Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-29 / 24. szám

Belföld 4 1996. január 29., hétfő UJ KELET Betyáros telefon 1995. december 4-én, lassan két hónapja, hogy megvál­toztak a bankok pénzforgalmi számai. A régi csekkeket a posta december 31-éig fogadta el, az OTP-fiókok viszont utasítást kaptak, hogy márciusig vegyék át azokat az össze­geket, amelyeket ilyen régi csekkeken akarnak befizetni. Aki átutalási számláról óhajtja esetleges törlesztéseit fi­zetni, és a számláját maga tölti fel (tehát nem a fizetése, jöve­delme megy automatikusan oda), az mivel „direkt” OTP-s csekkel nem rendelkezik, választhat: vagy bemegy abba az OTP-fiókba, ahol a hitelt felvette és személyesen befizeti, vagy egyszerűen elküldi „rózsaszínű” postai csekken az összeget, ebben az esetben pedig — az átfutási idő miatt — késedelmi kamatot fizet! Csakhogy nem mindenki lakik vá­rosban! A beutazás akár egy napot is igénybe vehet, nem is beszélve ennek költségeiről... OTP-fiók Nyíregyháza, Damjanich utca: —Kezét csókolom’. Érdek­lődni szeretnék, hogy van­nak-e már átutalási csekkek? — Azt nem mi küldjük, hanem a Dózsa György utcai OTP. Miért, mi a probléma? —Az, hogy ha itt van a hi­tel felvéve, be kell ide jönni, mert nincs csekk, amin befi­zessék. Tessék mondani'fize­tik önök az útiköltségeket azoknak, akik ide ezért bejön­nek faluról? — ....nem értem pontosan. — Mondom, ugyanolyan automatikusan kifizetik-e az útiköltséget, mint amilyen automatikusan kirójják a ké­sedelmi kamatot? — ...mi ezzel nem foglal­kozunk. Kérdezze meg a Dó­zsa György utcai OTP-t. Az átutalási betétek hozzájuk tartoznak. OTP-fiók, Dózsa György utca: — Halló! Lakossági folyó­számla osztály? — Igen. Parancsoljon. — Arról volna szó, hogy a csekkek, amelyek még nem érkeztek meg... és a Rózsi néni Bashalomról, hogy, mennyi idő alatt és mennyi­ért... stb, stb. — Nem tudok önnek vála­szolni. Talán ha felhívná a megyei igazgatót vagy a fő­könyvelőt. Telefon a főkönyvelőnek: — Halló tessék. A főköny­velő vagyok. — Csekkek... a nyugdíjas és nehézkesen mozgó Mari néni Kisfástanyáról.... sze­gény... hogy? ... Mennyi­ből?... Mi mást tehet? Stb. — A csekkeket, úgy tu­dom, elküldték Pestről. Vár­jon, megkérdem a kolléga­nőt... Várok. Hosszan, majd.. — Nem vagyok illetékes a válaszadásra, kérem keres­se az igazgató urat hétfőn. Most már lejárt a munkaide­je. Annyit azért mégis, hogy nagyon nagy munka az átál­lás, főleg így, hogy a számí­tógéprendszerünket is átál­lítjuk és a posta is átáll egyi­dejűleg... de mondom, majd az igazgató úr... — tai — SZDSZ-esek a tengerentúlon Pető Iván pártelnök vezeté­sével SZDSZ-delegáció utazott vasárnap az Egyesült Álla­mokba és Kanadába. A küldött­ségnek tagja Lotz Károly köz­lekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint Eörsi Má­tyás, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Az ek utazás előtt Eörsi Mátyás az MTI-nek elmondta: kéthetes tengerentúli útjuk célja egye­bek mellett az, hogy tovább erősítsék az elmúlt időben jól fejlődő magyar—amerikai kapcsolatokat, ismertessék az üzletemberekkel a magyaror­szági befektetési lehetőségeket és tájékoztassák vendéglátói­kat az SZDSZ kormányzati tevékenységéről. A szabaddemokrata politikus közölte: Washingtont, New Yorkot, Torontót, Ottawát és Detroitot érintő látogatásuk során találkoznak majd a poli­tikai és diplomáciai, valamint az üzleti élet több vezetőjével. A szabaddemokrata delegáció tagjai a tervek szerint megbe­széléseket folytatnak az ame­rikai kongresszus több tagjá­val, a szenátus külügyi bizott­ságának képviselőivel és fo­gadja őket Henry Kissinger, volt külügyminiszter is. Családi pállék — társadalmi igazságtalanság • • Üzenet a kormánynak Magyarországon a legszegé­nyebbek családi pótléka ez évben az 1990-es vásárlóérték 40 százalékára csökken, s a szű­kösen élők egy része ki fog szo­rulni e segéllyé alakított jutta­tás köréből. Erre a Ferge Zsu­zsa vezette Szociális Szakmai Szövetség figyelmeztet a csa­ládi pótlék módosításáról szó­ló állásfoglalásában, amelyet eljuttatott Göncz Árpád köztár­sasági elnökhöz, Horn Gyula miniszterelnökhöz és a tárcák felelőseihez. Az MTI értesülé­se szerint a Szövetség úgy véli: a családi pótlék segéllyé ala­kítása a vártnál sokkal kevés­bé fogja szolgálni a társadalmi igazságosságot, növelni fogja a gyermekes családok jelentős részének elszegényedését, és fokozza a középosztály egy részének lecsúszását. Az alá­írók a dokumentumban sürge­tik a kormányt: amennyiben a szakmai érvek ellenére ragasz­kodik elgondolásához, állami­lag támogassa egy nyomon- követő-értékelő rendszer létre­hozását, és az egyéves tapasz­talatok ismeretében vizsgálja felül, szükség esetén pedig módosítsa a mai döntéseket. A PHARE-program támogatását is élvező Szociális Szakmai Szövetség felajánlotta segítsé­gét a kormánynak a társadalmi kontroll erősítésében. A Szociálpolitikai Egyesü­let, a Magyar Családsegítők Országos Kamarája, a Magyar- országi Szociális Munkást és Szociális Asszisztenst Képző Iskolák és Oktatók Egyesüle­te, valamint a Szociális Mun­kások Magyarországi Egyesü­lete által aláírt állásfoglalás szerint az új rendszer nem ösz­tönöz munkára, hiszen két gyermek mellett, átlag körüli jövedelmek esetén nem érde­mes 4—6 ezer forinttal többet keresni, mert ezt az érintettek azonnal el is veszítik a családi pótlék fokozatos elvonása ré­vén. A szociológusok által „szegénységi, vagy munkanél­küliségi csapdának” nevezett rendelkezéssel „a valamivel kevésbé szegény, de még min­dig igen szűkösen élő, a szó minden értelmében rászoruló; egy- és kétgyermekes családok reáljövedelmük 2—5 százalé­kos csökkenésével számolhat­nak a családi pótlék csökken­tése, illetve megvonása miatt”. A dokumentum szerzői úgy vélik, mindez a társadalmi fe­szültség éleződéséhez vezet­het. Állásfoglalásukban az egyé­ni rászorultság elve helyett a csoportos célzás elvének alkal­mazását javasolják. Ugyanis ha lehetővé teszik a két házastárs együttes adózását, és a családi ellátásokat beszámítják az adóalapba, a rendszer is igaz­ságosabbá válhat. Támogatás a Környezetvédelmi Alapból Megjelentek a központi Kör­nyezetvédelmi Alap támogatá­si irányelvei a Környezetvédel­mi és Építésügyi Értesítő idei első számában. Az irányelvek szerint támogatást jogi sze­mélyjogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó kap­hat, és kizárólag arra a fejlesz­tésre nyújtható, amelynek ki­vitelezése, megvalósítása apá­lyázat benyújtásának idő­pontjában még nem kezdődött meg. További megkötés, hogy támogatásban csak a műszaki­lag és közgazdaságilag megva­lósítható gazdasági, üzleti szempontból megalapozott, az érvényben lévő szabályoknak megfelelő nemzetközileg elfo­gadott megoldások részesít­hetők. Az alap terhére, ille­tőleg a vele összhangban ren­delkezésre álló PHARE-forrás- ból a környezet védelmét köz­vetlenül elősegítő beruházá­sok, műszaki intézkedések, a környezetbarát termékek for­galomba hozatalával kapcsola­tos kereskedelmi megoldások, valamint a környezetvédelmi szemlélet erősítését szolgáló intézkedések, akciók támogat­hatók pályázat útján. Ezen kí­vül vissza nem térítendő támo­gatás, kamatmentes vagy ked­vezményes kamatozású köl­csön, illetve hitelgarancia is nyerhető. Az alap bevételei idén a becslések szerint összességük­ben meghaladják a 12 milli­árd forintot. A bírságokból 610 millió, az üzemanyagok termékdíjából 4 milliárd 800 millió, a gumiabroncsok ter­mékdíjából 900 millió, a hűtőberendezések, hűtőkö­zegek termékdíjából 480 mil­lió, a csomagolóeszközök ter­mékdíjából 4 milliárd, az ak­kumulátorok termékdíjából 700 millió forint bevételre számíthat az alap. A PHARE- segély mértéke 1 milliárd 312 millió forint. Genscher nyilatkozata „Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet segített, hogy leküzdjük Eu­rópa megosztottságát, az Eu­rópai Biztonsági és Együtt­működési Szervezetnek az a feladata, hogy segítsen na­gyobbá tenni Európát” — mondta vasárnap Hans-Diet- rich Genscher volt német al- kancellár és külügyminisz­ter, Magyarországról történt elutazása előtt, újságíróknak. Genscher magánlátogatáson tartózkodott Budapesten, és szombaton az Operaházban a Vállakozói Szféra Estélyén átvette a magyar vállalkozók Globus Díját. A német politi­kus hangsúlyozta: nagy megtiszteltetésnek tartja a ki­tüntetést. Egyúttal emlékez­tetett arra: Magyarország, amikor 1989-ben megnyitot­ta nyugati határát a keletné­met menekültek előtt, akkor valójában megindította az Európa kettéosztottságát fel­számoló folyamatot. A jelenleg parlamenti kép­viselőként tevékenykedő ál­lamférfi szerint Magyaror­szág tavalyi elnöki tevékeny­sége „példamutató és sikeres” volt az EBESZ-ben, és mint mondta: a szervezetre a jövőben is jelentős szerep vár a kontinens gondjainak meg­oldásában. Derűlátóan szólt az Euró­pai Unió kiterjesztésének távlatairól. Fontosnak nevez­te, hogy a tavaly decemberi madridi csúcstalálkozón me­netrendet vázoltak fel a csat­lakozási tárgyalások meg­kezdésének előkészítésére, ügy vélekedett, ennek során nem hosszú idő múlva” Ma­gyarországot is az Unió tag­jai között üdvözölhetik. Kérdésre válaszolva elis­merte: a német-cseh kapcso­latokban egyelőre nem sike­rült megoldani minden prob­lémát, de — mint fogalma­zott — „az egyelőre szót há­romszor alá kell húzni”. Hoz­zátette: a tárgyalásokat foly­tatják a csehekkel, közvetlen szomszédaikkal. Csak bérleti díjból M3-as autópálya Torgyán József: Várjuk a nemzeti erőket! A Független Kisgazdapárt arra számít, hogy az MDF or­szágos nagygyűlését követően a nemzeti erők tömegesen je­lentkeznek majd az FKGP-nél. A párt országos vezetősége és parlamenti frakciója ezért — hétvégi háromnapos tanácsko­zásán —meghirdette az FKGP nyitási politikáját. Ezt Torgyán József jelentette be vasárnapi sajtótájékoztatóján. A pártel­nök rámutatott arra is, hogy a Magyar Demokrata Fórum „li­berális vezetése” úgy manipu­lálta az eddigi választmányo­kat, hogy a nemzeti erőknek már semmi esélyük a győze­lemre. Ezért várható, a pártot több vezetője is elhagyja majd. Torgyán József név szerint Boross Pétert és Kádár Bélát említette, akik szerinte a Ke­reszténydemokrata Néppárthoz csatlakoznak majd a nagygyű­lést követően. A kisgazdák első embere beszámolt arról is, a párt vezető testületéi elhatározták: harminc napon belül fel kell állítani az FKGP választási és kampány­irodáját, ugyanis továbbra is úgy látják, hogy előrehozott választások lesznek. Torgyán egy kérdés kapcsán elismerte: korábban valóban azt jósolta, a koalíció még ezen a télen fel­bomlik. Erre — mint mondta — azért nem került sor, mert az önös érdek — vagyis a nemzet megmaradt vagyonának meg­szerzése — egyben tartotta a koalíciót. A pártelnök szerint az SZDSZ azonban a választá­sok előtt mindenképpen fel­mondja az együttműködést az MSZP-vel. Torgyán József eh­hez hozzátette: a két kormány­zó párt azért akarja most mó­dosítani a választójogi tör­vényt, mert érzik, kicsúszott a lábuk alól a talaj, és a jelenlegi rendszer szerint lebonyolított voksoláson megsemmisítő ve­reséget szenvednének. A pártelnök bejelentette azt is, hogy az FKGP vezető testü­letéi megalapították az „arany­gyűrűs megyei elnöki” címet. A kitüntetésre azok a megyei elnökök lesznek jogosultak, akiknek a területén minden te­lepülésen működik majd kis­gazda alapszervezet. Az M3-as autópálya jelenle­gi szakaszának felújítása, illet­ve az új szakasz megépülése csak bérleti díj szedése mellett valósulhat meg — nyilatkozta Répássy Attila, az Autópálya Igazgatóság vezetője az MTI- nek. Hangsúlyozta: az Útalap bevételeiből szűkösen futja a hazai úthálózat karbantartás­ára is, a költségvetés sem for­díthat elég pénzt az infrastruk­turális fejlesztésekre. Répássy elmondta: igaz, hogy az ország lakossága egy­kor már hozzájárult a meglévő szakasz építési költségeihez, például a benzin árában. A la­kosságnak azonban, ha azt akarja, hogy a fejlesztések to­vább folytatódjanak, ismét a zsebébe kell nyúlnia. Ismeretes, hogy az Útalap 1996-ra tervezett mintegy 53 milliárd forint bevételéből mindössze 8 milliárd forint jut a hazai infrastrukturális beruhá­zásokra. Az új szakasz 130 ki­lométer hosszú, teljes megépí­tése pedig mintegy 70—80 mil­liárd forintba kerül. Az állam a múlt év októbe­rében határozott az M3-as dí­jas autópálya állami finanszí­rozással történő kiépítéséről. Arról is döntött, hogy 1977 közepéig felújítják az M3-as autópálya Budapest és Gyön­gyös közötti mintegy 60 ki­lométeres szakaszát. Díjat csak ezt követően szednének. A személygépkocsik — 1995. január 1-jei árszinten — kilo­méterenként 4 forintot fizet­nének. Ennek az inflációs rá­tával növelt értéke, 1997-ben kilométerenként 6 forint len­ne.

Next

/
Thumbnails
Contents