Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-08 / 6. szám

4 1996. január 8., hétfő Külföld UJ KELET Csecsenföldi harcok * Uj orosz parancsnok Független forrásból meg nem erősített orosz állítások szerint közel hetven csecsen fegyveres vesztette életét az ortodox karácsony ünnepén is folyó harcokban. Pavel Gracsov orosz vé­delmi miniszter nem zárta ki, hogy a közeljövőben tovább éleződhet Csecsenfóldön a helyzet. Gracsov úgy véleke­dett egy szombati nyilatko­zatában, hogy a tárgyalási folyamattal párhuzamosan fegyverletételre kell kény­szeríteni vagy meg kell sem- misíteni a „törvénytelen fegyveres csoportokat”. A szövetségi csapatok állítása szerint szombaton és vasár­nap a szórványos összecsa­pásokban 67 csecsen fegyve­res vesztette életét. A beszá­molók alapján a Dudajev egyik erősségének számító Satoj térségében voltak a leg­hevesebbek a harcok, ahol harminc csecsen fegyverest öltek meg a szövetségiek. Acshoj-martan járásban az orosz állások ellen indított csecsen támadás során Du­dajev elnök tíz fegyverese vesztette életét. A vasárnapi orosz katonai beszámolók 27 újabb cse­csen áldozatról, egy foglyul ejtett fegyveresről, illetve egy páncéltörő rakéta-indítóállás, valamint egy csecsen fegy­verraktár megsemmisítéséről tettek említést. A hét végi harcokban három orosz kato­na vyesztette életét, nyolc megsebesült. Csecsen, illetve független forrásból nem erő­sítették meg az összecsapá­sokra és az áldozatokra vo­natkozó híreket. Korábban kölcsönösen felnagyították a harcban állók a másik fél veszteségeit, miközben el­hallgatták vagy kisebbítették a saját adatokat. A hét elején Jelcin elnök Vjacseszlav Tyihomirov tá­bornokot nevezte ki a cse- csenfoldi szövetségi csapatok parancsnokává, ami kemé­nyebb fellépésre utalt, csak­úgy mint azok a hírek, ame­lyek szerint jól felkészült csa­patokat készülnek ismét CsecsenfÖldre vezényelni. Közben a Moszkva-barát csecsen kormány vezetője, Doku Zavgajeva. grozniji té­vének nyilatkozva megbéké­lésre szólította fel honfitársa­it, és közölte, hogy Jelcin el­nök rendelete alapján az ille­tékes bizottság kész rehabili­tálni az ellenállást beszün- tetőket. USA-védelem a Perzsa-öbölnek A Perzsa-öböl az Egyesült Államok számára létfontossá­gú terület, s a terrorizmus sem változtathat azon szándékán, hogy megvédi Szaúd-Arábiát és az öbölmenti országokat - hangsúlyozta vasárnap, kétna­pos szaúd-arábiai látogatását befejezve William Perry ame­rikai védelmi miniszter. Perry ezt követően a jordániai fővá­rosba utazott tovább. A Reuter jelentése szerint a politikus — szavait Szaddám Húszéin iraki államfőnek címezve — kifej­tette: senki sem értheti félre a rijádi amerikai katonai ki­képzőközpont ellen tavaly no­vemberben elkövetett terror­akció következményeit, az Egyesült Államokat azonban ez sem tántorítja el küldetésétől, és kész akár harcolni is a térség védelme érdekében. Autóbusz­bomba Legkevesebb nyolc személy életét vesztette, többtucatnyian pedig megsebesültek, amikor vasárnap egy autóbuszba rejtett pokolgép robbant a pakisztáni Karacsiban. Vranitzky javaslata Franz Vranitzky osztrák kan­cellár, az Osztrák Szociálde­mokrata Párt (SPÖ) elnöke va­sárnap levélben szólította fel Wolfgang Schüssel alkancel- lárt, s az általa vezetett Osztrák Néppártot (ÖVP), hogy a szo­ciáldemokrata tárgyalódelegá­cióval „haladéktalanul kezdje meg a kormányalakítási tárgya­lásokat”. Hírről hírre A felvetés, mely szerint a lengyel miniszterelnök a KGB ügynöke lett volna, meglehetősen felkavarta a lengyel belpolitika amúgy sem csendes állóvizét. Minket — a volt (?) keleti blokk országainak politizá­ló polgárait — nem igazán ráz meg egy ilyen hír, ugyanis mi nagyon edzettek vagyunk. Vagy tán meg le­het lepni ilyen „gyerekes váddal” olyasvalakit, akinek hajdani magyar miniszterel­nöke és pártfőtitkára elfogá­sakor azzal védekezett, hogy őt nem szabad bántani, mert szovjet állampolgár? Mi eh­hez képest egy kis kémke­dés? A politikát nem Grál-lova- gok irányítják, és az ügye­letes Jimmy Cirippek ke­zéből is hamar kiütik a lel­kiismeret akkordjait meg­szólaltató hegedűket. Anatol France írta: „Az ősemberek körülülték a tü­zet, és az egyik elkezdett hazudni. Ő volt az első író.” Minden tiszteletem a világ­hírű francia íróé, de ebben tévedett. Az az első egészen bizonyosan politikus volt... A svéd autók legtöbbjén van egy matrica: „Miért folytattok kegyetlen állatkí­sérleteket? Hiszen vannak politikusok is!” Ennyit a profi politizálás népszerűségéről... Á „meccs” mindenesetre nagyon érdekes. Az oroszok most cáfolnak, a lengyelek fele szintén, a világ meg szájtátva bámul... Hiába. Nincsenek edzés­ben... — tai— Kisebb adócsökkentést javasol Clinton „Kinyithat” az amerikai kormány A Fehér Ház szombat esti közlése szerint Bili Clinton el­nök javaslatot terjesztett elő a költségvetési egyensúly 2002- re történő megteremtésére, s ezzel megnyitotta az utat a kor­mányzat teljes körű működésé­nek helyreállítása előtt. A tervezet előirányzatai ugyan nem elégítik ki a tör­vényhozás többségét alkotó re­publikánusok igényeit, de ele­get teszn annak a követelésük­nek, hogy a Fehér Ház tegye le a tárgyalóasztalra saját költség- vetési javaslatát. Cserébe a kongresszus hajlandónak mu­tatkozott hiánytalanul biztosí­tani a pénzügyi fedezetet a kor­mányzat normális tevékenysé­géhez. Előzőleg a törvényhozás mindkét háza megszavazta, az elnök pedig jóváhagyta azt a tervezetet, amely átmeneti jel­leggel, január 26-áig lehetővé tette volna a december közepén kényszerszabadságra küldött 280 ezer szövetségi alkalmazott visszatérését munkahelyére, il­letve további félmillió közhiva­talnok bérének visszamenő- leges hatályú kifizetését. A jó­váhagyott törvény azonban bi­zonyos kormányzati progra­mok és szolgáltatások ellátásá­hoz továbbra sem biztosította volna a forrásokat. Az elnöki költségvetési ja­vaslat előterjesztése kielégítet­te azt a feltételt, amelyet a re­publikánusok támasztottak a kormányzat tevékenységének teljes finanszírozása elé. Bili Clinton késő szombaton már alá is írta a források kiutalásá­ról szóló törvényt. A háromhe­tes részleges leállás a legsúlyo­sabb volt az amerikai kormány­zat történetében, és becslések szerint napi 40 millió dolláros veszteséget okozott az állam­nak. A szombaton előterjesztett fehér házi javaslat ugyan két­ségkívül felszámolja a költség- vetési hiányt a republikánusok követelte hét éven belül, de az egyensúlyt más jellegű kiadás­csökkentésekkel kívánja meg­valósítani, mint a már korábban elkészült, de a kormányzat ál­tal visszautasított kongresszu­si tervezet. Egyebek közt kevesebbet von el a betegellátási, szociá­lis, környezetvédelmi és okta­tási programokból, mint a re­publikánus javaslat, ugyanak­kor 240 milliárd dollár helyett csupán 87 milliárdot irányoz elő adócsökkentésre. A javas­lat alapul szolgálhat a további tárgyalásokhoz, miközben a törvényhozás követelésének ki­elégítésével lehetőséget terem­tett a teljes értékű kormányzati tevékenység helyreállítására. Arafat újra éjféli misén Betlehemben Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke szombaton a ciszjordániai Betlehemben részt vett az ortodox karácsony alkalmából tartott éjféli misén. Arafat ezzel másodszor ünne­pelte Krisztus születését a né­hány hete palesztin önkor­mányzat alá került Betlehem­ben, hiszen december 24-én, a katolikus karácsonyon is ott volt, a Krisztus születése bazi­likában. A palesztin vezető mintegy ötszázfős, keresztényekből és muzulmánokból álló sereglet­tel együtt követte az I. Dio- dorosz pátriárka által vezetett szertartást. Arafatot előzőleg a szomszédos Beit Szakur tele­pülésen vendégül látták a kör­nyék palesztin közéleti szemé­lyiségei. Diodorosz pátriárka még a mise előtt egy arany medált nyújtott át a Palesztin Hatóság elnökének „a térség békéjének megteremtésében játszott szerepéért”. Az AFP francia hírügynökség emlékez­tet rá, hogy néhány hónappal ezelőtt a pátriárka ugyanilyen kitüntetést adott az azóta meg­gyilkolt Jichak Rabin izraeli kormányfőnek és külügymi­niszterének, Simon Peresz­nek.. A meggyilkolt főrobbantó miatt Teljes készültség Izraelben Izraelben vasárnaptól teljes készültséget rendeltek el a had­seregnél, a rendőrségnél és a biztonsági szolgálatoknál Jehja Ajasnak, a Hamász robbantási szakértőjének a meggyilkolása után — közölte az izraeli rádió. Egyben megszigorították az iz­raeli nagykövetségek és más külföldön lévő izraeli képvise­letek biztonságát is. A rádióban a legnagyobb éberségre szólí­tották fel az ország lakosságát, különösen az autóbuszokon utazókat, valamint a nyilvános helyeken és közterületeken megjelenőket — idézte a rádió jelentését az AFP. Ugyanakkor a Palesztin Ha­tóság elítélte Jehja Ajas meg­gyilkolását, s úgy értékelte, hogy a merénylet a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) és Izrael megállapodá­sának megsértése. Burkoltan célozva arra, hogy Izrael állhat az akció hátterében, a Palesz­tin Hatóság heti kabinetülésén, szombaton rámutatott, hogy a gyilkosság megakasztja a béke- folyamatot. A kabinet vizsgá­lóbizottságot állított fel, amely­ben részt vesznek a Hamász vezetői is — tudósít a Reuter. A vizsgálat kezdeti szakaszá­nak eredményeiről a PFSZ egyik tisztségviselője úgy nyi­latkozott: letartóztattak egy fér­fit, aki állítólag átnyújtotta Ajasnak a robbanószerkezettel ellátott mobiltelefont. A férfi látszólag Ajas jó barátja volt, azonban azt sejtik róla, hogy már régen izraeli ügynökként dolgozott. Mostart nem engedik kettéválni Hans Koschnik, Mostar Eu­rópai Uniót képviselő polgár- mestere vasárnap elutasította azt a horvát kérést, hogy hiva­talosan is osszák kétfelé a mu­zulmánok és horvátok lakta hercegovinai várost. Az egyko­ri brémai polgármester azt is bejelentette, hogy az EU kivo­nul Mostarból, amennyiben a városban élő nemzetiségek nem mutatnak nagyobb készsé­get az együttműködésre. „Mint német, nem tudom tá­mogatni a város megosztását, s nem állhatok egy olyan politi­ka oldalára, amely gettóvá ten­né a város muzulmánok lakta negyedeit” — idézte a Mos­tarban nyilatkozó Koschnikot a Beta belgrádi hírügynökség. Az EU-polgármester hozzátette: „Amennyiben Mostar nem lesz egységes város, akkor nem lé­tezhet a boszniai muzulmán- horvát föderáció sem”. Mostarban az utóbbi napok­ban egyre éleződött a feszült­ség a muzulmánok és a horvá­tok között: csütörtökön a hor­vát rendőrök egy ellenőrző pontnál agyonlőttek egy mu­zulmán fiatalembert, amire a muzulmánok horvát gépkocsik megtámadásával válaszoltak. Ezt követően több fegyveres összetűzés is kirobbant a mu­zulmán és horvát rendőrök kö­zött, s ennek következtében egy horvát rendőr életét vesztette, míg két muzulmán rendőr sú­lyos sebesüléseket szenvedett. A horvát fél képviselői a hét kö­zepén bejelentették, hogy ki­vonják erőiket az EU-rend- őrökkel, valamint muzulmá­nokkal közösen szervezett járőrökből. A muzulmán és horvát erők közötti harcok idején Mostar véres és kegyetlen harcok szín­terévé vált, s a hivatalos kibé­külés óta eltelt közel két év sem volt elegendő ahhoz, hogy megbéküljön egymással a két nemzetiség. Vilaggazdasag — sorokban Párizs — Számos kelet- közép-európai országban a most következő néhány év­ben négy és hét százalék kö­zött lesz a gazdasági növeke­dés, ami párba állítható a gyorsan növekvő ázsiai gaz­daságokkal, s a közép-euró­pai államok Kelet-Ázsia után a világ legjobb, feltörekvő piaci lehetőségeit jelentik — idézi nyugati szakértők véle­ményeit az International Herald Tribune című, Párizs­ban megjelenő angol nyelvű napilap, amely hétvégi szá­mában külön összeállításban vizsgálta: vajon az egykori kommunisták visszatérése a térség legtöbb államában je­lent-e veszélyt a reformok to­vábbvitelére? Kijev—Még a hét vége előtt újraindította Oroszország a kőolaj szállítást Kelet-Európába a Barátság csővezetéken. Kijev állítólag beleegyezett: idén ér­vényben maradnak a tavalyi tranzitdíjak. 1995 eleje óta az orosz fél 4,53 dollárt fizetett a kőolaj Ukrajna területén törté­nő továbbításáért 1 tonna és 100 kilométeres szakasz után. Az ukrán vezetés korábban ah­hoz ragaszkodott, hogy a szál­lítási díjtétel 5,2 dollárra emel­kedjen, amit azonban az orosz kormány nem fogadott el. Moszkva január 1-jén zárta el a kelet-európai vezetékek csap­jait. (Január 3-án csak Magyar- ország felé indult újra a kőo­lajszállítás, Csehország és Szlo­vákia továbbra sem kapott energiahordozót.) Manama — Václav Klaus cseh miniszterelnök több Per­zsa (Arab)-öböl menti államot érintő körútja első állomása­ként az Egyesült Arab Emírsé­gek fővárosába, Abu Dzabiba érkezett. A kormányfő elsősorban kereskedelmi, gazdasági és befektetési együttműködési kérdésekről folytat megbeszéléseket az Egyesült Arab Emírségekben — közölte az AP-DJ. Kijev — Ukrán vállalatok nyerték meg azt a több mint húszéves időtartamú, megkö­zelítőleg négymilliárd dollár értékű beruházással járó repülőgépgyártási tendert, amelyet az iráni kormány hir­detett meg 1993-ban. A kije­vi Antonov, a harkovi állami repülőgépgyár és a zapo- rozsjei Motor-Szics olyan ve- télytársakat utasított maga mögé, mint a német Fokker, a brit British Aerospace, az orosz Iljusin és a svéd Saab.

Next

/
Thumbnails
Contents