Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-24 / 47. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1996. február 24., szombat 5 ÉSZT nélkül nem megy Értelmiségiek a bértábláról Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés szabolcs-szat- már-beregi csoportjának elnöke, Huszár István tartott tájékoztatót a megyei alapszervezetek képviselőinek csütörtökön délután Nyíregyházán. Az apropót az adta, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban és a vasárnapi kormányülésen elfogadták az új közalkalmazotti bértáblát. Értékelésében a szakszervezeti vezető elmondta: visszás helyzet, hogy mondjuk, az ELTE Jogi Karán tanító, államtitkárokat kinevelő egyetemi tanár feleannyit, harmadannyit keres, mint tanítványai. Ráadásul a közalkalmazotti szféra munkavállalóinak 19,5 százalékos (ez a szám, mint tudjuk, a rendőrökre nem vonatkozik ) béremelésére csak 12—13 százalékban van fedezet. Huszár István úgy érvelt: az ÉSZT számára stratégiai kérdés a tagság létszámának növelése, hiszen a mögöttük állók tömege meghatározza vitaképességüket tárgyalópartnereikkel szemben, s elősegíti, hogy a munkaadók megkössék a kollektív szerződéseket alkalmazottjaikkal. Bár a szakszervezet a munkavállalók teljes táborának érdekeit védi, mégsem lenne haszontalan tudatosítani, hogy a most szóban forgó béremeléseket is a szakszervezetek harcolták ki. Felmerült az a dilemma is: nem kellene-e úgy differenciálni a segélyezést, hogy aki több szakszervezeti díjat fizet, több juttatásban részesüljön. Megfigyelhető ugyanis, hogy a magas jövedelműek közül kevesen vállalják a tagságot. Az ÉSZT rövid- és középtávú célja annak kivívása, hogy a kormány ne hozhasson döntéseket előzetes hatásvizsgálatok nélkül, és hogy a szellemi tevékenységet folytatók adó- kedvezményei ne csorbuljanak. A hosszabb távú elképzelések között szerepel egy nyugdíjastagozat életre hívása. A nyugdíjpénztárakra egyelőre nincs igény a befektethető tőke hiánya és a bizonytalannak érzékelt jövő miatt. A bevezetőben említett bértáblát valószínűleg a közeljövőben fogadja el törvénymódosítás formájában az Országgyűlés. A Területi Egészségbiztosítási Pénztár testületébe a szak- szervezetből dr. Bereczki Józsefet, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola FDSZ-szer- vezetének vezetőjét delegálták. Gyiire Agnes Huszár István, az ÉSZT megyei csoportjának elnöke (balról) és dr. Bereczki József, a tanárképző főiskola FDSZ-csoprtjának vezetője Fotó: Csonka Róbert Önkormányzati hírek—Nyíregyháza Támogatás közhasznú munkára A közhasznú foglalkoztatásról tartott sajtótájékoztatót Felbermann Endre, Nyíregyháza alpolgármestere és Takács Miklósáé, a polgármesteri hivatal munkatársa. Felbermann Endre elmondta, hogy 1995-ben 132 embert foglalkoztattak közhasznú munkásként, ebből 73-an jövedelempótló támogatást kaptak. Az ehhez szükséges pénzeszközöket 70 százalékban az állam, 30 százalékban pedig az önkormányzat biztosította. A bérek nagysága bruttó 16 ezer forinttól 36 ezer forintig terjedt. A közhasznú munkahelyekre a megyei munkaügyi központ közvetíti ki az embereket. A 132 fő foglalkoztatása több mint 10 millió forintba került, amelynek 70 százalékát a munkaügyi központtól visszaigényelte a város. Az idén hatvan munkanélküli foglalkoztatására nyílik mód. Ebből negyven fő köztisztasági feladatokat lát majd el, mellettük tizenhét szakmunkás foglalkoztatására nyílik lehetőség. A jövedelmi kategóriák 18 ezertől 38 ezer forintig terjednek. A foglalkoztatás összköltsége 16 millió forint, melynek 30 százaléka az önkormányzatot terheli. A program március elsejétől november harmincig tart. Az önkormányzat minden évben szeretné kihasználni ezt a lehetőséget, nyilván ennek határt szabnak a pénzügyi lehetőségek. A 30 százalék is komoly teher. Egy újságírói kérdésre válaszolva Takács Miklósné elmondta; a foglalkoztatás során igyekeznek olyanokat felvenni, akik semmiféle ellátásban nem részesülnek. Egyébként azokat, akik jövedelempótló támogatást kapnak, csak 90 napig alkalmazhatja a város. A három hónap eltelte után újra kell pályázni támogatásért. A sajtótájékoztató befejező részében Felbermann Endre a tragikus körülmények között elhunyt társadalmi alpolgármesterről, Berencsi Gyuláról és a gépkocsivezető Rátkai Ferencről emlékezett meg. Mint elmondta, az alpolgármesterről méltóan megemlékezett a média^ ezúttal pár adattal Rátkai Ferencről szólt. A gépkocsivezető közel húsz évet töltött előbb a városi tanácsnál, majd azt követően az önkormányzatnál. 1991-ben megkapta az 500 ezer kilométer balesetmentes levezetése után járó elismerést. 1948-ban született, márciusban lett volna 48 éves. Felbermann Endre elérzékenyülve beszélt arról, hogy az elhunyt és közte nagyon jó emberi viszony alakult ki, „nem alpolgármester és gépkocsivezető közötti.” Roppant kiegyensúlyozott, óvatos vezető volt Rátkai Ferenc. Olyan, aki soha nem ment volna bele egyetlen egy „csínybe” sem, meggondolatlan előzésbe. Öt évet dolgoztak együtt. Rátkai Ferenc temetése kedden 15 órakor lesz az Északi temetőben. (száraz) 1996. január 1-jétől már nem Debrecenben bírálják el azokat a feljelentéseket, amelyeket ügyészségi hatáskörbe tartozó, nyomozást kívánó ügyben tettek. Ez időponttól működik ugyanis Nyíregyházán a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Erről kérdeztük dr. Kovács András megyei főügyészt. — Az ügyészségi nyomozás feladata gyakorlatilag egyidős az ügyészséggel. Korábban minden megyében a főügyészség keretében nyomozó csoport működött. 1990-ben az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények körében jelentős változás következett be, ezért a szervezetet is átszervezték. Az országban öt ügyészségi nyomozó hivatalt állítottak fel, amelyek regionális alapon működtek. — Térségünkben Debrecenben létesült hivatal, míg Miskolcon és Nyíregyházán kirendeltség működött. Néhány év után kiderült, hogy a szervezés számos problémát hordoz. Csak példaként utalok rá, hogy a kirendeltségen dolgozó kollégák szakmai és munkajogi szempontok szerint is a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészséghez tartoztak, ugyanakkor a működési költségüket nekem kellett biztosítanom, így a folyamatban lévő ügyekről sem volt tudomásom, pedig a megyében elkövetett bűncselekmények miatt folyt az eljárás. A máshol is tapasztalható problémák miatt született meg a legfőbb ügyész utasítása a nyomozó- hivatalok átszervezéséről. A Nyíregyházán felállított nyomozóhivatal hat nyomozó ügyésszel működik a főügyészség egyik szervezeti egységeként. A hivatal irányítása, felügyelete és ellenőrzése közvetlenül főügyészi hatáskörbe tartozik. A mindennapi munkát, a szakmai irányítást dr. Demeter Mátyás csoportvezető ügyész, hivatalvezető végzi. —Milyen ügyekben járnak el a nyomozó ügyészek? — A feladatuk kettős. Egyrészt az ügyész más nyomozó hatóságtól bármely ügy nyomozását saját hatáskörébe vonhatja. Megjegyzem, hogy ezzel a gyakorlatban csak nagyon indokolt esetben élünk. Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűn- cselekmények közül csak példaként említem, hogy ide tartozik az országgyűlési képviselők által elkövetett bármilyen bűncselekmény és a sérelmükre elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak, továbbá a működésükkel kapcsolatban ellenük elkövetett bármely bűncselekmény ezeken túl. A hivatalos személy elleni erőszak, ha ügyész vagy rendőr ellen követték el, és a rendőr által elkövetett, nem katonai bűncselekmények, valamint az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények. — Úgy tudom, hogy jelenleg még nem teljes a nyomozó ügyészek létszáma. — Igen, jelenleg a hivatalnál csak 5 nyomozó ügyész végez munkát. Ennek nagyon egyszerű oka van. Ön is tapasztalhatta, milyen zsúfolt körülmények között dolgoznak a kollégák. A hivatal épülete — amely Nyíregyházán, a Báthory u. 10. szám alatt található — korábban családi ház volt. Eredetileg a vásárláskor 3 ügyész dolgozott benne, így most nagyon szűkös lett. Ilyen körülmények között gondot okoz a hatodik ügyész megfelelő elhelyezése. — Hány ügy van most folyamatban? — Jelenleg 42: 11 igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény miatt, 10 ügyben rendőr sérelmére követtek el bűncselekményt, míg 21 ügyben rendőr által elkövetett bűncselekmény miatt tettek feljelentést. Kozma Ibolya Különlegesen kényes ügyek? Nyomozó ügyészek
