Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-19 / 42. szám
UJ KELET Tánc és siker Megyénk életéből Képviselői fórum a nyíregyházi Kertvárosban 1996. február 19., hétfő 3 Klasszikusok a modem tánc nyelvén - ezzel a címmel mutatta be a fővárosban már nagy sikert aratott előadását a Budapest Táncszínház a nyíregyházi művelődési központban szombaton este. Ennyi a száraz tény, talán ide lehetne még írni, hogy a nyíregyházi RE-Flex Modemtánc Stúdióval fenntartott kapcsolatok révén lépett színpadra (nem először) a budapesti együttes, hogy háromnegyedrészt megtelt a nagyterem, ami igen örvendetes, meg hogy kitartó vastaps jutalmazta a különleges és kitűnő előadást. E tények nagyon is fontosak, de én most másról akarok írni. Az ennél is fontosabbról. Amit egy beszélgetésből csíptem el. A hátam mögött ült két fiatalember, 19—20 évesek lehettek. Akaratlan fültanúja voltam társalgásuknak.- Na, tetszett? - kérdezte a jobb oldalon ülő, szavaiból kiviláglott, hogy minden bizonnyal az ő unszolására jött el a barátja.- Hát, hallod, nem hittem volna! - válaszolt lelkesen a másik. - Nem bántam meg, hogy eljöttem! Apám otthon mindig izélget, amikor a tévékapcsolót nyomogatom, hogy nagy bugris maradsz, fiam, ha kapásból továbbkapcsolsz, amikor táncot vagy komoly zenét találsz egy adón... De hát ezt a táncot színpadon, élőben kell látni! A tévében csak kis pontok, semmit sem élvezhetsz belőle. Nézd meg, itt kellett rájönnöm, hogy Vivalditól a Négy évszak milyen gyönyörű darab. Ahogy ezek táncoltak rá!... Szédületes volt. Ha legközelebb meghallom, már tudom mihez kapcsolni, szívesen fogom hallgatni. Vagy a Muszorgszkij, Egy kiállítás képei. Tudod, állati kíváncsi lettem, miről is szól pontosan, milyen képeket írt meg zenében... Amiket most itt eltáncoltak a Földi Béláék. Utána fogok nézni. Te, most jut reszembe, hogy Pesten van egy bolt, ahol olcsón lehet komolyzenei CD-ket venni. Négyszázért láttam a Négy évszakot. Jövő héten megveszem. Nem tudok most ennél részletesebb értékelést írni a táncestről. Talán nem is kell. Ez volt az igazi sikere. (tárná völgyi) Idén minden igénylő telefonhoz juthat Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke és Giba Tamás, Nyíregyháza alpolgármestere — akik egyben a megyeszékhely Kertvárosának képviselői is — szombaton délután fórumon válaszoltak az itt élő emberek kérdéseire. nyei alól, így fordulhat elő, hogy eladják azt a gázvezetéket, amelybe a lakosság forintjait is befektették. Az eredeti tőkefelhalmozással többek közt együtt jár a korrupció, amelyet csak mérsékelni lehet, s csak a jog eszközeit lehet felhasználni. Egyetlen parlamenti demokráciában sem hívhatók vissza a képviselők. Megkérdezték a minisztert, mikor tárgyalják újra a fővárost megyénkkel összekötő autópálya ügyét. Kiderült: az út mintegy 200 milliárd forintba kerülne, miközben ez évben a gazdaságfejlesztési alapban összesen 11 milliárd forint van. Tehát egy vegyes finanszírozású rendszerben, állami útdíjakkal valósulhat meg a beruházás, s liárd és 8 milliárd forint közötti összeg lesz, s 800 milliós nagyságrendűek a korábban felvett hitelek után fizetendő kamatok. Épp ezért nincs napirenden intézményfejlesztés sem. így a kertvárosi általános iskola is esetleg akkor kaphat korszerű, 20x40 méteres tornatermet, ha az önkormányzat Bólvai téri ingatlanait sikerül A fórum nem volt mentes az indulatoktól, de a miniszter nyugodt légkört teremtett Fotó: CsoRo A miniszter úrtól elsősorban a kormány politikájának magyarázatát várták. A nagyrészt nyugdíjasokból álló hallgatóság kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban: ilyen mértékű elszegényedés mellett nevez- heti-e magát baloldalinak az országot irányító Magyar Szocialista Párt, miért nem hívhatók vissza a honatyák, s miért nem büntetik meg a hatalmukkal visszaélőket. A válasz röviden az volt: a jelenlegi gazdasági helyzet azt diktálja, hogy a valóságból induljanak ki, s ne ideológiai pártként fogalmazzák meg magukat. A kormány tisztán látja: a polgárok egy részére már-már elviselhetetlen terhek hárulnak, de az elmúlt húsz évben felvett hiteleket törleszteni kell, különben az ország csődbe jut, „leírják”. (Öt-hat százalékos GDP-növekedésnél több nem várható ez évben az országban.) A rendszerváltáskor a kapitalizmus mellett voksoltak a szavazók, s már nincs mód más utat — szervesebb fejlődést — választani. Az állami és lakossági beruházások sem kerülhetnek ki a piacgazdaság törvécsak a közvetlen demokráciában. Tíz év áll rendelkezésünkre, hogy létrehozzuk azt az intézmény-, szabály- és eszközrendszert, amely alapja lehet az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak. Ezt a történelmi esélyt nem szalaszthatjuk el. Saját tárcájáról dr. Baja Ferenc elmondta: két hónappal a kormányalakítás után a Magyar Hírlapban megjelent közvélemény-kutatás szerint az átlagember neki tulajdonította a legkevesebb szakértelmet. Mostanra ugyanilyen jellegű rangsorban az ötödik helyen áll, s reméli, hogy a ciklus végére egy sikeres minisztert mondhat magáénak Nyíregyháza. Megszületett a környezetvédelmi termékdíjtörvény, vitára vár a területfejlesztési törvény, amely egymilliárd forint értékű plusz fejlesztési lehetőséget irányoz elő a megyének. Bár például a Megyei Jogú Városok Szövetsége nem feltétlenül támogatja a javaslatot, esélyt jelent az elfogadtatásra az, hogy a benne megfogalmazottak egybeesnek a kormány- és koalíciós programmal. igy lesz mód mérlegelni, ki mennyi használati díjat fizessen. Nyártól hétvégén szünetel majd a kamionforgalom. A kamionokat hosszú távon vasútra kell irányítani, hiszen a szállítás így kevésbé környezet- szennyező. Ám a vasút drágább, így az átálláshoz muszáj ártámogatást szerezni. Dr. Zilahi József elmondta: még az idén kínálati piac alakulhat ki a Kertváros telefonigénylői között, mert a jelenlegi ezres központot háromszorosára bővítik. Giba Tamás azt a felvilágosítást adta: az írisz utcán nem tervezik további lakótelkek kialakítását. A terület eredetileg sertéstartók számára állt rendelkezésre, azután lakóházak is épültek ott, s a szagok miatt számos konfliktus alakult ki. A zajos és szennyezett Fészek, valamint Derkovits utcát a Szélsőbokori utca bevonásával kívánják a jövőben tehermentesíteni. A Taurus Gumigyár túl közel került már a Kervároshoz, de véderdő-telepítésre jelenleg nincs pénz. A város várható költségvetése ugyanis 2,6 mileladni. Ezek értékéről azonban csak becslések léteznek. A Tokaji utat és a Tisza- vasvári utat összekötő út megépítésére esetleg jövőre lehetnek halvány reményeink, ezzel együtt azonban át kell gondolni a Rajk László és Munkás utca forgalmi rendjét. Érdeklődtek az iránt, épül-e a Tiszavasvári úton benzinkút. A kérdéses terület az ÖMV tulajdona, terveiről nincsenek pontos információk. A Szikla utcai beépítések lakossági hozzájárulással valósíthatók meg. Többeknek van terhére a repülőtér. Nem értik, miért tartanak fenn ötven kilométeren belül két ilyen létesítményt. Az alpogármester úgy érvelt: amikor záhonyi különleges gazdasági övezetről és Nyíregyháza infrastruktúrális fejlesztéséről beszélünk, nem mondhatunk le a repülőterünkről. Valószínűleg a Voest Alpin is többek közt azért létesített üzemet a városrészben, mert a cég elnökének repülőgépe le tudott szállni a közelben. Gyüre Agnes Pénz nélkül az agrárágazat Régen volt szokás a mező- gazdasági szövetkezeteknél, hogy év végén záró számadást készítettek, és akkor kiderült, lesz-e mit osztani a közösből. A zárszámadások már kimentek a szokásból, egy év végi értékelésre, év eleji gondolkodásra viszont szívesen vállalkozott Guácsi Mihály csengeri szövetkezeti elnök. — A földtulajdon rendezésének következtében lényegesen csökkent termőterületünk, de még így is több mint háromezer hektáron gazdálkodunk. Fő ágazatunk a növénytermesztés, gyümölcskertészet, és az állattenyésztés. Néhány szövetkezeten belüli bt. és kft. is segíti ezeket a munkákat. A mai körülmények között azonban mostanában csak azt a célt tűzhetjük ki magunk elé, hogy talpon maradjunk. Ez sikerült. Szinte már eredményként is elkönyvelhető azok tudatában, ami a mező- gazdasággal történik. — Azon a sokkon már túl vagyunk, amit az átmeneti szövetkezeti törvény okozott, de jönnek újabbnál újabbak. Egyre nyílik az agrárolló, mert a termékek ára nem, vagy alig növekszik, viszont a termelési költségek kiszámíthatatlanul emelkednek. Érdemes elgondolkodni azon, hogy százforintos literenkénti gázolajárral, évenkénti közel százszázalékos erőgépemeléssel, növényvédő- szer-áremeléssel lehet-e egy mezőgazdaságot működtetni. Magyarországnak viszont természeti adottságából következően mindig ez volt a meghatározó ágazata. Itt valamit most már tenni kellene, mert ilyen viszonyok között még az ország élelmiszerét sem lehet megtermelni. — Mi lenne a megoldás? — Az tudott dolog, hogy a világon mindenütt támogatják az agárágazatokat, általában „nyíltan”, de sok országban a közvetlenül nem látható támogatási forma is jelentős. Tudomásul kellene végre vennünk, hogy Magyarország nem lesz sem Japán, sem Dél-Korea. Az alapvető probléma a támogatás nagyságrendjében keresendő, hisz közel harmincszázalékos infláció mellett hogy lehet ’96ban nyolcvanmilliárdos támogatással jó színvonalú exportképes mezőgazdasága az országnak? Csak a szintentartáshoz száztízmilliárd kellene, de akkor még nem jutna a fejlesztésre, ami viszont a piaci verseny- képességünket segítené. Ezt az alapvető kérdést mindenképp rendezni kell, mert különben év végére teljesen pénz nélkül marad az ágazat. Ä Földművelésügyi Minisztérium az 1996- os évre elég sok támogatási formát hirdetett meg, de több területen még nehézkes, bizonytalan a támogatás. — Mire gondol konkrétan? — A termelők nagy többsége a támogatások jelentős részét nem tudja igénybe venni, mert nem kap hitelt. De évi negyven- százalékos kamat mellett megkérdőjelezhető, hogy szabad-e hitelt felvenni, kitermeli-e azt az agrárágazat bármelyike. Nem igazi támogatás ez, mert jelentős része a pénzintézetekhez jut, azok szedik a hasznot. Az is nagy gond, hogy a pályázati rendszer nagyon megnehezíti a támogatás elnyerését, mert nagyon sokan nem tudják a pályázatot elkészíteni, valamint nem rendelkeznek elég saját erővel. Az elmaradt térségek és egyes növénytermesztésre, vagy állat- tenyésztésre irányuló támogatások is hiányoznak. — Mindezeket betetőzi a mostanában sokat bírált exporttámogatás. — Mezőgazdasági termékeink külföldi értékesítésének alulfinanszírozása azzal jár, hogy a feldolgozó és a kereskedelem magatartása tartózkodóvá válik, így felesleges árualap keletkezhet, amivel a termelő nem tud mit kezdeni. Ha ezeket a lényeges problémákat a kormányzat nem tudja megoldani, nem tudom, év végére milyen mezőgazdaság lesz Magyar- országon. A lovat talpraállítják —jöhet az egész mezőgazdaság
