Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-12 / 36. szám

UJ KELET Megyénk életéből 1996. február 12., hétfő 3 Az egyszerűsített privatizáció Menedzserforduló Képviselői bojkott Székelyben? Dr. Faragó György polgármester Az egyszerűsített privatizáció első fordulójában meghirdetett hetvenegy cég magánosítási ajánlatairól január 10-én dön­tött az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatósá­ga. A meghirdetett hetvenegy cég közül harminchétre érke­zett érvényes ajánlat. A nyer­tesek mintegy két és fél milli­árd forintnyi készpénzes aján­latot tettek, a limitárhoz képest átlagosan 140 százalékos ár­folyamon, s volt, akinek négy­száz százalékos árfolyamon is megérte vásárolni. Az APV Rt. az első listán sze­replő, de el nem kelt harminc­négy céget értesítette arról, hogy érvényes ajánlat híján megkezdődhet a menedzserfor­duló. Amennyiben az adott cég munkavállalói élnek a kedvez­ményes lehetőségekkel, ennek bejelentésére harminc nap áll rendelkezésükre. Ez esetben a limitár nyolcvan százalékáért vásárolhatnak készpénzben, s a vételár húsz százalékának ki­fizetésére ötéves részletfizetési kedvezményt is kapnak. A ter­vek szerint az első részlet kifi­zetése után a vevők megkapnák a vállalat vezetéséhez szüksé­ges szavazati jogot, s a részvé­nyeket óvadékba helyeznék a teljes vételár kifizetéséig. Amennyiben a menedzsment, illetve a dolgozók nem kész­pénzért kívánnak vásárolni, hanem hanem kárpótlási jegy és E-hitel felhasználásával, kötelesek bejelenteni az APV Rt.-nél, és akkor a privatizáci­ós intézmény írja ki a pályáza­tot. Amennyiben a cégek veze­tői, illetve munkavállalói nem A megye társadalmi gazda­sági és művészeti folyóiratának ezévi első számában igen égető gazdasági kérdésekkel foglal­koznak a témák legjobb isme­rői, kutatói. Hajnal Béla sta­tisztikai elemzésekkel alapoz­za meg azt a véleményét, hogy a megye az országosnál na­gyobb veszteségeket szenve­dett a piacgazdaságba való át­menet során, s ebből kiemel­kedni csak akkor tud, ha ki­használja a hármashatár menti együttműködés lehetőségeit; azt is jelezve, hogy annak ki- teljesedéséhez miféle feltételek és lépések szükségesk. Ugyan­csak statisztikai adatokkal mutatja be Szabó Sándorné a megye lakossága adományozó és segítő tevékenységének for­máit és jellemzőit, bemutatja, mely formák és módok népsze­rűbbek, milyen sajátosságok­ban tér el az itteni gyakorlat az országostól; s végül Mandzák László a megye adófizetői be­vallásait dolgozza fel két év (1993 és 1994) adataiból. A folyóirat történelmi rova­tában Glück Jenő a szatmári zsidóság 1848-beli összetéte­lét elemzi, Gottlieb Jenő az 1947-es választások kommu­nista manipulációit mutatja be dokumentumok alapján. Igen érdekes Zentay Mihály vissza­akarnak vásárolni, akkor a vagyonkezelő írja ki a pályá­zatot az APV Rt. teljes tulaj­doni hányadára, illetve tizen­öt százaléknyi részt el kell kü­löníteni a dolgozók részére. Ennél a technikánál a limit­ár lesz az irányár, de ez alatti ajánlat is elfogadható. A készpénz mellett kárpótlási jeggyel és E-hitellel is lehet fizetni, de részletfizetés és lí­zing nem alkalmazható. A ten­der futamideje negyvenöt nap. Az ajánlatok elbírálásá­ra vezető tiszségviselőknek tíz nap áll rendelkezésre, de a végső döntést — két függet­len szakértő megkérdezése után — a privatizációs intéz­mény hozza meg. A vételár készpénzhányadá­nak tíz százaléka illeti meg a társaságot, ha ez év december 31-ig maga értékesíti a részvé­nyeket, illetve az üzletrészt. Az összeget tőkeemelésre kell for­dítani, s ennek megfelelően az értékpapír —fele-fele arány­ban — ingyenesen átadható a vezetőknek és a munkaválla­lóknak. Megyénkben négy céget hir­dettek meg az egyszerűsített privatizáció első fordulójában. A mátészalkali MOM Vízmé­réstechnikai Rt.-t és a Nyír- Piért Kereskedelmi és Szolgál­tató Rt.-t megvásárolták, az Alföld Fűszért Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Rt.-t felszámolják. így csak a Gólya Kereskedelmi Kft. indul a me­nedzserfordulóban. A hatvanegy céget tartalma­zó második listáról várhatóan hamarosan dönt az APV Rt. Kozma Ibolya pillantása a rádiózás évfordu­lója alkalmából a nyíregyházi középhullámú adóállomások históriájára az 1933-as eletói adótól a ma is működő borbá­nyai adóállomásig. Az irodalmi blokkban Aczél Géza, Kondor Jenő, Horváth Orsolya és Vass Tibor verseiből nyújt válogatást a folyóirat és közli Csabai László egy novel­láját, amely régi nyíregyházi hangulatot idéz fel. Ezt egy hosszabb összeállítás követi Bessenyei Anna, a testőr-költő unokahúga leveleiből a Mis­kolci Egyetem hallgatói gyűj­tésében és Kovács Sándor Iván magyarázataival. Bartók Bélára emlékezve Sziklavári Károly, János István és Bolya Annamária tanulmá­nyait közli a Szemle a nagy zeneszerző életművének egy- egy jelenségéről, például zenei motívumai elő- és utóéletéről, a Kékszakállú misztériumáról, illetve zenéje balettfeldolgo­zásairól. A folyóirat ezúttal hét új könyvet mutat be, majd ismer­teti a múlt év utolsó negyed­évének megyei irodalmi új­donságait, végül a kulturális­társadalmi élet eseményeit fel­soroló krónika zárja a gazdag tartalmú folyóiratszámot. Erdélyi Tamás Ünnepre készültek pénteken este Székelyben. Fehér asztal és jégbe hűtött pezsgő várta a falu népét abból az alkalomból, hogy újonnan megválasztott polgármesterük, dr. Faragó György átvegye megbízóleve­lét és letegye a hivatali esküt. A ceremónia elmaradt. A vá­lasztási bizottság elnöke és tit­kára nem jött el, így nem volt, aki átadja a megtisztelő ok­mányt. A héttagú képviselő- testületből pedig csak ketten jöttek el, így az határozatkép­telen volt. Az öt távolmaradó­ból csak egy fő jelezte előre, hogy nem jön el. A többiek még arra sem méltatták a rájuk várakozókat, hogy szóljanak. A nyilvános képviselő-testü­leti ülés falufórummá változott. A jelenlévők felháborodásuk­nak adtak hangot és kétségbe vonták a távolmaradók jó szán­dékát. „Meg kellene fogni őket, és idehozni!” — mondta valaki a nézők soraiból. Nem szó szerint gondolta, csak szá­mon szerette volna kérni az „igazolatlan hiányzást”. Az elnöki asztalnál helyet foglaló jegyzőtől többen is arról ér­deklődtek, hogyan lehet levál­A Tokaji úti KGST-piacról estefelé a külföldi „turistáink” úgy szállingóznak nagy ba­tyukkal felrakodva a közeli házak irányába, mint a varjak a sóstói erdő felé. Ennek egy­szerű oka van: valahol éjszaka nekik is meg kell húzódniuk, hogy reggel újult erővel foly­tathassák a csencselést. Nyá­ron, vagy jobb időben nincs probléma, mert elalszanak a kocsikban, vagy a szabad ég alatt. A keleti nép igényét, ha a szükség úgy hozza, ez is kielé­gíti. A gond viszont ott van, hogy az éjszakai menedékhe­lyek, szállások illegálisan mű­ködnek, és a nagy jövés-menés miatt néha tarthatatlan állapo­tok alakulnak ki. A zugszállás­adók kihasználják a külföldi­ek kiszolgáltatott helyzetét, és legtöbb helyen nyomortanyá­kat létesítenek. Előfordul, hogy még azokat a helyisége­ket is kiadják, ami — szépen fogalmazva — állatok lakhe­lyéül szolgál! — Hogyan kezeli a rendőr­ség ezt az állapotot? — Az engedély nélküli zug­szállások a Kopogó és Acél utca környékére összpontosul­nak. Ebben a két utcában szin­te minden lakásban találni meghúzódó külföldieket. A la­kosság egyik oldalról jelzi, hogy tarthatatlan az állapot, nem megfelelő a közbiztonság, megszegik a közlekedés szabá­lyait. Ugyanakkor ők teremtet­ték meg ennek a lehetőségét és csalogatták oda az idegeneket. Egyet tehetünk, hogy szinte minden héten akciókat szerve­zünk. Megtesszük a szükséges intézkedéseket, de másnap már újra feltöltődnek az üresen maradt helyek. Mondhatnám azt is, hogy előkészítjük a szál­lást a következő csoportnak. tani törvényes keretek között a megválasztott önkormányza­ti tagokat. A jegyző válaszában mindvégig azt hangsúlyozta, hogy csak a testület mondhat­ja ki önmaga feloszlatását. Más a helyzet akkor, ha sorozato­san döntésképtelennek bizo­Valójában szélmalomharcot folytatunk... -— válaszol Kása András rendőralezredes a nyír­egyházi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályá­nak vezetője. — Hivatalosan van rá lehe­tőség, hogy a piac környékén bárki is szobát adjon ki? — Természetesen, csak a fi­zetővendég-szolgálatra enge­délyt kell kérni. Sajnos, csak egy ilyen lakásról van tudomá­sunk, a többi engedély nélküli zugszállás. Aztán az ellenőrzé­sek alkalmával eljárást indí­tunk a szállásadó ellen is, amit jelzünk az önkormányzatnak, APEH-nek és a Tb-nek is, hi­szen nem adóznak a szolgálta­tásért. A nyugtaadási kötele­zettség elmulasztása meg ön­magában is büntetendő. — Általában milyen össze­gekért lehet szállást kapni egy éjszakára? — Mindig a kereslet határoz­za meg, így lakásonként válto­zó, 200-tól 500 forintig terjed. Igazából az adott helyzettől is függ, hogy kiből, mennyit tud­nak kipréselni. — Mennyire melegágya ez a fajta szállásadó szolgálat a különféle bűncselekmények­nek? — Előfordul, hogy a „ven­dégek” meglopják vagy kira­bolják a gazdát. Aztán számta­lan esetben rábukkanunk a szálláshelyeken tárolt tiltott árukra, mint például nagyobb mennyiségű dohányárura, sze­szes italra, vagy üzemanyagra. — Az önök hatáskörébe tar­tozik az engedély nélkül itt tar­tózkodókkal szembeni eljárás is... — Egy elmúlt évi adatot mondanék. A nyíregyházi ka­pitányság területéről 479 főt utasítottunk ki az országból. nyúl a képviselő-testület. A választójogi törvény azonban nem definiálja pontosan, mit ért a sorozatos fogalmán. A te­remben helyet foglalók úgy egyeztek meg, hogy a sikerte­len pénteki kísérlet után hét­főn este hat órára újra megkí­Legtöbbjüket azért, mert nem volt meg az itt-tartózkodásuk anyagi fedezete. Kiderült, hogy itt vannak hetek óta, és hivatalosan csak ezer forintot hoztak be. Engedély nélküli árusításból, alkalmi munkából élnek, vagy esetleg bűncselek­ményeket követnek el, hogy fenntartsák magukat, de ezek sok esetben nem bizonyítha­tók. — Mi a helyzet a feketemun­kával? — Most még csend van a te­rületünkön, de lassan idősze­rű, hogy foglalkozzunk ezzel a problémával. Ugyanis köze­lednek a tavaszi munkák, és Mennek a „hotelbe” (Fotó: Bozsó Katalin) ilyenkor rengeteg román és ukrán állampolgár jön át pél­dául metszeni. — Milyen lehetőség van arra, hogy külföldi személy jogszerűen vállaljon munkát? — Először a munkaügyi központtól kell engedélyt kér­ni a munkavégzésre. Az enge­déllyel haza kell utazni és mun­kavállalási vízummal vissza­jönni. Ezzel bárhol bárki vál­lalhat munkát és vállalkozást is indíthat. Természetesen a turista-beutazás továbbra is ví­sérlik meghívni a falu képvi­selőit. Ha ez sem vezetne ered­ményre, akkor kedden megpró­bálják még egyszer dűlőre vin­ni a dolgot. Ha mindhárom pró­bálkozás kudarcba fulladna, akkor kezdeményezik a testü­let feloszlatását. Ennek miként­je még tisztázatlan, nem volt még példa hasonló esetre. Nem tudni, mi a szándékuk a távolmaradóknak, de ezzel a lépésükkel nem tudják megvál­toztatni a helyhatósági válasz­tás végeredményét, ettől még polgármester marad a falu or­vosa. Legfeljebb annyit érhet­nek el, hogy döntésképtelen­né válik a település önkor­mányzata, nem lesz érvényes költségvetése a községnek. Lehetetlen pénzügyi helyzet­be kerülhet az iskola és az óvo­da. Jó lenne, ha az öt képviselő végiggondolná mindezt, és csak utána döntene a további­akról. Csak remélhetjük, hogy a mai testületi ülésen végre pont kerül az i-re, és nem a bel­ső megosztottság, hanem a falu érdekeinek szem előtt tartása lesz az elsődleges szempont a tiltakozó képviselők előtt. Fekete Tibor zummentes. A magyar állam­polgár sem alkalmazhatja a külföldit, ha nincs meg a mun­kavállalási vízumja, ha mégis megteszi, akkor komoly bün­tetéssel számolhat, ami jelen­leg a minimálbér ötszöröse... — Ez így szépen hangzik, de mi a gyakorlat és a tapaszta­lat? — Sajnos nagyon kevesen választják a törvényes utat. Szin­te éhbérért alkalmazzák őket, nem túlzók, ha azt mondom, rabszolgasorsuk van. Van eset, hogy az útlevelet is elszedik tőlük, hogy ne tudjanak elmen­ni. Annyi pénzt adnak nekik, hogy élelemre elég legyen, a többi fizetséget hónap végén adják oda, vagy egyáltalán ki sem fizetik. Ez ellen nem tehet semmit a külföldi munkás, mert ő maga is jogsértően vállalt munkát. Sok esetben, amikor előállítjuk őket, kérik tőlünk, hogy az elmaradt bérüket kö­veteljük a munkaadójuktól. Egyébként a legjellemzőbb, hogy mezőgazdasági munkát vállalnak, de az építkezéseken is sok román és ukrán szakem­ber dolgozik, fillérekért építe­nek komplett házakat... — Ön szerint mi lehetne a megoldás a külföldiekkel kap­csolatos problémákra? — Mindenképpen alkalmaz­ni kellene azt, amit a jogszabály előír. Többek között egyértel­műen meg kellene határozni, hogy egy napra mennyi pénz­zel kell rendelkeznie a beuta­zónak. Ha megvan az itt-tartóz- kodásának a fedezete, akkor örömmel látjuk vendégül. Jelen­leg ezer forint van előírva, de ezzel itt lehetnek egy, vagy akár harminc napig is. A követ­kezmények meg ismertek... a szélmalomharc folytatódik... Fullajtár András Szabolcs-szatmir-beregi Szemle Történelem és piacgazdaság Zugszállások a piac környákén * Ehbérért dolgoznak

Next

/
Thumbnails
Contents