Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-06 / 5. szám

UJ KELET

Interjú

1996. január 6., szombat

5

Új vezetőség irányítja a megye életét az 1994 decemberi helyhatósági választások óta. Az eltelt egy év az önkormányzatok szempontjából nehéz időszakként kerül majd a történelembe. A kormányváltást követően a gazdasági nehézségek, megszorító intézkedések miatt a megyei vezetők is sokszor szembesültek lehe- tőségeik korlátáival. Ebből a megközelítésből kértem értékelést </r. Zilahi Józseftől, a megyei közgyűlés elnökétől.

—A Rákosi-korszakot követően az első igazán demokratikus választások 1990-ben voltak. Azért fontos ennek az említése, mert ettől keltezhető a megye új típusú vezetőségének megléte is. Lényeges az eltérés viszont az öt évvel ezelőtti szavazást illetően annyiban, hogy most a megyei közgyűlés minden tagja valamilyen párt vagy mozgalom támogatásával jutott a testületbe. Megtalálható a mai összetételben a szociáldemokrata Együd Jánostól a gazdakörös Balogh Gyuláig szinte valamennyi számottevő párt képviselője, mind kormányzati, mind ellenzéki színekben.

—Ez problémák gyökere is lehet

— A mi esetünkben ez nincs így. Országosan páiját ritkítja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét ellenzéki pártok képviselői vezetik, a kormánypárti MSZP mint ellenzék tevékenykedik a közgyűlésben. Nem kifejezetten jó szándékú emberek próbáltak azzal foglalkozni, hogy miként lehet a munkáspárti Bán György, az MDF-es Petróczki Ferenc, az SZDSZ-es Oláh Albert, a gazdakörös Jakab Ferenc politikai szövetségben. A válasz nagyon egyszerű. Bán György sikeres szövetkezeti elnök Tiszadobon, Petróczki Ferenc megbecsült polgármester Nyírbátorban, Oláh Albert ugyancsak polgármester Kisvárdán, Jakab Ferenc De- mecserből szervezi a mezőgazdasággal foglalkozókat. Van viszont egy közös tulajdonságuk, és ebben kivételesen az MSZP-s közgyűlési tagok is partnerek Sulyok József vezetésével, hogy a megye érdekét mindennél fontosabbnak tartják.

— Ez tehát az erős pontja a megye vezetőségének?

—A konstruktív hozzáállás csak az alapja a hatékony működésnek. Az egy éve újjáalakult megyei közgyűlésnek erős pontja a komoly szakmai munka, amit tizenkét szakbizottságban fejt ki.

— Azokba ön nevezte ki az embereket?

— Még mindig sokan teszik fel ezt a helytelen kérdést, mert a megyei önkormányzatot az egykori megyei tanács utódjának tekintik. Ebbe a mostani

„Mindennél fontosabb a megye érdeke”

testületbe az emberek választották a képviselőket, akik némi politikai megegyezés alapján maguk közül választottak tisztségviselőket, köztük személyemet is, elnöknek.

—Csak ennyi a különbség az egykori megyei tanács és a mostani megyei közgyűlés között?

— Gyakorlatilag mi is „csak” egy önkormányzat vagyunk, mint akármelyik városi, falusi településé, csak közigazgatási határunk nagyobb, mert az egész megyére kiteljed. Nincs viszont hatósági, gazdasági jogkörünk, ami elvileg megfelel demokratikus berendezkedésű köztársaságunk jogrendjének, ugyanakkor sok esetben azt érzik az emberek, hogy már nem létezik a róluk gondoskodó megye, mert a mi alapvető feladatunk csak az, hogy a hozzánk tartozó intézmények tevékenységét szervezzük, azokat működtessük.

— Már elkészült egy törvénytervezet, amit ha elfogad az Országgyűlés, változás következik be a megyei közgyűlés hatáskörében.

— Jelenlegi államigazgatásunk leggyengébb pontja, hogy a minisztériumok és a helyi települések között nincs hatékony középfokú közigazgatás. Ezen valamit enyhít a készülő területfejlesztési, rendezési törvény, de ez sem a közgyűlésnek mint testületnek, hanem az elnöknek ad jogosítványokat. Szükséges lenne, hogy olyan stratégiai infrastruktúrák, mint például az energia, az út megyei hatáskörbe kerülnének, és hozzá a szükséges pénzt is ideadnák, mert ellenkező esetben olyan képtelen helyzet állhat elő, mint most a kissé túldramatizált árvízveszély idején.

— Ez miben nyilvánult meg?

— Vészhelyzetben, természeti katasztrófa esetében vagy azt megelőzően mint a megyei közgyűlés elnöke a védelmi bizottság vezetője vagyok. Ez a bizottság egy rendkívüli helyzetet feltételező esetre hivatalból összeállított munka- csoport. Most, az ünnepek előtti folyóáradások alkalmával is kiderült azonban, hogy gyakorlatilag alig van lehetőség érdemi munkára, mert sem anyagi, sem technikai erőforrások nem állnak rendelkezésre, legfeljebb a lakosságot lehet megnyugtatni egy sajtóközleménynyel.

—A megye lakossága szempontjából viszont igen fontos a közgyűlés hatáskörébe tartozó intézmények működő- képessége.

— Összesen harmincnyolc tartozik hozzánk. Kórház, múzeum, színház, levéltár, szociális és gyermekintézmények, középiskolák. Ezek éves működtetése közel nyolcmilliárd- ba kerül, melynek jelentős részét a megyei önkormányzat költségvetése fedezi. Ezek

alapvető megyei feladatokat látnak el, működésük létkérdés, mégis nehéz helyzetbe kerülhettünk volna, ha év végére nem kapjuk meg a hátrányos helyzetbe került önkormányzatok részére kiírt pályázaton a létfontosságú százmillió forintot. Az évközi energiaár-emelések okozták ezt a problémát, mert a ’95-ös költségvetésünkbe százhatvanmilliót tervezDr. Zilahi József

tünk ilyen kiadásra, helyette viszont háromszáznyolcvanmillió lett a vége.

— Hasonló helyzet az idén is előfordulhat?

— Ezt szeretnénk megelőzni azzal, hogy intézményeink átvilágítása megtörtént, és ennek figyelembevételével tervezzük a ’96-os költségvetést. Ez létszámleépítésekkel, energiakorszerűsítéssel, a működést, alapfunkciót nem gyengítő racionalizálással jár egyes intézményeinkben.

— Úgy, mint a baktaló- rántházi szanatórium esetében?

— Kormányzati program, hogy országosan tízezerrel kell csökkenteni a kórházi ágyak számát. Bár nálunk az országos átlagnál kevesebb az egy főre jutó betegágy, mégis igazodnunk kellett a beteg gyógyításához jobban igazodó szemlélethez. Ebből a baktaiak annyit éreztek, hogy valami ellenünkre történik, mert munkahelyek szűntek meg, amikor az ottani osztályunkat a nyíregyházi Sóstói úti kórházba telepitettük.

— Újabban viszont a vá- sárosnaményiak is aggódnak...

— Az önkormányzati törvény szerint a megyei önkormányzat feladata a megyei fekvőbeteg-ellátásról gondoskodni. Eddig a megye öt általános feladatú kórháza közül a megyeszékhelyi Jósa András Kórház tartozott irányításunk alá. A két érintett városi önkormányzat külön-külön döntése értelmében január 1-jétől a

vásárosnaményi és a fehérgyarmati kórház is a megyei közgyűlés irányítása alá került. Ezzel a döntéssel megfeleltünk annak az ágazati minisztériumi szándéknyilatkozatnak is, miszerint a két egészségügyi intézmény együttes működtetésével hozzájutunk közel három- milliárd forinthoz, melyet a két kórház korszerűsítéséhez használhatunk fel.

—Más intézmények öszsze- vonása, megszüntetése is szóba jöhet?

— Szociális és gyemekintéz- ményeink sínylették meg leginkább az elmúlt egy év gazdasági nehézségeit. A dologi kiadások ésszerű csökkentése mellett önállóan kialakult működési rendben dolgoznak tovább ezek a szociális és gyermekotthonok. Jelentős részüknél azonban az a sajátos helyzet, hogy nem a funkciójuknak megfelelő célra készült épületben működnek.

— Például a tiszadobi kastélyra gondol?

— Talán ez a legszemléletesebb eset. Több százmilliós értékű az egykori Andrássy-kas- tély. Kár tönkretenni egy ilyen nemzeti építészeti örökséget a nem funkciójának megfelelő használattal. Helyesebb lenne ebben az esetben és a hozzá hasonlókban az értékesítésük, és a befolyt összegen az ott működő intézmények feladatának megfelelő épület létrehozása.

— Középiskolások sorát ajánlják fel önöknek a nehéz helyzetbe került önkormányzatok.

— Még az előző ciklusban a mi irányításunk alá került a csengeri, a demecseri, az ibrá- nyi és a tiszalöki középiskola. Nehéz helyzet alakulhat ki, ha tömegesen más települések is lemondanak középiskolájukról, mert a kormány pénzügypolitikája miatt nem tudják vállalni annak finanszírozását. Vannak már erre utaló jelek, meg(Fotó: ABA)

keresések, de mindent a megye sem képes átvállalni, mert mi is szűkös költségvetésből dolgozunk — növekvő kiadások mellett.

— Múzeum, levéltár. Erről mi jut eszébe?

—Az, hogy országosan is jó szakembergárdával, kutatásra alkalmas vagy abból származó anyaggal rendelkező két intézményünk van Nyíregyházán. Nagy eredmény, hogy mindeddig a munkájukhoz szükséges anyagi feltételeket elő tudtuk teremteni. Amikor az országban sok nagy múzeum hetente már csak egyszer nyit ki, a miénk folyamatosan működik. A levéltárunk — amikor George Pataki hazánkba készült, hogy ősei szülőföldjét meglátogassa — egy hét alatt a világ elé tárta New York állam kormányzójának családfáját.

— Eddig sok szó esett a pénzről, de még nem említette, hogy a megyei önkormányzat miből gazdálkodik, milyen vagyona van?

— Olyan politikát alakítottunk ki, hogy azoktól a vagyontárgyainktól, amelyek nem forgalomképesek, váljunk meg. Van egyszer tehát a törzsvagyon, amelyik nem forgalom- képes, de nélkülük az intézményeink nem működnének. Ilyenek elsősorban az épületek, melyek inkább a kiadást növelik. Másodsorban vannak a korlátozottan forgalomképes objektumaink, mint például a már emlitett tiszadobi kastély, mely adott esetben bevételi forrás lehet. Van harmadszor a vállalkozói vagyonunk, mint például a Nyir-Cinema Kft., a gyógyszertárak. Ezek bevételt jelentenek. Ehhez jönnek még a központi költségvetésből származó pénzek, és ezek együttesen adják éves költség- vetésünk gazdálkodási alapját.

—A gyógyszertárak sorsa is elég nehezen oldódott meg.

— Ebben az évben viszont ezek eladásából hat—nyolc- százmillió forint bevételre számítunk, melyet az intézmény- hálózat bővítésére fordítunk.

— Közben gondolniuk kell a megyeszékhellyel közösen működtetett intézményekre

is.

— Speciális helyzetben van a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház és a megyeszékhely sportcsarnoka, mert a nyíregyházi önkormányzattal közös kötelességünk van velük szemben. Az előző ciklusban, amikor Medgyesi József volt a megyei közgyűlés elnöke, Mádi Zoltán Nyíregyháza polgármestere, is jó volt a két ön- kormányzat kapcsolata, és nincs ez most sem másként, mert Csabai Lászlónéval a közös gondokról egyformán vélekedünk.

—Azért erre az évre is marad még a megyei közgyűlésnek feladata...

— Ennek az évnek talán legfontosabb feladata, hogy a

miniszterelnökkel történt megállapodás alapján a kormány az első negyedévben megtárgyalta a megye felzárkóztatásának gazdasági lehetőségeit, feladatait.

— Volt már egy kormány, amelyik erről tárgyalt..

— Ez a mostani kormányzati szándék nem illúziókra épül. Figyelembe veszi azt az országosan rossz helyzetet, hogy öt éve tartósan állandósult a munkanélküliek száma megyénkben. Százhetvenegyezer a nyugdíjasaink száma, akik közül 68 ezer a rokkantnyugdíjas. Ezeknek a leszázalékoltaknak jelentős része inkább dolgozna betegen is, csak lenne munkahelye. Amikor a tél elején a miniszterelnök Fehérgyarmaton járt, bebizonyosodott, hogy ismeri a problémáinkat, mert a megyénkbeli országgyűlési képviselők pártállástól függetlenül hitelesen tájékoztatják a kormányt.

— Ehhez kapcsolódó terve van-e a megyei önkormányzatnak?

— Mint koordinatív szerv munkálkodunk a záhonyi térség felzárkóztatásáért. További infrastruktúra-fejlesztéseket szorgalmazunk, mert a megye településeinek nyolcvan százalékán megoldatlan a hulladékártalmatlanítás. Komoly gond a szennyvízelvezetés megoldatlansága. Nagy odafigyelést igényel a közlekedési állapotok javítása. Már most lobbizni kell, hogy az ezredfordulót követő években megyénk határáig kiéljen az autópálya, ami gazdasági élénkítő hatással lesz szűkebb környezetünkre.

— A megye választópolgárainak jelentős része csak annyit tud, hogy dr. Zilahi József a megyei közgyűlés elnöke. Mondana magáról néhány szót?

— 1967-től dolgozom a köz- igazgatásban. Mérnök-közgazdász végzettségemnek megfelelően különböző osztályok vezetője voltam a tanácsi rendszerben. Amikor ’90-ben először választott megyei önkormányzatot a lakosság, a megyei közgyűlés alelnöke lettem. Egy éve a megyei közgyűlés elnöke vagyok.

—Ha van szabad ideje, azt a családdal tölti?

— Két felnőtt gyerekem van, a lányom mérnök, a fiam orvos. Egyelőre csak két unokával ajándékozott meg a sors, és legtöbbször csak nagyobb ünnepeken ülhetünk közös asztalhoz.

— Befejezésként: mit kíván az új esztendőre Szabolcs- Szatmár-Bereg megye lakosságának?

— A nehéz helyzet, a megrázójanuár eleji áremelések ellenére szeretném, ha a nemzet, a megye méltósággal ünnepelné honfoglalásunk ezeregyszáz éves, valamint az ötvenhatos forradalmunk negyvenedik évfordulóját.

Aradi Balogh Attila