Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-30 / 25. szám

ÜJ KELET Labdarúgás 1996. január 30., kedd 1 Az NYFC árusítja a bérleteit! Elkészültek a Nyíregyházi FC 1996. évi bérletei, amelyek mától már megvásárolhatók. Mint ismeretes, az NYFC első osztályú magyar és külföldi csapatokkal fog találkozni a fel­készülés során, ezekre az edzőmeccsekre pedig már csak bér­lettel lehet kilátogatni (vagy természetesen a megvásárolt jeggyel). A bérletek ára változatlan, ami azt jelenti, hogy a tribünökre 3500, a szektorokba 2500 forintba kerülnek a „kártyák”. A diákok és a nyugdíjasok 1200 forintért válthatnak egész éves belépőt. Változás a tavalyi feltételekhez képest, hogy ez évben a 14 éven aluliak és a 70 éven felüliek ingyen látogathatják a mérkő­zéseket. A 70 éven felüliek egy külön erre a célra rendszeresí­tett, névre szóló bérletet vehetnek át az NYFC klubházában. A rokkantnyugdíjasok — akik 70 éven aluliak—az ezt iga­zoló dokumentum felmutatásával kaphatnak bérletet. A bérleteket egyelőre az NYFC irodájában, illetve a stadi­onban, a középbejárat melletti büfénél lehet megvásárolni. Új Kelet-információ Helyzetjelentés az öltözőből Mint ismeretes, az NYFC labdarúgócsapata több beteg, harc- képtelen labdarúgóval tért vissza az egertardosi edzőtáborból. A vasárnapi teremtornán sem volt az összes piros-kék játékos egészséges, a helyzetről Tóth János klubigazgatót kérdeztük. — Először is elmondanám, hogy az egertardosi edzőtábor — amely során maradéktalanul elvégeztük azt, amit tervez­tünk — nem volt rövidebb, mint ahogy elképzeltük. Az edzőtáborozás során meghívást kaptunk egy szombati torná­ra, de ez végül elmaradt. Ezért jöttünk haza már pénteken és azért is, mert valóban többen küszködtek hőemelkedéssel, megfázással. Ezekről mára, szerencsére, múlt időben beszél­hetek. Karkusz Anasztáz felépült, és a vasárnapi teremtornán — nem teljes értékűen — szerepelt Valerij Capatina, Kovács Imre; Szatke Zoltán is rendbe jött. Csehi Tibi nem azért nem játszott, mert beteg volt, egyszerűen nem akartam kockáztat­ni. Két maródink viszont van. Domokos Béla húzódása kiújúlt, ő kezelés alatt áll, míg Drobni Miklós kezdődő tüdőgyulladása miatt hagyja ki ezt a hetet. Ma startol a Nyíregyháza Ma, január 30-án játssza az NYFC NB 11-es együttese idei első edzőmérkőzését, a megyei első osztályú tiszalökiek el­len. A klub edzőmeccseinek menetrendjéről már adtunk tájé­koztatást, most azonban már csaknem végleges programmal tudunk szolgálni. Ami még bizonytalan, az a szlovák első li­gás élcsapat, a 1. FC Kosice vendégszereplése. A Nyíregyházi Futball Club 1996. évi tavaszi edzőmérkő­zéseinek időpontjai: 1996. január 30. 14.00 NYFC—Tiszalök, február 1. 14.00 NYFC—Gávavencsellő, február 3. 9.30 NYFC—Nagykálló, Nyírbátor, február 6. 14.00 NYFC—Rakamaz, február 10. 13.00 Békéscsaba—NYFC, február 13. 14.00 DVSC—NYFC (DVSC vegyes), február 17. 10.30 NYFC—DVSC vagy NYFC—1. FC Kosice (szlovák), február 20. 14.00 NYFC— T atran Presov (szlovák), február 24.13.00 N YFC—Baire-Mare (román), február 28. 14.30 Nyírbátor—NYFC, március 2. 14.00 NYFC—Záhony. Továbbra sincs vezetőség Immár több hete nincs vezetősége a Nagyhalászi SE me­gyei első osztályú labdarúgócsapatának. Az anyagi nehézsé­gekkel küzdő egyesület a múlt hét végén újabb közgyűlést tartott, azonban — csakúgy, mint a korábbi — ez is ered­ménytelennek bizonyult. Nagyhalászban a helyzet tehát vál­tozatlan. Skuhravy lelépett Nem sok sót evett meg a portugál Sporting Lisboa színeit vi­selvén a csehek kiváló futballistája, Tomas Skuhravy. A váloga­tott támadót Ibériából visszaküldték az olasz B-ligás Genoához. A labdarúgó kölcsönjátékosként csekélyke két hónapot töltött el Ibériában, de három mérkőzésen mindössze 180 perces játéklehetőséget kapott. Pedro Santana Lopes, a Sporting klub­elnöke nem volt hajlandó azon újságírói kérdésekre válaszolni, vajon most mi lesz a cseh játékos sorsa. Elvégre az idény végéig szerződése a Sportinghoz köti, így a Genoa aligha számíthat a játékával. A „kölcsönfiúról” az a hír járja, hogy képtelen volt beépülni a Sporting csapatjátékába, emiatt azután fegyel- mezetlenkédett, és idő előtt elküldték Lisszabonból. Nem tétlenkedett 1995-ben az edzőbizottság Az év edzője megválasztása— másként ' Az elmúlt évben mind orszá­gosan, mind pedig a megyében jó néhány meglepő edzővál­tásról olvashattunk. Az 1995- ös évet értékelve erről is szót váltottunk Buús Györggyel, a megyei labdarúgó-szövetség edzőbizottságának elnökével. — A tavalyi évet önkritiku­san nem sorolom a jók közé, munkánkat megfelelőnek mi­nősítem. A januári továbbkép­zésünkre igyekeztünk neves szakembereket megnyerni, tár­gyaltunk Garamvölgyi Lajos­sal, Pásztor Józseffel és Vere­bes Józseffel is, de, sajnos, el­foglaltságaik miatt nem tudtak részt venni azon. Végül ön­erőből oldottuk meg, de nyu­godtan kijelenthetem, hogy ez nem ment a minőség rovására. Azoknak az edzőkollégáink­nak, akik havi rendszeresség­gel támogatják kisebb-nagyobb összeggel munkánkat, sikerült megszerezni Kállai Imre Kor- ' szerű támadásvezetés című könyvét. Tavasszal Miskolcon megmérkőztünk a borsodi edzőkkel, akik nagyon nagy játékvezetői segédlettel, két góllal jobbnak bizonyultak ná­lunk. A mérkőzést szakmai be­szélgetés, eszmecsere és vacso­ra követte. Nyáron megtartot­tuk a szokásos továbbkép­zésünket, ennek keretében megnéztük az NYFC NB Il-es labdarúgócsapatának egyik edzését — mely igen magas színvonalú volt, mindenki pro­fitálhatott belőle —, valamint az országosan is elismert szak­ember, dr. Pikó Károly főorvos úr telt házas előadást tartott aktuális sportorvosi kérdé­sekről. Decemberben évzáró vacsorán értékeltük az egész éves munkát. — Lehet-e már valami konk­rétumot tudni a tervezett edzői licencekről? — Nem, az egész még kép­lékeny, kezdeti stádiumban Buús György van. Senki sem tudja, hogyan fog ez az egész a gyakorlatban lebonyolódni. Ha minden igaz, akkor profi A és B kategóriák lesznek majd egyszer. Ennek a változtatásnak az a célja, hogy magasabb szintre kerüljön az edzőképzés, illetve a nyugati államokban csak az UEFA ál­tal elfogadott licencek érvénye­sek. Sajnos Nyugaton egyelőre kevés magyar edző tevékeny­kedik... —; Mennyire érdekvédelmi szervezet az edzőbizottság? Tud-e az ellen tenni valamit, ha valamelyik trénert—miközben a csapat jól szerepel—idő előtt felállítják a kispadról? — Érdekvédelmet, sajnos, nem tudunk felvállalni. Nincs rá jogosítványunk. A demokrá­cia lehetőségei között így adott esetben a szponzor azt az edzőt ülteti a kispadra, akit ő jónak lát. No, és természetesen akkor meneszti, amikor jónak látja. Elég, ha csak Baktalórántháza esetére gondolunk. Én azt sze­retném, ha az MLSZ edző­bizottsága végre hozna egy olyan határozatot — mint ami­lyen korábban már volt —, amelyben elő lenne írva. hogy az NB I-ben, az NB II-ben, az NB Ill-ban és a megyei bajnok­ságban milyen minősítéssel le­het működni. Sajnos Szabolcs­ban olyan az anyagi helyzet, hogy örülünk, ha valaki foglal­kozik a futballal. Éppen ezért a foci érdekei kerülnek előtérbe és nem az edzőké. Az edzők pedig közben ki vannak téve a mindenkori támogatók — tisz­telet a kivételnek — kényének- kedvének, hangulatának. — Milyen aítízaholcsi edzők felkészültsége? —: Véleményem szerint sem­mivel sem rosszabb, mint bár­hol az országban. Van egy edzői mag, körülbelül 45—50 fő, amely továbbképzéseinken rendszeresen részt vesz, szor­galmas, hozzászól a témákhoz, nagyon aktív. Olyan kiadvá­nyokat tudtunk tagjainak be­szerezni, amelyek közforga­lomban nincsenek. Hogy úgy mondjam, ők az edzői tudo­mányból naprakészek. Ugyan­ez a fogékonyság nem mond­ható el a megyénkbe érkező külföldi edzőkről. Ok — bár meghívtuk őket többször is — egyetlenegy előadáson nem vettek részt. Sajnos ritkán lá­tunk edzőkollégákat a beregi végekről is... — Több embert meglepett az év edzője cím odaítélésének módja és annak neve, aki kap­ta. Hogyan alakult ki a szakmai döntés? — Több név is felmerült, végül Szakács László kapta a legtöbb szavazatot. Nyugodtan kijelenthetem: az Ibrány edzője rászolgált a címre. Ha automa­tikusan jelölnénk ki a legjobb edzőt, akkor a Vasvári meste­rének kellett volna odaítélni az erkölcsi elismeréssel járó cí­met. Szerintünk azonban cél­szerű megvizsgálni a cím oda­ítélésénél, hogy ki és milyen körülmények között dolgozik, éri el sikereit. Ugyanígy Nyír­meggyes esetében is. Az, hogy a gárda kiharcolta a Szabad Föld Kupa döntőjébe jutást, legalább olyan elismerésre méltó cselekedet volt, mintha valamelyik NB Il-es csapatunk a Magyar Kupa döntőjébe ke­rült volna. 1996-tól változik a cím odaítélésnek módja: az év­záró vacsorán jelen lévő kollé­gák választják meg nyílt szava­zással a megye legjobb edzőjét. Az eredményt természetesen a helyszínen ki is hirdetjük. —Milyen feladatokat tervez­nek 1996-ra? — Februárban ezúttal is megtartjuk szokásos téli to­vábbképzésünket. Május 20-án Újfehértón a Hajdú-Bihar me­gyei kollégákkal mérkőzünk meg, illetve tartunk közös esz­mecserét. Nyáron gyakorlati tá­bor lesz, ahová igyekszünk ne­ves szakembereket megnyer­ni. Augusztus utolsó hetében a borsodi edzőkkel terve­zünk közös találkozót, mérkőzést. Száraz Attila Mackaya, a hős? Kialakult az elődöntők páro­sítása a labdarúgó Afrika Ku­pán. A vasárnapi negyeddöntők után eldőlt, hogy szerdán Zam­bia—Tunézia és Dél-afrikai Köztársaság—Ghána találko­zókra kerül sor. A Magyarországon játszó Brice Mackaya lehetett volna az utolsó negyeddöntő, a hosz-. szabbítást hozó Tunézia— Gabon összecsapás hőse. A Vasasban, majd a Kispestben szerepelt futballista aló. perc­ben szabadrúgásból vette be a tunéziaiak kapuját, egalizál­va ezzel Beya 10. percben szer­zett vezető gólját. Több találat már sem a rendes játékidőben, sem a hoszabbításban nem esett, következett a bünte­tőpárbaj. Itt Mackaya és csapat­társa, Kassa-Ngoma is tizen­egyest hibázott, az ellenfél já­tékosai viszont könyörtelen „ítéletvégrehajtóna” bizonyul­tak, így Tunézia 4-1-re nyert és továbbjutott. A szerdai elődöntők után a döntővel és a bronzcsatával szombaton fejeződnek be az Afrika Kupa küzdelmei. Czap: februártól Sényőn Örülnek a sényőiek. A csapat több mint sikeresen szerepelt a vasárnapi te­remlabdarúgó-tornán, az elért második hely elége­dettséget váltott ki a klub­vezetésben. De erről még lesz szó. Ennél is fontosabb talán, hogy hamarosan új ember mutatkozik be a má­sodosztályú együttes öltö­zőjében. Sényőn Valerij Czap számára készítik elő a terepet. — A kisvárdai védő már a mi játékosunknak tekinthető, mivel Czap elfogadta feltéte­leinket, egyúttal kézjegyével látta el az átigazolási lapot — tájékoztat Pehely Zoltán el­nökségi tag. — Az edzővel történt egyeztetés után eldőlt az is, hogy az ukrán fiú febru­ár 5-én veszi fel a munkát Sényőn. Azért csak ekkor, mert a futballista haladékot kért ügyei lerendezésére. — Ezzel lezárultak az erő­sítési célzó intézkedések? — Mondhatom, hogy igen, illetve még várjuk a nagybá­nyai Balázst, akinek napokon belül jelentkeznie kell. Ha megérkezik, felmérjük, mit is tud valójában, aztán határo­zunk szerződtetésének lehető­ségéről. — Mi a véleménye a hét végi teremtornáiról és a gárda telje­sítményéről? : — Először is nagyon okos, jó kezdeményezés volt tető alá hozni ezt az eseményt. Na­gyobb felhajtással — gondolok itt különdíjak osztására — még sikeresebbé válhatott volna a rendezvény. Rólunk annyit: óriási jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a sényői csapat a döntőig menetelt. A játékosok­nak külön is gratulálni fogok. Továbbá nekünk minden alkal­mat meg kell ragadnunk, hogy önbizalmat szerezzenek a srá­cok. Erre ugyancsak szüksé­günk lesz a tavaszi megméret­tetések során. Úgy hiszem, ez­zel a kerettel felülmúlhatjuk az őszi szereplést. — A bujtosi csarnok közön­sége szimpatizált a Sényővel. A fináléban ez látványosan kife­jeződött... — Ez nem vitás. Az igazi győztesek mi voltunk! Szépen fociztunk, Ötvös pedig — sze­rintem — kiemelkedett a me­zőnyből. Olyan megoldásokat láthattunk tőle, mint senkitől rajta kívül. Valerij Czap A torna végén történtek azonban negatívan befolyá­solták az egész napi küzde­lem megítélését. Tiszavas- vári-ellenes légkör alakult ki a teremben, amit a játékosok nem nyeltek le. Erről csupán azt mondhatom, ha Vasvári­ban rendezik a döntőt, és tegyük fel, Nyíregyháza— Sényő meccsre került volna sor, biztosra veszem, hogy a szurkolók akkor is bennün­ket biztattak volna. A papí­ron gyengébb csapat mindig előnyt élvez a nézők szemé­ben. Koncz Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents