Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-09 / 7. szám
Belföld-külföld 2 1996. január 9., kedd nemzetközi Még mindig két fogoly A boszniai szerbek elismerték, hogy még mindig fogva tartanak két olyan személyt, akiket akkor fogtak el, amikor megkíséreltek átkelni a szerb kézen lévő szarajevói Ilidza negyeden. Az ilidzai szerb polgármester közölte: két olyan személyt tartanak fogva, akik letartóztatásuk idején katonai egyenruhát viseltek. Libanoni feltétel Libanon kész szavatolni Izrael északi, nemzetközileg is elismert határának biztonságát, ha az izraeli csapatok kivonulnak Dél-Libanonból — mondotta Eliasz al-Hravi libanoni államfő a diplomáciai testület számára adott új évi fogadásán. Az AFP emlékeztetése szerint Izrael 1985 óta 850 négyzetkilométernyi területet tart megszállva Dél-Libanon- ban, hogy megvédje országa északi részét. Osztrák koalíció Az Osztrák Néppárt (ÖVP) hajlandó koalíciós tárgyalásokat kezdeni az Osztrák Szociáldemokrata Párttal (SPÖ), de ez még nem jelenti azt, hogy valóban koalícióra is lép vele. A néppártiak vasárnap kapták kézhez Franz Vranitzky kancellár, SPÖ-elnök koalíciós ajánlatát és a szociáldemokraták reformjavaslat-csomagját a költségvetés rendbetételéről. Erről a csomagtervről hétfőn Schüssel úgy vélte: nem elegendő a takarékossági célok megvalósításához. Az ellenzéki pártok meggondolták Az ellenzéki pártok elállnak attól a szándékuktól, hogy az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezzék a Boszniába küldendő magyar békefenntartó alakulatok biztonságának érdekében — tájékoztatta az esti órákban hétfőn a távirati irodát az MDF. A Magyar Demokrata Fórum közleményében arról tájékoztat, hogy mint az már ismeretes, a minap Für Lajos pártelnök a magyar alakulatok biztonságának érdekében kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását. Az elmúlt napokban ugyanis több NATO-tábomok nyilatkozata kétségessé tette azon garanciák létezését, amelyekre Keleti György honvédelmi miniszter hivatkozott a parlamentben tavaly december 5-én. Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának vasárnap tartott rendkívüli ülésén viszont a honvédelmi miniszter és Kovács László külügyminiszter ígéretet tettek: a magyar műszaki alakulatok csak abban az esetben utaznak ki, ha a NATO és az IFOR illetékesei írásban garantálják a magyar csapatok védelmét. Az újabb ígéret miatt az ellenzéki pártok elállnak attól a szándékuktól, hogy — a parlament házszabályának megfelelően — a képviselők egyötödének aláírásával és a napirend megjelölésével kezdeményezzék az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását. Mibe kerül a ’96 Magyarország? A '96 Magyarország! rendezvénysorozat lebonyolítására az állami költségvetésből ösz- szesen 3,1 milliárd forint jut. Az expó lemondását követően a programok megszervezését a kormány az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium keretén belül működő Magyar Turisztikai Szolgálatra és a Művelődési Minisztériumhoz tartozó emlékbizottságra bízta, amelyek a nekik juttatott keretekből finanszírozzák a rendezvényeket. A Magyar Turisztikai Szolgálat 1,7 milliárd forintos állami támogatást kap a négyezer turisztikai rendezvény lebonyolítására. Ebből 700 millió forintot tavaly már felhasznált. A Magyar Turisztikai Szolgálat idén még 1 milliárd forintból gazdálkodhat. Az 1,7 milliárd forint teljes keretből eredetileg 750 millió forintot tervezett a rendezvények lebonyolítására, 200 millió forintot a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére. Százmillió forintot tartalékolnak a váratlan kiadásokra, 650 millió forintot marketing- tevékenységre, a központi renA megye jövőjéért fognak össze (Folytatás az 1. oldalról) — A kormányzat álláspontja szerint az ország jövőjét illetően a hatalmon lévőkön kívül nincs más alternatíva. Persze hogy nincs—nem is lehet—, ha más elképzeléseket nem hagynak szóhoz jutni, megvalósítani. Véleményünk szerint a mostani kormányprogramnál bármely alternatíva csak jobb lehet. Újjáéled vezetői helyeken a pártelkötelezettség. Lassan ott tartunk, hogy bölcsődék és oktatási intézmények élén is csak a koalíciós pártokhoz lojális vezetők lehetnek. Minden területen egyre mélyül a szakadék az ország keleti és nyugati megyéi között. Az elmúlt évben volt — gazdasági és szociális okok miatt —először, hogy kevesebben születtek megyénkben, mint ahányan elhunytak. Jelzések alapján 2020-ban — bár a politikusok nem tekintenek ennyire előre — demográfiai robbanásra kerül sor hazánkban. — Pártunk célja, hogy a megye lakosainak életszínvonalán javítson, vagy legalább a helyzet romlását megállítsa — tudtuk meg Veligdán Sándornétól, a Független Kisgazda Párt megyei főtitkárától. — Gazdasági programunkat kidolgoztuk, de csak később fogjuk ismertetni. Véleményünk szerint a mező- gazdaságnak, a vállalkozási szférának több kedvezményes hitelt kell adni, egyébként tovább növekszik az amúgy is már-már elviselhetetlen munkanélküliség. — Az országban fékeződik a gazdasági növekedés, megyénkben pedig — a számok alapján — romlanak a gazdasági mutatók —jelentette ki Mádi László országgyűlési képviselő, a Fi- desz-Magyar Polgári Párt megyei elnöke. — Anyagi támogatás hiányában veszélybe kerül azon feladatok ellátása, amelyeket jogszabályok testálnak az ön- kormányzatokra. A települések gazdasági lehetőségei drasztikusan csökkennek. A kormány a feketemunka könyörtelen üldözőjének mutatja magát, közben az ámygazdaság egyre jobban virágzik. A négy ellenzéki párt megyei összefogása részben független az országos vezetésekétől. A pártok összefogása előremutató, ideológiai és személyi akadályok nem alakultak ki. KvZ Grósz Károly 1930. augusztus 1-jén született Miskolcon. Tanulmányait 1967-ben az ELTE bölcsészettudományi tanszékén, illetve a pártfőiskolán végezte. 1946—48-ig a Borsodi Nyomda nyomdásza volt, 1950-ig helyi pártszervezeteknél tevékenykedett, majd 1950-től 1954-ig az MDP Központi Vezetőségének politikai munkatársa. 1950 és 1954 között hivatásos katonatiszt. 1954—58 között a BAZ megyei párt- bizottság osztályvezetője, majd másodtitkára. 1958—59-ben az Észak-Magyarország felelős szerkesztője, majd az MSZMP KB ágit.—prop. osztályának politikai munkatársa. 1962—1968: a Magyar Rádió és Televízió pártitkára, 1968—73: a KB ágit.— prop. osztályának helyettes vezetője. 1973—74: a Fejér megyei pártbizottság első titkára, 1974—79: a KB ágit.—prop. osztályának vezetője, 1979—1984-ben a Borsod megyei, 1984—87-ben a Budapest Pártbizottság első titkára. 1987—88: a Minisztertanács elnöke, 1988—89: az MSZMP főtitkára. 1996. január 8-án halt meg Budapesten, hosszan tartó, súlyos betegség után. Grósz Károly korának ellentmondásokkal teli, de rendkívül fontos személyisége volt. Mint miniszterelnök és mint első titkár mindig is teljes mellszélességgel küzdött a változásokért, a szocialista államforma humanizálásáért, demokratizálásáért. Vallotta a gazdasági szerkezet reformjának szükségességét, és minden erejével azért küzdött, hogy a Nyugat szemében elfogadható kép alakulhasson ki hazánkról. Ellentmondásossága főleg abban mutatkozott meg, hogy adottnak, megváltoztathatatlannak ítélte meg a szovjet csapatok jelenlétét, kiállt a Varsói Szerződés, valamint a KGST mellett. Grósz Károly politikai tisztessége tette lehetővé a demokratikus fejlődés alapjainak letételét, és bár ő személy szerint már nem vett részt a gyökeres változtatások kidolgozásában, nélküle valószínűleg mindez nehézkesebben ment volna végbe. Az 1989-ben újjászervezett MSZMP-ben — hithű kommunistaként — vállalt részt a Központi Bizottság munkájában, bár a nagy nyilvánosságtól meglehetősen visszahúzódva éli. Élete és munkássága a magyar történelem szerves része. Emlékének tisztelettel adózunk. dezvényekkel kapcsolatos kiadásokra szánnak. Az emlékbizottság a rendelkezésre álló mintegy 1,4 milliárd forintos keretből 1994-ben 100 millió forintot, tavaly 525 millió forintot már felhasznált a kulturális programok szervezésére. A több mint hatszáz kisebb helyi programra ez évben még 780 millió forint áll a bizottság rendelkezésére. IFOR-bázis Egy héten belül eldől, hogy valóban Pécsre települ-e a NATO északi csapattestéhez tartozó boszniai békefenntartó erők leendő hadtáp-állomáshe- lye. Az MTI érdeklődésére Páva Zsolt polgármester hétfőn közölte, hogy az IFOR-erők múlt pénteken érkezett szállás- csinálói még e héten is a városban tartózkodnak. A katonai szakértők megtekintették a dán, a finn, a lengyel, a norvég és a svéd katonák elhelyezésére kiszemelt pécsi laktanyát, s azt alkalmasnak is tartották a mintegy kétszázötven személy elszállásolására. Raktározási lehetőségek iránt is érdeklődtek, s esetleges helyi beszerzési források igénybe vételétől sem zárkóztak el. A pécsi tárgyalásokról csupán annyi szivárgott ki, hogy a tervezett had- tápbázis egy ötezres létszámú észak-európai csapatkontingenst szolgálna ki, amely amerikai parancsnokság alatt, de viszonylag függetlenül végez majd hadászati építőmunkát Boszniában. Azt azonban még nem tudni, hogy az északi csapattest katonái Pécsen át vonulnak-e majd Boszniába. UJ KELET Francois Mitterrand Frangois Mitterrand, a francia baloldal kiemelkedő alakja, a hétfőn elhunyt volt államfő 1916 október 26-án született Jamac városában, Délnyugat-Franciaországban, katolikus, középpolgári családban. Családi helyzete folytán jobboldali neveltetést kapott, így aligha véletlen, hogy a jogi és irodalmi egyetemi tanulmányok, majd Franciaország német lerohanása után (itt megsebesül, német fogságba esik, de 1941 decemberében sikerül megszöknie) az ország déli részén megalakuló, jobboldali, s a németekkel is együttműködő vichyi rendszer egyik tisztségviselője lesz. 1943 sorsdöntő fordulat az életében: átáll az ellenálláshoz (ahol „Morland kapitány” fedőnévvel szerepel), s 1944 augusztusában már az ellenállási mozgalom csúcsán tevékenykedik: tagja lesz de Gaulle tábornok első, átmeneti, s mindössze 15 tagból álló kormányának. 1946-ban de Gaulle lemondása, illetve a IV. Francia Köztársaság létrejötte után egy kis mérsékelt párt, az UDSR színeiben folytatja politikai pályafutását: képviselővé választják, s 1947, illetve 1957 között tizenegyszer tölt be különböző miniszteri tisztségeket, többek között a belügyminisztérium, illetve az igazságügy-minisztérium élén. 1958-ban de Gaulle visszatérése, kormányfővé való kinevezése ellen szavaz, s ettől kezdve a tábornok által létrehozott V. köztársaság ellenzékének egyik vezéralakja. Kivételes képességeit tanúsítja, hogy 1965-ben, az akkori elnökválasztáson a baloldal jelöltjeként második fordulóra kényszeríti az akkor dicsősége tetőpontján álló tábornokot, 1974-ben pedig csak minimális szavazatszámmal marad le az akkori győztes, Valéry Giscard d'Estaing mögött az államfői székért folyó újabb versenyfutásban. Eközben — addigi politikai tevékenységének talán legnagyobb eredményeként — 1971-ben sikerül összefognia a különböző, szétaprózódott baloldali szervezeteket, s megalapítja a Szocialista Pártot; egészen 1981-es győzelméig, az államfői tisztség megszerzéséig ennek élén áll. Harmadszori nekifutásra, 1981-ben végre sikerül megszereznie a legmagasabb francia politikai tisztséget, az államfői posztot: ezt 14 éven át tölti be, hosszabb ideig, mint bármelyik elődje a francia történelem során. \ Hírről hírre Amikor a magyar csapatok A rossz példákon soha nem a délszláv térségbe irányuló „ békemissziójának” lehetőségét felvetették az illetékesek, és hinteni kezdték az első sajtóinformációk morzsáit, még szinte diadalmenetként értékelték, abszolút biztonságot ígértek, olyannyira, hogy szinte nem is értettük: miért pocsékolják az adófizetők pénzét egy gesztusértékű „felvonulásra” . Később aztán keseredni kezdett a mézesmadzag, egészen odáig, hogy még jelenleg sincs írásos garancia a magyar katonák IFOR-erők által szavatolt védelméről (más kérdés: ha már valakitől elfogadható garanciát követelünk, akkor azt a bős nyákoktól, a szerbektől és a horvátok- tól kellene kérni.) Az ellenzék kifogásolja, hogy nem minden úgy történik, ahogy azt a parlament megszavazta. Kovács László szerint viszont a jelenlegi diplomáciai életben a szóbeli garancia elfogadott, különösen, ha azonos érdekeltségű felek kötik meg. Egyre jellemzőbbek lesznek az olyan magyarázatok, melyek mindent körültekintően figyelembe vesznek, egyedül az ellenség golyóit hagyják figyelmen kívül. Külügyminiszterünk szavai szerint nyugaton rendkívül kedvező visszhangja volt a magyar részvételnek a boszniai békefenntartásban. Kísértetiesen hasonlít ez az 1968-as csehszlovákiai „ dicsőséges" bevonulásunkhoz. Ott sem voltunk egyedül, nem is voltunk túl sokan, nem is osztottunk, nem is szoroztunk, csak éppen eljátszottuk becsületünket északi szomszédainknál. Ha nehezen is valljuk be, többek között ennek folyamodványa Szlovákia jelenlegi ellenséges magatartása. A visszhang akkor is kedvező volt, csak éppen keletről, aminek az akkori külügyminiszter, a református lelkészből kifejlődött kommunista vezető, Péter János örülhetett legjobban. okulva, most is éppen nagy mellénnyel készülünk tönkretenni déli kapcsolatairikat, közben nyilatkozunk, magyarázkodimk, és védjük a „mundér” becsületét. A Magyar Honvédség parancsnoka, Deák János vezér- ezredes szerint a katonákat nem zavarja a műszaki kontingens védelmével kapcsolatos vita. Ugyanakkor a műszaki zászlóalj parancsnokának tájékoztatása szerint a katonákra nagy hatással van a biztonságukról kialakult vita, de ez nem demoralizálja az egységet. Hogy teljes legyen a „nagy egyetértés”, Keleti György miniszter szerint a biztonsági garanciákról szóló vita zavart keltett a békefenntartásra induló katonák között, amit az is jelez, hogy 130-an már visszaléptek. Pedig semmi ok az aggodalomra, hiszen elkészült a magyar katonák kimenekítési terve, és készen állnak majd a kutatómentő helikopterek, melyek szükség esetén bevetésre kerülnek. (Ennek ellenére nehogy bárki azt higgye, hogy harcolni mennek a magyar katonák.) A vezérkari főnök első helyettese már beszélgetett a boszniai szerbek egyik vezető tábornokával, aki kijelentette, hogy nincs kifogásuk a magyarok kiutazása ellen, és reménykedik az együttműködésben. A gond csak az, hogy Bosznia-Hercegovinában már régen nem az történik, amit a vezető politikusok és a tábornokok szeretnének. A jegyzetíró véleménye szerint a csúcsmagyarázkodás pálmája Kovács László külügyminisztert illeti: a páncélozott szállító járműveket nagy golyóálló mellénynek kell tekinteni, hiszen azokról leveszik a géppuskát. Majd tapasztalt katona módjára megállapítja, hogy még így is védelmet nyújt például az aknák ellen. Talán legközelebbi nyilatkozatában a golyóálló mellény mint erényöv fog szerepelni. F. Sípos József
