Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-22 / 18. szám

Külföld 1996. január 22., hétfő IFOR-erők Az első hónap eredményei Leighton Smith tábornok, a Boszniában állomásozó IFOR- erők parancsnoka szombaton jelentősnek ítélte a dyatoni egyezmény aláírása óta eltelt hónapban elért eredményeket, azonban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a boszniai nemze­tiségek hatóságai nem enged­ték el a kezükön lévő hadifog­lyok mindegyikét. „Jó napunk volt tegnap” — mondta az amerikai ellenten­gernagy a boszniai nemzetisé­gek képviselőivel folytatott tár­gyalások után, arra utalva, hogy a szerb, a muzulmán és a hor- vát erők a péntek éjféli határidő lejártáig elhagyták a frontvona­lak térségét, s megtisztították az elválasztó területeket az aknák­tól. Smith bejelentette, hogy az IFOR-erők helikopterei és Japán hat új magyar—japán tudományos és kutatási együtt­működési témára tesz javasla­tot a két ország harmadik kor­mányközi konzultációja alkal­mából. E konzultációra vasár­nap négytagú küldöttség érke­zett Tokióba, Adám Antallal, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság nemzetközi kapcso­latok főosztályvezetőjével az élen. Tagja a küldöttségnek Reviczky László, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkára is, aki az akadémiák közti szo­rosabb kapcsolat kiépítéséről tárgyal majd a Japán Tudomá­nyos Tanács elnökével, lto Maszaoval. A küldöttség, amely péntekig tartózkodik Japánban, több egyetem és kutatóintézet kép­viselőivel áttekinti annak a 33 kutatási programnak az ered­ményeit, amelyek folyamatban vannak, és egyeztetik az új ter­repülőgépei felderítő repülése­ket hajtanak majd végre azok­ban a körzetekben, amelyekben állítólag tömegsírok vannak. A tábornok hozzátette, hogy az ENSZ Boszniában tevékenyke­dő illetékesei kértek segítséget az IFOR-tól a muzulmánok és horvátok holttesteit rejtő sírok felkutatásához. Az IFOR szarajevói képvi­selői azt is bejelentették, hogy néhány napon belül a NATO szárazföldi egységeihez tarto­zó katonák is ellátogatnak azokra a helyszínekre, ahol muzulmán és horvát állítások szerint a szerbek ezerszámra temették el az általuk legyilkolt polgári személyeket. Szaraje­vói források szerint a muzul­mán hatóságok 24 ezer polgári személy sorsáról nem tudnak semmit. veket. Orvosi, mezőgazdasági és különböző műszaki fejlesz­téseken ( például robothegesz­tés, anyagkutatás, genetika) dol­goznak együtt magyar és japán intézmények, oly módon, hogy a kutatásokat az egyes intézmé­nyek maguk — Magyarországon az Országos Tudományos Kuta­tási Alap hozzájárulásával — fi­nanszírozzák. Az OMFB támogatja a ma­gyar kutatók Japánba való ki­utazását. Jelenleg tucatnyi ma­gyar kutató tölt néhány hónap­tól fél évig terjedő időt japán tudományos intézményekben, de újabban már japán kutatók is eljutnak a magyar társintéz­ményekhez. A veszprémi Mű­szaki Kutatóintézet után a sop­roni Erdészeti és Faipari Egye­tem és az Akadémia Közgaz­daságtudományi Intézete is fo­gad majd egy-egy japán ven­dégkutatót. Fogolycsere A nemzetközi Vöröske­reszt belgrádi irodájának szombati közleménye sze­rint péntek éjfélig, a Bosz­niában fogva tartott összes hadifogoly szabadon enge­désére megadott határidő le­jártáig csak 218 személy nyerte vissza szabadságát. A közlemény szerint a szerbek 69, a horvátok 29, a muzulmánok pedig 120 sze­mélyt engedtek el a pénteki nap folyamán, s így mintegy 700 hadifogoly még mindig börtönökben, illetve fogoly­táborokban sínylődik. A Vöröskereszt illetékesei azt is bejelentették, hogy a határidő lejárta ellenére folytatják erőfeszítéseiket a még fogságban lévő szemé­lyek szabadon engedése ér­dekében, s ezért Szarajevó­ban ismét összeült a boszni­ai nemzetiségek képviselői­ből álló vegyes katonai bi­zottság. Az IFOR-erők helikopte­rei szombaton megkezdték a boszniai frontvonalak ellen­őrzését, hogy megbizonyo­sodjanak afelől, a szemben álló erők valóban teljesítet- ték-e a daytoni egyezmény azon pontját, amely elren­delte a frontvonalakon állo­másozó fegyveres erők visszavonását. A békefenn­tartó erők tuzlai illetékesei szerint a helikopterek le­fényképezik a frontvonalak térségét, s az elemzők alapo­san megvizsgálják majd a felvételeket. Az IFOR képviselői azt is bejelentették, hogy a szem­ben álló erők szakemberei eddig a Boszniában telepített aknáknak csak a hetven szá­zalékát szedték fel, vagy je­lölték meg. „Felmértük, hogy túl sok akna van Bosz­niában ahhoz, hogy határ­időre teljesíteni lehetett vol­na a daytoni egyezmény ez­zel kapcsolatos pontját” — mondta Denis Fink őrnagy, aTuzlában szolgálatot telje­sítő amerikai katonák egyik szóvivője. Magyar—japán együttműködés Robothegesztés, genetika Túszdráma Barszukov sajtóértekezlete A dagesztáni túszmentést irá­nyító Mihail Barszukov tábor­nok, az FSZB (a KGB utód- szervezete) főnöke szombaton igyekezett menteni a mundér becsületét a támadások kereszt­tüzébe került művelet kapcsán. Barszukov moszkvai sajtóérte­kezletén sikeresnek nevezte a túszmentést, mondván: nagy­részt megsemmisítették a cse­csen terroristák erőit, és az ak­ció nélkül a terrorizmus terje­dése az Észak-Kaukázusban el­kerülhetetlen lett volna. Mint mondta, Jelcin elnök már meg­adta a politikai értékelést, ám a történtek alapos elemzése még hátravan. Az akció részleteit ismertet­ve azt állította, hogy 120 túsz volt a terroristák fogságában, akik közül 82 szabadult ki. (Az első jelentések több mint 160 túszról szóltak). Nem említette viszont, hogy a többivel mi tör­tént, de a sajtóértekezleten szin­tén részt vevő Anatolij Kulikov belügyminiszter szavai nem sok kétséget hagytak a túszok sorsa felől. Kulikov szerint az ostrom következtében a falu épületeinek 90 százaléka meg­semmisült. Barszukov szerint a több mint 300 terrorista közül 153- at megöltek, 30 fogságba esett. Ezzel közvetett módon beis­merte, hogy a terroristáknak csaknem a fele elmenekült. A túszmentő akcióban részt vett 2414 orosz katona közül 26 vesztette életét, és 95 megsebe­sült. A tábornok példátlannak ne­vezte a terrortámadást, amellyel szerinte Dzsohar Dudajev cse­csen elnök „a háborút a Kau­kázus egészére ki akarta ter­jeszteni”. A katonai vezető megismételte azt az állítást, hogy Pervomajszkoje elfogla­lását előre eltervezték a cse­csének, amit, úgymond, az ott előre felhalmozott nagyszámú fegyver és kiépített fedezék is bizonyít. Mint mondta, a ható­ságok türelmesen keresték a békés kiutat, amit azonban a terroristák állásaik erősítésére használtak fel. Az Izvesztyija ostrom előtt helyszínen járt tudósítója szom­bati beszámolójában ezzel szemben cáfolta, hogy a falu előzetesen kiépített csecsen erődítmény lett volna. A né­hány hevenyészett lövészárkot a túszokkal ásatták a fegyvere­sek, a tárgyalásokat az orosz erők az ostromra való felkészü­lésre használták fel, és nem voltak tekintettel a túszok éle­tére. Barszukov azt mondta, hogy a sorozatvetők lélektani hatást szolgáltak, s három ilyen fegy­ver közül csak egyet vetettek be, amelyből a Radujev segít­ségére siető felmentő egységet lőtték. A korábbi helyszíni je­lentések arról szóltak, hogy sorozatvetők bevonásával tü­zérségi zárótűz zúdult a falura. UJ KELET Palesztin választások Arafat már szavazott Gázában adta le voksát Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság vezetője. A válasz­táson a palesztin Nemzeti Tanács képviselőire és annak elnökére szavaznak — két szavazólappal. Arafat, aki a biztonsági em­berek szoros gyűrűjében ér­kezett a szavazóhelyiségbe, számtalan üdvözlő kezet szo­rított meg, mielőtt az urnába dobta két szavazatát. A fran­cia hírügynökség kiemeli, hogy Arafat az esélyes jelölt a Nemzeti Tanács elnöki tisztségére, becslések szerint a szavazatok több mint hetven százalékát nyerheti el kihívójá­val, a 72 éves Szamiha Khalíl asszonnyal szemben. A várako­zások szerint Arafat pártja, a Fatah kapja valószínűleg a leg­több képviselői helyet a tanács­ban. A palesztin választási bizott­ság a választásokról kötött megállapodás megsértésével vádolta meg az izraeli hatósá­gokat, amiért Kelet-Jeruzsá- lemben fegyveres izraeli kato­nákat állítottak a szavazóhelyi­ségekbe. A palesztin testület egyik tisztviselője szerint, ha nem változtatnak ezen az állapoton, az megzavarhatja a választásokat. A választási bizottság rendkívüli ülést tart az ügyben, hogy kapcsolat­ba lépjen az izraeli hatósá­gokkal. Izrael Kelet-Jereuzsálem- ben csak öt szavazóhelyiség felállítását engedélyezte, s ezért több ezer palesztinnak a város külső, keleti negye­deiben kell leadnia voksát. A szavazóhelyiségekben a ha­tárőrök és az izraeli rendőrök nagy fokú ellenőrzése mel­lett folyik a voksolás - jelen­tette az AFP. Megfélemlítik a szavazókat Jimmy Carter amerikai ex-elnök szomba­ton az izraeli rendőrség szemére vetette: meg­félemlíti a jeruzsálemi palesztin szavazókat, hogy mérsékelje a választási részvételt a vita­tott hovatartozású városban. Carter, aki egy nemzetközi megfigyelőcso­portot vezet, közölte az AP-vel: a palesztin szavazókban félelmet kelt a Kelet-Jeruzsálem- ben tartózkodó nagyszámú izraeli rendőr, akik ráadásul videokamerákkal fényképezik őket, amint az umákhoZ járulnak. „Aligha kétséges, hogy a rendőrök minden tőlük telhetőt meg­tesznek a szavazók megfélemlítése végett” — idézte az amerikai hírügynökség a volt elnö­köt. Carter jelezte: a rendőrtisztek viselkedéséről telefonon tájékoztatta az összekötő tisztet, Űzi Dajan tábornokot, aki megígérte, hogy kijavítja a hibákat. Gáza városában és környékén néhány rend­ellenességet észleltek a szavazás lebonyo­lításában. Az AFP szerint Rimái városnegyed egyik szavazóhelyiségében a választók a fül­kén kívül döntötték el, kire voksolnak. Satti menekülttáborban — a külföldi megfigyelők távollétében — az urnákból nejlonzacskókba gyűjtötték a leadott voksokat. A ciszjordániai Hebronban egy arab férfi vállon szúrt egy izraeli kamaszlányt. Palesz­tin források szerint katonák őrizetbe vették a támadót — írta a Reuter. A választási bizottság szerint négy órával a szavazás befejezte előtt a részvétel 50—55 százalék között volt az első palesztin általá­nos választásokon. A gázaiak 70 százaléka já­rult az urnákhoz. Ramallahban 65 százalékos részvételt rögzítettek, míg Kelet-Jeruzsálem- ben mindössze 30 százalékot. Peresz értékelése Simon Peresz izraeli mi­niszterelnök vasárnap, a Ciszjordániában, Gázában és Kelet-Jeruzsálemben megtar­tott palesztin autonómiavá­lasztások másnapján kijelen­tette: „nincs meggyőződve” arról, hogy a palesztin válasz­tások egy palesztin állam megteremtéséhez vezetnek. „Nem, nem vagyok meg­győződve róla” — mondta peresz a rádióban. „Az oslói folyamat alapján állunk. Sza­badon döntöttünk így, s en­nek a folyamatnak korlátái vannak” — toldotta meg. Peresz szerint „a választá­sok a jelenlegi szakaszban a pa­lesztin autonómia létrehozásá­nak beteljesítését teszik le­hetővé, hogy önálló egységgé, demokratikus társadalommá, piacgazdasággá válhasson”. Az izraeli miniszterelnök úgy vélte, hogy a szombati első pa­lesztin választások „az oslói megállapodások palesztin híve­inek fényes győzelmét” jelen­tik, „s az első lépést egy de­mokratikus társadalom felé”. „A Hamász fundamentalistái súlyos csapást szenvedtek el, mert bebizonyosodik, hogy a palesztinok többsége a békét vá­lasztotta” —hangoztatta Peresz. „A békét a Hamász puskái és pokolgépei fenyegetik, amelyek katasztrófába so­dorhatják az arabokat. A Hamász a múlt maradványa, reakciósok alkotják, akik abból akarnak tőkét ková­csolni, hogy fegyvert ropog­tatnak. Senki sem kénysze­ríthet meghátrálásra bennün­ket azzal, ha fegyvert fog ránk” — szögezte le Peresz. Az izraeli hadsereg vasár­nap feloldotta Ciszjordánia és a Gáza-övezet zárlatát, amely péntek óta, a palesz­tin választások idejére volt érvényben. A magyar megfigyelő összegzése — A ciszjordániai Hebronban és környékén azt tapasztaltam, hogy a választási bizottsá­gik mindenütt rendkívül felkészültek voltak, aí feladatukat teljesítették, és majdnem min­denütt nyugalomban zajlott le a választás — összegezte az általa látottakat Eörsi Mátyás SíZDSZ-es parlamenti képviselő, aki a palesz­tin autonómiatanácsi választások nemzetközi njiegfigyelőinek egyikeként volt jelen a törté­nelmi eseményen. Eörsi szombat este, öt perc­cel az urnák lezárása után nyilatkozott telefo­non az MTl-nek. Hebron belvárosa kivétel volt, itt történtek atrocitások, összecsapások izraeli telepesek és palesztinok között, és a szavazóhelyiségektől távol eső helyeken sebesülések is voltak — számolt be a magyar politikus, aki szemtanú- já volt annak, hogy megkéseltek egy izraeli lányt, és annak is, hogy megvertek egy pa­lesztin fiút. Az izraeli rendőrség azonban per­cek alatt helyreállította a rendet, és meg tudta védeni a szavazóhelyiségeket. Ezek az esemé­nyek azt mutatják, hogy a választások FÍebronban rendkívül nagy feszültségben zaj­lottak le — mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Ami a választás előkészületeit illeti, értéke­lése szerint voltak olyan események, amelyek aggodalomra adtak okot, amelyek európai szemmel megkérdőjelezik a választás maku­látlanságát, „figyelembe véve azonban azt, hogy a palesztin nép életében ez a legelső választás, és azt, hogy az arab világban az ed-digi legdemokratikusabb választás volt, én azt hiszem, a végső megállapítás az, hogy a nehézségek ellenére a választás sikeres volt”. Az NDI-Carter Center küldöttsége, amely­nek munkájában a magyar politikus személy­re szóló meghívás alapján vesz részt, vasár­nap délelőtt találkozik, miután megfigyelői Ciszjordánia egészében, Kelet-Jeruzsálemben és a Gáza-övezetben is jelen voltak. Ekkor összegzik tapasztalataikat a választás egészé­re vonatkozóan, s ekkor nyílik mód a végső konklúzióra, annak megítélésére, hogy tisztá­nak és szabadnak minősíthető e a palesztin vá­lasztás — tájékoztatott Eörsi látyás.

Next

/
Thumbnails
Contents