Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-22 / 45. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1996. február 22., csütörtök 3 Gyermekek a pódiumon Immár tizedik alkalommal rendezi meg a Kölyökvárban a Móra Ferenc próza- és me­semondóversenyt a Nyírségi Gyermekunió Szervezete. — Az elmúlt héten az elsősök és másodikosok mu­tatták be tudásukat, míg teg­nap —- szerdán — a harma­dikosok és a negyedikesek. Az első fordulón 28, míg a másodikon 32 induló volt. A gyermekek 3—5 perces me­sével (prózával) nevezhettek — tájékoztatott Kiss Sándor- né, a nyírségi gyermekunió elnökségi tagja, a verseny felelős szervezője. — Az ér­tékelés egységes és kiadott alapelvek szerint történik, vizsgáljuk a tiszta kiejtést, a tartalomnak megfelelő hang­színt, a hangulat érzékelte­tését, a hangsúlyozást, az át­élést és a légzéstechnikát. A megjelent gyermekek már a város gyermekelőadóinak színe-javát képviselik, hi­szen az iskolai versenyek első helyezettjei gyűltek itt össze. Korosztályonként ti­zenöt-tizenöt induló kerül a döntőbe, amit a közeljövő­ben rendeznek meg. A ver­seny nyertesei szép könyvju­talmakat és oklevelet vi­hetnek haza! Nagyon nagy öröm számunkra, hogy ilyen nagy mezőny van, és hogy ilyen nehéz dönteni — mond­ta Kiss Sándorné. Palotai Folytatódó demonstráció Lapunk tájékoztatta olvasóit, hogy február 16-án, pénteken a nyíregyházi Honda-szalon átadásával egy időben az építők demonstráltak. A Gondolkodó Építőipari és Mű­szaki Kft. dolgozói transzparensekkel „felfegyverkezve” vonultak az épülethez, mert a beruházók nem egyenlítettek ki nekik minden számlát. A kft. vezetői értesítették lapun­kat, hogy a békés demonstrációt a megyeszékhelyen febru­ár 23-tól március 16-áig két helyen is folytatják. A Platán Autóháznál azért, hogy az alvállalkozó által felvett díjat az el nem végzett munka miatt fizessék számukra vissza, a Honda Autószalonnál a díjtartozás megfizetése, valamint az ilyen és hasonló beruházói magatartás ellen tüntetnek. A de­monstrációk — amelyek megtartását a rendőrség tudomá­sul vette — a közlekedést nem zavarják. Mezőgazdasági Hét Ibrányban A szerdai állattenyésztési napot követően a mai program a növénytermesztést öleli fel. A minden bizonnyal nagy szá­mú érdeklődő a következő meghívottak előadásait hall­gathatja meg: dr. Lipták Jó­zsef, a KITE Rt. tiszavasvári alközpont vezetője, Kántor Tibor, a GITR területi képvi­selője, Simon György, a Sza­bolcs Gabona Rt. vezérigazga­tója, Kiss László, a Szerencsi Cukorgyár mezőgazdasági igazgatója, Bittner Imre, a NyidoferRt. marketingigazga­tója, Henzsel Mihály, a Nyír- ker Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Pózer József, a rakamazi takarékszövetkezet elnökhe­lyettese és Gálik Jánosné, az ibámyi takarékszövetkezet el­nöke. A holnapi programból: ta­karmánynövény-fajták és termesztési lehetőségeik; vál­lalkozási lehetőségek a bio- takarmány-termesztés és az állattartás területén; a gyógy­növény-termeltetés és -felvá­sárlás lehetőségei a tájkörzet­ben. Egy szebb világért A nyírbátori Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola és Zeneiskola Gyermekeinkért, Egy Szebb Világért Ala­pítványa március 2-án, este hét órai kezdettel jótékony- sági bált rendez. Az est programjában közreműködik Karádi Anikó és Kincses Károly énekművész, valamint a helyi koncert-fú­vószenekar, a kisvárdai Majorette Együttes, az Éltes Mátyás Intézet Cantilena női kamarakórusa, valamint a Taposó Néptáncegyüttes. ■, A rendezvényt és a bált az iskola tornatermében tart­ják. Bővebb felvilágosítást az iskolában lehet kérni. Agrárakadémia almatermesztőknek (Folytatás az 1. oldalról) —Az előző évek tapasztala­tai azt mutatták, hogy a terme­lők csalódtak a mezőgazdaság­ban. Jellemző ez az almater­mesztőkre is? — Nem is reméltük, hogy ennyi ember fog érdeklődni. Összesen csaknem kétszázöt­venen vesznek részt a tanfolya­mon. A termelők minél többet akarnak tudni az almatermesz­tésről. Mi a talpon maradáshoz szeretnénk segítséget nyújtani. Nem azt akarjuk elmondani, hogy mit és hogyan kell végez­ni, hanem ismertetjük a külön­böző almafajták jó és rossz tu­lajdonságait, a telepítési formák kedvező és kedvezőtlen formá­it. Célunk, hogy ebből válassza ki a termelő, mi felel meg neki a legjobban. A kímélő termesz­tés módszereit szeretnénk is­mertetni, hogy csak akkor per­metezzenek, amikor szükség van rá. — Ehhez gyakorlati útmuta­tás is szükséges... — A résztvevőkkel almás­kerteket látogatunk meg. Emel­lett a képzés keretében diafel­vételeken mutatjuk be az egyes területek ültetvényeit. A gaz­dák elmondják tapasztalataikat, amelyeket hosszú évek munká­ja során szereztek. Célunk, hogy a későbbiekben az almát márkajelzéssel lássuk el. Ez egyfajta védjegy lenne, amely mutatná a gyümölcs minőségét, s ezáltal magasab árat is bizto­sítana. Szép Béla és Révész Balázs tuzséri almatermesztők is a tan­folyam résztvevői voltak. — Én nem vagyok született tuzséri, 1954-ben kerültem a községbe, de egy évvel ké­sőbb már telepítettem almát — mondta Szép Béla. — Jelenleg egy hektár földem van, amely­ben almát termelek. Nem tanul­tam az almatermesztést, saját tapasztalataim alapján szerez­tem ismereteket, és sok szak- irodalmat olvastam. Biológia szakon végeztem, ezért nem áll tőlem távol a mezőgazdaság. Emellett huszonnyolc éve va­gyok a kertbarát klub vezetője Tuzséron. —Negyvennégy év tapaszta­lata mellett még tudott új dol­gokat tanulni a tanfolyamon? — A jó pap is holtig tanul! Most ismertem meg, hogyan lehet megállapítani a fagyás mértékét: ha egy nyesedéket levágunk a fáról, és bevisszük a melegre, néhány nap múlva az ágacska elváltozásaiból ki­derül, mennyire lepte meg a rügyet a hirtelen fagy. Ebből már lehet következtemi a kár­ra, és előre tervezhet az ember. Révész Balázs államigazga­tási diplomát szerzett, és a sa­ját kertjében végzett munkája alapján választották gazdajegy­zőnek. — Két hektár területen ter­melek almát, a szakmát az ilyen tanfolyamokon és a saját mun­kámmal tanultam meg. Terve­im között szerepel egy öthek­táros tanyagazdaság létesítése, ennek már az alapjai el is ké­szültek. Ezen a területen több­fajta almát termelnék, csaknem huszonöt fajtával foglalkoznék. Saját faiskolám is van, magam­nak nevelem a csemetéket. A későbbiekben szeretném a piac igényeit is kielégíteni. Tuzsé­ron egyébként a kertbarát kör tagjainak rendszeresen tar­tunk előadásokat, ismertetőket. Rendszerint ötven-hatvan em­berjön el ezekre az estékre. Ez is jelzi a termelők érdeklődését, tanulni akarását. Mint gazda­jegyző, én magam is át fogom adni az itt szerzett ismerete­ket. Kozma Ibolya Nincs csődhelyzet Nyíregyházán, de... (Folytatás az 1. oldalról) Több évre visszamenőleg ál­landóan téma az intézmény be­zárás, de sohasem sikerült en­nek érvényt szerezni. Pedig tudjuk, hogy az általános isko­lában a tanulói létszám folya­matosan csökken. Az önkor­mányzatnak ismételten fölül kell vizsgálnia, hogy milyen a munkaerő-gazdálkodás, mi­lyen az intézményi struktúra? Az irodánk által kidolgozott első alternatíva szerint átlago­san öt százalékkal kellene csökkenteni a dolgozói létszá­mot, ezzel egyidejűleg keve­sebb lenne a személyi jellegű juttatás is. Ezt azért lenne fon­tos még az idén meglépni, mert az állam most még a köztiszt­viselői létszám leépítéséhez szükséges végkielégítés össze­gét biztosítja. Az önkormány­zat hosszabb távon nem szá­molhat azzal, hogy javul a helyzete, előbb-utóbb úgysem kerülheti el a létszámleépítést. Ha elodázza a kérdést, akkor a végkielégítés összegét nem pá­lyázati úton, hanem saját for­rásból kell majd megoldania. Felülvizsgálva az intézményi kiadásokat, a tervezetben azt 204 millió forinttal csökkentet­tük. Ezt létszámcsökkentéssel, illetve az előirányzat csökken­tésével érhetjük el. A szakmai normatívák 1995-ös szinten maradnak, az előírt dologi ki­adásokat 10 százalékkal csök­kentettük, az állóeszköz-gaz­dálkodással 70 százalékos szinten számolunk. Közismert, hogy az energiahordozóknál milyen áremelések lesznek, azoknak a tervezett összegéhez nem nyúlhattunk. Erőteljes visszaesés lesz a fejlesztésben, mindössze 230 millió forintot tudtunk elkülöníteni erre a cél­ra. Ráadásul ennek a pénznek a döntő része kényszerpályán van, több mint negyvenmillió forint kell a tavalyról áthúzódó feladatok befejezésére, illetve élnek bizonyos pályázatok is, melyekhez az államtól támoga­tást kaptunk. Ezek megkezdése, befejezése szintén célszerű len­ne. Mivel az előbb felsorolt el­vonások nem fedezték a teljes hiányt, ezért az általános tarta­lékösszeget le kellett csökken­teni 24 millió forintra. Második alternatívaként a bér- és dologi előirányzatok csökkentésével egyidejűleg kombinatív megol­dásként számításba jöhet intéz­mények megszüntetése. A har­madik lehetőség, hogy intéz­ménybezárás, a létszám és do­logi előirányzat csökkentése mellett fölül kell vizsgálni az ön- kormányzat támogatási rendsze­rét, azaz, hogy milyen mérték­ben kívánja segíteni a kulturá­lis, művészeti, sport- és a civil­szféra más területeit. Az általános bevezető után László Géza mellékletek, táb­lázatok segítségével részlete­sebben is ismertette azt, hogy amiről beszélt, mit is jelent a gyakorlatban. Ezt követően a jelenlévők szóltak hozzá az el­hangzottakhoz. Felbermann Endre alpolgár­mester úr emlékeztetett arra, hogy '96-ban 800 milliót kell visszafizetnie a városnak, egy évvel korábban ez az összeg kö­zel volt a 300 millió forinthoz. Tavaly az önkormányzat kifize­tett 320 millió forintot az ,,F’ ka­tegória rendezésére, illetve 100 millió forintot a Törpe utcára. Most érezzük a Bokros-csomag önkormányzati lecsapódását. Tukacs István, az MSZP frak­cióvezetője is a tartós megtaka­rítás mellett érvelt, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy bár vannak olyan jelek amelyek azt sugallhatják, hogy a következő évek könnyebbek lehetnek, a könnyebbségre semmi garancia nincs, mivel az idén megalkot­ják kerül az oktatási törvény, amiben vélhetően óraszámcsök­kentések lesznek, nem célszerű az iskolákkal kezdeni a szűkí­tést. Szentesi Péter bizottságve­zető szerint a tavalyi intéz- ményátvilágításos koncepció megbukott, hiszen minden in­tézmény csődött, fizetésképte­lenséget jelentett. Lővey Csaba szabaddemokra­ta frakcióvezető szerint sem iga­zán járható út az, ami történt'96- ban, hiszen amit „egy három hónapos cirkusszal” megspórolt az önkormányzat, azt év végén vissza kellett adni. O azt java­solta, hogy az oktatási törvény által javasolt csökkenés történ­jen meg az intézményi szférá­ban. Ez persze nem odázhatja el valamelyik intézmény bezárá­sát. Intézményigazgatók véle­ményét ismertetve a frakcióve­zető úr elmondta: jobb megol­dás az, ha bezárásra kerül egy, de a többi viszonylag színvona­lasan működik, mintha vala­mennyinek — egy talán nem is jelentkező megtakarítás miatt — romlana a színvonala. Tormássi Géza, a Keresztény- demokrata Néppárt frakcióve­zetője arra figyelmeztetett, hogy hozhat az önkormányzat akár­milyen döntést, ha azokat az intézményvezetők semmibe ve­szik. „A 10 százalékos megta­karítással sem értünk el semmit, mert az később ugyanúgy visz- szakerült arra a területre, ahon­nan korábban elvonni javasol­tuk.” Számára nem garancia az intézmény bezárás, mert ha a bezárással jelentkező megtaka­rítást feléli a többi intézmény, akkor nem sok értelme volt az egésznek. Ha a hivatal megha­tároz bármilyen megszorítást, akkor azt az intézményeknek figyelembe kell venniük, és végre kell hajtaniuk. Egyéb­ként pedig egyértelműen fel kell mérni azoknak a fel­adatoknak a körét, amelyeket a város tovább nem támo­gat. Tamás István független képviselő mind a három alter­natívát el tudja fogadni, de szeretné előre ismerni azok hatásait, következményeit, azt, hogy mit jelentenek ezek a lépések a gyakorlatban is az önkormányzat számára. „Ne­hogy utólag derüljön ki me­gint, hogy nagy hűhó volt semmiért.” Csabai Lászlóné polgár- mester asszony előbb arról szólt, hogy nem volt fölösle­ges az az átvilágítás, amelyet tavaly az önkormányzat el­végzett, mert ennek a megta­karítása 146 millió forint. Azaz annyi, mintha négy is­kolát bezárt volna a város. Természetesen ő sem elége­dett ezzel az eredménnyel. Véleménye szerint azonban nincs szó újabb szigorítások­ról, mindössze azokat kell most végrehajtani, melyeket a „tisztelt bizottságok kisza­vaztak”. Vissza kell hozni azokat a javaslatokat, amelye­ket a felülvizsgálat során az oktatási és kulturális bizottsá­gok és mások nem fogadtak el. Ezeket jó lenne most vég­rehajtani, mert ő nem bízik abban, hogy a gondok elodá­zására van még egy esztendő. Azt sem hiszi, hogy meg kell várni ezzel a szeptembert. Ezt az évet vagyoneladással ki lehet húzni, de mi lesz akkor, ha 1997-ben már vagyon sem lesz? A gazdasági bizottság több­szöri szavazás után a hármas alternatívát fogadta el. Száraz A ttila Halról: Szép Béla, Révész Balázs és dr. Szabó Tibor a kiállítás előtt Fotó: Bozsó

Next

/
Thumbnails
Contents