Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-29 / 24. szám

J 8 1996. január 29., hétfő Pénzvilág UJ KELET GAZDASÁGI V,,. Kamatcsökkentés a CIB-nél A CIB Bróker Kft. a Kincsem kötvények kamatainak csök­kentése mellett döntött. A Kincsem kötvények kamatai egy százalékkal csökkentek január 26-ától. Ugyanakkor újabb sorozatú kötvények kerülnek a piacra Kincsem IV-V-VI. sorozattal. A kötvények, melyeket csak a belföldi magán- személyek jegyezhetik, fix kamatozású, névre szóló papí­rok. Kamatuk a lekötési időtől függően változik. A 91 napos futamidejű kötvény kamata évi 26 százalék, a 182 napos pa­píré évi 27 százalék, míg az egyéves futamidejű kötvény kamata évi 28 százalék. Mégis nyereséges lesz a Goldsun A Goldsun Hűtőipari Részvénytársaság féléves mérlegé­ben még 330 millió forintos veszteség szerepelt. Év végére sikerült megállítani a hanyatlást, és az előzetes becslések sze­rint a társaság nyeresége elérheti a 100 millió forintot. A rég­óta mélyponton szereplő Goldsun-részvény árfolyamára jó hatással volt a hír, hiszen a hét végén a 260 forintos mély­pontról 350 forintig emelkedett a zalaegerszegi részvénytár­saság papírjainak árfolyama. PILLÉR I.-hozam Az 1995. év második félévében elért eredmények után a névérték 5 százalékának megfelelő osztalékot fizet a PIL­LÉR I. Alap. Az alap nettó eszközértéké —, aminek nagysá­ga döntően meghatározza a kifizethető osztalékot — tavaly 500 millió forinttal nőtt, de ennek egynegyede csak az ingat­lanok felértékelődéséből származott, így nem lehet belőle hozamot fizetni. Kárpótlásijegy-cserék Úgy látszik, megnyugodhatnak az alanyi jogon kárpótol­tak. A kormány beváltja ígéretét, és megkezdi a hat magyar- országi áramszolgáltató társaság pakettjének kárpótlási je­gyért történő értékesítését. Az első félévben lebonyolításra kerülő, közel 20 milliárd forint névértékű részvény értékesí­tése előzetes információk szerint, február 12-én kezdődik a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. 3 milliárd forintos csomagjával. Az alanyi jogon kárpótoltak várhatóan 4 darab 1000 forintos névértékű részvényért 3 darab 1000 forintos címletű kárpótlási jeggyel fizethetnek majd, ami 130 száza­lékos kibocsátási árfolyamot jelent. A cég helyzetét figye­lembe véve úgy tűnik, nem a kárpótlási jegy tőzsdei árfolya­mát vették figyelembe a cserearány kialakításánál. A jegy­zési körülmények bonyolultabbak lesznek az eddig alkalma­zottaknál. A részvényjegyzési időszak lezárt, és az allokáció után kell majd a befektetőknek a kárpótlási jegyeket, az ala­nyiságot bizonyító okiratokat, valamint az úgynevezett allo­kációs levelet átadni a jegyzési helyeken. Újdonság, hogy az allokációs levelet a kárpótoltak nevére küldi el a konzor­cium. Hunnia-hozam 36 százalék fölött Nyilvánosságra hozták, hogy a Hunnia I. Befektetési Alap a befektetési jegyek után február 1-jétől 36,22 százalékos hozamot fizet ki. Kifizetik a névértéket is, hiszen a futamidő végéhez érkeztünk. A Hunnia I. az első hazai befektetési alap, melyet felszámolnak. A többi, 1992-ben alakult befektetési alapot átalakították nyílt végűvé, de mivel az Europool Kft. — a Hunnia alapkezelője — már kezel egy nyílt végű ala­pot, ahova a befektetők elhelyezhetik a pénzüket, célszerű volt az alap felszámolása. Igazán azok a befektetők jártak jól, akik a tőzsdén, névérték alatt vásárolták meg a befekte­tési jegyet. „Tegnap összetört egy álom...” A WVM Lízing végnapjai A magyar befektetők nehe­zen szoknak hozzá ahhoz, hogy napjainkban már szinte minden hónapban megrengeti a pénz­világot egy-egy cég csődje. A felszámolás mindennapos je­lenség, de különösen érzéke­nyek a kisbefektetők a keres­kedelmi bankok, a befektetési alapok, a pénzintézetek és a lí­zingcégek csődjére, hiszen a legtöbb magánszemély manap­ság ezeknél a cégeknél tartja a pénzét. Mivel a vállalati kötvé­nyek évek óta jóval magasabb hozamot fizettek, mint az ál­lampapírok, a befektetők igen megkedvelték az utóbbi időben ezt a befektetési formát. Me­gyénkben több száz befektető választotta a jóval 35 százalék fölötti hozammal kecsegtető lí­zingkötvényeket. A lízingcé­gek között is az egyik legked­veltebb volt a rutinos, immár menetrendszerűen kibocsátó WVM lízing. Nos, a WVM fel­számolása igen rossz hatással lesz a többi vállalati kötvény piacára is. Az árfolyamok néhány napig tartó visszaesése után újra a „hossz” uralkodik a Budapesti Értéktőzsdén. Hétfőn még ugyan csökkent-az árfolyama a gyógyszergyári részvényeknek és a Mól papírjának, de a for­galom már jelentős volt, A tőzsdeindex kedden megköze­lítette az 1800 pontot, szerdán pedig át is lépte azt. A hét vé­gén élénkült meg igazán a piac, közel 1 milliárd forintos forga­lom mellett 1922 pontig emel­kedett a tőzsdeindex. Ez az előző heti záróindexhez viszo­nyítva 175 pontos emelkedést jelent. Több részvény is árfo­lyamrekordot ért el. A Mól árfolyama egészen 1540 forintig emelkedett. Pén­teken a Richter árfolyama 3750 forinton tetőzött, majd 3700 forinton zárt, míg az Egis rész­vényeit 4050 forinton is keres­ték. (Hétfőn még 3150 forint volt a Richter és 3590 forint az Egis árfolyama!) A Danubius is tovább folytatja diadalmenet­ét. A részvény árfolyama egé­szen 1630 forintig emelkedett, majd 1550 forinton állapodott A Lánchíd Befektetési Alap botránya, az Iparbankház csen­des felszámolása után a WVM Lízing felszámolása igen szé­les rétegeket érint. Az évek óta sikeresen műkö­dő WVM Rt. rendkívüli köz­gyűlésén a cég felszámolásáról döntöttek. Magyarországon je­lenleg az egyik legnagyobb nyilvánosan kibocsátott köt­vényállománnyal rendelkező cég fejezi be ezzel a pályafutá­sát. A kötvénytulajdonosok esélyei nem túl jók, hiszen még becslések sincsenek a cég pénz­ügyi helyzetéről. Decemberben —, amikor a többi lízingcég segítségével még kifizették a befektetőknek a részükre járó hozamokat —, a WVM Lízing már jelezte a magyar Lízing- szövetségnek, hogy likviditási gondjaik vannak, de a cég hely­zetét stabilnak minősítették. Az 1996. március 1-jén ese­dékes 96/1., a 96/11, a 96/IV, valamint a 98/1. kötvények ak­tuális részleteinek törlesztésé­re hiányzik a fedezet. meg. A Pannonplast árfolyama is napról napra emelkedett, pénteken már 2700 forintos áron kötöttek rá üzletet. A rég- ótajól szereplő Prímagáz rész­vényének ára 4600 forinton zárt pénteken. A sokáig gyengél­kedő OTP árfolyama 1270 fo­rintig emelkedett. A Globus ár­folyama is elmozdult holtpont­járól, néhány kötés született rá 1300 forinton. Az Inter-Euró- pa Bank részvényei stabilizá­lódni látszottak 13 000 forint körül, majd pénteken 13 500 forinton is kötöttek rá üzletet. A néhány hónappal ezelőtti sikerrészvény, a Zalakerámia árfolyama is emelkedett, hét végén már 4250 forinton kötöt­tek rá üzletet a brókerek. A Soproni Sörgyár papírjait nem érintette meg a hossz, csekély forgalom mellett 2300 forint körüli áron keresték. A Fotex árfolyama csak néhány kötés erejéig haladta meg a 100 fo­rintos névértéket, a papír átlag­ára azonban csak 98 forint volt. A Pick változatlanul 6000 fo­rint alatt forgott, 5900 forintos árral zárta a hetet. Most csak halvány reménye van a 4—6 ezer fős befektetői tábornak arra, hogy tőkéjének egy töredékét is viszontlássa. A WVM Lízing és Pénzügyi Rt. eddig 7 kötvényt bocsátott ki, amelyeket mintegy 2,5 milliárd forint értékben vásároltak meg kisbefektetők. A magyar törvények pontosan szabályozzák, hogy egy felszá­molásra ítélt cég esetén milyen sorrendben elégítik ki a követe­léseket. A felszámolási lista a 7. pontban határozza meg a köve­telők besorolását. A kisbefekte­tők a 6. kategóriában szerepel­nek, azaz a felszámolással kap­csolatos költségek, a záloggal, és óvadékkal ellátott költségek, a munkavállalók követelései, a tb- és adótartozások, valamint a köz­tartozások kifizetése után kérhe­tik pénzüket a kötvénytulajdono­sok. Mivel a WVM Lízing pénz­ügyi átvilágítása körülbelül 30 ezer szerződés átvizsgálásával jár, úgy tűnik, hosszú ideig le kell mondaniuk a befektetőknek tőkéjükről. A Pannon-Váltó részvénye­it 600 forinton keresték a vevők, és a Domus is 540 fo­rinton tartja az árát. A héten bevezetett Eravis részvényei­nek árfolyama folyamatosan emelkedett. Hétfőn még 4900 forinton vásárolták, pénteken már 6000 forint volt a jellemző árfolyam. A forgalom azonban igen csekély volt, csak néhány darabos tétel forgott a par­ketten. A régóta mélyponton lévő Goldsun papírjainak ár­folyamára jó hatással volt, hogy kiderült: mégis nyeresé­ges lesz a cég. Hétvégén már 350 forintig emelkedett az ár. A kárpótlási jegy piacán — valószínűleg a közelgő rész­vénykibocsátások hírére — csütörtökön 35 forintot emelke­dett az ár. Pénteken egészen 240 forintig emelkedett az ár­folyam, felfüggesztették a ke­reskedést, majd a kedélyek le­csillapodása után 195 forinton stabilizálódott az ár, ám a nagy tételű, magas áron történt kö­téseknek köszönhetően az át­lagár 216 forint lett. Állampapír­piac Az elmúlt heti diszkont kincstárjegy aukciókon a korábbi hatalmas méretű túl­jegyzések miatt beígért vizs- gálatok híre sem vetette vissza a befektetőket. Úgy látszik, a hatalmas kereslet mögött valóban megfelelő forintfedezet van, ami—ha tovább folytatódik az Ál­lamadósság Kezelő Köz­pont taktikája — néhány héten belül akár 20 százalé- kig szoríthatja le az állam­papírok éves kamatát. Az 1 hónapos jegyek aukcióján alig másfélszeres volt a túlkereslet, így az átlagos kötvényegyenérték-hozam 1,27 százalékkal lett alacso­nyabb, mint az előző heti át­lag. Az elérhető átlaghozam 25,86 százalék volt. A 3 hó­napos kincstárjegyek aukci­óján már 36 milliárd forint­ra érkezett ajánlat, a kibocsá­tás összege azonban mind­össze 6 milliárd forint volt. Ennek következményeként csak a legalacsonyabb ho­zamszinten lehetett a papír­hoz hozzájutni, mindössze 25,93 százalékos hozam­mal. Ez a maximális, 2 szá­zalékos csökkenést jelenti. A 6 és a 12 hónapos jegyek aukcióján 15—18-szoros túljegyzés volt, az átlagho­zamok szintén a maximális, 2 százalékkal estek az előző heti hozamokhoz képest. A féléves kincstárjegyek átlag­hozama 27,54 százalék, míg a 12 hónapos papíroké 28,30 százalék volt. Az 1997/Z. jelű államköt­vények jegyzésekor kiala­kult nagy méretű túljegyzés miatt az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet az ál­lamkötvények allokációja után zárolta a KELER-szám- lát, ami azt jelenti, hogy a vizsgálat befejeztéig senki sem juthat hozzá a papírjá­hoz, nem tudja értékesíteni sem. A vizsgálat az Állam- adósság Kezelő Központ ké­résére indult, mivel olyan nagy összegű jegyzések ér­keztek magánszemélyek részéről, amelyek mögött— feltételezhetően—intézmé­nyek állnak. Az államkötvé­nyek allokációja során a ma­gánszemélyek túljegyzés esetén is megkaphatták az általuk igényelt teljes meny- nyiséget. míg az intézmé­nyek csak jegyzésarányosan kaphatnak a kötvényekből. Ez az allokációs rendszer —; az intézmények háttérbe szorítása — arra ösztönzi az intézményi befektetőket, hogy esetleg magánszemé­lyek közbeiktatásával je­gyezzenek a kötvényből. A befektetőknek és a brókercé­geknek viszont az a vélemé­nyük, hogy ez a vizsgálódás megrendíti a jóhiszemű vá­sárlók bizalmát. Az aukciók és az államkötvény-kibocsá­tások üzleti feltételeit, az ál­lampapírok kamatkondíció­it egyaránt az ÁKK határoz­za meg. A legtöbb brókercég véleménye szerint mindössze arról van szó, hogy az ÁKK rossz döntésének következ­ményei elől menekül, próbál­ja korrigálni rossz, elhamar­kodott döntéseit. Az én portfolióm A héten Szikszói Tamást, a Reál Profit Pénzügyi, Könyvelő és Adótanácsadó Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük: mibe fektetné a pénzét? 30 százalék Inter-Európa Bank-részvény 30 százalék Egis-részvény 20 százalék Mol-részvény 20 százalék Borsodchem- részvény Az Inter-Európa Bank rész­vényeinek árfolyama hosszú idő után ismét emelkedésnek indult. A sokági névérték köze­lében forgó részvény árfolya­mának elmozdulása jó jel. Való­színű, hogy sokan csak a közeli rendkívüli közgyűlés napirendjén szereplő névérték-felülbélyegzés, valamint a várható rendkívüli osz­talék kifizetése miatt érdeklődnek a papír iránt, de én hosszabb tá­von is jó befektetésnek tartom. Az Egis árfolyama elérte a 4000 forintos határt. Rövid távon látok még tartalékot a papírban. A gyógyszergyári részvények igen likvid papírok, és a Servier által felvázolt elképzelések, vé­leményem szerint lendíteni fog­nak az Egis gyógyszergyáron. A részvények árfolyamában is je­lentkeznie kell a fejlődésnek. A Mól már most is jóval a ki­bocsátási árfolyam fölött mozog a tőzsdén, de ennél a papírnál mintha lassabb, megfontoltabb lenne az árfolyam-emelkedés. A Borsodchem egy igen jó kondícióval rendelkező társaság. A kazincbarcikai cég hamarosan feliratkozik a tőzsdei papírok lis­tájára. A hazai kibocsátási árfo- t lyam a külföldi szereplés után dől ' el. A meghirdetett 140—180szá- i zalék közötti ár igen kedvező a : társaság papíijaira. A 7,9 milli- I árd forint alaptőkéjű Borsod­chem adózási előtti nyeresége, s első becslések szerint elérheti az ; alaptőke nagyságát. A Budapesti Értéktőzsdéről ielentiük Újra tombol a bika

Next

/
Thumbnails
Contents