Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-13 / 37. szám

2 1996. február 13., kedd Belföld-külföld UJ KELET Új főtitkára van a Csemadoknak Új országos főtitkára van a szlovákiai magyarok legna­gyobb kulturális és társadalmi szövetségének, a Cse­madoknak. Az egyelőre tiszteletbelinek minősülő posztot hétfőtől Kolár Péter, a kassai, magyar Thália Színház — hí­rek szerint leváltás előtt álló — igazgatója tölti be. A Csemadok főtitkári posztja az előző tisztségviselő, Végh Lász­ló betegsége miatt közel egy éve betöltetlen. Az országos választmány hétvégi ülésén — az egyetlen pályázó — Kolár Péter mellett döntött. Lezuhant egy repülőgép Hétfőn Oroszország permi területén lezuhant egy MIG- 23-as vadászgép. A pilótának 1500 méteres magasságban si­került katapultálnia. Szerencsésen földet ért, és a saját lábán eljutott egy faluig. A pilótát katonai kórházba szállították, állapota kielégítő —jelentette az ITAR-TASZSZ. Fagyhalál és közúti baleset A múlt héten 27 ember fagyott meg Moszkvában — je­lentette az ITAR-TASZSZ hivatalos moszkvai közlés alap­ján. November óta összesen 431 ember fagyott meg az orosz fővárosban, közülük 84 nő volt. Tömeges közúti balesetet okozott hétfőn Eszak-Olaszor- szágban a sűrű köd. Tizenegy ember vesztette életét és mint­egy százan megsebesültek. Körülbelül 300 gépkocsi futott egymásba a Vicenzát Veronával összekötő autópályán — közölte az AFP-vel a helyi rendőrség. Több gépkocsi kigyul­ladt. A mentést nehezítette a gyakorlatilag nullára csökkent látótávolság és a gépkocsik alkotta 15 kilométer hosszú út- torlasz. 1977 óta nem volt ilyen súlyos közúti baleset Olasz­országban. Rendkívüli állapot Ukrajnában Ukrajna hét déli megyéjében és a Krím-félszigeten rend­kívüli állapotot hirdettek ki, a hét végén leesett hatalmas mennyiségű csapadék és a fagykárok miatt. A Krími Auto­nóm Köztársaságban —Arkagyij Demidenko ügyvezető mi­niszterelnök becslése szerint — 1,6 billió karbovanyec (8,8 millió dollár) értékű kárt okoztak a hét végi esőzések és fa­gyok: 243 elektromos távvezeték, és több mint 2000 elosz­tóállomás felmondta a szolgálatot, 250 távvezetékoszlop ki­fordult a helyéből. Mindezek következtében 162 település teljes egészében villamos áram nélkül maradt. Az MSZP-frakció ülése Támogatják az ügynöktörvényt A szocialista frakció érdekelt az ügynöktörvény elfogadásá­ban, s ha kell, más pártok tá­mogatása nélkül is megszavaz­zák azt, bár remélik, hogy erre. nem kerül sor. Többek között ezt tartalmazza az az ötpontos javaslat, amelyet Tóth Károly terjesztett a képviselőcsoport hétfői ülése elé. Bár a honatyák formálisan nem szavaztak a ja­vaslatról, ellenvéleményt egyi­kük sem fogalmazott meg. Az öt pont szerint a szocia­listák támogatják a kormány által beterjesztett törvényjavas­latot, s vállalják, hogy koncep­cionális módosító indítványt nem nyújtanak be ahhoz, illet­ve ilyet nem is szavaznak meg. A frakció a szükséges mértékig részt vesz a javaslat parlamenti vitájában, bár ennek módjáról még nem állapodtak meg. Csak olyan törvényt támogatnak, amely nem veszélyezteti a nemzetbiztonsági szolgálatok működését. Végezetül az ötö­dik pont leszögezi: remélik, nem kerülnek olyan helyzetbe, hogy egyedül kelljen megsza­vazniuk a törvényt, de ha kell, akkor ezt az alkotmányosság érdekében megteszik. A frakcióülésen ismét meg­erősítették: a honatyák a jövő­ben csak a képviselőcsoportban lefolytatott vitát követően írnak alá bármilyen, parlamenti po­litikai vitanapot kezdeményező aláírási ívet. Bárány Sándor frakcióvezető-helyettes az MTI kérdésére elmondta: ez a kité­tel szerepel ugyan a frakció alapszabályában, ám a kisgaz­dák által körözött, s több szo­cialista képviselő által aláírt lap ismét felszínre hozta ezt a kér­dést. A honatyák ugyanis úgy emlékeztek, hogy az íven csak a határon túli magyarok hely­zetéről volt szó, ám utóbb ki­derült: az FKgP a határon tú- li magyarok autonómiatö­rekvéseiről kezdeményez­ne vitanapot. Ennek nyomán több képviselő visszavonta alá­írását. Ötvenegy éve szabadult fel Budapest Az utókor nem feledhet \ Hírről % hírre A Vizafogónál, az 1944—45 telén a Dunába lőtt mártírok emlékművénél rendezett meg­emlékezést hétfőn Budapest felszabadulásának 51. évfordu­lója alkalmából a Magyar El­lenállók és Antifasiszták Szö­vetsége, a Nácizmus Üldözöt­téinek Bizottsága és a Magyar Auschwitz Alapítvány. Schiffer János főpolgár­mester-helyettes beszédében azt hangoztatta: noha az utób­bi években vita folyik arról, hogy 1945 tavaszán az ország felszabadult, megszabadult vagy egy újabb, évtizedekig tartó megszállás alá került, mégsem felejthetjük el: ez a harc egy tragédiába torkolló rendszer uralmának vetett vé­get. A küzdelem után a rommá lőtt, éhező Budapesten hihetet­lenül gyorsan újraindult az élet, és mind többen látták úgy, az ország a társadalmi igazságos­ság és a demokrácia felé halad — az pedig, hogy ez végül nem következett be, már nem a fel­szabadítók hibája. A szónok utalt rá: a viták ellenére a kol­lektív emlékezet nem vetheti ki magából e nap emlékét, mert az utókor nem feledheti, kik miatt és honnan indult 1945 február­jában az ország. Az emlékműnél Göncz Ár­pád nevében Tóth Kálmán, a köztársasági elnök katonai iro­dájának megbízott vezetője, a kormány részéről Szent-Iványi István külügyi államtitkár, az Országgyűlés elnöke nevében Toller László parlamenti kép­viselő, a Belügyminisztérium részéről Világosi Gábor politi­kai államtitkár, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezérkarának kép­viseletében pedig Liszkay Csa­ba kabinetfőnök és Holló Jó­zsef vezérőrnagy koszorúzott. A Fővárosi Önkormányzat ne­vében Schiffer János főpol­gármester-helyettes, a Határon Túli Magyarok Hivatala részé­ről Lábody László elnök, az Országos Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatal nevében pedig Nagy Ferenc elnök helyezte el a megemlékezés virágait. Le­rótta kegyeletét a Magyar Szo­cialista Párt Budapesti Tanácsa és a Szabad Demokraták Szö­vetségének delegációja, vala­mint az Oroszországi Föderá­ció, Ukrajna és a Svéd Király­ság budapesti nagykövetsé­gének képviselője, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Nácizmus Üldö­zöttéinek Bizottsága, a Buda­pesti Zsidó Hitközség több vezetője és számos társadalmi szervezet is. Az OTP csökkenti kamatait Az Országos Takarékpénz­tár és Kereskedelmi Bank Rt. február 27-től, illetvé márci­us 1-jétől csökkenti betéteinek és hiteleinek kamatait. A számlabetétek kamatai a módosítás szerint átlagosan 3 százalékkal, míg a hiteleké 2 százalékkal mérséklődik. En­nek megfelelően a legmaga­sabb hozamú, 12 hónapra lekö­Szőlészeti napok Tokaj-Hegyalja múltja címmel a történelmi borvi­dék relikviáiból, történelmi, termelési és használati tárgyi emlékeiből nyílt kiállítás hétfőn a bodrogkeresztúri faluházban. Ezzel megkez­dődött a Kopasz-hegy lábá­nál fekvő szőlő- és borter­meléséről híres településen a Tokaj-hegyaljai szőlészeti­borászati napok pénteken záruló rendezvénysorozata. A Faluházban minden nap­ra jut egy vagy több rendez­vény. Kedden Kupa Mihály a Tokaj-hegyaljai Település­szövetség elnöke „Merre tart ma Tokaj-Hegyalja ?” című előadásával nyitja meg azt a szakmai tanácskozást, ame­lyen jelen lesznek és korre­ferátumot tartanak a térség termelő gazdaságainak a szakemberei, a szakminisz­tériumnak, a hegyközség­nek, az érdekvédelmi szer­vezeteknek a szakemberei, a kistermelők és a térségben megtelepedett külföldi vál­lalkozások képviselői. A téma: hogyan lehet a piacait lassan egy évtizede elvesztő tokaji nedűk nép­szerűségét, tekintélyét visz- szaállítani a nagyvilágban, újabb piacokat szerezni ki­fejezetten minőségi borter­melés révén. Lesznek kósto­lóval egybekötött előadások a tokaji bornak a gasztronó­miában és az irodalomban betöltött szerepéről, a kultu­rált borfogyasztásról. tött lakossági számlabetétek után 21,5—26,5 százalék ka­mathoz juthat a befektető. Ugyanakkor a nagyobb, 1 mil­lió forint feletti összegek ka­matprémiuma 5 százalékra emelkedik. A lakáscélú beté­tek, a nyugdíj-előtakarékossági betét, valamint a könyves be­tétek — többek között a nyere­ménybetétek — kamatai már­cius 1 -jétőFcsökkennek. A letéti jegyek hozamai feb­ruár 15-től változnak, egy év után 25 százalékra. Március elsejétől a Pénztár­szelvény VI. és az Értékjegy I. értékpapírokkal —- lekötéstől függően — 16 és 24 százalék közötti kamat érhető el. A hitelek közül február 27- től csupán az engedélyezett hi­tel kerül kevesebbe. A folyó­számlahitei kamatai március elsejétől mérséklődnek. A fo­gyasztási hitelek közül, ugyan­csak március elsejétől, 31—32 százalékos kamatra lehet sze­mélyi, illetve áruvásárlási hitel­hez jutni. A lakáshitelek ápri­lis elsejétől változnak 29—30 százalékra. A vállalkozások és az önkor­mányzatok lekötött betéteinél és hiteleinél 1 százalékkal csök­kennek a kamatok március elsejétől. A legalacsonyabb fel­számítható hiteldíj 29 százalék lesz. Hétfőn kézigránát robbant egy békéscsabai ház udva­rán. Nem második világhá­borús fel nem robbant szer­kezetről van szó. A gránátot az utcáról hajították... Hogy ki és miért, most ta­lán számunkra nem is annyi­ra lényeges, sokkal inkább maga a tény, hogy ez egyre gyakrabban megtörténik! Gengszterbandák leszámolá­sai, géppisztolysortüzek, be­hajtók, valutázók és egyéb válogatott csibészek „munká­jának” keze nyomai. Félelem. Nem igaz, hogy ez Euró­pa! Persze lehet hivatkozni európai példákra, csak ép­pen ez sem igaz, mert az eu­rópai „példa” sem európai! Ugyanúgy, mint nálunk, ar­rafelé is az idegenek, a be­vándorlók viszik a prímet. Hivatkozásunk tehát nem más, mint egy rosszul sike­redett kibúvó! A Nyugati Magyarság című lapban megjelent egy cikk. A címe: Nevezzük nemzetiségén a bűnözést! Mielőtt még lincshangulatot teremtenének a helyi kisebb­ségek szószólói, kijelentem, hogy nem arra gondolok, amire ők... Sőt, nem is én gondolok, hanem a Nyugati Magyarság. NEM MI let­tünk rosszabbak, s hajigá- lunk gránátokat, NEM MI állunk valutázva az aluljáró­ban, NEM MI raboljuk ki a turistabuszokat s lőjük egy­mást szitává. Mi csak félünk! Mert a go­lyó nem gondolkozik, nem tesz különbséget állampol­gár és „turista” között! Ar­ról nem is beszélve, hogy egykor magunk is célpontul szolgálhatunk. Én azt mon­dom: nevezzük nemzetén a bűnözést. — tai — Az idegen szavak szótára szerint az infláció gyors pénzromlást, pénzhígulást jelent. A klasszikus értelem­ben vett infláció természete­sen fedi is ezt az ismérvet, elég, ha például a ’47-es millpengős világra gondo­lunk, amikor aki dolgozott, naponta kapott (már aki ka­pott) fizetést, hogy azonnal elrohanjon, és rögvest ve­gyen rajta valamit, hiszen né­hány óra múlva már egy gyufára sem volt elég a pénze. Mivel ez a jelenség naponta ismétlődött, ma­gától értetődő, hogy a bérek összege naponta követte az inflációs arányt. Nézzük, elmondhatjuk-e ugyanezt a mai magyar (és közép-kelet-európai) infláci­ókról? Nem igazán. Nálunk ugyanis egy „aprócska” alko­tóelem — nevezetesen a jö­vedelememelkedés — egyál­talán nem követi ugyanabban az ütemben az árak emelke­dését, mint a klasszikus inf­lációk esetében... Egyes közgazdászok, de főleg a gazdaságpolitika kori­feusai azt állítják, hogy ez az egyetlen gyógyír az infláció ütemének csökkentésére, ezért nagyon is üdvözlik ennek gya­korlatát. Igen ám, de vélemény ide, vélemény oda, ez az elv csak azokban a gazdasági szek­torokban érvényesíthető, ame­lyekre az államnak közvetlen ráhatása van, a privátszektorban nem! Egy magán munkaadó annyit emel, amennyi neki tet­szik. Vagy mégsem? Az államnak ugyanis bizony megvannak a maga „kisded” eszközei a privátszféra bérei­nek „féken tartására”. Ezek pedig azok az adórendelkezé­sek és tb-vonzatok, amelyek A félkarú infláció A legjobb indulattal is csak félkarú inflációnak nevezhe­tő mindaz, aminek a terhei alatt nyögünk. Önmagában ez a gazdasági jelenség ugyanis nem vonja szükség­szerűen maga után az élet- színvonal, illetve a fogyasz­tás csökkentését! Ez a mesterségesen létre­hozott csökkenés azonban nagyon veszélyes lehet, hi­szen szemben áll minden jó­zan — a gazdasá­gi automatizmus diktálta — ta­pasztalattal, ne­mindamellett, hogy elveszik a munkaadók béremelő kedvét, még el is lehetetlenítik azokat, akik ezek ellenére mégis meg­teszik... A fogyasztás leszorításához és a gazdaság stabilizálásához állítólag szükséges „körkörös satuelv” közösen eredményezi azt a gazdasági gyakorlatot, amelyet ma divatos szóval rest­rikciós politikának neveznek. Itt kell megjegyezni, hogy en­nek (a mostanság a honi veze­tői körökben egyedül üdvözítő módszernek) eleddig még nem volt sehol a világon olyan ered­ménye, amely a mikrogazda- ságon meglátszott volna, tehát az állampolgárok is örültek neki. Ez a Világbank és a Nem­zetközi Valutaalap kísérleti stá­diumban lévő fixa ideája... vezetesen min­den gazdaság mozgatórugójával, a fejlő­déssel! Minden modell — ami eddig a világon működő­képesnek bizonyult — a fej­lődésnek köszönhette sikerét. A visszafejlesztett kereslet elsorvasztja a piacot, ez pe­dig a termelést. Naivság azonban azt hinni, hogy lesz idő egy — úgymond — egészségesebb termelési struktúra kiépítésére, mert a keletkező piaci hiányokat az olcsón termelő külföldi mul­tinacionalista cégek azonnal észreveszik, az igényeket ki­elégítik, elnyomva és el­lehetetlenítve ezzel a hazai ipart. A kezdeti olcsóság hosszú távon természetesen csak vágyálom, mert minden annyit ér, amennyit adnak érte!

Next

/
Thumbnails
Contents