Új Kelet, 1996. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-01 / 27. szám

3Z ’*n Ára: 19,50 Ft Mínusz 22 forint haszon—zsellérország leszünk... SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NAPILAP III. évfolyam, 27« szám — 1996. február L, csütörtök 8—9. oldal I _______ In gyen naposcsibe Ötezer naposcsibét osztott szét ingyen a Parlament előtt szerdán Bárány László ba­romfitenyésztéssel foglalko­zó kelet-magyarországi vál­lalkozó. A csirkék értéke összesen 250 ezer forintra becsülhető. Az akcióval Bárány László az ellen kívánt tiltakozni, hogy csökkentették a baromfi idei exportszubvencióját. Akadémiai ülés Kosáry Domokos, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke a Debreceni Akadé­miai Bizottság közgyűlésén felhívta a figyelmet: a nehéz gazdasági helyzetre hivatkoz­va vannak olyanok, akik szerve­zetileg is az egyetemekhez sze­retnék kötni az akadémiai kuta­tóintézeteket. A szervezeti egye­sítés a kutatóintézetek megszün­tetését jelentené. Betegjogok Az új egészségbiztosítási, valamint betegjogokat rög­zítő törvény mielőbbi meg­alkotását sürgette Sándor László, az Egészségbiztosí­tási Önkormányzat elnöke Szombathelyen a vasi terü­leti egészségbiztosítási bi­zottság alakuló ülésén. Ha lesz vér, lesz operáció A fejlettnek mondott XX. század végén, a számítógépek és az űrkutatás korában, útban a közös Európa Ház felé a magyar egész­ségügyi szolgáltatás és ennek háttérellátása helyzete mintha dacolna az idővel. A kívülről csinos és szép építmények belülről kicsit másként festenek, mert többek között az alapvető készít­ményekben — például a műtétekhez, balesetek ellátásához nél­külözhetetlen, életet adó vérből — időszakosan hiányt szenved­nek. A kórházak próbálják elosztani a rendelkezésükre álló ke­veset: átcsoportosítják a vérkészítményeket oda, ahol közvetle­nül életet mentenek vele, így a nem sürgős, de operálandó bete­gek várhatnak a sorukra, egyelőre néhány napig. És később med­dig? — Hogyan fordulhat elő napjainkban, hogy az ortopéd műté­tekre előjegyzetteknek több napot kell várakozniuk vérhiány miatt? — kérdeztük dr. Tóth Lászlót, a Jósa András Megyei Kór­ház szakorvosát. _ ... . (Folytatás a 2. oldalon) Olasz gazdasági szakemberek megyénkben gazdasági helyzet? Kedvező A Megyei Fejlesztési Ügy­nökség meghívására a kö­zelmúltban a Cast SRL-Miláp olasz tanácsadó cég három munkatársa több alkalommal látogatott megyénkbe. Paolo Anselmo, Carlo Castrícia és Gabriele Taverna az Ügynök­ség munkatársaival egy akció­terv kidolgozásán fáradoztak, melynek célja Szabolcs-Szat- már-Bereg megye gazdasági lehetőségeinek megismerteté­se, reklámozása és régiómarke­tingjének kidolgozása. Carlo Castrícia beszélgeté­sünk során a régiót egy termék­hez hasonlította, amelyet tud­ni kell eladni. Szerinte a me­gyének jó lehetőségei vannak, hiszen kedvező a földrajzi el­helyezkedése, bizonyos terüle­teken kiválóan képzett szak­emberek vannak, megfelelő az ipari infrastruktúra, van elad­ható földterület, ipari park ké­szül és a tervezett Záhonyi kü­lönleges gazdasági övezet is jó lehetőségeket kínál. Természe­tesen jó néhány feladat Van, amit még meg kell valósítani, köztük kiemelte az autópálya megépítését. Ez az egyik fon­tos és sürgős eszköz a tovább­lépéshez. Tehát van mit aján­lani, és ez nem minden régió­nak adatik meg. Carlo Castrícia elmondta, hogy a köztudattal ellentétben a megye nincs ked­vezőtlen gazdasági helyzet­ben. Mint egy tanácsadó cég munkatársának volt alkalma összehasonlításokat tenni. Sze­rinte Dél-Spanyolországban és Angliában vannak olyan régi­ók, ahol sokkal kilátástala­nabb a gazdasági helyzet, rá­adásul ott lehetőségek sincse­nek. Itt viszont vannak olyan adottságok, amelyeket ki lehet használni, vannak eredmények, amelyeket tényként lehet fel­mutatni. Példaként említette a Megyei Fejlesztési Ügynökség munkáját, a munkatársak lel­kesedését, professzionalizmu­sukat és akaratukat, ez biztos sikerhez vezet. Az ügynökség elsőként jött létre az országban, és rövid idő alatt már nagyon sok feladatot elvégzett. Elké­szült a megyei fejlesztési kon­cepció és a befektetési kiad­vány. Ezek megfelelnek az eu­rópai elvárásoknak és ezzel is bővült a gazdasági lehetőségek forrása. Ember­csempészés Nem mindennapi ember- csempészésre derült fény ja- nuár 30-án Mátészalkán. Történt, hogy a rendőrjárőr 6 óra 45 perckor a város bel­területén igazoltatott egy Ford Transit személygépko­csit, amitH. Miklós (33) sop­roni lakos vezetett. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a járműben 13 afgán állampolgár utazott, akik semmilyen útiokmánnyal nem rendelkeztek. A hazá­jukból menekülők — két felnőtt férfi, öt nő és hat, nyolc éven aluli gyerek — körülbelül egy hónappal ezelőtt indultak el Pakisz­tánba, ahol egy pakisztáni férfi 3 ezer dollárért vállal­ta, hogy Magyarországra hozza őket. Különféle jár­műveken utaztak, de min­dig kikerülték a hivatalos határátkelőhelyeket, és így közelítették meg országun­kat, feltehetőleg Ukrajnán keresztül. Utoljára egy na­pot marhavagonban utaz­tak. A vagont Tiszabecsnél hagyták el, és akkor száll­tak át a Fordba. Kalandos útjuk azonban Mátészalkán végétért... Kínai út, kórházak, gázvagyon... Hamburg helyett Záhony? Négy témáról tartott tegnap sajtótájékoztatót Dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke. Kínai útjáról egye­bek között elmondta: — Az ország északi határa mellett fekvő nyersanyagok­ban és energiaforrásokban gazdag, fejlett mezőgazdasá­gú Heilongjiang tartományt és székhelyét, Harbint keres­tük fel január 16. és 21. kö­zött. Célunk az volt, hogy testvérmegyei, gazdasági kapcsolatot építsünk ki az ottani társadalmi és gazdasá­gi vezetőkkel, de együttmű­ködésre nyílik mód a kultu­rális és szociális területeken is. Kínai partnereink élénken érdeklődtek — esetleg rak­tárbázist alakítanak ki — a záhonyi átrakókörzet iránt. Rövidebb úton juthatnak el áruik hazánkba és a környező államokba a kihasználatlan transzibériai vasúton, mint hajón Hamburgon vagy Rot­terdamon keresztül. Az otta­ni üzletemberek véleménye szerint a jelenlegi magyar gazdási környezet jelentősen nehezíti exportjukat. Félő, hogy a kínai üzletemberek északabbra teszik át székhe­lyüket. Érdeklődést tanúsítottak a magyar Ikarus buszok iránt, ez (is) üzleti lehetőségek­kel kecsegteti a hazai gyár­tókat. Azt azonban tudomá­sul kell venni, hogy a távol­keleti országban csak azok a cégek találnak piacot, amelyek beruháznak. A kor­mány tervezi, hogy a priva­tizációs bevételekből a kül­földön befektetőket támo­gatják. (Folytatás a 2. oldalon) A hideg ellenére öremmel sorakozott fel tegnap reggel Nyír­egyháza három katonai alakulatának százkilencven sorkatonája a Vay Adám laktanya alakulóterén. Elérkezett a bevonulás óta várt nagy esemény, a leszerelés napja. — Magyarország szuverén állam, így függetlenségének meg­védésében lényegében csak magára számolhat — mondta egye­bek mellett ünnepi beszédében Havasi Tibor ezredes, a nyíregy­házi helyőrség parancsnoka. — A haza védelmét saját erőnkből kell megoldani. A nemzetgazdaság, így a Magyar Honvédség nehezedő helyzete ellenére önök sorkatonaként kiválóan helyt­álltak az előző év során. Köszönöm a becsületes, férfias helytál­lásukat. A leszerelő katonák nevében Szöllősi Ferenc búcsúzott el a laktanyákban maradó társaktól, a csapatzászlótól, és megköszön­te elöljáróinak a gondoskodást, a bizalmat. Kiemelkedő munkáért tizennégyen őrmesterré, ötvennégyen pedig tisztessé léptek elő, egy sorkatona pedig pénzjutalmat kapott. A civil életet kezdő fiatalok közül 183-an részesültek összesen 836 ezer forint leszerelési segélyben. Baktalóránt­háza • • '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents