpen napos helyet válasszunk, ahol a talaj kicsit agyagos, de mégis tápdús. — Hogyan ültessük el a rózsatöveket? — Ha régi helyről telepítünk újra, és már korábban kiástuk a töveket, állítsuk a gyökerüket vízbe, hogy megszívhassák magukat. A túl hosszú gyökereket vágjuk vissza, hogy az ültetőlyukban ne görbüljenek tattam a férjemet, és neveltem a gyermekeimet is. Nálunk hétvégeken és különleges alkalmakkor a menü levesből, esetleg főtthúsból, tormából, zöldségekből, második fogásból és valamilyen édességből áll. —Mit tesz az asztalra hétköznapokon? Családunkban; nemigen fogynak a különféle felvágottak. Még reggelire csak-csak elvisz a két srác néhány szendvicset, de estére inkább a főtt meg. A szemzés helye ültetés után 2—4 ujjnyi mélyen legyen a föld felszíne alatt, mert ez a legbiztosabb védelem a téli hidegek ellen. Ezután a vesszőket 2—3 szemre vágjuk vissza, és végül a növényeket néhány hétre töltögessük fel. —Milyen virágmagokat vessünk el először márciusban? —Természetesen a hosszabb tenyészidejű egynyáriakat. Ilyen a tátika, a vasvirág, az egynyári lángvirág, a paprikavirág és a gazánia. Kezdő kertészek a vetéshez szakboltokban vásároljanak földkeveréket, mert a házi komposztban gyommagvak és különféle kórokozók is lehetnek. — Mi a magvetés menete? — Ha van melegágyunk, vagy üvegházunk, akkor ott helyezzük el az ültetőedényt, ha nincs, akkor az ablakpárkányon szorítsunk helyet a cserepeknek. Ujjunkkal húzzunk árkot a földbe, és szórjuk bele a magvakat. Takarjuk be vékony réételeket igénylik. így aztán szinte minden délután a tűzhely mellett állok. Ám gyorsan azt is hozzáteszem, örömmel csinálom. Általában egyszerű egytálételeket ütök össze ilyenkor, de az sem ritka, hogy hét közben is levest tálalok szeretteim elé. — Milyen ízeket kedvelnek leginkább? —r. A férjem az első időkben ragaszkodott a régi jó magyar ízekhez, a fiúk viszont szívesebben kanalazzák a könnyű. teg fölkeverékkel. A tűzdelést akkor kezdhetjük, ha a sziklevelek felett megjelennek az első lomblevelek is. Nagyon fontos, hogy a csíranövénykék elegendő fényt kapjanak, különben felnyurgulnak, s köny- nyen ki is pusztulhatnak. — Hol lesz jó helye a liliomhagymáknak? — Ez a virág legjobban a napos, de legalábbis félámyé- kos helyen fejlődik igazán. Ahová a hagymák kerülnek, az a terület mindenképpen humuszgazdag, jó vízvezető képességű legyen. A liliomhagymákat 15—20 centiméter mélyre ültessük, s felettük háromszor olyan vastag legyen a földréteg, mint a hagymák átmérője. A liliomhagymának nem szabad kiszáradnia, tehát beszerzés után azonnal ültessük el. Nemcsak kertben, de balkonládában vagy nagyobb cserépben is szépen mutatnak. — Mit tehetünk még virágainkért tavasz elején? zöldségekből, gyümölcsökből készült leveseket. Természetesen nálunk is hódít a káposztás bableves, az Újházy-tyúkhúsle- ves, nem is szólva a magyaros burgonyalevesről. Ha szereti a fokhagymát és nem fél jellegzetes illatától, szívesen megkínálom egy jó tányér francia fokhagymalevessel. Míg kana- lazgat, addig én elmondom a hozzávalókat. Szükség van 8 gerezd fokhagymára, 9 dl tejre, 9 dl vízre, 1 teáskanál deli- kátra, sóra, késhegynyi őrölt borsra, 5 dkg lisztre, 5 dkg vajra, 4 db tojásra, két evőkanál borecetre és 25 dkg fehér kenyérre. A fokhagymagerezdeket megtisztítva szétzúzzuk, majd a vízzel, tejjel, ételízesítővel, sóval és borssal feltesszük egy lábosba főni. Míg felforr a leves, a lisztet a vajjal jól összegyúrjuk, majd apránként, állandó kevergetés közben a leveshez adagoljuk, hogy híg mártás sűrűségűvé váljon. A felütött tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét a levesbe csurgatjuk, és keverjük, míg szálasán megkocsonyásodik. A sárgáját kis tálban elkeverjük a borecettel, s a tűzről levett levesbe keverjük. Közben a kenyeret felkockázva megpirítjuk, s ezzel tálaljuk a fokhagymalevest. Jó étvágyat hozzá. — Jó szolgálatot teszünk a tulipánoknak, a jácintoknak és a nárciszoknak, ha a talaj tetejét megszórjuk műtrágyával, hogy a növények elegendő tápanyagot raktározhassanak a következő évre is. A hónap közepe táján elültethetjük lapos tálba a gumós begóniák gumóit is. Az edényt vigyük be meleg helyiségbe, majd mikor megjelennek a fiatal hajtások, elkezdhetjük az öntözést is. Ha a hajtások már ujjnyi hosszúságúak, egyenként cserepezzük be a növényeket, és rendszeres öntözés mellett állítsuk világos helyre őket. Farsangi itóka Grapefruitsörbet: Félbevágunk 4 nagyobb gra- pefruitot, kicsavarjuk a levét, majd a hártyák közül kikaparjuk húsát is. A gyümölcsvelőt turmixban két citrom levével és 5 dkg cukorral összekeverjük, majd formába téve mélyhűtőben lehűtjük. Mikor meghűl, de még keverhető, óvatosan hozzáadjuk 2 tojásfehérje kemény habját. Ezután kicsit még tovább fagyasztjuk. Tálalás előtt néhány percig szobahőmérsékleten tartjuk, majd talpas poharakba adagoljuk és felöntjük jéghideg félédes pezsgővel. A hétvégi oldalt írta: Sikli Tímea A fiatal lány már hónapok óta egyre gyakrabban úgy érzi, hogy nincs értelme semminek. Azelőtt szívesen járt társaságba, barátok közé, szerette a zenét, de ezek most terhére vannak. Régebben sokat nevettek, most majdnem mindig rosszkedvű. Arra gondol, hogy az érettségi nem fog sikerülni, nagyon nehéz, nem megy a tanulás, pedig eddig jó jegyei voltak. És mi lesz azután? Úgysem veszik fel a főiskolára, munkát sem talál majd. Tervezni kellene a jövőjét, de semmi nem jut eszébe. A szüleinek is megvan a maguk baja, dolgoznak, hajtanak, este fáradtak. Valahogy nincs idejük egymásra figyelni. Mostanában a barátja sem érti meg, sokszor igazságtalanul hibáztatja, sokat veszekednek. Biztos más lány érdekli már. Nem csoda, hiszen őt nem lehet szeretni. Senkinek nem fontos, nincs értelme az életének. Valahol valamit nagyon elrontott, de késő, hiszen már 18 éves! Neki semmi sem sikerülhet. Egyetlen kiút van, ez teljesen világos, véget kell vetni az egésznek. Egyre többet, foglalkoztatja a halál gondolata. Az utolsó napon megint vitatkoztak barátjával. Miután egyedül maradt, beszedte a gyógyszereket... Eszméletlenül szállítják kórházba. Két nap múlva tér magához, és eszébe jutnak a szülei. Vajon szóba állnak-e még vele a történtek után? Mikor pszichiátriai vizsgálatra érkezik, talán még azt gondolja: kár, hogy anya túl korán ért haza... A kórházban a családja és a barátai látogatják, több ismerős telefonál, üzen. Nem nyaggatják, nem tesznek szemrehányást. Kedvesek, figyelnek rá, érzi, hogy mellette állnak. Nem hitte volna, hogy ennyien szeretik. Napról napra jobb a kedve, visszatér az utóbbi időben elfelejtett nevetés, kezdi tervezni a jövőt. Szinte már maga sem érti, hogy választhatta a halált, miért nem vette észre, hogy problémáit másképp is meg lehet oldani. Az öngyilkosságok sosem magyarázhatók csupán egyetlen okkal, a háttérben több tényező áll. A későbbi elkövetőket gyerekkorukban gyakran elhanyagolták, rendezetlen körülmények között, tört családban vagy, hideg, érzelem- mentes légkörben nőttek fel. Sokukra alacsony önbecsülés, csekély kudarctűrés, fokozott sérülékenység jellemző. Nemegyszer régebben elszenvedett nehézségek, traumák deríthe- tők ki. Fontos az öröklődés, a biológiai tényezők szerepe. Nagy jelentőségű az utánzás: családtag, szeretett személy, ismerős vagy akár közismert személyiség önpusztítása mintául szolgálhat mások számára is. Az öngyilkosságot elkövetők közül sokan szenvednek valamilyen pszichiátriai betegségben. Az önpusztító gondolatok sokszor a depresszió tüneteiként jelentkeznek. Az ok ilyenkor a kívülálló számára teljesen érthetetlen, a beteg sajátos élménymódjában rejlik. Alkohol- és kábítószer-fogyasztók körében szintén nagyon gyakori az öngyilkosság. Ezt számtalanszor ittasan követik el, s az életben maradottak a kijózanodás után maguk sem értik, miért akarták megölni magukat. A leggyakoribb kiváltó okok (veszélyeztető állapotok): haláleset, saját vagy családtag betegsége, válás, párkapcsolati zavar, egyéb családi konfliktusok, munkahely elvesztése, lakóhelyváltoztatás, baleset. Ezeket a helyzeteket az emberek különböző módon vészelik át, sokan reálisan oldják meg. A külső szemlélő gyakran nehezen értheti meg, mi lehetett az öngyilkossági kísérlet oka, mint a fent ismertetett, egyébként jellegzetes példában. Milyen vészjelek figyelmeztethetik a környezetet, hogy az egyén lelki egyensúlya veszélybe került? Jellemzők a szélsőséges hangulatingadozások, ingerlékenység, érzelmi labilitás, kiszámíthatatlanság, gyakori szorongások. Említhetnek ürességérzést, semminek nem látják értelmét, magukba fordulóvá válhatnak. A külső eseményeket torzítva észlelik, gondolataik eredménytelenül, ismétlődve körbejárnak. Egyre többet foglalkoznak az öngyilkosság gondolatával. Az önpusztításra készülő személy nemcsak meghalni akar, egyben jelzi is a környezetnek, hogy az adott módon nem tud tovább élni, segítséget kér. Minden öngyilkosságra utaló kijelentést vagy cselekedetet (például gyógyszergyűjtés) komolyan kell venni! Sokszor nehéz elhinni a számtalanszor hallott fenyegetőzéseket (például rendszeres alkoholfogyasztóknál), de még ez esetben is legyünk óvatosak. Ellenkező véglet, amikor valaki eltitkolja, mire készül, mert vagy szégyelli, vagy nem akarja családját gondjaival terhelni. Nagyon sok múlik azon, hogy a környezet milyen segítséget tud adni. Ha nagyobb figyelemmel, érdeklődéssel fordulnak a „segélykérő” felé, képesek nyíltan beszélni vele, szükség esetén szakemberhez viszik, megakadályozhatják a tragédiát. Az öngyilkossági kísérletet követően a családtagok gyakran félnek beszélni a történtekről, hallgatnak, mintha mi sem történt volna, esetleg önmagukat vagy egymást hibáztatják. Ezek nem célravezető módszerek. Leghelyesebb, ha őszintén, de türelemmel, segítő szándékot kifejezve beszélnek hozzátartozójukkal. így lehetővé válik a problémák megoldása, a nehéz élethelyzetek rendezése. Minden esetben tanácsos lenne pszichiátriai vagy pszichológiai vizsgálat annak eldöntésére, hogy fennáll-e betegség, illetve pszichoterápia (lélektani módszerekkel történő kezelés), gyógyszeres vagy kórházi kezelés szükséges-e. Az öngyilkossági késztetésekkel küzdő ember segítségkérésének akkor is lehet értelme, ha ő maga pillanatnyilag nem hisz ebben. A krízisből kikerülve egyre inkább eltávolodik attól a lelkiállapottól, melyben egyetlen kiútnak „az elszürkültnek hitt világ” eldobása tűnt. Tálalás, díszítés Azt hiszem, nem állítok valótlant, ha azt mondom, egyre több ínyenc hódol a különféle saláták ízének. Gondolom, azzal is sokan tisztában vannak, hogy az ízek harmóniája még nem minden. Igen fontos a saláta hozzávalóinak ízléses, tarka összeállítása és díszítése is, hogy az étel ne csak finom, dé szemet gyönyörködtető is legyen. Itt a fantáziának nincs határa, íme, néhány jó példa. A zöld színű salátákat hónapos retekkel, citromkarikákkal, szeletelt tojással tehetjük egyedivé. A gyümölcssalátákon igen jól mutat szeletelt banán, mandaringerezd, ananászkarika, durvára vágott dió, mogyoró. A zellersalátán elsősorban a narancs és manduladarabok, míg a vegyes zöldsalátán virsli, majonézes tojás, olívabogyó és uborkakarika érvényesül igazán. A fejes salátának a nagy, mutatós üvegtálak jó keretet adnak. Lapos tálon étvágygerjesztőén hat a sokféle tarka, nyers zöldségsaláta. Üvegtányérokra elosztva is tálalhatjuk a salátát, különösen akkor, ha előételnek adjuk. A tavasz hírhozói