Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-09 / 34. szám

UJ KELET Labdarúgás 1996. február 9., péntek 15 Fehértó: védő az NB II-bőI! A dolgok jelenlegi állása sze­rint csökkentett létszámmal készül a megyei első osztályú bajnokság tavaszi felvonására az Újfehértó együttese. A távo- zottak: Kiszely Béla, Krasznai Zsolt (mindkettő Mátészalka), Szilágyi László (Ibrány) és Kacsándi (Nyírlugos), utódául eddig két új labdarúgót sikerült Fehértóra csábítani. Horváth Zoltán a messzi Do­rogról érkezett. A dunántúli kö­zéppályás a rutinos futballisták vonulatához tartozik, annál is inkább, mert ősszel az NB Ill- ban kergette a labdát. Nem kellett ennyit utaznia a másik szerzemény­nek,Nagy Zoltán ugyanis Hajdú­nánásról illant el. A másodosz­tály Keleti csoportjában szerep­lő nánási csapat volt játékosa védőposzton vehető számításba. Pataki István alakulgató for­mációja vasárnap játszotta idei premiermérkőzését. A kálló- semjéniek nem állították nehéz feladat elé a hazai pályán fellé­pő fehértói legénységet, mely 3-0-ra verte ellenfelét. Focifarsang Halászban Farsang Kupa nevet viselő t e r e m I a b d a r ú - gó-torna helyszíne lesz szombaton a nagyhalá­szi felső tagozatos álta­lános iskola csarnoka. Az indulni kívánó csa­patok aznap reggel 9 óráig jelentkezhetnek a szervezőknél. Királyt vesztett a Levelek Szórványosan szivárognak a hírek Levelek­ről, holott a megyei első osztályú labdarúgó­csapat portáján sem állt meg az élet. Folyama­tosan edz Takács János együttese, azaz — mint mindenhol — az erőgyűjtés a legfőbb teendő. A viszonylagos csendesség indokául azt hozta fel Terbócs László szakosztályvezető, hogy a sportkör szűkös anyagi keretek közé szorítva próbál felszínen maradni. Nem telik látványos igazolásokra, ezért nem is sündörögnek játéko­sok után. A csordogáló információk élére kívánkozik Király István bejelentése, miszerint tekintettel életkorára, felhagy az aktív futballal. A harminc­öt esztendős csatár azért nyitva hagyta a kiska­put, meglehet, alacsonyabb szinten még lehúz egy szezont. Ugyanakkor Forgony József szí­vesen játszana, de szívpanaszai miatt az orvo­sok leparancsolták a pályáról. A támadó gyógy­kezelésre jár, így közel sem biztos tavaszi sze­replése. Szintén a hiányzók listáját gyarapítja Oláh Zoltán, aki iránt Vásárosnamény érdeklő­dik. Az irányító a beregiekkel készül, habár ügyében borítékolták a döntést — sorsa függő­ben van. A levelekiek három ifjúsági játékost találtak érdemesnek arra, hogy megmártózzanak a mély­vízben. Héjjas Balázs, Maczali Tibor és Szép Miklós reményteljes jövő előtt áll, no persze, ha ők is úgy akarják. Egyébiránt a Takács-le­génység „letudta” az első előkészületi mérkő­zését, miután az elmúlt vasárnap Vaja ellen ha­dakozott a többségében fiatalokat felvonultató társaság. A hótól takarosán megtisztított játék­téren — imitt-amott fűrészporral tették járható­vá a gyepet — szerencse kísérte a leveleki pró­bálkozásokat. Butik kétszer. Molnár, valamint Szép egyszer-egyszer villant, s ez elegendő volt a győzelemhez (4-3). Koncz Tibor Péntekék hűek Tiszalökhöz Elszakították otthonuktól a tiszalöki fiúkat. Nem kell mindjárt a legrosszabbra gondolni, hisz semmi különlegesség nincs a dologban. Erőszakhoz sem folyamodtak a megyei első osztályú klub irányítói, pusztán arról van szó: ugyanúgy, mint tavaly, idén is Tiszadobon töl­tött el majd' egy hetet a löki együttes. Péntek óta edzőtáborban múlatták az időt Péntekék, akiknek Gáli Sándor osztogatta a parancsot. A mester nagy bánata, hogy nem utazha­tott a csapattal Széki, mert a rutinos labdarú­gót kényszerpihenőre kárhoztatja makacs combhúzódása. Az magától értetődik, hogy az időközben Tiszaújvárosba igazolt Ujj Já­nos, továbbá a munkahelyi elfoglaltságra hi­vatkozva visszavonult Nagy László szintúgy nem volt tagja a buszra pattanó különítmény­nek. Noha a téli csúcsforgalomban senki nem érkezett a kerethez, a törzsgárda — élén a fi­atalokat szárnyai alá vonó harminchét éves Péntek Miklóssal — egyben maradt, ezt pe­dig örömmel nyugtázta a legfelső vezetés. Csütörtökön tért haza a családi fészekbe a tiszalöki társulat, eddigre „kigyúrta” játéko­sait Gáli Sándor. A tréner reményei szerint a Tisza-parton felhalmozott erő kitart majd a tavaszi idényben, az energiatöbbletből táplál­kozva együttese megszilárdíthatja helyét a bajnokság élcsoportjában. A pontvadászat startjáig — jobb híján — az edzőmérkőzések eredményeit böngészi a szurkolótábor. Nos, a löki tábort elégedett­séggel töltheti el: kedvenceik — a Nyíregy­házi FC kivételével — legázolták ellenfelei­ket. Jóllehet, az alsóbb osztályú patnerek le­győzése nem ad okot a melldöngetésre (Nagy- cserkesz ellen 13-0 és 8-0, Tiszadob ellen 8- 4-es siker), ám legalább az elmondható: Szurkosék nem vették félvállról az összecsa­pásokat. A csapat legközelebb vasárnap, Hajdúdorogon lép pályára. K. T. Gyülekezik a gyarmati Had(adi) Zajlik az élet Fehérgyar­maton! Sorakoznak az edző­mérkőzések, szerdára és va­sárnapra programot adva a játékosoknak. Penyigével már kétszer is találkoztak a gyarmatiak, és először 4-0- ra, majd 7-2-re győzedelmes­kedtek. A nemrég leszerelt Hadadi — aki úgy tűnik, enyhíti a gárda csatárgondjait — a két találkozón ötször volt eredményes. Az eddigi listán még egy Tarpa elleni 1-0 arányú győzelem szere­pel, továbbá egy 1-0-ás ve­reség Nagyecsedtől. Vasár­nap ismét a tarpaiakkal mér­kőzik a társaság, méghozzá ezúttal hazai környezetben. Mint Balogh Csaba edzőtől megtudtuk, az együttes — szombat kivételével — min­den nap edz, és biztatóan mozog. Fejfájást okoz a mes­ternek, hogy Nagy István a térdével bajlódik, míg Gyiire Csaba a lábfejére kapott rú­gást. Szűcs orrsövényműté- ten esett át, Sitinek pedig nemrég a manduláját vették ki. További veszteség, hogy Jávor Sándor és Szabó Zsolt (mindketten hátvédek) feb­ruár 15-én angyalbőrbe búj­nak. A szakvezetés még min­dig teszteli a próbajátékon lévő új embereket, a fáma többek között egy ügyes sonkádi fiúról is szól. A gyarmatiak célja, hogy Ha­dadi mellé gólerős játékost találjanak. A hírek szerint Czibere továbbra is az NB III-as Mátészalkán készül, de a megyei első osztályú csa­patnál úgy tudják, nem biz­tos, hogy a labdarúgó ta­vasszal is ott fog szerepel­ni. Csiky Berti szomorú Nicola Berti szomorú. Nem csoda, hiszen az olasz Intema- zionale labdarúgója térdszalag- sérülést szenvedett, és emiatt legalább három hónapig nélkü­lözni kényszerül őt csapata. A 28 esztendős játékos elkesere­dése érthető, ugyanis az utóbbi időben egyre inkább meghatá­rozó tagjává vált a milánói sztárklubnak. Berti többek kö­zött erről is „panaszkodott” a La Gazzetta dello Sport című lapnak: — Tavaly azt mondtam, 1996-ban az igazi Bertit láthat­ják a szurkolók, erre tessék... Pedig végre egyenesbe jöttem, a fizikai állapotom is olyan volt, hogy végig bírtam a pá­lyán a 90 percet. Úgy érzem, sikerült biztosítanom a helyem egy jól szervezett gárdában, és most jött ez a fránya sérülés — kesergett az olasz válogatott futballista. Egy elhúzódó sérülés nyomában Mikor rúghat labdába Domokos Béla? NYFC-öltöző. A hadiszálláson lázas készülődés — ő csak a környéken nézelődik. Edzőmérkőzés, mindenki mozog, aki csak számít — ő legfeljebb sétálgat. Összeállítás — a neve kihúzva. Vannak, akik bajlódnak va­lami kisebb nyavalyával, ám a következő alkalommal már is­mét harcra készek. Esetében ez egyenesen egy szép álommal érne fel. O nem léphet pályára, és úgy tűnik, nem csak egy-két napig tart „száműzetése”. Domokos Béla — még a de­cemberi teremtornán—meghú­zódott, de remélhetőleg hamar túlteszi magát rajta — hallhat­tuk, még mielőtt elutazott a csa­pat az eger-tardosi edzőtáborba. Aztán ismét filmszakadás — a .valóságban valami más szakadt el... —, „féltávon” hazajön Eger-Tardosról. Nincs értelme tovább maradni, edzeni úgysem edzhet. Aztán jönnek az itthoni edzőmeccsek — Domokos nél­kül. Béla Budapestre veszi út­ját, egyenesen a sportkórházba, ahol a hosszas huzavona után kiderül az igazság. — Pesten megállapították, hogy bevérzéses húzódásom van — tárja szét a karját az öl­töző előtt csendesen magolga- tó (máskor) gyors balszélső. — Pontosabban nem is húzódás ez, hanem részleges szakadás. — így hát búcsút mondhatsz az edzéseknek... — Egy hónapig pihennem kell vele. Most kezelésre járok, fizikoterápiára, ultrahangos vizsgálatra, injekcióra. Még van nyolc kezelésem, ez tehát kitart az egész jövő hétre... — Ez azt jelenti, hogy egy hónapig nem is mozoghatsz? — Ahogyan elmondták, a jövő héten elkezdhetek lazán Domokos Béla kocogni, azonban komolyabb terhelést nem szabad kapnom, ki kell pihennem a sérülést, mert nagyon könnyen megpattanhat. — Tulajdonképpen mióta húzódik az „ügyed” ? — Már az ősszel is voltak fáj­dalmaim, injekciókat kaptam az utolsó meccseken. Vége lett a bajnokságnak, úgy tűnt, nem lesz baj, rápihentem, elmentem te­remfocizni. Ott meghúzódtam, megint kihagytam egy hónapot. Januárban úgy nézett ki, helyre fog jönni, de elmentünk edzőtá­borba Eger-Tardosra, ahol a te­remben ismét lesérültem. — Részleges szakadásod van, ezt azért nem lehet elintézni egy kézlegyintéssel. A „lappangási idő" alatt tisztában voltál a helyzet komolyságával? — Nem voltunk benne biz­tosak, hogy ilyen komoly a do­log. Azt hittük, el fognak múl­ni a fájdalmak, és csak húzó­dásról van szó. Aztán kiderült: mégsem így van. „Béci” legkedvezőbb eset­ben február végén csatlakozhat csapattársaihoz, de lehet, hogy csak március elején. Addig pedig? Kínosan lassan telnek a napok Domokos Béla számára. Hogyan tűrheti a te­hetetlenséget? — Hú, nagyon rossz ez az ál­lapot! Csak nézem a fiúkat, nem tudok semmit csinálni, igen ne­héz ezt elviselni. Itt vagyok ál­landóan, de borzasztóan bősz-- szánt a dolog, nyugtalan va­gyok. Alig várom, hogy labdá­ba róhassak, nagyon hiányzik a foci! — vallja meg a támadó. Domokosnak tehát hiányzik a futball, de vajon ő mennyire hiányzik az együttesből? — Nagyon sajnálom Béla sérülését —jelenti ki Tóth Já­nos klubigazgató. — Egyértel­műen veszteség, hogy nem ké­szülhet velünk, ám ez nem je­lenti azt, hogy a bajnokság első meccseire leírnánk őt. Február végén rákapcsolhat, és — tud­va azt, hogy Béla sportszerű életet él — 2-3 hét alatt utolér­heti a többieket. Hogyan látja ezt a tavaly Sényőről érkezett labdarúgó? — Hátha sikerül ott lennem a csapatban a nyitómeccsen, a Tiszakécske ellen. ígérték, helyrehoznak két-három héten belül. Nagyon szeretnék játsza­ni. Ha rögtön az első találko­zón nem is, de a második-har­madikon mindenképpen pályá­ra akarok lépni! — Tehát mostanában csak séta szerepel a programodban... — Igen, most csak sétálunk, és nézzük a mérkőzéseket. Ez van... Béla kényszeredett félmo­sollyal az arcán fejezi be a be­szélgetést. Ez bizony nem a jó­kedvnek szól... Csiky Nándor Megyei II. osztály — Komoré Hová tűnt a lelkesedés? A komorói gárda nagy hévvel vágott neki az őszi szezon­nak, de október közepétől kicsit alábbhagyott a lendületük. A kezdeti lelkesedésüknek köszönhetően, a balsikereik elle­nére meg tudták tartani az 1. számú csoport nyolcadik he­lyezését. A 16 bajnoki pontjukat négy győztes, ugyanennyi döntetlen mérkőzéssel és öt vereséggel gyűjtötték össze. A csapat kezdeti pozitív gólaránya az ősz végére 19-23-má ala­kult. A bajnokság 28 csapata közül a képzeletbeli találati toplistán a 17. helyen, a kapott gólok tekintetében a 12.-en tanyáznak. Boros István polgármesterrel, a labdarúgó-együt­tes elnökével beszélgettünk a csapat őszi szerepléséről. — Hatalmas lendülettel vágtak neki a bajnokságnak a futballisták — mondta az elnök —, az első hat mérkő­zés alatt 13 pontot szerez­tek. Utólag bebizonyosodott, hogy korai volt az örömünk, mert az ezt követő hét mécs­esén mindössze 3-at sike­rült összeszedniük. Mintha elvágták volna a csapatot: az edző nem a legmegfele­lőbb keretet küldte a pályá­ra, romlott a játékosok morál­ja, lelohadt a lelkesedésük, s mindezt a taktikai fegyel­mezetlenség tetézte. A ha­zai mérkőzéseinket egy-két gólos különbségekkel java­részt megnyertük, de a szá­munkra rivális Tuzsértól fáj­dalmas, ötgólos K. O.-t kellett lenyelnünk. Ennek ellenére a 8. helyezéssel elégedettek vagyunk, mert a biztos benn­maradás volt a kezdeti cé­lunk. A leendő tavaszi keretünk kicsit módosulni fog, mert két játékosunk készül eltávozni, il­letve néhányan katonáskodni fognak. Záhonyban érdeklőd­tünk két-három ember után erősítésként, mert onnan — a hírek szerint — több futballis­ta kiöregedett, akik alacso­nyabb osztályokban még szíve­sen szerepelnének. Mellettük egy fél évre kölcsön kértük Záhonyból Kovács Attilát, akivel a középpályássorunk hatékonyságát szeretnénk nö­velni. Az ifi jó képességű fut­ballistáira is feltétlen számí­tunk, akik közül ketten már a nagycsapat tagjai. A tavaszi felkészüléseket rendszeres, heti két erőnléti tréninggel már elkezdtük. Öt csapattal — többek között Ajakkal, Anarccsal vagy Záhonnyal — már megál­lapodtunk az edzőmérkő­zésekről, amikből az elő­zetes elképzelések szerint összesen hetet fogunk ját­szani. Reményeink szerint az ala­pozó felkészítések kellő lab­daéhséget alakítanak ki a já­tékosokban, s nyár elejére talán sikerül messze elkerül­ni a kiesőhelyeket. Ebbéli tö­rekvéseinkben az önkor­mányzat a lehetőségeihez képest anyagilag is támogat, s mellette a település vállal­kozói is besegítenek a csapat fenntartásába.

Next

/
Thumbnails
Contents