Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-08 / 33. szám

UJ KELET Sikoltozó diáklányok Demecserben Farsang és alapozás Csillapodó északi szél, csontig hatoló hideg. De ez nem újság, elvégre februárban nem napfürdőzni szokott az ember fia. Viszont ami sok, az sok! Betyáros telünk van. Mindenki úgy segít magán, ahogy tud. A vacogó demecseri futbal­listák például visszaszállin­góztak a tornaterembe. Szeret­tek volna ők, hát, persze, hogy szerettek volna szabad téren edzeni, ám közbeszólt a ziman­kó. Az általános iskola nebulói táncpróbát tartanak, fiúk-lá- nyok kart karba öltve sasz- széznak a parketten. A szúrós szemű tanárnő higgadtságra inti a labdarúgókat, akik már kezdenék a napi „hancúro­zást”. Husztiék lecsücsülnek a padra, onnan figyelik a farsan­gi készülődést. Kisvártatva előbukkan Farkas Tibor edző. A mester némi csúszással síp­jába fúj: négy óra után pár perc­cel indulhat a bemelegítés. — Kiszámíthatatlan az idő­járás. A hét elején kicsit meg­ijedtünk, annyira rosszak vol­tak a kinti körülmények, in­kább visszahúzódtunk a csar­nokba. Különben eddig min­den munkát elvégeztünk, mindössze két edzést nem tud­tam levezényelni, mert nem lett volna értelme kitenni a játéko­sokat a sérülésveszélynek. Ma hiányzik a vádliját fájlaló Brankovics és a térdével kín­lódó Balázs. A kemény, fagyos talaj menthetetlenül igénybe vette a lábakat, de túl nagy problémát ez sem okozott — pásztázza legénységét Farkas Tibor. — A feljutással kacérkodik Demecser, az együttes váromá­nyosa a megyei első osztály bajnoki címének. Nem bénítja ez a játékosokat? — Nem hat nyomasztólag az esélyesség terhe, sőt, lelke­síti a társaságot az NB Ill-ban való szereplés lehetősége. Azonban azt is érezzük: kö­zel sem lefutott a tavaszi idény. Az üldöző Vásáros- naményon kívül még van há­rom—négy csapat, amely be­leszólhat a végső helyezések­be. Demecserben bő a válasz­ték, a keret igen „vastag”. Hemzsegnek a képzett futbal­listák, ráadásul a szakvezetés „beerősített” a télen. Darai, Szalontai, Búzás és Riskó ha­mar megtalálta helyét, mi több, e négyes minden hun­cutságra kapható. Csakhogy! —Motoszkál bennem a kér­dés: nem lesz sértődés a játé­kosok között? Hiszen valaki­nek a kispadra is le kell ülnie! —piszkálom a trénert. — Az edzőmeccsek majd megmutatják: kinek hol a he­lye a csapaton belül. A pályán nyújtott teljesítmény után mindenki rangsorolhatja ma­gát, tisztán látható lesz: a tu­dásszint alapján ki mit ér va­lójában. Azért én nagyon bí­zom abban, hogy az új embe­rekkel kiegészülve hamar ütő­képessé válhat a Demecser. Az edzésen tapasztalt — nincs rá jobb szó — freneti­kus hangulat, a Molnárékat „stíroló” diáklányok sikon- gatása, a teremben kukucská­ló népes szurkolósereg arra enged következtetni: ha va­lahol, akkor Demecserben most jó futballistának lenni... Labdarúgás Jól sikerült a szoboszlói edzőtábor 1996. február 8., csütörtök 15 Majchrovics: Meglesz a Majchrovics Zoltán har­minc gólra tett ígéretet! A demecseri kedvenc jó úton halad afelé, hogy teljesítse vállalását. Az őszi idényben már „letudott” tizennyolc találatot, a hibádzó tizen­kettőt hozzápakolhatja a második „körben”. A csatár valóra szeretné váltani kül­detését, mindazonáltal óva­tos is. — Meglesz a harminc gól, legalábbis ebben reményke­dem. Amit megígértem, most is tartom, de lényegesen ne­hezebb feladat elé nézek ta­vasszal. Csak legyen meg az áhított cél, többet nem is kí­vánok magamnak. —És a bajnokság? Vannak, akik már előre kikiáltották el­sőségeteket. — Ez nem érdekel bennün­ket. A riválisok is erősödtek, legfőképpen Vásárosnamény. Szerintem azonban, a játéktu­dást és az egyéni képessége­ket figyelembe véve, mi lehe­tünk a nyerők. — Mindenki titeket akar majd megverni. Felkészültetek erre? — Hallottunk róla. Ez már csak így szokott lenni, amely csapat a bajnoki cím­re pályázik, annak ezzel együtt kell élnie. Hajönnek harminc... a gólok, úgysem tudnak min­ket megelőzni! —Az új játékosok érkeztével senkinek sem biztos a helye a kezdő tizenegyben. Mit szólsz ehhez? — Fáky László elnöknek ez is volt a szándéka. Valamennyi­ünknek sokkal jobb teljesít­ményt kell nyújtania, mint ko­rábban. Mindenki játszani sze­remé, de csak tizenegy ember futhat ki a pályára! Nagy harc várható a csapatba kerülésért, viszont a feljutásnak ez az ára. Koncz Tibor Hó, kúra és gólok Kedden befejeződött a Tisza- vasvári Alkaloida NB Il-es lab­darúgócsapatának hajdúszo- boszlói edzőtáborozása. Szik­szói Lajos edző tanítványai tíz napon át délelőtt a reptéren fu­tottak, délután pedig váltako­zó erősségű ellenfelekkkel szemben előkészületi mérkő­zésen léptek pályára. Hazaérke­zése után Erdei Csaba így ér­tékelte a másfél hetet: — Úgy érzem, több szem­pontból is jó volt ez az együtt töltött időszak. Fizikálisán erősödtünk, nagyon sok edző­mérkőzést játszottunk, min­denki kapott bizonyítási lehe­tőséget és az összezártság kedvező hatással volt a csapat- szellem kialakítására. Kiváló­ak voltak a lehetőségeink, bár, ha jobban visszagondolok, ta­valy tavasszal kedvezőbb idő­járási feltételek voltak ebben az időszakban, hiszen akkor rö­vidnadrágban futottunk, lép­tünk pályára. Különösen a rep­téri futásnál gyűlt meg bajunk a téllel, volt olyan hely, ahol térdig gázoltunk a hóban. Vé­gül is mindent megcsináltunk, amit a mester előírt. — Nehezebb vagy könnyebb volt ez az edzőtábor, mint a ta­valyi? — Szerintem ugyanolyan erős volt, mint tavaly. Legfel­jebb annyival volt csak köny- nyebb, hogy most tudtuk, mire számíthatunk, illetve a tavalyi­hoz képest a nehézség ott je­lentkezett, hogy mindent hó­ban kellett csinálni. Ez sokat kivett belőlünk.... —Mennyire voltatok kiéhez­ve a labdára, a nagypályás, szabadtéri focira? — Nyugodtan mondhatom, hogy valamennyien nagyon vártuk. Felszabadultan ját­szottunk, de azért igyekezett mindenki, hiszen ilyenkor kell bekerülni a csapatba. A LE. .............. Er dei Csaba pálya az idő előrehaladtával egyre keményebb lett, de sze­rencsére nem lett jeges. Lehe­tett rajta játszani. Minden mérkőzésen nem léphettem pályára, mert kisebb sérüléssel bajlódtam. Csütörtökön én is elutaztam Szabó, Kiss és Rása társaságában Hajósra, a csont­kovácshoz. Azt hittem, meg vagyok húzódva, de csak egy izomgörcs volt a lábamban. Két napot kihagytam, ezalatt a javaslat szerint meleg vízben, a helyi gyógyvízben kúráltam magam — Azért több mérkőzésen is pályára léptél. Megvan a góllö­vőcipő? — Azt még korai lenne kije­lenteni, hogy igen. A DEAC- nak három gólt rúgtam, Bal­mazújvárosnak kettőt. Szerin­tem nemcsak nekem, hanem mindenkinek jól sikerült az edzőtábor, ha az influenza és a kisebb-nagyobb sérülések elle­nére végig tudta dolgozni az edzőtábort. A következő idő­szakban, remélem, tovább erő­södünk, javulunk a játékban, és akkor az első tavaszi forduló­ban, hazai pályán Diósgyőrt felkészülten, nyugodt szívvel várjuk, és hárompontos rajtot veszünk. (száraz) Tíz szál cigi helyett három Négy harcképtelen fiú Már egy hónapja, hogy el­kezdte téli alapozását a Nyír­egyháza NB Il-es együttese. A társaság azóta megjárta az egertardosi edzőtábort, mosta­nában pedig sorra játssza elő­készületi mérkőzéseit. Már aki. Van, aki még nem játszik, van, aki még játszik és olyan is van, aki egy jó ideig nem léphet pályára. Tóth János klubigaz­gatót a legfrissebb fejlemé­nyekről, a sérülésekről, a játé­kosmozgásokról kérdeztük. — A keddi, Rakamaz elleni találkozón többen — sérülés miatt — nem szerepelhettek. Kikről is van szó? — A szombati edzőmérkőzé­sünk kellemetlen maradványa Németh Gyula sérülése. A játé­kos belerúgott a jégpáncélba, és a nagylábujja megzúzódott, de a hét végére rendbe jön. Capatina sincs rendben, róla kiderült, hogy Egertardosról egy enyhe homloküreg-gyul- ladást hozott haza. Emiatt van egy kis lelkiismeret-furdalá- som, mert már a szombati mér­kőzésen — amelyen játszott — is volt egy enyhe hőemel­kedése. Ezt a hetet pihenéssel tölti, jár injekcióra, kezelésre. Bodnár a keddi edzőmérkő­zésen járt szerencsétlenül, más­fél méter magasból zuhant a kemény talajra, megütötte ma­gát. O a jövő héten állhat ismét csatasorba. A múlt héten gyen­gélkedő Drobni pedig már tel­jesen rendben van. — Hogy van Domokos Béla? Úgy tűnik, komolyabb sérülést szedett össze. — Sokszor elmondtuk már, hogy ő kispályán lovagló- izom-húzódást szenvedett a combtövében. Ez annyira erős volt, hogy ezt követőn hiába csináltunk négyhetes kímélő mozgást, egy hirtelen mozdulatra újra előjött. Bu­dapesten, a Sportkorházban röntgennel megállapították, hogy részleges lovaglóizom- szakadást szenvedett, bevér­zéssel. — Ezek szerint a Tiszakécske ellen biztos, hogy nem léphet pályára... — Nem írjuk le Béla szerep­lését, erről szó sincs. Tény, hogy hátránnyal kezdi majd a játékot — számításaim szerint február végén állhat ismét csa­tasorba —, most az a lényeg, hogy jöjjön rendbe. Béla két— három hetes munkával utolér­heti magát, sportszerű életet él, semmilyen káros szenvedélye nincs, nem iszik, nem dohány­zik. — Ez úgy hangzott, mintha a többiek azt csinálnák... — Azt kell, hogy mondjam, ilyen tekintetben nagyon elé­gedett vagyok. Aki, cigizik, az cigizik. Ezt úgysem lehet meg­tiltani. Az edzőtáborban azt már elértük, hogy a dohányos 10 helyett 3-at szívott egy nap. Ez is eredmény. Erre mondom, hogy akinek vannak káros szen­vedélyei, annak gyengébb a regenerációja. Bélának ilyen problémákkal nem kell szem­benéznie. — Ejtsünk szót a keret továb­bi változásairól. Adámszki még mindig a csapattal tréningezik. Megy vagy marad? — Úgy tűnik, Robi lehető­ségei szűkülnek. Herczeggel elégedett vagyok, Németh, Sira, Capatina, Domokos mel­lett nehéz lenne odaférnie. Egyelőre dolgozik velünk, de távozni fog vagy Kisvárdára, vagy Rakamazra. Én ez utób­bit szeretném, mert a Raka- mazzal szoros kapcsolatban vagyunk. Ám ilyenfajta köte­lezettséget én nem akarok elé állítani, ő dönti el, hol szeretné folytatni. Egyelőre tehát fél Demecser: tornaterembe kényszerítve Az első bolgár női FIFA-bíró Az egyenjogúság jegyé­ben a nők ma már egyre több sportágban követelnek ma­guknak nagyobb helyet és szerepet; ez alól nem kivétel a labdarúgás sem. A női szak­ág egyre népszerűbb tornákat rendez, és az atlantai olimpi­án aranyéremért küzdenek a „gyengébbik” nem képvi­selői. Érthető tehát, hogy ezzel párhuzamosan a Nemzetkö­zi Labdarúgó Szövetség (FIFA) minden hadszíntéren elfogadni készül a nőket. A nemzetközi szövetség játék­vezetői testületé a bolgár Galina Donevát hivatalos FIFA-bírónak minősítette. — Hatalmas megtisztelte­tés és egyben óriási fele­lősség is ez a megbízatás. Lehetőséget kaptam arra, hogy elfogadtassam a női játékvezetőket, és a bolgár labdarúgás nemzetközi elis­mertségét is öregbítsem. Re­mélem, nem okozok majd csalódást — nyilatkozta a 32 esztendős „sípmester” a bol­gár Douma című lapnak. Németh Gyula a labda helyett a jégpáncélba rúgott évre kölcsönadnánk, aztán majd a nyáron eldől a sorsa. — Hogy áll Tóth Kornél ügye? — Kornélról nagyon jó vé­leményem van, ügyes, fegyel­mezett, fejlődőképes fiú, ám igen sokat kell még dolgoznia. Ez biztos, hogy meg fog térül­ni nála. A játékos még itt edz, játszania kell — lehetőleg va­lamelyik NB III-as csapatnál. Legalábbis a nyárig, mert hosz- szú távon számítok rá. Felelőt­lenség lenne részemről, ha itt tartanám, ugyanis itt nem jut­na elégszer szóhoz. Csiky Nándor Teremtorna Kisvárdán JONA Kupa kispályás teremlabdarúgó-tornát rendeznek vasárnap a kisvárdai sportcsarnok­ban. A részt vevő csapatok: Demecser, Nyírcsaholy, Nyírkárász, Záhony, a Meskó-Adidas és a Kis- várda. Az első mérkőzés reggel 9 órakor kezdő­dik.

Next

/
Thumbnails
Contents