Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-24 / 47. szám

Hétvége 10 1996. február 24., szombat UJ KELET Fokhagymaleves pirított kenyérrel Őszintén az öngyilkosságról A legtöbb családban komoly gondokat okoz, hogy a gyer­mek — legyen négy- vagy ti­zennégy éves — szíve szerint beérné ebédre valami egysze­rű étellel, nemhogy még nagy tányér levest szedjen maga elé. Nem így van ez Kerepes Máté- néék háza táján, ahol a napi élelmezésben fő helyen szere­pelnek a folyékony ínyencsé­gek. — Nálunk szerencsére min­denki nagyon jó étvágyú. Mindegy, mi kerül második­ként az asztalra, csak ez első fogás valami finom leves le­gyen.-r— Hányán ülik körbe estén­ként az asztalt? — Ez igen változó. Két nagy fiam van, akiktől már sem én, sem a férjem nem várhatjuk el, hogy minden estét velünk tölt­senek. így általában két részben folyik a vacsorázatás. Mi a pá­rommal hat óra és fél hét között szoktunk leülni az asztal mellé, míg a fiúk kilenc óra körül fut­nak be. Ünnepnapokon azonban megtelik a ház, s ilyenkor nem csak négyőnkre, de rokonokra, hatótokra is főzök. — Miért pont'a leves foglal­ja el a fő helyet?; — Mert szerintem ezzel kezdődik minden normális ét­kezés. Én legalábbis erre szok­Még néhány hét — remél­hetőleg nemcsak papírforma szerint —, és beköszönt a ta­vasz. Elolvad a hó, és a kikelet első hírnökei felütik fejüket a fák, bokrok alatt. A tavasszal esedékes virágfiatalításokról és ültetésekről Kozma Béla bácsi­val beszélgettünk, aki már több mint negyven éve a növények szerelmese. — Mi az első teendő a virá­goskertekben? — Amikor a talaj már kissé felszáradt, s nem ragad, elkezd­hetjük a rózsabokrok ültetését. A virágok számára mindenkép­pen napos helyet válasszunk, ahol a talaj kicsit agyagos, de mégis tápdús. — Hogyan ültessük el a ró­zsatöveket? — Ha régi helyről telepítünk újra, és már korábban kiástuk a töveket, állítsuk a gyökerüket vízbe, hogy megszívhassák magukat. A túl hosszú gyöke­reket vágjuk vissza, hogy az ültetőlyukban ne görbüljenek tattam a férjemet, és neveltem a gyermekeimet is. Nálunk hétvégeken és különleges al­kalmakkor a menü levesből, esetleg főtthúsból, tormából, zöldségekből, második fogás­ból és valamilyen édességből áll. —Mit tesz az asztalra hétköz­napokon? Családunkban; nemigen fogynak a különféle felvágot­tak. Még reggelire csak-csak elvisz a két srác néhány szend­vicset, de estére inkább a főtt meg. A szemzés helye ültetés után 2—4 ujjnyi mélyen legyen a föld felszíne alatt, mert ez a legbiztosabb védelem a téli hi­degek ellen. Ezután a vesszőket 2—3 szemre vágjuk vissza, és végül a növényeket néhány hét­re töltögessük fel. —Milyen virágmagokat ves­sünk el először márciusban? —Természetesen a hosszabb tenyészidejű egynyáriakat. Ilyen a tátika, a vasvirág, az egynyári lángvirág, a paprika­virág és a gazánia. Kezdő ker­tészek a vetéshez szakboltok­ban vásároljanak földkeveré­ket, mert a házi komposztban gyommagvak és különféle kór­okozók is lehetnek. — Mi a magvetés menete? — Ha van melegágyunk, vagy üvegházunk, akkor ott he­lyezzük el az ültetőedényt, ha nincs, akkor az ablakpárkányon szorítsunk helyet a cserepek­nek. Ujjunkkal húzzunk árkot a földbe, és szórjuk bele a mag­vakat. Takarjuk be vékony ré­ételeket igénylik. így aztán szinte minden délután a tűzhely mellett állok. Ám gyorsan azt is hozzáteszem, örömmel csi­nálom. Általában egyszerű egytál­ételeket ütök össze ilyenkor, de az sem ritka, hogy hét közben is levest tálalok szeretteim elé. — Milyen ízeket kedvelnek leginkább? —r. A férjem az első időkben ragaszkodott a régi jó magyar ízekhez, a fiúk viszont szíve­sebben kanalazzák a könnyű. teg fölkeverékkel. A tűzdelést akkor kezdhetjük, ha a szikle­velek felett megjelennek az első lomblevelek is. Nagyon fontos, hogy a csíranövénykék elegendő fényt kapjanak, kü­lönben felnyurgulnak, s köny- nyen ki is pusztulhatnak. — Hol lesz jó helye a liliom­hagymáknak? — Ez a virág legjobban a napos, de legalábbis félámyé- kos helyen fejlődik igazán. Ahová a hagymák kerülnek, az a terület mindenképpen hu­muszgazdag, jó vízvezető ké­pességű legyen. A liliom­hagymákat 15—20 centiméter mélyre ültessük, s felettük há­romszor olyan vastag legyen a földréteg, mint a hagymák átmérője. A liliomhagymának nem szabad kiszáradnia, tehát beszerzés után azonnal ültessük el. Nemcsak kertben, de bal­konládában vagy nagyobb cse­répben is szépen mutatnak. — Mit tehetünk még virága­inkért tavasz elején? zöldségekből, gyümölcsökből készült leveseket. Természete­sen nálunk is hódít a káposztás bableves, az Újházy-tyúkhúsle- ves, nem is szólva a magyaros burgonyalevesről. Ha szereti a fokhagymát és nem fél jelleg­zetes illatától, szívesen megkí­nálom egy jó tányér francia fokhagymalevessel. Míg kana- lazgat, addig én elmondom a hozzávalókat. Szükség van 8 gerezd fokhagymára, 9 dl tej­re, 9 dl vízre, 1 teáskanál deli- kátra, sóra, késhegynyi őrölt borsra, 5 dkg lisztre, 5 dkg vaj­ra, 4 db tojásra, két evőkanál borecetre és 25 dkg fehér ke­nyérre. A fokhagymagerezde­ket megtisztítva szétzúzzuk, majd a vízzel, tejjel, étel­ízesítővel, sóval és borssal fel­tesszük egy lábosba főni. Míg felforr a leves, a lisztet a vajjal jól összegyúrjuk, majd aprán­ként, állandó kevergetés köz­ben a leveshez adagoljuk, hogy híg mártás sűrűségűvé váljon. A felütött tojásokat szétválaszt­juk, a fehérjét a levesbe csur­gatjuk, és keverjük, míg szála­sán megkocsonyásodik. A sár­gáját kis tálban elkeverjük a borecettel, s a tűzről levett le­vesbe keverjük. Közben a ke­nyeret felkockázva megpirít­juk, s ezzel tálaljuk a fokhagy­malevest. Jó étvágyat hozzá. — Jó szolgálatot teszünk a tu­lipánoknak, a jácintoknak és a nárciszoknak, ha a talaj tetejét megszórjuk műtrágyával, hogy a növények elegendő tápanya­got raktározhassanak a követ­kező évre is. A hónap közepe táján elültethetjük lapos tálba a gumós begóniák gumóit is. Az edényt vigyük be meleg helyi­ségbe, majd mikor megjelennek a fiatal hajtások, elkezdhetjük az öntözést is. Ha a hajtások már ujjnyi hosszúságúak, egyenként cserepezzük be a növényeket, és rendszeres öntözés mellett állít­suk világos helyre őket. Farsangi itóka Grapefruitsörbet: Félbevágunk 4 nagyobb gra- pefruitot, kicsavarjuk a levét, majd a hártyák közül kikapar­juk húsát is. A gyümölcsvelőt turmixban két citrom levével és 5 dkg cukorral összekeverjük, majd formába téve mélyhűtő­ben lehűtjük. Mikor meghűl, de még keverhető, óvatosan hoz­záadjuk 2 tojásfehérje kemény habját. Ezután kicsit még to­vább fagyasztjuk. Tálalás előtt néhány percig szobahőmérsék­leten tartjuk, majd talpas poha­rakba adagoljuk és felöntjük jéghideg félédes pezsgővel. A hétvégi oldalt írta: Sikli Tímea A fiatal lány már hónapok óta egyre gyakrabban úgy érzi, hogy nincs értelme semminek. Azelőtt szívesen járt társaság­ba, barátok közé, szerette a ze­nét, de ezek most terhére van­nak. Régebben sokat nevettek, most majdnem mindig rossz­kedvű. Arra gondol, hogy az érettségi nem fog sikerülni, na­gyon nehéz, nem megy a tanu­lás, pedig eddig jó jegyei vol­tak. És mi lesz azután? Úgysem veszik fel a főiskolára, munkát sem talál majd. Tervezni kelle­ne a jövőjét, de semmi nem jut eszébe. A szüleinek is megvan a maguk baja, dolgoznak, haj­tanak, este fáradtak. Valahogy nincs idejük egymásra figyel­ni. Mostanában a barátja sem érti meg, sokszor igazságtala­nul hibáztatja, sokat veszeked­nek. Biztos más lány érdekli már. Nem csoda, hiszen őt nem lehet szeretni. Senkinek nem fontos, nincs értelme az életé­nek. Valahol valamit nagyon elrontott, de késő, hiszen már 18 éves! Neki semmi sem si­kerülhet. Egyetlen kiút van, ez teljesen világos, véget kell vet­ni az egésznek. Egyre többet, foglalkoztatja a halál gondola­ta. Az utolsó napon megint vi­tatkoztak barátjával. Miután egyedül maradt, beszedte a gyógyszereket... Eszméletlenül szállítják kórházba. Két nap múlva tér magához, és eszébe jutnak a szülei. Vajon szóba állnak-e még vele a történtek után? Mikor pszichiátriai vizs­gálatra érkezik, talán még azt gondolja: kár, hogy anya túl korán ért haza... A kórházban a családja és a barátai látogat­ják, több ismerős telefonál, üzen. Nem nyaggatják, nem tesznek szemrehányást. Kedve­sek, figyelnek rá, érzi, hogy mellette állnak. Nem hitte vol­na, hogy ennyien szeretik. Nap­ról napra jobb a kedve, vissza­tér az utóbbi időben elfelejtett nevetés, kezdi tervezni a jövőt. Szinte már maga sem érti, hogy választhatta a halált, miért nem vette észre, hogy problémáit másképp is meg lehet oldani. Az öngyilkosságok sosem magyarázhatók csupán egyet­len okkal, a háttérben több tényező áll. A későbbi elkö­vetőket gyerekkorukban gyak­ran elhanyagolták, rendezetlen körülmények között, tört csa­ládban vagy, hideg, érzelem- mentes légkörben nőttek fel. Sokukra alacsony önbecsülés, csekély kudarctűrés, fokozott sérülékenység jellemző. Nem­egyszer régebben elszenvedett nehézségek, traumák deríthe- tők ki. Fontos az öröklődés, a biológiai tényezők szerepe. Nagy jelentőségű az utánzás: családtag, szeretett személy, ismerős vagy akár közismert személyiség önpusztítása min­tául szolgálhat mások számára is. Az öngyilkosságot elköv­etők közül sokan szenvednek valamilyen pszichiátriai beteg­ségben. Az önpusztító gondo­latok sokszor a depresszió tü­neteiként jelentkeznek. Az ok ilyenkor a kívülálló számára teljesen érthetetlen, a beteg sa­játos élménymódjában rejlik. Alkohol- és kábítószer-fo­gyasztók körében szintén na­gyon gyakori az öngyilkosság. Ezt számtalanszor ittasan köve­tik el, s az életben maradottak a kijózanodás után maguk sem értik, miért akarták megölni magukat. A leggyakoribb kiváltó okok (veszélyeztető állapotok): ha­láleset, saját vagy családtag be­tegsége, válás, párkapcsolati zavar, egyéb családi konfliktu­sok, munkahely elvesztése, lakóhelyváltoztatás, baleset. Ezeket a helyzeteket az embe­rek különböző módon vészelik át, sokan reálisan oldják meg. A külső szemlélő gyakran ne­hezen értheti meg, mi lehetett az öngyilkossági kísérlet oka, mint a fent ismertetett, egyéb­ként jellegzetes példában. Milyen vészjelek figyelmez­tethetik a környezetet, hogy az egyén lelki egyensúlya ve­szélybe került? Jellemzők a szélsőséges hangulatingadozá­sok, ingerlékenység, érzelmi labilitás, kiszámíthatatlanság, gyakori szorongások. Említhet­nek ürességérzést, semminek nem látják értelmét, magukba fordulóvá válhatnak. A külső eseményeket torzítva észlelik, gondolataik eredménytelenül, ismétlődve körbejárnak. Egyre többet foglalkoznak az öngyil­kosság gondolatával. Az önpusztításra készülő sze­mély nemcsak meghalni akar, egyben jelzi is a környezetnek, hogy az adott módon nem tud tovább élni, segítséget kér. Minden öngyilkosságra utaló kijelentést vagy cselekedetet (például gyógyszergyűjtés) ko­molyan kell venni! Sokszor nehéz elhinni a számtalanszor hallott fenyegetőzéseket (pél­dául rendszeres alkoholfo­gyasztóknál), de még ez eset­ben is legyünk óvatosak. Ellen­kező véglet, amikor valaki el­titkolja, mire készül, mert vagy szégyelli, vagy nem akarja csa­ládját gondjaival terhelni. Na­gyon sok múlik azon, hogy a környezet milyen segítséget tud adni. Ha nagyobb figyelemmel, érdeklődéssel fordulnak a „se­gélykérő” felé, képesek nyíltan beszélni vele, szükség esetén szakemberhez viszik, megaka­dályozhatják a tragédiát. Az öngyilkossági kísérletet kö­vetően a családtagok gyakran félnek beszélni a történtekről, hallgatnak, mintha mi sem tör­tént volna, esetleg önmagukat vagy egymást hibáztatják. Ezek nem célravezető módszerek. Leghelyesebb, ha őszintén, de türelemmel, segítő szándékot kifejezve beszélnek hozzátarto­zójukkal. így lehetővé válik a problémák megoldása, a nehéz élethelyzetek rendezése. Min­den esetben tanácsos lenne pszichiátriai vagy pszichológi­ai vizsgálat annak eldöntésére, hogy fennáll-e betegség, illet­ve pszichoterápia (lélektani módszerekkel történő kezelés), gyógyszeres vagy kórházi ke­zelés szükséges-e. Az öngyilkossági készteté­sekkel küzdő ember segítség­kérésének akkor is lehet értel­me, ha ő maga pillanatnyilag nem hisz ebben. A krízisből ki­kerülve egyre inkább eltávolo­dik attól a lelkiállapottól, mely­ben egyetlen kiútnak „az el­szürkültnek hitt világ” eldobá­sa tűnt. Tálalás, díszítés Azt hiszem, nem állítok va­lótlant, ha azt mondom, egy­re több ínyenc hódol a külön­féle saláták ízének. Gondo­lom, azzal is sokan tisztában vannak, hogy az ízek harmó­niája még nem minden. Igen fontos a saláta hozzávalóinak ízléses, tarka összeállítása és díszítése is, hogy az étel ne csak finom, dé szemet gyö­nyörködtető is legyen. Itt a fantáziának nincs határa, íme, néhány jó példa. A zöld színű salátákat hó­napos retekkel, citromkari­kákkal, szeletelt tojással te­hetjük egyedivé. A gyümölcssalátákon igen jól mutat szeletelt banán, mandaringerezd, ananászka­rika, durvára vágott dió, mo­gyoró. A zellersalátán első­sorban a narancs és mandu­ladarabok, míg a vegyes zöldsalátán virsli, majonézes tojás, olívabogyó és uborka­karika érvényesül igazán. A fejes salátának a nagy, mutatós üvegtálak jó keretet adnak. Lapos tálon étvágy­gerjesztőén hat a sokféle tar­ka, nyers zöldségsaláta. Üveg­tányérokra elosztva is tálal­hatjuk a salátát, különösen ak­kor, ha előételnek adjuk. A tavasz hírhozói

Next

/
Thumbnails
Contents