Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-12 / 36. szám
UJ KELET Megyénk életéből 1996. február 12., hétfő 3 Az egyszerűsített privatizáció Menedzserforduló Képviselői bojkott Székelyben? Dr. Faragó György polgármester Az egyszerűsített privatizáció első fordulójában meghirdetett hetvenegy cég magánosítási ajánlatairól január 10-én döntött az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatósága. A meghirdetett hetvenegy cég közül harminchétre érkezett érvényes ajánlat. A nyertesek mintegy két és fél milliárd forintnyi készpénzes ajánlatot tettek, a limitárhoz képest átlagosan 140 százalékos árfolyamon, s volt, akinek négyszáz százalékos árfolyamon is megérte vásárolni. Az APV Rt. az első listán szereplő, de el nem kelt harmincnégy céget értesítette arról, hogy érvényes ajánlat híján megkezdődhet a menedzserforduló. Amennyiben az adott cég munkavállalói élnek a kedvezményes lehetőségekkel, ennek bejelentésére harminc nap áll rendelkezésükre. Ez esetben a limitár nyolcvan százalékáért vásárolhatnak készpénzben, s a vételár húsz százalékának kifizetésére ötéves részletfizetési kedvezményt is kapnak. A tervek szerint az első részlet kifizetése után a vevők megkapnák a vállalat vezetéséhez szükséges szavazati jogot, s a részvényeket óvadékba helyeznék a teljes vételár kifizetéséig. Amennyiben a menedzsment, illetve a dolgozók nem készpénzért kívánnak vásárolni, hanem hanem kárpótlási jegy és E-hitel felhasználásával, kötelesek bejelenteni az APV Rt.-nél, és akkor a privatizációs intézmény írja ki a pályázatot. Amennyiben a cégek vezetői, illetve munkavállalói nem A megye társadalmi gazdasági és művészeti folyóiratának ezévi első számában igen égető gazdasági kérdésekkel foglalkoznak a témák legjobb ismerői, kutatói. Hajnal Béla statisztikai elemzésekkel alapozza meg azt a véleményét, hogy a megye az országosnál nagyobb veszteségeket szenvedett a piacgazdaságba való átmenet során, s ebből kiemelkedni csak akkor tud, ha kihasználja a hármashatár menti együttműködés lehetőségeit; azt is jelezve, hogy annak ki- teljesedéséhez miféle feltételek és lépések szükségesk. Ugyancsak statisztikai adatokkal mutatja be Szabó Sándorné a megye lakossága adományozó és segítő tevékenységének formáit és jellemzőit, bemutatja, mely formák és módok népszerűbbek, milyen sajátosságokban tér el az itteni gyakorlat az országostól; s végül Mandzák László a megye adófizetői bevallásait dolgozza fel két év (1993 és 1994) adataiból. A folyóirat történelmi rovatában Glück Jenő a szatmári zsidóság 1848-beli összetételét elemzi, Gottlieb Jenő az 1947-es választások kommunista manipulációit mutatja be dokumentumok alapján. Igen érdekes Zentay Mihály visszaakarnak vásárolni, akkor a vagyonkezelő írja ki a pályázatot az APV Rt. teljes tulajdoni hányadára, illetve tizenöt százaléknyi részt el kell különíteni a dolgozók részére. Ennél a technikánál a limitár lesz az irányár, de ez alatti ajánlat is elfogadható. A készpénz mellett kárpótlási jeggyel és E-hitellel is lehet fizetni, de részletfizetés és lízing nem alkalmazható. A tender futamideje negyvenöt nap. Az ajánlatok elbírálására vezető tiszségviselőknek tíz nap áll rendelkezésre, de a végső döntést — két független szakértő megkérdezése után — a privatizációs intézmény hozza meg. A vételár készpénzhányadának tíz százaléka illeti meg a társaságot, ha ez év december 31-ig maga értékesíti a részvényeket, illetve az üzletrészt. Az összeget tőkeemelésre kell fordítani, s ennek megfelelően az értékpapír —fele-fele arányban — ingyenesen átadható a vezetőknek és a munkavállalóknak. Megyénkben négy céget hirdettek meg az egyszerűsített privatizáció első fordulójában. A mátészalkali MOM Vízméréstechnikai Rt.-t és a Nyír- Piért Kereskedelmi és Szolgáltató Rt.-t megvásárolták, az Alföld Fűszért Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Rt.-t felszámolják. így csak a Gólya Kereskedelmi Kft. indul a menedzserfordulóban. A hatvanegy céget tartalmazó második listáról várhatóan hamarosan dönt az APV Rt. Kozma Ibolya pillantása a rádiózás évfordulója alkalmából a nyíregyházi középhullámú adóállomások históriájára az 1933-as eletói adótól a ma is működő borbányai adóállomásig. Az irodalmi blokkban Aczél Géza, Kondor Jenő, Horváth Orsolya és Vass Tibor verseiből nyújt válogatást a folyóirat és közli Csabai László egy novelláját, amely régi nyíregyházi hangulatot idéz fel. Ezt egy hosszabb összeállítás követi Bessenyei Anna, a testőr-költő unokahúga leveleiből a Miskolci Egyetem hallgatói gyűjtésében és Kovács Sándor Iván magyarázataival. Bartók Bélára emlékezve Sziklavári Károly, János István és Bolya Annamária tanulmányait közli a Szemle a nagy zeneszerző életművének egy- egy jelenségéről, például zenei motívumai elő- és utóéletéről, a Kékszakállú misztériumáról, illetve zenéje balettfeldolgozásairól. A folyóirat ezúttal hét új könyvet mutat be, majd ismerteti a múlt év utolsó negyedévének megyei irodalmi újdonságait, végül a kulturálistársadalmi élet eseményeit felsoroló krónika zárja a gazdag tartalmú folyóiratszámot. Erdélyi Tamás Ünnepre készültek pénteken este Székelyben. Fehér asztal és jégbe hűtött pezsgő várta a falu népét abból az alkalomból, hogy újonnan megválasztott polgármesterük, dr. Faragó György átvegye megbízólevelét és letegye a hivatali esküt. A ceremónia elmaradt. A választási bizottság elnöke és titkára nem jött el, így nem volt, aki átadja a megtisztelő okmányt. A héttagú képviselő- testületből pedig csak ketten jöttek el, így az határozatképtelen volt. Az öt távolmaradóból csak egy fő jelezte előre, hogy nem jön el. A többiek még arra sem méltatták a rájuk várakozókat, hogy szóljanak. A nyilvános képviselő-testületi ülés falufórummá változott. A jelenlévők felháborodásuknak adtak hangot és kétségbe vonták a távolmaradók jó szándékát. „Meg kellene fogni őket, és idehozni!” — mondta valaki a nézők soraiból. Nem szó szerint gondolta, csak számon szerette volna kérni az „igazolatlan hiányzást”. Az elnöki asztalnál helyet foglaló jegyzőtől többen is arról érdeklődtek, hogyan lehet leválA Tokaji úti KGST-piacról estefelé a külföldi „turistáink” úgy szállingóznak nagy batyukkal felrakodva a közeli házak irányába, mint a varjak a sóstói erdő felé. Ennek egyszerű oka van: valahol éjszaka nekik is meg kell húzódniuk, hogy reggel újult erővel folytathassák a csencselést. Nyáron, vagy jobb időben nincs probléma, mert elalszanak a kocsikban, vagy a szabad ég alatt. A keleti nép igényét, ha a szükség úgy hozza, ez is kielégíti. A gond viszont ott van, hogy az éjszakai menedékhelyek, szállások illegálisan működnek, és a nagy jövés-menés miatt néha tarthatatlan állapotok alakulnak ki. A zugszállásadók kihasználják a külföldiek kiszolgáltatott helyzetét, és legtöbb helyen nyomortanyákat létesítenek. Előfordul, hogy még azokat a helyiségeket is kiadják, ami — szépen fogalmazva — állatok lakhelyéül szolgál! — Hogyan kezeli a rendőrség ezt az állapotot? — Az engedély nélküli zugszállások a Kopogó és Acél utca környékére összpontosulnak. Ebben a két utcában szinte minden lakásban találni meghúzódó külföldieket. A lakosság egyik oldalról jelzi, hogy tarthatatlan az állapot, nem megfelelő a közbiztonság, megszegik a közlekedés szabályait. Ugyanakkor ők teremtették meg ennek a lehetőségét és csalogatták oda az idegeneket. Egyet tehetünk, hogy szinte minden héten akciókat szervezünk. Megtesszük a szükséges intézkedéseket, de másnap már újra feltöltődnek az üresen maradt helyek. Mondhatnám azt is, hogy előkészítjük a szállást a következő csoportnak. tani törvényes keretek között a megválasztott önkormányzati tagokat. A jegyző válaszában mindvégig azt hangsúlyozta, hogy csak a testület mondhatja ki önmaga feloszlatását. Más a helyzet akkor, ha sorozatosan döntésképtelennek bizoValójában szélmalomharcot folytatunk... -— válaszol Kása András rendőralezredes a nyíregyházi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetője. — Hivatalosan van rá lehetőség, hogy a piac környékén bárki is szobát adjon ki? — Természetesen, csak a fizetővendég-szolgálatra engedélyt kell kérni. Sajnos, csak egy ilyen lakásról van tudomásunk, a többi engedély nélküli zugszállás. Aztán az ellenőrzések alkalmával eljárást indítunk a szállásadó ellen is, amit jelzünk az önkormányzatnak, APEH-nek és a Tb-nek is, hiszen nem adóznak a szolgáltatásért. A nyugtaadási kötelezettség elmulasztása meg önmagában is büntetendő. — Általában milyen összegekért lehet szállást kapni egy éjszakára? — Mindig a kereslet határozza meg, így lakásonként változó, 200-tól 500 forintig terjed. Igazából az adott helyzettől is függ, hogy kiből, mennyit tudnak kipréselni. — Mennyire melegágya ez a fajta szállásadó szolgálat a különféle bűncselekményeknek? — Előfordul, hogy a „vendégek” meglopják vagy kirabolják a gazdát. Aztán számtalan esetben rábukkanunk a szálláshelyeken tárolt tiltott árukra, mint például nagyobb mennyiségű dohányárura, szeszes italra, vagy üzemanyagra. — Az önök hatáskörébe tartozik az engedély nélkül itt tartózkodókkal szembeni eljárás is... — Egy elmúlt évi adatot mondanék. A nyíregyházi kapitányság területéről 479 főt utasítottunk ki az országból. nyúl a képviselő-testület. A választójogi törvény azonban nem definiálja pontosan, mit ért a sorozatos fogalmán. A teremben helyet foglalók úgy egyeztek meg, hogy a sikertelen pénteki kísérlet után hétfőn este hat órára újra megkíLegtöbbjüket azért, mert nem volt meg az itt-tartózkodásuk anyagi fedezete. Kiderült, hogy itt vannak hetek óta, és hivatalosan csak ezer forintot hoztak be. Engedély nélküli árusításból, alkalmi munkából élnek, vagy esetleg bűncselekményeket követnek el, hogy fenntartsák magukat, de ezek sok esetben nem bizonyíthatók. — Mi a helyzet a feketemunkával? — Most még csend van a területünkön, de lassan időszerű, hogy foglalkozzunk ezzel a problémával. Ugyanis közelednek a tavaszi munkák, és Mennek a „hotelbe” (Fotó: Bozsó Katalin) ilyenkor rengeteg román és ukrán állampolgár jön át például metszeni. — Milyen lehetőség van arra, hogy külföldi személy jogszerűen vállaljon munkát? — Először a munkaügyi központtól kell engedélyt kérni a munkavégzésre. Az engedéllyel haza kell utazni és munkavállalási vízummal visszajönni. Ezzel bárhol bárki vállalhat munkát és vállalkozást is indíthat. Természetesen a turista-beutazás továbbra is vísérlik meghívni a falu képviselőit. Ha ez sem vezetne eredményre, akkor kedden megpróbálják még egyszer dűlőre vinni a dolgot. Ha mindhárom próbálkozás kudarcba fulladna, akkor kezdeményezik a testület feloszlatását. Ennek mikéntje még tisztázatlan, nem volt még példa hasonló esetre. Nem tudni, mi a szándékuk a távolmaradóknak, de ezzel a lépésükkel nem tudják megváltoztatni a helyhatósági választás végeredményét, ettől még polgármester marad a falu orvosa. Legfeljebb annyit érhetnek el, hogy döntésképtelenné válik a település önkormányzata, nem lesz érvényes költségvetése a községnek. Lehetetlen pénzügyi helyzetbe kerülhet az iskola és az óvoda. Jó lenne, ha az öt képviselő végiggondolná mindezt, és csak utána döntene a továbbiakról. Csak remélhetjük, hogy a mai testületi ülésen végre pont kerül az i-re, és nem a belső megosztottság, hanem a falu érdekeinek szem előtt tartása lesz az elsődleges szempont a tiltakozó képviselők előtt. Fekete Tibor zummentes. A magyar állampolgár sem alkalmazhatja a külföldit, ha nincs meg a munkavállalási vízumja, ha mégis megteszi, akkor komoly büntetéssel számolhat, ami jelenleg a minimálbér ötszöröse... — Ez így szépen hangzik, de mi a gyakorlat és a tapasztalat? — Sajnos nagyon kevesen választják a törvényes utat. Szinte éhbérért alkalmazzák őket, nem túlzók, ha azt mondom, rabszolgasorsuk van. Van eset, hogy az útlevelet is elszedik tőlük, hogy ne tudjanak elmenni. Annyi pénzt adnak nekik, hogy élelemre elég legyen, a többi fizetséget hónap végén adják oda, vagy egyáltalán ki sem fizetik. Ez ellen nem tehet semmit a külföldi munkás, mert ő maga is jogsértően vállalt munkát. Sok esetben, amikor előállítjuk őket, kérik tőlünk, hogy az elmaradt bérüket követeljük a munkaadójuktól. Egyébként a legjellemzőbb, hogy mezőgazdasági munkát vállalnak, de az építkezéseken is sok román és ukrán szakember dolgozik, fillérekért építenek komplett házakat... — Ön szerint mi lehetne a megoldás a külföldiekkel kapcsolatos problémákra? — Mindenképpen alkalmazni kellene azt, amit a jogszabály előír. Többek között egyértelműen meg kellene határozni, hogy egy napra mennyi pénzzel kell rendelkeznie a beutazónak. Ha megvan az itt-tartóz- kodásának a fedezete, akkor örömmel látjuk vendégül. Jelenleg ezer forint van előírva, de ezzel itt lehetnek egy, vagy akár harminc napig is. A következmények meg ismertek... a szélmalomharc folytatódik... Fullajtár András Szabolcs-szatmir-beregi Szemle Történelem és piacgazdaság Zugszállások a piac környákén * Ehbérért dolgoznak
