Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-31 / 26. szám
UJ KELET Chip-egető 1996. január 31.* szerda 5 Képlopó a számítógépen Dobjuk el a tévét! Az interaktív multimédiával — a folyamatosan befolyásolható kép, szöveg és hanghatás egyidejű megjelenítésére szolgáló, számítógép vezérelte technológiával — foglalkozó szakemberek a XX. századi csúcstechnológiáknak nevezett televíziókat, telefon- és telefax-berendezéseket sötét középkori találmánynak titulálják, ugyanis véleményük szerint a sokféle eszköz között nincs semmiféle kapcsolat, átjárhatóság: az adatok közvetlenül nem vihetők át „mechanikus” segédeszköz nélkül egyik gépről a másikra. Nos, úgy tűnik, nekik lesz igazuk, ugyanis fogyasztói piacra került a Video Highway TR 2000-es, számítógépbe építhető panel. Ez a mai átlagos televízió árának a felébe-harmadába (!) kerülő berendezés egyesíti a monitort a televízióval, emellett számítógépünk rádióként is használható általa. A használatához háttérként egy — a működésisebesség- csökkenés elkerülése miatt — 8 Mb RAM-os alapgépen futó Windows 3.1 vagy Win ’95-ös programra van szükségünk, illetve egy közepes minőségű videokártyára. A TR 2000 panelt a szokványos módon beépítjük a számítógépbe, a hozzá kapott, mindössze 2,5 Mb terjedelmű alkalmazói programot a háttér- tárolóra telepítjük. A panel kivezetései ismerősek lesznek, ugyanis azok szabványos koaxcsatlakozások, ahová a televíziót és a rádiót kapcsolhatjuk. Az rtv-panel a telepített Windows-ablakból bekapcsolható, és az ez idáig csak számítógépes programokat megjelenítő monitorunkon televíziózhatunk vagy széles hullámsávban rádiózhatunk. A TR 2000 alapszolgáltatásaiba beletartozik a kép a képben funkció: 16 tv-csatornát varázsolhatunk egy időben a monitorra, ezenkívül rendelkezik egy „képlopóval”, azaz az aktuális tv-képet a háttér- tárolóra rögzíthetjük. A panel 256x480-as felbontásban 16 ezer szín megjelenítésére képes, így 100 százalékosan helyettesíti a hagyományos televíziókat. Illetlenség ruhátlanul telefonálni A kavicstól az információs szupersztrádáig A teremtettől a teremtőig A néhány esztendővel ezelőtti fantasztikus filmekből ismert videotelefon ma már valósággá vált, olyannyira, hogy a Matáv ígérete szerint Budapesten a hálózati feltételeket ez év végére megteremti. Maga a videotelefon nem más, mint egy alkalmazói számítógépprogram, kiegészítve egy video- és hangkártyával, egy telefonjel-átalakítóval, illetve egy gyufásdoboznyi kamerával. A hívás és kapcsolatteremtés számítógépen keresztül valósulhat meg, hagyományos telefonvonalakon keresztül. A kép- és hangjelek egyszerre, egy időben haladnak a hálózaton. A képi élethűségről a program gondoskodik másodpercenként 32 képkocka futtatásával. A telefonálás díja normál tarifás, viszont a beszélgetés melletti adatátvitel 40 százalékkal drágább. A rendszer használatának havi díja az előzetes elképzelések szerint 2400 és 8 ezer forint között változna a felhasználói igények és lehetőségek függvényében. Videokonferencia is könnyűszerrel megvalósítható, de ez már kicsit többe, 30 ezer forintba kerülne. Maga a kommunikációért felelős kártya 100—150 ezer forint, s a komplett berendezés mintegy 250 ezer forintért már összeállítható. A technika fejlődésével együtt akarva-akaratlanul módosulnak a társadalmi együttélés szabályai is. A videotelefon elterjedése új társalgási illemszabályokat fog magával hozni: többek között például mikor illik vagy nem illik kikapcsolni a kamerát, etikus-e fürdés közben vagy hölgyek jelenlétében ülve beszélgetni. GRAFIKUS GYORSÍTÓ Elkészült az otthoni Pentium egységes számítógépekhez az plső grafikus és videogyorsító. A program érdekessége, hogy nincs szükség külön grafikus memóriára, hanem a rendszer- memóriát osztja meg a processzor és a grafikus rész között. Sajnos nem terhelésarányos a megosztás, így a kisebb (8 vagy ez alatti) memóriával rendelkező gépeket lelassítja. A történelem hajnalán a barlangokban lakó ősember számára a létfenntartáshoz elegendő volt az egy és a kevés fogalmak ismerete is. A későbbi mennyiségi összehasonlítások és sok száz emberöltő alatt kezdett tudatosulni, hogy a különböző csoportokban van valami közös tulajdonság, s lassan megszületett a szám fogalma. Elődeink mintegy 4—500 emberöltővel ezelőtti számolóeszközei kavicsok, kagylók, illetve ezek mellett két kezük tíz ujja lehetett. A gyakorta használatos mennyiségeket idővel külön jelekkel látták el, amiből kifejlődhettek a különböző számjegyek, és később ebből alakult ki — úgy 2—3 ezer évvel ezelőtt Egyiptomban — az abakusz, a „kavicsszámoló- gép”. Az ókorban és a középkorban szinte az egyetlen számolási eszközként használták, de a nagy földrajzi felfedezések korának igényeivel már nem tudott lépést tartani. A XVI. században Stevin belga mérnök bevezette a tizedestörtek alkalmazását, amit Brigge professzor 10-es alapú logaritmustáblája követett. A nagy áttörést az első mechnanikus számológép alaptípusa jelentette 1623-ban, amit Pascal matematikus tökéletesített. A XVII. század végén Leibnitz német matematikus mechanikus eszközével már A Szabinet Területi Számítógéphálózatot Fejlesztő és Internet-szolgáltató Közhasznú Társaságot alakított Szabolcs- Szatmár-Bereg Megye és Nyíregyháza Város Önkormányzata, valamint a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Számítóközpontja. Igazi tevékenységüket februárban kezdik, céljuk, hogy az eddig kiépített rendszerek alapján kialakítsák Nyíregyháza számítógépes hálózatát, amely lehetővé négy alapműveletes számolásokat végzett, illetve ekkor készült el a közelmúltig használatos logarléc is. A XIX. század elején olyan gyors számológépet tervezett Odhner svéd mérnök, hogy azt még századunk közepén is használtak. Babbage angol matematikus vetette fel először (1833-ban) a „digitális” elvű, előre elkészített, programvezérlésű eszközök használatát, amit a lyukkártyás, úgynevezett Jacquard-féle gépeken alkalmaztak először. A következő áttörést az elektromosság munkába állítása hozta meg: az első elektromechanikus lyukkártyarendező gépet 1889-ben állította munkába az Amerikai Statisztikai Hivatal. Zuse svájci mérnök teszi az Internet igénybevételét modemen keresztül, valamint cégek számára bérelt vonalakon történő kapcsolatok kialakítását. Egyelőre a pillanatnyi munkákkal foglalkoznak a számítóközpont munkatársai, aminek eredményeként február közepén beindítják a szolgáltatást. Az országban ez az első olyan hálózat, ami területi alapon szerveződik. Több ügyfélkör elvárásainak szeretnének megfelelni, eszerint magánsze1938-ban forradalmasította az adatfeldolgozást: elektromechanikus jelfogók felhasználásával megalkotta az első, már valóban számítógépet, ami külső beavatkozás nélkül dolgozott lyukkártyákra rögzített programokkal. E technológia alapján készült el a Mark II. nevű számítógép. Az első nagy áttörést az elektroncső-technológia bevezetése jelentette, s a Marknál kétezerszer gyorsabb, de közel három tonnát nyomó Eniac számítógéppel a II. világháború alatt már lövedékröppályákat számítottak az amerikai szakemberek. A továbbfejlesztés kapuit Neumann János nyitotta meg a belső programtárral és vezérléssel foglalkozó elmélemélyeknek, felsőoktatási és kutatóintézményeknek, önkormányzatoknak, állami és egyéb nonprofit szervezeteknek, valamint vállalkozóknak. A hálózat lényege, hogy nyíregyházi központtal létrejöjjön egy nagysebességű információs hálózat, aminek segítségével belső hálózati sebességgel csatlakoznának egymáshoz a különböző helyszíneken lévő berendezések. Ebbe a rendszerbe a megyében lévő összes települést bekapcsolnák. A Szabinet feltett szándéka, hogy két éven belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkisebb települése is elérhető legyen az Internet segítségével. Jelenleg az előkészítő munkálatok folynak, a hálózat kiépítéséhez szükséges pénzt a megyei fejlesztési ügynökség és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közalapítvány Európai Unió területfejlesztési programjának támogatásával kapták meg. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Számítóközpontja munkájával és eredményeivel óriási visszhangot vált ki a számítástechnika magyar világában. A Szabinet tagjai várnak mindenkit, akik kapcsolódni kívánnak a hálózathoz és vágynak arra, hogy elérjék a világ bármely részét és arra hogy ezáltal ők is elérhetők legyenek. Neumann János tével, ami a mai számítógépek működése alapját képezi. A középkori számolási elv megmaradt, csupán a számítási technológia fejlődött hihetetlen tempóban a XX. század második felében. Az elektroncsöveket tranzisztorok, félvezetők, integrált áramkörök s az egyre nagyobb teljesítményű, de egyre kisebb méretű processzorok követték. A 40-es évek Mark Il-jének percenkénti 100—120-as műveleti sebessége másodpercenkénti 1—10 milliárdos adatfeldolgozásra emelkedett napjainkban. Létrejöttek a világot összekötő számítógép-hálózatok, összezsugorítva a földrészek közötti távolságot és a rohanó időt. A személyi számítógépek segítségével telefonálhatunk, pizzát rendelhetünk, bankközi pénz- forgalmat vezérelhetünk. Az idegen, ellenséges világba cseppenő, több ezer emberöltőn keresztül fejlődő kőbal- tás teremtmény leszármazottjai ma a számítógépek előtt ülve, elektronikus sisakkal a fejükön saját háromdimenziós világukat alkotják a Virtual Reality programmal, álmaik virtuális valóságát, amelynek segítségével lebegve utaznak az újabb évezred felé. Chip-csup HÁLÓZATON A CIA A Word Wide Web nemzetközi számítógép-hálózaton egyre több szolgáltató jelenik meg, akik információkat adnak-vesznek. A rendszer egyik legújabb „cége”, a CIA is rákapcsolódott a világhálózatra, s a http://www.odic.gov. elérési címen minden országról — így hazánkról is — naprakész politikai-gazdasági elemző információkhoz lehet jutni. WIN ’95 A Microsoft január végén, február elején adja ki a Service Packet nevű csomagot. A kiadvány a Windows *95- ön elvégzett időközi módosításokat, illetve a legújabb fejlesztésű kiegészítő programokat tartalmazza. Az egységcsomagban összesítve megtalálható minden utóbbi újítás, amit ez idáig csak részletekben lehetett az Internetről „összevadászni”. A SEBESSÉGÉRT A Toshiba 120 mega- herzes Pentium processzoros noteszgépet hozott forgalomba, amely többek között hangkártyával és 1,19 gigabájtos háttértárolóval rendelkezik. A technika mindenható diadalát hirdetve az Intel processzorgyár január elején bemutatta új, 150 és 166 megaherzes központi egységét. Sebességláz A számítógépek központi egységeinek adatfeldolgozó sebessége az utóbbi húsz esztendő alatt átlagosan másfél évenként megduplázódott. A processzorgyártó nagyvállalatok között óriási verseny volt már a kezdet kezdetén is, ez a jövőben is várható. A számítógépipar a lehetséges fejlesztéseket belekalkulálta a legyártott, illetve a gyártandó alkalmazói felhasználásokba. Élő hazai példa, hogy az öt—hat esztendővel ezelőtti XT és a korai AT típusokon futó programok már rég a feledés homályába merültek, illetve a gépek a szeméttelepre, amennyiben az évenkénti technikai fejlesztéseket nem hajtottuk végre. Mint minden, a jövőnket előrejelző becslésnél létezik egy optimista és egy pesszimista változat. A processzorsebesség- tippek esetében az optimista irányzat szerint tartható a másfél évente kétszereződő sebesség, viszont az óvatosabb vélemények szerint nem, és jó esetben kétévente várható teljesítményduplázódás. Ennek indoklásaként a technikai mozgástér kimerülését hozzák fel. Ehhez a szakemberek hozzáfűzik, hogy további kapacitásnövekedés csak egy alapjaiban új technoló giával lesz megvalósítható, mint ahogyan a tranzisztorról átálltak a gyártók-tervezők az integrált áramkörök alkalmazására. Behálózzák a megyét t
