Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-19 / 42. szám
UJ KELET Alapítvány 1996. február 19., hétfő 9 Bárki megtekintheti a bíróságon Vállalkozni is lehet az alapítvánnyal Dr. Ungvári Istvánná Az alapítvány is azon fogalmaink egyike, amely nemrég nyert újra polgárjogot a hazai közgondolkodásban. A különböző kommunikációs csatornákon gyakorta találkozhatunk valamely alapítvány kezelőinek segítségkérő felhívásával, s többnyire a remélt támogatás sem marad el, az emberbaráti szeretet megannyi szép példáját felmutatva. Magáról az alapítványról átlalában keveset tudunk, nem ismerjük tartalmi elemeit, természetét, a hozzáférhetőségét, s többnyire az a sejtelem él bennünk: az alapítvány oda kell, ahol nagy rá a szükség. Az alapítványokkal kapcsolatos tudnivalókról dr. Ungvári Istvánná megyei bírósági tanácselnöktől érdeklődtünk. — Ha történelmi visszatekintést teszünk — kezdte a bírónő —, az alapítványok gyökereit a rómaiak idejében, majd később a kereszténység és a reformáció korában egyaránt fellelhetjük. A kezdeti időszakban rendszerint kórház vagy szegényház céljára — önálló belső igazgatási rend és szervezet megszabásával — hoztak létre alapítványokat. Az alapítvány úgy definiálható, hogy az nem más, mint az alapító által tartós és közérdekű célra, okirat alapján elkülönített vagyontömeg, amely jogi személy, s mint ilyen, a vagyonával rendelkezik, és a vagyonkezelés körében e célra az alapítótól elkülönült szervezete van. A jelenlegi jogi szabályozás kialakulása visszanyúlik az Első Magyar Polgári Törvény- könyv, az 1959. évi IV. törvény megalkotásához. Ebben az időszakban az alapítvány ilyen megfogalmazásban még nem szerepelt, helyette a „kötelezettségvállalás közérdekű célra” elnevezésű intézmény élt. Az 1987. évi XI. Tvr., majd az 1990. évi I. törvény, s legutóbb az 1993. évi XCII. törvény módosította a Polgári Törvény- könyvet, s annak eredményeként jött létre a jelenlegi jogi szabályozás. — Kik hozhatnak létre alapítványt? — A Polgári Törvénykönyv rögzíti, hogy magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tehet alapítványt. Alapító okirattal kell létrehozni, amelyben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint meg kell jelölni az alapítvány nevét, célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját, székhelyét, továbbá rögzíteni kell, hogy az alapítvány nyitott vagy zárt. Az alapítvány nevének meghatározása kellő körültekintést igényel, ugyanis az alapítványnak, mint jogi személy, nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. A bíróság az alapítványok nyilvántartásba vételénél tehát elsősorban a név vizsgálatánál ellenőrzi, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság területén működik-e hasonló körű, illetve illetőségű, ilyen nevű alapítvány. Szükség esetén a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához kell fordulni annak közlésére, hogy az országban jegyeztek-e be a vizsgált alapítvány nevével azonos nevű alapítványt. — Az alapítványokat tartós közérdekű célra lehet létrehozni. Mit értünk tartós közérdekű cél alatt? — Közérdekeltségről akkor beszélünk, ha egy szélesebb kör érdekeit szolgálja a kitűzött cél; tartósságról pedig akkor, ha az huzamosabb időn keresztül fennáll. A közérdekűség fogalmát nem lehet csupán az érintett személyek száma alapján megítélni, hiszen közérdekű lehet a célja annak az alapítványnak is, amely kis számú közösség, vagy adott esetben egyetlen ember érdekeit szolgálja, de célja nem elsődlegesen jövedelemszerző, illetőleg vagyongyarapító jellegű, hanem az általános társadalmi értékítélet szerint a köz érdekében is álló célt szolgál. Ilyen közérdekű cél lehet bizonyos alkotmányos kötelezettségek teljesítése alapítvány útján, valaki támogatása emberiességi, humánus érzésből. vagy valamelyik tudományos, művészeti, környezetvédelmi, vallási stb. cél. Ilyen lehet a súlyos betegségben szenvedő ember gyógyulásának elősegítésére létesült alapítvány is, vagy tudományos kutatást segítő ösztöndíj alapítása. — Milyen mértékűnek kell lennie a vagyonnak, amellyel alapítvány hozható létre? — A Polgári Törvénykönyv e körben olyan szabályozást tartalmaz, hogy nyílt alapítvány létrehozásába legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges. Összegszerűen tehát a törvény nem határozza meg a vagyon nagyságát, de rögzíti azt a megszorítást, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez a vagyonnak elegendőnek kell lennie. Kívánalom továbbá, hogy az alapító okiratban pontosan meg kell jelölni az alapítvány székhelyét. Az alapító rendelkezhet a csatlakozás lehetőségéről, egyéb feltételekről, valamint kijelölheti a kezelő szervezetet is. A bírósági nyilvántartásba vétel körében éppen az egyik visszatérő probléma a kezelő szervezet személyi összetétele. — Milyen megkötések vannak? — A jogszabályi rendelkezés szerint nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szervezet, amelyben az alapító közvetlenül vagy közvetve az alapítvány vagyonának fel- használására meghatározó befolyást gyakorolhat. Ez magyarán azt jelenti, hogy az alapítvány létrejöttével a vagyon kezelésébe, felhasználásába az alapító már nem szólhat bele. Az viszont természetes dolog, hogy az esetek többségében az alapító nem kíván az alapítvány működésétől teljesen kívül maradni; lehetősége van a kezelő szervezetben képviseltetni magát. A kezelő szervezet, kuratórium összetételét úgy kell meghatározni, hogy az alapító, illetve a vele érdekeltségi viszonyban lévő személyek ne kerüljenek túlsúlyba. A kuratórium összetételének meghatározásánál az abban résztvevőket név szerint meg kell jelölni. Visszatérő problémaként jelentkezik, hogy egy adott intézmény mindenkori vezetőjét vagy más képviselőjét tünteti fel az alapító a kezelő szervezet tagjaként, s azt nem nevesíti. Az alapító okiratban pontosan rögzíteni szükséges, hogy ki az alapító képviselője, lakcímmel együtt. Abban rendelkezhetnek az esetleges megszűnés esetére az alapítvány vagyonának sorsáról; ám nem tartalmazhat olyan kitételt, hogy az alapítvány megszűnése esetén a vagyon az alapítóra visz- szaszáll. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az alapítóra csak az alapítvány létrehozásakor! alapítói vagyon szállhat vissza, de a későbbi növekményekből, hozamokból keletkezett vagyon már nem. A megszűnt alapítvány vagyonát más, hasonló célú alapítvány támogatására kell fordítani. Az alapítvány megszűnik, ha az abban megjelölt cél megvalósul, az ott meghatározott idő esetleg eltelt, vagy a feltétel bekövetkezett. Az alapítvány ezen túlmenően megszüntethető bírósági határozat alapján is. Az alapítványok jogi személyiségüket a bírósági nyilvántartásba vétellel nyerik el. Ezt követően az alapítónak már nincs olyan joga, hogy az alapítványt visszavonja. — Mik szükségesek a nyilvántartásba vételhez? — Az alapítványokat a megyei bíróságok, illetve Budapesten a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. Ehhez szükséges csatolni az alapítvány okiratát, amelyet vagy közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Ezen túlmenően szükséges továbbá az alapító és az adott bank között létrejött bankszámlaszerződés, valamint az alapítványt kezelő bank részéről egy igazolás, amely az alapítvány céljaira rendelt vagyon elkülönített befizetését tanúsítja. A kuratórium tagjainak elfogadó nyilatkozatot kell mellékelniük, amelyben kijelentik a tagságuk elfogadását, s egyben arról is nyilatkoznak, hogy az alapítóval érdekeltségi viszonyban állnak-e. Ez lehet munkáltató és beosztott, valamilyen választott tisztségviselői jogviszony, vagy pedig rokoni kapcsolat. Ha az alapítvány vagyona nem készpénz, hanem mondjuk ingatlan, akkor annak a hiteles tulajdoni lap másolatát kell csatolni. A felsorolt okiratokon kívül az alapítónak egy kérelmet is elő kell terjesztenie az adott megyei bírósághoz címezve, amelyben az alapítvány nyilvántartásba vételét kéri. Visszatérő probléma, hogy ezt a kérelmet nem az alapító, hanem a kuratórium elnöke terjeszti elő. A nyilvántartásba vétel végzéssel történik, melynek rendelkező részében rögzítik az alapító nevét, címét, az alapítvány elnevezését, nyilvántartási számát, célját, a vagyon felhasználási módját, az alapítvány képviselőjének nevét és pontos címét. A végzés ellen fellebbezhet az alapító, illetve az illetékes megyei főügyészség. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint ugyanis az ügyészség a reá vonatkozó szabályok szerint az alapítványok felett törvényességi felügyeletet gyakorol, ily módon az alapítvány megszüntetését is kérheti. — Nem beszéltünk még az úgynevezett közalapítványról. — Közalapítványról akkor van szó, ha az országgyűlés, a kormány vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátására hoz létre alapítványt. Közalapítvány közfeladat teljesítésére hozható létre. Közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról jogszabály alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány a magánalapítványtól egyebek mellett abban is különbözik, hogy a kezelőszerven kívül ellenőrző szervezetet is létre kell hoznia az alapító okiratban, melynek összetételére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a kuratóriumra. A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni. Az Országgyűlés és a kormány által létrehozott alapítványt az Állami Számvevőszék ellenőrzi. — Megyénkben jelenleg hány alapítvány van? — Ez ideig 471 alapítványt jegyeztek be a megyében. Ezek egyrészt köz-, másrészt magán- alapítványok. Ez utóbbiak alapító okirataiban a megjelölt célok igen változatosak: kulturális, szociális, karitatív feladatok ellátására, az egészségügy, az oktatás, a kultúra támogatására jöttek létre. — Miként szerezhetünk mi, állampolgárok tudomást az egyes alapítványokról, mondjuk támogatási szándékkal? — A megyei bíróságon vezetett nyilvántartás bárki által megtekinthető. Most van folyamatban az alapítványok nyilvántartásának számítógépes feldolgozása, mely az érdekeltek számára a tájékoztatást meggyorsítja majd. Végezetül szólnunk kell még arról, hogy az alapítvánnyal — céljának veszélyeztetése nélkül — vállalkozási tevékenységet is folytathatnak, azonban kizárólag vállalkozás céljára alapítvány nem hozható létre. Az alapítványt tevőt bizonyos adó- kedvezmények is megilletik, melyekről az adójogszabályok rendelkeznek — fejezte be a beszélgetést dr. Ungvári Istvánná megyei bírósági tanácselnök. Lefler György ... az első alapítvány a megyében 1990. április 3-án lett bejegyezve, s a December 22. elnevezést kapta. A kisvárdai székhelyű alapítvány célja a romániai forradalom áldozatai gyermekeinek megsegítése volt. ...az utolsóként nyilvántartásba vett alapítvány dátuma: 1996. február 12., elnevezése pedig: A Jósa András Kórházért Alapítvány, Nyíregyháza székhellyel. A célja a kórház betegellátásának szinten tartása, a gyógyítás feltételeinek javítása. ...eddig 471 alapítvány jött létre a megyében, ez idáig 17 szűnt meg; az alapítványok közül mindössze 13 a köz- alapítvány, a többi magánjellegű.
