Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-23 / 46. szám
6 1996. február 23., péntek Közélet UJ KELET Szabálytalanságok az egészségbiztosítónál Miniszterjelöltek Túl általános célok a felhasználásban Járai Zsigmond Több szabálytalanságot, ellentmondást és visszásságot tárt fel az Egészségbiztosítási Alap 1994. évi zárszámadásához kapcsolódó ellenőrzés során az Állami Számvevőszék. A jelentésből kiderül, hogy a CM-Klinikáknak címzett átutalás csupán egy ezek közül. A testület jelentése felhívja a figyelmet például az egészség- ügyi kockázatkezelésre fordított 2 milliárd forint felhasználása körüli problémákra. A számvevők kifogásolták, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat túl általános célokat fogalmazott meg a pénz fel- használására kiírt pályázatokban. A „szükséglet kommunikáció, „a szűrés-gondozás” és az „egészséges életmód” rendkívül tágan értelmezhető fogalmak. Ráadásul ez utóbbin belül kezelték a média témákra szánt 150 millió forintot is, amelyre még pályázatot sem írtak ki. A jelentés megállapította, hogy a pályázatok elbírálása során — sok esetben — még a nagyvonalúan megszabott követelményeket sem kérték számon, a hiányzó bírálati feltételeket nem ritkán a pályázó ismertsége, kapcsolatrendszere pótolta. A kapott összeget pedig — szabálytalanul — részben vagy egészben beruházási célokra fordította a pályázók jelentős hányada. A vizsgálat megállapította azt is, hogy az Egészségbiztosítási Alap működési kiadásainak tényleges összege 1994-ben 10 439 millió forint volt, szemben az eredeti 9 138 millió forintos előirányzattal. A bérjellegű kiadások tíz százalékkal haladták meg a tervet; nőtt a Még egy hétig igényelhető a családi pótlék Még egy hétig igényelhetik a családi pótlékot azok a családok, amelyek késedelem nélkül, folyamatosan szeretnék megkapni az ellátást. Április 1-jétől ugyanis már új feltételekkel, a jövedelmi helyzettől függően jár az ellátás. Alanyi jogon áprilistól csak a három- és többgyermekes családoknak, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelőknek jár az ellátás. Családi pótlékot egyébként csak azok a családok kaphatnak, amelyekben az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a 19 500 forintot. Teljes összegű ellátás azonban csupán havi nettó 18 ezer forintos jövedelemhatárig jár, efölött — 18 001 és 18 750 forint között — kisebb, 18 751 és 19 500 forint között pedig nagyobb mértékben csökkentett összegű családi pótlékot folyósítanak. A gyermeküket egyedül nevelő szülők havi nettó 23 400 forint jövedelemhatárig jogosultak a juttatásra. Az igénylést az 1995. évi jövedelmek alapján kell kitölteni. Az adó, a Tb-járulék, a gyes, a gyermeknevelési támogatás és a gyermek, illetve más családtag eltartására kifizetett összeg a jövedelemből levonható. A kapott tartásdíjat viszont be kell számítani. Az így kapott, és személyenként összeadott jövedelmet kell azután elosztani a családtagok számával, majd 12- vel (a hónapok számával), hogy megkapjuk az egy főre jutó nettó havi jövedelmet. Igénylőlaphoz általában a munkahelyükön vagy az egészségbiztosítási pénztár helyi kirendeltségein juthatnak hozzá az érintettek. A fővárosban és Pest megyében az egészségbiztosító mindenkihez eljuttatta a forma- nyomtatványt annak, aki jelenleg is részesül családi pótlékban. Amennyiben valaki jogosult a családi pótlékra, ám március 1-jéig valamiért nem tudja benyújtani igényét, később is kérheti az ellátást. Utólagosan azonban legfeljebb hathavi családi pótlékot fizetnek ki. Cigány jogvédőiroda Megalakult Nyíregyházán az Északkelet-Magyarországi Cigányszervezetek és Cigányönkormányzatok Regionális Érdekegyeztető Fóruma Cigány Konfliktusmegelőző és Jogvédő Irodája. A Szarvas utca 13. szám alatt Balogh Gyula irodavezető és szóvivő, Horváth Tamás, a fórum alelnöke és Kovács Attila várja az ügyfeleket. Az iroda munkatársai — szorosan együttműködve az önkormányzatokkal, a rendőrséggel és az ügyészséggel — segítséget nyújt, hogy a cigányok megismerjék jogaikat és kötelességüket. El kívánják érni, hogy a romákat minél kevesebbjogsérelem és hátrányos megkülönböztetés érje. Elképzeléseik szerint tanfolyamot indítanak az általános iskolát befejezett cigány gyermekek képzésére. Tervezik, hogy segítenek a kisebbség felnőtt tagjárnák az ács, a kőműves, a gyors- és gépíró, valamint a számítógép programozó szakmák elsajátításában. Céljuk, hogy Nyíregyházán, a Huszárlakótelep „cigánygettóját” felszámolják. Az iroda munkatársai — az együttműködés reményében —várnak minden olyan ténylegesen működő cigány- szervezetet, amely szívén viseli a romák helyzetét. KvZ külföldi kiküldetések, a költségtérítések, a reprezentáció, a végkielégítés összege. Míg az átlagos jutalom összege éves szinten országosan 119 ezer forint volt, a központban ez 320 ezer forintot tett ki. A tervezett 51 millió forintnál lényegesen többet fordítottak eszközbeszerzésekre — ügyviteltechnikai berendezésekre, bútorokra, gépjárművekre — is. A túlköltekezés pontos összegére a számvevők nem találtak adatot, az azonban kiderült, hogy az önkormányzatnak két gépkocsit vettek 6,4 millió forintért. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál csak részlegesen hajtották végre a megbízási és vállalkozási szerződés- kötések rendjét szabályozó főigazgatói utasítást. A tapasztalatok szerint az egészségbiztosítás stratégiai feladatainak informatikai fejlesztését külső vállalkozókra bízták, akiket gyakran a korábbi ismeretség alapján választottak ki. Az ÁSZ az ingyenes vagyonjuttatás során átvett vagyon hasznosításával kapcsolatban is gondokra bukkant. Kifogásolták, hogy a már megkapott vagyonról az önkormányzat elnöksége, nem pedig a közgyűlés hozza meg az érdemi döntéseket. A számvevők az ellenőrzés során „felületességet, pénzügyi lazaságot és szabálytalanságokat” tapasztaltak egy, korábban a tatabányai bányászati vállalatok tulajdonában lévő székház átvétele kapcsán. Ezt ugyanis csak az év végén vette birtokba a megyei egészségbiztosító, ám az üzemeltetés költségeit az egész évre kifizették. Az átalakításra fordított 50 millió forint felhasználásáról pedig nincs hiteles kimutatás. Kötelesség a természetvédelem — Úgy gondolom, számos ok miatt nem én lennék a legjobb jelölt a pénzügyminiszteri poszt betöltésére — mondta Járai Zsigmond, a Magyar Hitel Bank vezérigazgatója csütörtökön az MTI munkatársának kérdésére. Járai, mint ismeretes, szerdán csaknem egyórás megbeszélést folytatott Horn Gyula miniszterelnökkel, ahol nem hangzott el hivatalos felkérés, ám szóba került Bokros Lajos posztjának betöltése. Járai Zsigmond szerint nagyon fontos az a munka, amelyet a Magyar Hitel Banknál megkezdett. A pénzintézet privatizáció előtt áll, s igen jelentős szerepet tölt be a gazdasági életben. A bank sikeres értékesítése lényeges része a pénzügyi rendszer átalakulásának. Ezzel kapcsolatos tevékenységét nem kívánja félbehagyni. Medgyessy Péter, Surányi György Mintegy háromnegyed órás megbeszélést folytatott csütörtökön délután a miniszterelnök dolgozószobájában Horn Gyula kormányfő Medgyessy Péterrel. Medgyessy Péter—-akinek a neve szóba került a pénzügyi tárca lehetséges leendő vezetőjeként — nem nyilatkozott a sajtó képviselőinek a tárgyalás után. Nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak Surányi György sem. A Magyar Nemzeti Bank elnöke Medgyessy Péter távozása után több mint egyórás megbeszélést folytatott a miniszterelnökkel. — A kormány benyújtja az Országgyűlésnek a természet védelméről szóló törvényt — jelentette be Kiss Elemér a kabinet csütörtöki ülését követő sajtóértekezleten. A miniszterelnökségi államtitkár az előterjesztésről elmondta, hogy az szemléletében is szakít az eddigi szabályozással, ugyanis nem egyes természeti tárgyak vagy élőlények védelmére vonatkozik, hanem általános védelmi felfogást tükröz. A törvényjavaslat célul tűzi ki a biológiai sokféleség megőrzését, a természeti erőforrások racionális felhasználását, valamint a kiemelten értékes természeti területek és értékek, élőhelyek és fajok védelmét. Az országos jelentőségű értékeket miniszteri rendeletben határozzák meg, a helyi és regionális védendő területeket, illetve állatokat pedig az önkormányzatok szabhatják meg. Ebből fakadóan a védelem az állam, az önkormányzatok, a különböző szervezetek és az állampolgárok összehangolt felelősségi rendszerére épül. A törvényjavaslatnak az az alapelve, hogy minden személynek és szervezetnek kötelessége a természet védelme. Csak olyan mértékben lehet hasznosítani a természeti erőforrásokat, hogy az ne veszélyeztesse az alapvető működési rendszereket. A természetvédelmi szabályok megsértésével járó szankciókat szintén részletezi a törvényjavaslat. Kimondja: a szabélysértőket 200 ezer forintig terjedő bírság megfizetésére lehet kötelezni. Továbbképzés Siófokon Megyénkben a Területi Egészségbiztosítási Bizottság (TEB) február 7-én alakult meg Nyíregyházán. A 22 tagú TEB az Egészségügyi Önkormányzat testületéként fejti ki tevékenységét. A bizottság tagjai február 26-27-én a Hajdú-Bihar megyei testülettel közösen felkészítő tanfolyamon vesz részt — az aktuális feladatokat is megvitatva — az Országos Egészség- biztosítási Pénztár siófoki oktatási központjában. A cél az emberség A Magyar Igazság és Élet Pártja — úgy tűnik — országos szinten is igyekszik a „szalonképes politizálás” irányába nyitni. Nincs könnyű dolguk, mert a szélsőségesség bélyegét bizony nem könnyű lemosni. A párt az előítéletek megszűnésében legfeljebb akkor reménykedhet, ha elveti önmaga előítéleteit. Vagy nem is voltak ilyenek? Mindez csak félremagyarázás volt? Kérdéseinkre Demcsák József, a MIÉP nyíregyházi városi elnöke válaszol: — Legfőbb célunk a szélsőségesség tévhitének eloszlatása! Vállaljuk viszont a radikalizmust, mert a Biblia szellemisége is ezt sugallja. Nekünk nem csak a cél a fontos, mi a módszerek és a személyek hitelességét és hatékonyságát is lényeges elemnek tartjuk. — Mi a párt végső célja? — Az országban sokféle törekvés tapasztalható, csak éppen az igazság vész el, a nemzeti tudat élesztése. Bár ez csak eszköz, mert a végső cél az emberség. — Éppen ebből az irányból érik a támadások a pártot... — Alaptalanul. Mi ugyanis keresztény alapvelvek szerint gondolkodunk, az pedig az emberség maga! A mi pártunk nem valakik ellen, hanem a nemzetért küzd. A nemzettudaDemcsák József tot azonban nem lehet megkerülni, ha azt akarjuk, hogy a nemzet megmozduljon. — Miként látják most az ország helyzetét? — Sok feladat megoldásához eddig rosszul nyúltak hozzá. A privatizáció félrecsúszott. Nem is csoda, hiszen nincs hozzá erkölcs, szakismeret. A fő baj az, hogy mindig a tüneteket kezelik, és nem a hibák okait kutatják. A szakembergárdát már a hetvenes években ellehetetlenítették. A nemzeti jólét és az egyéni szabadság addig nem érhető el, amíg a nemzet nem független. A gazdasági függetlenség pedig csak akkor valósulhat meg, ha érvényesül a keresztény eszmeiség — így az értékrend, az igazság és a tekintélyelvűség. Szakemberek kellenének mindenhová! — Milyen eszköztára van a pártnak nézetei propagálására? — Vidéki és iskolai rendezvényeket indítunk, ahol a nemzettudat kialakítása érdekében elmondanánk, hogy ki a magyar. — Végül is ki — mármint önök szerint? — Nem az, aki itt született és magyarul beszél! Magyar az, aki vallja a múltunkat, aki lélekben magyar, vállalja sorsunkat, és öntudattal vállalja magyarságunkat! — Felekezettől, „fajtól” függetlenül? — A legteljesebb mértékben! — Mi lesz a párt következő nagyobb megmozdulása? — Március 15-én a pesti központi rendezvény. Tavaly százezren voltak, reméljük, idén kétszer annyian jönnek el... —tai —
