Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-04 / 3. szám

UJ KELET Gazdaság 1996. január 4., csütörtök 5 Az én portfolióm A héten Kéninger Zoltánt, a Reál Profit Pénzügyi, Könyvelő és Adótanácsadó Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük: mibe fektetné megtakarított pénzét: 30 százalék Richter Gedeon-részvény, 20 százalék Pillér 2. befektetési jegy, 50 százalék diszkont kincstáijegy. A Richter Gedeon részvényének árfolyama az elmúlt hetek­ben igen erőteljesen emelkedett a Budapesti Értéktőzsdén. A magyar gyógyszergyári papírok közül az egyik leglikvidebb, legstabilabb részvénynek tartom a Richtert. A sokáig stabil, 2200 forintos árfolyamot nem törte le a piacon jelentkező kinálat — sokan jegyeztek a kibocsátás során 2000 forintos árfolyamon a papírból. A vételi oldalon komoly, stabil befektetők jelentkez­tek. A társaság eredményei, a fellendülőben lévő gyógyszeripar kilátásai mind a részvény vásárlása mellett szólnak. Az új év kezdetén gondolni kell a hosszú távú, biztos, adó- csökkentési lehetőséget is magában hordozó befektetésekre is. A befektetési alapok — hozamuk és a futamidő végén kifi­zetésre kerülő névérték csábítása miatt — névérték alatt min­denképpen jó befektetésnek számítanak. A Pillér 2. jelenleg a névérték 50 százalékán, 500 forinton vásárolható meg a tőzsdén. A papírra 4 év múlva, lejáratkor kifizetik az 1000 forintos névértéket, évente pedig hozamot fizetnek. Az elmúlt évben a névérték 8 százalékát fizették ki, de ez a hozam évről évre nőni fog. Az ingatlanbefektetési alapok általában a futamidő végén már igen magas hozamot tudnak fizetni a be­fektetési jegyek tulajdonosainak. A rövid távú, biztos befektetések közül a 3 hónapos disz­kont kincstáij egyeket részesítem előnyben. A kereskedelmi bankok által kínált kamatoknál magasabb hozamot biztosító, állami garanciával rendelkező papírokról van szó, amelyeket egyre többen vásárolnak nemcsak az aukciók keretében, ha­nem futamidő közben, a tőzsdén kívüli forgalomban is. A gépjárművek utáni költségleírás lehetőségei Az új szj a-törvény szerint magánszemélyek esetében iga­zolás nélkül elszámolható költ­ség az eseti belföldi kiküldeté­si rendelvényben meghatáro­zott kilométertávolság szerin­ti üzemanyag-fogyasztási nor­ma, és ezen felül kilométeren­ként 3 forint normaköltség. Minden további személygép­kocsi utáni költségleírást iga­zolni kell. Minden magánsze­mélyre —a magánvállalkozók­ra is — vonatkozik, hogy a sa- ját tulajdonú jármű üzem­anyagnorma szerinti fogyasztá­sának költségét — az APEH által elfogadott vagy számla szerinti árral számolva —, és a számlával igazolt javítási, fel­újítási, fenntartási költségét el­számolhatja, az üzemi célú használat arányában. Az üzemi célú használat arányát igazolni kell az útnyilvántartással. A magánszemély a nem ki­zárólag üzemi célú autója után kilométerenként 3 forint általá­nos személygépkocsi-norma­költséget számolhat el a fenti procedúrák helyett. Ilyen címen havi 500 kilométert vehetnek figyelembe az egyéni vállalko­zók. Kizárólag üzemi célú gép­járműnek csak az egyéni vál­lalkozó taxija számít, ez a ren­delkezés rajtuk kívül minden­kire vonatkozik. Az egyik módszerről a másikra év köz­ben áttérni nem szabad. A nem magántaxis egyéni vállalkozók, ha bérlik vagy lízingelik autó­jukat, akkor ennek díját maxi­mum az éves árbevétel 1 szá­zalékáig számolhatják csak el költségnek. Több autó egyide­jű bérbe vétele vagy lízingje esetén együttesen is csak a fenti mértékű költség számolható el. Az egyéni vállalkozók a nem kizárólag üzleti célra használt gépkocsijuk után is érvényesít­hetnek amortizációt. Az érték- csökkenési leírás mértéke nem haladhatja meg a gépkocsi be­szerzési árának maximum 10 százalékát, illetve az éves be­vétel 1 százalékát, és csak egy­szer, a használatba vétel évében írható le. E korlátozások a töb­bi — nem kizárólag üzemi célú használatba vont — gép és be­rendezés utáni amortizációval együtt értendők. Az egyéni vál­lalkozó taxisok autójuk után évente a beszerzési ár 20 szá­zalékának megfelelő értékcsök­kenési leírást végezhetnek. Ha bérlik vagy lízingelik autóju­kat, akkor ennek díját leírhat­ják költségként. Választhatják azonban az üzemanyagköltségen kívüli minden egyéb — autójuk­kal kapcsolatos — költségre a kilométerenkénti 8 forin­tos normaköltség elszámolását is. Emelkedő árfolyamú üzletkötések Megélénkült forgalom a Budapesti Értéktőzsdén A karácsonyi ünnepek utáni három napon az Értéktőzsde forgalma megélénkült. A be­fektetők érdeklődése feltámadt, a tőzsdeindex meghaladta az 1530 pontot. A gyógyszergyá­ri papírok közül a Richter Ge­deon Rt. részvénye tovább folytatta menetelését. Az árfo­lyam csütörtökön tetőzött 2655 forinton, majd pénteken — to­vábbra is élénk forgalom mel­lett — 2640 forinton zárt. A másik gyógyszergyár, az Egis továbbra is alig valamivel 3000 forint fölötti áron cserélt gaz­dát. Az év utolsó kereskedési napján 3050 forinton cseréltek gazdát a részvények. A Humán részvényének árfolyama 865 forintig emelkedett. A Mól részvényére folyamatosan emelkedő árfolyamon kötöttek üzleteket. Pénteken több mint 150 ezer darab cserélt gazdát, zömében 1130 forintos árfolya­mon. Azok a jegyzők, akik 990 forintos áron jegyeztek a rész­vényekből, örömmel nyugtáz­hatták: érdemes volt jegyezni­ük a papírból. Már csak azért izgulhatnak, megmarad-e a vé­teli kedv, az érdeklődés a rész­vény iránt. Szokatlanul nagy volt a forgalom az év utolsó napján az IBUSZ részvényei­nek piacán. Hónapok alatt nem cserélt gazdát annyi a papírból, mint ezen a napon. Az árfolyam is névérték fölé emelkedett, ami igen erőteljes árfolyam-emel­kedés a múlt heti 800 forintos árhoz képest. A Prímagáz rész­vénye tovább tartj a 4100 forin­tos árfolyamát. Az OTP papír­jaival 950 forintos áron keres­kedtek a parketten, ami az előző hetihez képest 70 forin­tos áremelkedést jelent. Az Inter-Európa Bank részvénye­inek piaca továbbra is csendes, változatlanul a névérték köze­lében születnek kötések a pa­pírra. A Soproni Sörgyár rész­vényeinek árfolyama ismét el­érte a 2400 forintot, igaz, csak néhány üzletet kötöttek rá. A Pannonplast részvényének ár­folyama történelmi csúcsot döntött, 1800 forinton adták- vették a brókerek. A Fotex a lassan már megszokottnak tűnő 80—90 forint közötti sávban mozgott. A Glóbus-részvények piacán ismét 940 forint körüli áron kötöttek üzleteket. Az el­múlt hónapok egyik nagy sztár- papírja, a Graboplast tovább tartja 1800 forintos árfolyamát. A Danubius részvényei hosszú idő után ismét elérték a bűvös 1300 forintos árfolyamot. Nem remekel viszont a Skála-Coop Rt. T sorozatú részvénye: már 1385 forintos is akadt eladó, és ez nem jelent jót a hamarosan megjelenő újabb részvények tulajdonosai számára. (A Ská­la J. részvények 1996. január 1-jétől átalakíthatok T soro­zatú részvényekké!) A Do- mus papírjai ismét mély­pontjuk felé közelednek, né­hány kötés történt rájuk a tőzs­dén 515 forintos árfolyamon. A kárpótlási jegyek piacán újabb árcsökkenés következett be: a jegy az 1995-ös tőzsdei kereskedést 144 forintos árfo­lyammal zárta. Az 1995-ös év a részvények piacán A tőzsdei részvények tavalyi szereplése igencsak felemás képet mutat: a leglikvidebb papírok csaknem felén nyerhet­tek a befektetők, míg a maradék részvények csak vesztesé­get okoztak. A tőzsdeindex gyakorlatilag változatlan az 1994- es esztendő záróindexéhez viszonyítva. A befektetők több­sége 1995-ben inkább az államkötvények, a diszkont kincs­tárjegyek vagy a befektetési jegyek közül választottak, csök­kent az érdeklődésük a részvények iránt. Az 1995-ös évben a legnagyobb árfolyamnyereséget a Zalakerámia, a Richter Gedeon és a Prímagáz részvénytulajdonosai könyvelhették el. Az alábbi táblázat néhány részvény januári és decemberi árfolyamát, az árfolyam százalékos változását mutatja: Részvény 1995. év eleji ár Ft 1995. év végi ár Ft Év végi ár az év eleji ár százalékában Zalakerámia 1046 1272 150 Richter 1717 2485 145 ti Prímagáz 2822 4050 144 Graboplast 1272 1775 140 Pannonplast 1268 1760 139 Dunaholding 4995 5500 137 Egis 2398 3177 132 Danubius 1046 1272 121 Inter-Európa 12 281 10 025 81 Skála T. 2110 1660 79 Pick 6885 5195 75 Soproni Sörgyár 3258 2300 70 Zwack 4203 2426 58 Domus 984 510 52 Globus 2121 926 43 Fotex 341 78 23 A pénzvilág hírei Új állampapír­forgalmazási rendszer Összesen 21 brókerház pá­lyázott az elsődleges állampa­pír-forgalmazásban való rész­vételre. Mint már írtunk róla, 1996-ban változik az állampa­pír-forgalmazás rendje. A meg­felelő garanciavállalást és az Államadósság-kezelő Központ által támasztott követelménye­ket összesen 21 brókercég tud­ta teljesítem. Az MHB Talen­tum Rt. és az OTP Értékpapír Rt. vállalták banki tulajdonosuk teljes fiókhálózatában is az ál­lampapírok értékesítését. Igen fontos változás ez évtől az ál­lampapírok forgalmazásában, hogy az azért kapott díjakból a brókerházak ezentúl nem ad­hatnak le, azaz nem fordulhat elő, hogy egyes intézményi befektetők díjkedvezményt kapjanak. Úgy tűnik, a bróke­rek és a banki hálózatok egye­lőre nem szorítják ki az elsőd­leges értékesítésből az MNB-t. A lakosságot továbbra is kiszol- gálják az MNB fiókjaiban. Becslések szerint mintegy 2 évig az MNB a háttérben segíti a vételi és eladási árajánlatok teljesítését. Egyszerűsített privatizáció — tenderbontás után A szeptember 29-én egysze­rűsített privatizációra meghir­detett 73 cég információs anyagát több mint 800 érdek­lődő vásárolta meg. A határidő lejártáig — december 29-áig — mindössze 103 ajánlat ér­kezett. A tenderbontás után ki­derült: az ajánlatok 42 külön­böző cégre érkeztek. A gyér érdeklődés egyik magyarázata, hogy a pályázati feltételek kö­zött szerepelt az igen magas bá­natpénz megfizetése és a kész­pénzfizetési kötelezettség. Az ÁPV Rt. 60 napon belül köteles dönteni, de a beérkezett ajánla­tokat igyekeznek mielőbb érté­kelni. Ha egy cégre nem érkezik érvényes ajánlat, akkor a társa­ság egy úgynevezett menedzser­fordulóba kerül. Ennek kereté­ben a cégek vezetése keres befektetőt az állami tulajdonra, vagy ő maga is tehet ajánlatot. Borsodchem­privatizáció Az ÁPV Rt. igazgatósága jó­váhagyta a 7,9 milliárd forint alaptőkéjű Borsodchem rész­vénykibocsátásának szerkeze­tét. Jóváhagyták a cég alaptőke­emelési tervét, és tudomásul vet­ték az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank részvételi szán­dékát a magánosításban. A ter­vek szerint a cég részvényeinek 57 százalékát értékesítik majd. Előzetes becslések szerint mint­egy 3—4 milliárd forintos alaptőke-emelésre lehet számí­tani. A hazai nyilvános forga­lomba hozatalnál lesz részletfi­zetési kedvezmény, sőt, a vétel­ár 25 százaléka erejéig kárpót­lási jegyes törlesztést is el sze­remének fogadni. Az igazgató­ság által jóváhagyott tervekben szerepel a részvények beveze­tése a Budapesti Értéktőzsdére. A társaság előreláthatóan 7 mil­liárd forintot meghaladó ered­ménnyel zárta az 1995-ös évet. A részvények kibocsátási árfo­lyamát 150—200 százalék közé vátják a befektetők. Aranyhal befektetési alap — 28,75 százalék Az Europool Befektetési Alap­kezelő Kft. bejelentette, hogy az Aranyhal befektetési jegyek 1996 első negyedévi garantált hozama 28,75 százalék. Ez a hozam éves befektetés esetén garantált, ennél rövidebb, de fél évet meghaladó befektetésnél 26,5 százalékot garantálnak. Az éves garantált hozam korábban 30 százalék volt, a mostani csök­kentés a piaci kamatok csökke­nésének a következménye. Közgyűlés az Egisnél Az Egis Gyógyszergyár Rt. igazgatósága 1996. január 29- ére rendkívüli közgyűlést hí­vott össze. A napirendi pontok között személyi kérdések, az új többségi tulajdonossal való együttműködésről való tájéko­zódás szerepelnek. A múlt hé­ten a részvények többségét megszerző francia Servier vezetői már jelezték együttmű­ködési szándékukat a részvé­nyesekkel. Úgy látszik, ígére­tüket gyorsan valóra váltják.

Next

/
Thumbnails
Contents