Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-02 / 1. szám
10 1996. január 2., kedd Családi kör UJ KELET Egy házasság története érzem minden rendbe jön A megsárgult tapétán fehér foltok őrzik az elmúlt idők emlékeit. A helyenként világosabban villogó parketta is azt jelzi, ez a szoba valamikor jobb napokat ért meg. Míg én az egyetlen fotelba ülök, Ilona a gyermekágy szélére ereszkedik le.-— Higgye el, nem voltunk mi mindig ilyen szegények, de a mostoha körülmények sok mindenre rákényszeríte- nek — tördeli kezét az asz- szony. — Mi volt az oka annak, hogy ide jutottak? — A bajok még a házasságunk előtt kezdődtek, de igazán csak most csaptak le ránk, úgy jó két évvel ezelőtt. Amióta a férjemnek nincs munkahelye, nagyon nehéz megélni a bölcsődei gondozónői fizetésemből. Ezt ugyan még kiegészíti a családi pótlék, de a kiadások listája sokkal hosszabb, mint a bevételeké. — Milyen volt az életük azelőtt? — Tizenkét éve ismertem meg a páromat. Segédmunkásként dolgozott a konzervgyárban. Rendes család volt az övék, anyósomat még ma is minden pillanatban áldom! Engem és húgomat négyéves koromtól anyukánk egyedül nevelt. Ha nem is dúskáltunk a földi javakban, azért mindent előteremtett nekünk. Korán megtanultuk, mint jelent a munka, de egyetlen percig sem állítom, hogy ez a kárunkra vált. Nyolcadik osztály után szakmunkás- képzőbe mentem, de később nem tudtam elhelyezkedni a választott területen. Akkor kerültem mostani helyemre, ahol, úgy érzem, mindenki megbecsül. Szóval, mikor megismerkedtem a párommal, mindketten tudtuk, hogy megtaláltuk az igazit. Nem akartunk azonban semmit elkapkodni, így két évig udvarolt, míg megkérte a kezemet. Életem legszebb napját jelentette az esküvőnk. Nem volt nagy lakodalmunk, de a ruhámat édesanyám varrta, a fátylamat pedig anyósom hímezte. Nászútra nem mentünk, hiszen nagyon kellett minden fillér. Az utazás helyett tévét és hűtőszekrényt vettünk. Beadtuk ugyan a lakásigénylésünket, de addig is laknunk kellett valahol. Anyósomékhoz költöztünk. Néhány hónap múlva teherbe esetem. Úgy igazán még nem voltunk felkészülve a kis jövevényre, de ha Isten így akarta, hát mi sem bántuk. Mindkét helyen az első unokát várták, nagy volt tehát az izgalom. Azt hiszem, a negyedik hónapban jártam, amikor úgy éreztem, nincs valami rendjén a hasamban. Lehet, hogy ki fog nevetni, de olyan „csend” volt odabent. Elmentem az orvoshoz, ahol kiderült, a baba már nem él. Borzalmas kínokat éltem át mind testileg, mind lelkileg a történtek után. Nem értettem, miért pont velem történik ez meg. Sokáig lelki beteg voltam, csak nagyon nehezen tértem magamhoz. A férjem és családom nagyon megértőén viselkedett. Nem hánytak semmit a szememre, s mindenki azon volt, hogy könnyebbé tegye az életemet. Bennem azonban valami örökre megszakadt. Nem tudtam már úgy örülni az életnek, mint mielőtt elvesztettem a kisbabámat. Sokszor gondoltam arra, vajon milyen lenne, ha egészségesen meg tudtam volna szülni. Idővel újra munkába álltam, s megkaptuk a lakáskiutalást is. Már akkor sem volt új ez a ház, de családi összefogással takaros kis otthonná varázsoltuk. Egy év múlva újra terhes lettem. Szinte végigfeküdtem a kilenc hónapot, anyósom és édesanyám csinált meg mindent helyettem a ház körül. Mindenki legnagyobb örömére, négykilós, egészséges kisfiút szültem. Tamás áldott jó kisbaba volt, olyan, amilyenről a legtöbb kezdő kismama álmodik. Minden időmet neki szenteltem, s talán ezzel követtem el az első nagy hibát. Férjem közben már második éve tanult, hogy szakmája, s ezáltal több fizetése legyen. Folytatta a korábban félbehagyott képzést, és idővel karbantartó-villanyszerelő lett belőle. Engem viszont, mint már említettem, teljesen lekötött a kisbaba. Nemigen volt türelmem éjszakánként sem a beszámolókat meghallgatni, sem máshoz. Egyszerre csak azon kaptam magam, hogy már hetek óta egyetlen mondatot sem váltottunk az urammal. Keserves volt a felismerés, amikor rájöttem, mással osztja meg a gondjait. A szőke özvegyasszony nem messze lakott tőlünk. O maga jött fel hozzám egy délután. Őszintén elmondta, hogy a férjem feljár hozzá. Tudja jól, mit szenvedtem ezért a gyerekért, de arra kér, fordítsak több figyelmet a páromra, mert kettőjük kapcsolata ugyan csak plátói, de a házasságunk, ha nem vigyázok, tönkremehet. Megköszöntem nyíltságát, s bár mélyen lesújtott a dolog, a családban senkinek nem szóltam róla. Másnap délben nekiláttam kicsinosítani a lakást, főztem, fodrászhoz mentem. Épp azon a napon vizsgázott a férjem, s mire hazajött, én vártam rá egyedül. Kicsit meglepődött, hogy a gyerek nincs otthon, de láttam, nincs ellenére a dolog. Hajnal háromig ültünk kézenfogva a konyhában, s minden problémánkat tisztáztuk. Ettől fogva megint szép lett az életünk. Persze nem tarhatott örökké ez az állapot. Újból terhes lettem. Kilenc hónapos terhesen már úgy éreztem, semmi baj nem lehet. Szülés közben a baba nyakára tekeredett a köldök- zsinór, és a kicsi minden orvosi erőfeszítés ellenére megfulladt. Ekkor újra összeomlott az életünk. Úgy éreztem, ezt a csapást már képtelen vagyok elviselni. Beszedtem egy marék gyógyszert, hogy véget vessek az életemnek. Édesanyám talált rám. A gyors segítségnek köszönhetően gyomormosáson kívül más beavatkozásra nem volt szükség. A család sokáig nem mert magamra hagyni. Mindig volt nálunk valaki, aki őrizte minden lépésemet. Talán éppen az én tettem lett a kiváltó oka annak, hogy a férjem inni kezdett. Soha nem volt durva, de egyre több pénz folyt el az amúgy is elég szűkös családi kasszából. Végül már ott tartottunk, hogy el kellett adnom féltve összekuporgatott értékeinket, hisz a számlákat ki kellett fizetni, a gyereknek is ruha, vacsora kellett. Se anyósomék, se édesanyám nem nézték ezt jó szemmel, de rám való tekintettel egyikük sem szólt. Titokban dugtak mindig egy kis pénzt, amiből legalább kéhetente be tudtam vásárolni rendesen. Aztán az uram egyik este azzal állított haza, hogy jókora összegű kártyaadósságot csinált. Már dolgozni sem járt be rendesen, tudtam, nemsokára felmondanak neki. Fo- gadkozott égre-földre, hogy megváltozik, csak segítsek rajta. Mit tehettem? Még mindig szerettem őt. Meghirdettük a kolóniái szekrénysort, s a tartozás rendezése után vettük ezt a kisebb szobabútort. Most újra gyermeket várok. Januártól nem is dolgozhatom. Nagyon meg kell húzni a nadrágszíjat. Én azonban bízom abban, hogy minden megváltozik. A férjem végigcsinált önként egy elvonókúrát, s most egy maszek mellett kezdett el dolgozni. Most kapott karácsony előtt először fizetést. Nem vettünk egymásnak nagy ajándékot, mert terveink vannak. Mire a pici megérkezik, szeretnénk újra közös, szép otthont vásárolni ebből a másfél szobás lakásból. Sikli Tímea Mivel etessük kis kedvenceinket? Kiskutyát szeretnék Téves az a nézet, hogy a kutya leveseken és maradékokon felnevelhető és tartható. Ugyanilyen káros, ha tévesen felfogott nagyvonalúságból vagy állatszeretetből kizárólagosan „színhúson” próbáljuk felnevelni a kölyköt, mondván, megengedhetjük magunknak, egye a legjobbat. Minden kutya ételének gerince a hús, vagy a fehérjében gazdag egyéb állati eredetű élelmiszer legyen. Ilyen a sajt, a tojás, a hal és a belsőség. A húsféleségek elég, ha az eledel felét, de minimálisan a harmadrészét képezik. Marhahús, sertéshús, kicsontozatlan baromfi- és nyúlhús egyaránt kiváló fehérjeforrás. A sertéshúst kivéve ezek mindegyike etethető nyersen is, de jobb gabonafélékkel összefőzve adni. A belsőségek közül a máj gazdag vitaminforrás, de kizárólagos vagy túlzott etetése szintén nem kívánatos. A lép tápértéke ezzel szemben kisebb, és hasmenést is okozhat. A marhahús kizárólagos etetése étrendileg nem előnyös, még felnőtt kutyáknál sem, mivel nem tartalmaz meszet, és rosthiány miatt nem mozgatja meg eléggé a beleket. Az értékesítésre kerülő baromfik csontja is elvágható, ne idegenkedjünk feletetésétől. A fiatal baromfiból a legalkalmasabb mészfor- rást a nyak jelenti, melyet már a kiskutyáknak is ízekre szedhetünk. Az előbbi húsféleségeken kívül a kutya élelme elsősorban gabona- és főzelékfélékből álljon. A gabonáknál a leggyakrabban a rizst, a megfőzött kukoricát, búzadarát, zabpelyhet, kenyeret használjuk. Az ember által is fogyasztott főzelékféléket jobb főzéssel vagy párolással feltálalni, hogy négylábú pajtásunk számára is jól emészthető legyen. Az ásványi anyagok közül a mész és a foszfor jelenléte és egymáshoz való helyes aránya a csontozat felépítéséhez elengedhetetlen. A csont nélküli Diétás készítményeknek általában a cukormentesen készített édes ételeket, italokat, illetve a mesterséges édesítőszereket és a cukorhelyettesítő anyagokat nevezzük. Az élelmiszeripar által cukorbetegek részére gyártott „diétás” termékek kiválóan alkalmasak arra, hogy az étrendet színesítsék. Természetesen az étrend ezek nélkül is teljes értékű lehet, az édes ízekről lemondani nem tudó betegek számára viszont a diétás élelmiszereket tartalmazó étrend sokkal kellemesebb. A mesterséges édesítőszerek az édes ételek és italok készítéséhez a legfőbb és legjobb cukorpótlók. Közös jellemzőjük, hogy energiát nem tartalmaznak s nincs vércukor- emelő hatásuk. Tabletta, por vagy folyadék formájában kerülnek forgalomba. Legismertebb közülük a szacharin és az Édeske. Használjuk ezen kívül Egy fejlődésben lévő kiskutyának nemcsak élelemre, de vitaminokra is szüksége van húson tartott kölyökkutya vázrendszere, csontozata nem lesz elég szilárd, a végtagcsontok elgörbülnek, a hátcsigolyák deformálódnak, a csontos medence megszűkül. Nagytestű kutyák kölykeinél az egyoldalú húsetetés után már három héttel jelentkezhetnek ezek a tünetek. A fejlődésben lévő állatok mészben szegény táplálékát egészítjük ki az AP-17 nevű mész- és foszfortartalmú csontliszttel. A tejről a kölyök táplálásában nem mondhatunk le, de mérsékelt mennyiségben adagoljuk. Teljesen indokolatlan az a gyakorlati fogás, hogy a kereskedelemben kapható tejet vízzel „felesre” hígítva itatják a kutyával. Az egészen fiatal, esetlegesen még az elválasztási kort el sem ért kölyköknek adhatunk tejbegrízt, amelybe kevés tojássárgáját keverünk, majd ha már ezt megemésztették, hetente néhányszor kocka- cukomyi csirkemájat is kaparhatunk a pépbe. A nagyobbacska kölyköknél jó áthidaló megoldás lehet, ha 4—6 hónapos gyermekeknek készült főzelékben húspépet tartalmazó bébiételt kínálunk. A kutyatartók zöme tévesen ítéli meg a vitaminok szerepét. Az előbbiekben leírt kiegyensúlyozott takarmányok zsiradé- kában elegendő vitamin áll a kiskutyák rendelkezésére. A vitaminok másik részét a kutya a Polisett tablettát, a Polisweet, a Zücli és a Vatreen, Vitai folyadékokat, valamint a Can- derel port és tablettát, a Bios- weet tablettákat. A cukorhelyettesítő anyagok a kávé, a tea, a pudingok, a kakaó édesítésre kiválóan alkalmasak. Probléma csak akkor adódik, amikor a cukrot nemcsak mint édesítőt, hanem mint térfogatot adó anyagot kell helyettesíteni, például piskóta készítésekor. Ez esetben a mesterséges édesítőszerekkel már nem boldogulunk, valódi cukorhelyettesítő anyag után kell néznünk. Ezek közé tartozik a fruktóz és a szorbit. Nálunk elsősorban a szorbit kapható szacharinnal keverve Glu- konon néven. A csokoládék, sütemények, töltött ostyák gyártásánál pedig leginkább a fruktózt használják édesítésre. A diétás üdítőitalok választéka napról napra bővül. A forgalomban lévő energiamentes szintetizálni tudja, vagyis akkor is egészséges lesz, ha külön vitaminkiegészítést nem is adunk takarmányába. Kevesen gondolják, hogy a vitaminok mint természetes anyagok, károsak is lehetnek. Sőt, durva túladagolásukat akár mérgezésnek is tekinthetjük. Különösen a D-3 és az A-vita- mint lehet a kölykök hátrányára túladagolni. A túl sok vitamin különösen akkor veszélyes, ha nem kap elegendő meszet, csontot a kutya. Ilyenkor a csontok növekedéséhez szükséges meszet a csontrendszer már meglévő részeinek felbontásából kénytelen beszerezni szegény pára, és a csontjai mészben elszegényednek, törékennyé válnak. A kutya egészséges életműködéséhez konyhasóra is szükség van, de kevesebbre, mint az embernek. Az ételben 0,5 százaléknyi konyhasó bőven elegendő. A fűszeres étel ártalmas számára. Nem való kutyaeledelnek a borsos és sós téliszalámi, a fűszeres hurka és a disznósajt. Lehetőleg a napnak mindig ugyanabban az órájában etessük, hiszen az emésztésre is érvényesek a tanult beidegződések. Etetés után a maradékot takarítsuk el, és a tányért mossuk tisztára. Evés után nem árt a kutyapofit megtörölni egy puha ronggyal, mert így elejét vehetjük az ajkon kialakuló bőrgyulladásnak. Ha az ételt hűtőszekrényben tároljuk, mindig melegítsük fel langyosra. Ha a négylábú végzett az evéssel, hagyjunk neki egy-két óra pihenőt az emésztésre, kölyköknél az alvásra. A vízivásban sose akadályozzuk, mindig legyen friss víz az itatóedényben. Egy egészséges, középtermetű kutya—nem kánikulában — általában 3-4 deciliter vizet fogyaszt naponta. Ha a vízfogyasztás túlzott, és nem tudjuk sem az étrendben, sem klimatikusan megtalálni az okát, feltétlenül forduljunk állatorvoshoz. és energiaszegény üdítőitalokat általában szacharin-ciklanát keverékkel édesítik. A diétás befőttek és dzsemek szorbittal és fruktózzal édesített termékek. A nyers és a házilag diétásán eltett gyümölcsök azonban még ennél is sokkal egészségesebbek. A diabetikus csokoládékat és desszerteket szintén fruktózzal édesítik. Tudni kell azonban, hogy vércukoremelő hatásuk alig alacsonyabb a normál csokoládé okozta vércukoremel- kedésnél, s energiatartalmuk is azonos a normál csoki energia- tartalmával. Összegezve tehát: a cukorbetegek a diétás élelmiszerek közül szabadon fogyaszthatják az energia-és szénhidrátmentes édesítőszereket, illetve az energiamentes szénsavas üdítőket, viszont figyeljenek oda a diétás gyümölcsnektárok, befőttek, dzsemek fogyasztására. A diétás élelmiszerekről
