Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-22 / 18. szám

Megyénk életéből UJ KELET 1996. január 22., hétfő 3 Aktatologatók Döbbenten hallottam a rádióban, hogy Derecskén nyolc­vanezer naposcsibét kellett elpusztítani, mert a tenyésztők nem vették át, mondván, hogy ráfizetéses a csirkenevelés, alig van piac. A televízió híradójában egy balkányi tenyésztő mondta el, hogy egyszerűen nem tudja finanszírozni a további ráfi­zetéseket, felhagy hát ezzel a tevékenységgel. Nem hallatszik sok jó hír a sertéstenyésztők háza tájáról sem. Jó pár évvel ezelőtt azt tanultuk, hogy a kapitalizmusban gyakoriak a túl­termelési válságok, klasszikus példaként emlegették, hogy Brazíliában sok ezer tonna kávét kellett egy ilyen időszakban a tengerbe önteni. Azt is tudom, hogy ez az új rendszer már csak olyan, hogy a termelőnek, a tenyésztőnek igen nagy a kockázata, ezt már nem vállalja, nem is vállalhatja Állam Bácsi. Mégis azt gondolom, valahol, valakik rosszul végzik a munkájukat, ha ilyen esetek rendszeresen megtörténnek. Nem tudom elképzelni, hogy időbeni intézkedéssel, netán előrejelzéssel nem lehetne megakadályozni legalább egy ré­szét az ilyen kényszerpusztításnak. Van szakminisztérium. Működnek gazdaságkutató szerve­zetek, van statisztikai feldolgozás, van előrejelzés (bár néha az a benyomásom, hogy ez utóbbi csak a meteorológiában meg a politikai közvéleménykutatásban fontos), nyugati és keleti tanácsadók dolgoznak mindenfelé. Mégis annyi az át­gondolatlan, következményekkel egyáltalán nem számoló intézkedés, mintha ezek a szerezetek nem léteznének, rosszul dolgoznának, vagy esetleg nem hallgatnák meg őket. Mondják, a minisztériumokban inkább az aktatologatás, a halogatás, a kivárás mesterei ülnek, mert az igazán kreatív, dinamikus szakembereket sokkal jobb jövedelemért szippant­ják el a sikeres vállalkozások. Ha így van, akkor is meg kell találni annak a módját, hogy a miniszteriális emberek leg­alább az aktatologatást és az információtovábbítást végez­zék el tisztességesen és időben — ha már csak arra képesek. Gyanítom egyébként, hogy ezek a minisztériumi szakem­berek sohasem érezték a „lássuk, uramisten, mire megyünk ketten' érzését, azt, amit a falusi ember érezhet, amikor ve- rejtékes munkája egy-egy természeti csapás miatt egyik lanatról a másikra válik semmivé. De talán még ettől is rosszabb, ha a mások hanyag, át nem gondolt, lélektelen munkája miatt kell jelentős értékeket szándékosan elpusztí­tani, mialatt az aktatologatók a következő baklövést készítik elő. (Kézy) „Nincs lehetetlen gazdasági helyzet” Kapitalizmus felé a költségvetési szférában A tervnek megfelelően szombaton délelőtt 9 óra 35 perckor állt meg a záhonyi pályaudvar negye­dik vágányán az a különvonat, amellyel dr. Lotz Károly közlekedési hírközlési és vízügyi, valamint dr. Bokros Lajos pénzügyminiszter érkezett. A pénzügyi tárca vezetője csomag helyett egy megállapo­dást tartalmazó aktatáskával lépett ki a vonatból. A vasútál­lomás protokollvárójában a kormány nevében dr. Bokros Lajos és dr. Lotz Károly, a MÁV Rt. képviseletében pedig Kálnoki Kiss Sándor, a rész­vénytársaság elnöke, valamint Rigó Zoltán vezérigazgató írta alá azt az dokumentumot, amely három évre meghosszab­bítja a MÁV és az állam közöt­ti szerződést. A megállapodás — az utolsó módosításokat út­közben, a vonaton végezték el a szakemberek — tartalmazza azokat a pénzügyi feltételeket, amelyek között a MÁV 1996- ban gazdálkodik. Többek kö­zött rögzítették, hogy ez évben a kormányzat 28,8 milliárd fo­rinttal támogatja a vasúti sze­mélyszállítást. Dr. Lotz Károly az aláírást megelőző sajtótájé­koztatón többek között el­mondta: — A szerződést három évre hosszabítottuk meg, de a kor­mányzati, a pénzügyi garanci­ák csak 1996-ra vonatkoznak, az elkövetkező évek anyagi tá­mogatásának a mértékéről a parlament fog dönteni. A dokumetnumban rögzítettek komoly feladatokat hárít a Lesz új orvosi ügyelet? Péntek este hét órakor útjára indult egy újfajta vállalkozás, kezdeményezés megyénk egészségügyében, pontosabban szólva a sürgősségi betegellá­tásában. A jelenlegi ügyeleti ellátás helyett, vagyis inkább azzal párhuzamosan és össze­hangolva működne egy sürgős­ségi betegellátó kocsi. A Fiat Marengóban — amely az ügye­leti járműveket váltaná fel — minden szükséges életmentő és szakmai feltételrendszer az ügyeletet meghosszabított há- zirovosi rendelésként és nem sürgősségi betegellátásként ke­zeli. Az ügyelet szakmai mun­kája nem koordinált és az ellá­tás néha hagy kívánnivalót maga után. Gyakori, hogy olyan esethez hívják ki az Or­szágos Mentőszolgálat (OMSZ) esetkocsiját, amit gya­korlatilag megfelelő orvosi és műszerezettségi háttérrel a la­újraélesztő felszerelés megta­lálható. A betegek szakszerű ellátásáról a mentőszakápoló­gépkocsivezető és az oxyo- lógus, az intenzíves vagy a bel­gyógyász szakorvos gondos­kodna. Mindez feltételes mód­ban! Az okokról dr. Takács Zol­tánt, a Mediker Bt. ügyvezető­jét s egyben az új rendszer egyik kidolgozóját kérdeztük. — Sajnos ma Magyarorszá­gon a központi orvosi ügyelet és a mentőszolgálat között nincs megfelelő kapcsolat. A tevékenységet szabályozó kásban is kezelni lehet, nem kellene beszállítani a kórházba. (Érdekességképpen: a kórház­ba szállított betegek 18 száza­lékát egy órán belül hazaenge­dik...) Nem is ez a fő problé­ma, hanem az, hogy közben esetleg egy sürgős esethez hív­ják a kocsit, de az nem ér oda időben. Mi az ügyeletnek ezt a részét vállalnánk fel. — Hogyan lehet önöket hív­ni? — A kocsi és vele együtt az ügyeletes orvos a központi ügyeletén állomásozik, így vagy a mindenki által ismert MAV-ra is. A vasút vezetése ugyanis vál­lalta, hogy évente 10 százalékkal növeli hatékonyságát, amelynek természe­tesen pénzügyi és személyi következ­ményei is lesznek. A következő békés há­rom év lehetővé te­szi a MÁV nyűgöd fejlődését. Dr. Bokros Lajos azon véleményének adott hangot, hogy a megállapodás szava­tolja a kiszámíthatóságot, így a MÁV teljesítheti vállalt köte­lezettségeit. Rigó Zoltán a záhonyi vas­úti átkelő fontosságát hangsú­lyozta, hiszen a vasút szállítá­sában jelenleg 63 százalékot tesz ki a nemzetközi és a tamzitfuvarozás, a tendenciák további növekedést sejtetnek. Dr. Bokros Lajos, aki az első Záhonyt felkereső pénzügymi­niszter, a város művelődési há­zában előadásában magyaráz­ta az általa kidolgozott csomag szükségességét és a szigorító intézkedések eredményeit. — A kormánynak nem csak az íróasztal mellett kell az or­az elérhetetlenségig — az im­portterméket. Tovább támogat­juk az olyan beruházásokat, amelyek tartják a dinamikus exportot. El kell érnünk, hogy a kisvállalkozók a nagyvállalat­ok beszállítóivá váljanak, erre már jó példa a magyar Suzuki- gyár. A kormányzat ez évben 2 százaléknál kisebb reálbércsök­kenéssel számol. Nem engedjük meg a belföldi kereslet élénkü­lését, mert az a választások előtt egy újabb Bokros-csomag ki­dolgozását indokolná. Az egyensúlymegörző gazdaság- politika a célunk, hiszen a kor­mány az ország lakóinak a pén­04-es telefonszámon, vagy a központi ügyelet telefonszá­mán lehet hívni minket. — Mennyibe kerül mindez a városnak? — Semmibe. A kísérleti há­rom nap alatt benzint, a sofőrt és az orvost az alapellátási igaz­gatóság finanszírozza, a kocsi fenntartását és az orvosi műsze­rek árát mi álljuk. — Köztudott, hogy a beteg- szállításért fizetni kell. Mennyi­be kerül, ha önök mennek ki ellátni a beteget? — Díjtalanul megyünk ki az esethez. Azt azonban hozzá kell tennem, hogy mi elsősor­ban nem betegszállítással fog­lalkozunk — azt meghagyjuk az OMSZ-nak —, mi a helyszí­nen orvosoljuk a problémát. Természetesen végszükség ese­tén mi is be tudjuk szállítani a beteget, hiszen a kocsi felsze­reléséhez egy összecsukható hordágy is hozzátartozik. — Mikor lesznek szolgálat­ban? —- Egyelőre még csak próba- üzemelésre kaptunk engedélyt péntek este héttől hétfő reggel hétig. A tapasztalatok alapján aztán levonják az arra illetéke­sek a következtetést, hogy szükség van-e munkánkra vagy nem. Ha úgy döntenek, hogy igen, akkor eleinte még csak hétvégeken, később azonban a hét minden napján szeretnénk dolgozni. Sajnos a döntés nem a mi kezünkben van. — Mi szól a vállalkozás el­len?-— Talán a megszokás, az újí­tástól való idegenkedés... Úri Mariann szág gondjait megismerni, a megoldások kidolgozásához kötelességünk a városok, köz­ségek lakóit, a területeket is megismerni. Az előző évben az ország külső adóságga lénye­gesen javult, és működő tőke is nagy összeggel áramlott az országba. A megszigorító in­tézkedések ellenére is gazdasá­gi növekedést értünk el, igaz, csak két százalék volt. Az or­szág lakói igen nagy áldozatot vállaltak pénzügyi helyzetünk javítása érdekében. A bérből és fizetésből élők reálbére átlago­san 10, egyes rétegeknél 16 százalékkal csökkent. A ver­senyszférában nem volt ilyen tragikus a helyzet. Az úgyne­vezett Bokros-csomag kialakí­tásakor ilyen „eredményekre” számoltunk, szándékosan fog­tuk vissza a belföldi keresletet. Gazdasági-pénzügyi politikánk a hatékony exportot támogat­ja, e területen látványos ered­ményeket értünk el — 20 szá­zalékkal többet exportáltunk tavaly, mint 1994-ben —, és korlátlanok a növekedésó lehe­tőségei. Az import az elmúlt évben csak 10 százalékkal nö­vekedett. A forint leértékelésé­vel és a vámpótlék bevezetésé­vel megdrágítottuk — de nem zét költi. Még az idén elkezd­jük az államháztartás reformját, amellyel a költségvetési szférát fogjuk takarékosabbá tenni, a kapitalizmus felé indulunk el e területen. Pénzügyileg ugyanis a jelenlegi körülmények között lehetetlen fenntartani az okta­tást és az egészségügyet. — Három autópálya épül egyszerre ez évben, a negyedik­nek, az M3-asnak pedig az előkészítését kezdjük meg — jelentette be a közlekedési mi­niszter. — A záhonyi térség logisztikai központját tovább kívánjuk fejleszteni, hiszen ke­let felé bővülnek a gazdasági kapcsolataink. E régióra a mos­taninál nagyobb feladatok há­rulnak majd. A felvetett kérdésekre többek között a következőket válaszol­ta a pénzügyminiszter: — Nem megfelelő a me­zőgazdasági exporttámogatás jelenlegi rendszere, mégpedig hogy az összeget évente hatá­rozzák meg. A támogatás nem kerül minden estben oda, ahol valós teljesítményt érnek el a gazdálkodók. — A záhonyi vállalkozói övezet kialakításával óvatosan kell bánni, hiszen a piacot elsősorban a kesrelet határozza meg. Az M3-as autópálya to­vábbépítése azonban közelebb hozza Záhonyhoz Európa ke­reskedelmi központjait. — Pénteken, Nyíregyházán, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium poltikai államtitká­ra nyilakozata alapján még az idén csökkentheti a parlament az adókat. Mi erről a pénzügy- miniszter véleménye? — ér­deklődött lapunk munkatársa. — Először az állam kiadása­it kell csökkenteni, gondolok az államháztartási és a nyugdíj- reformra. A pénzügyi feltéte­leket e lépéshez meg kell te­remteni. Nem is annyira az adókat, mint inkább a társada­lombiztosítási járulékot kelle­ne csökkenteni. Nem hiszem, hogy ez évben csökkenti az Or­szággyűlés a személyi jöve­delemadó és az áfa — ami át­lagban szintén magas — mér­tékét. A Záhonyi Vámhivatalban Csíkos Endre ezredes, Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék pénzügyőr­parancsnoka tájékoztatta a ven­dégeket. — Az elmúlt évben 10 mil­lió utas, csaknem száz százalé­kuk bevásárló turista fordult meg a határátkelőhelyen — mondta többek között. — A jelenlegi körülmények között a mindenre kiterjedő vizsgálatot nem tudtuk megoldani, a zá­honyi vámosok létszáma töre­déke az optimálisnak. Az át­kelő bővítése — befejezése után a mostani kamionforga­lom többszörösét tudjuk ellen­őrzni — majdnen időben kez­dődött, hiszen beindult és egy­re nagyobb az orosz—szerb kereskedelem. A két miniszter megnézte az átkelő bővítési munkálatainak jelenlegi állását, megszemlél­ték az épülő kamionterminált és bejárták a Záhonyi MÁV Üzemigazgatóság területét. Délután két órakor Oláh Ber­talan, Kisvárda polgármestere fogadást adott a vendégeknek, ahonnan útjuk a művelődési házba, lakossági fórumra veze­tett. Bokros doktor a város lakói előtt csomagja fontosága mel­lett kardoskodott. Mint mon­dotta: — Csődhelyzetben vettem át a pénzügyi tárcát. A szigorító intézkedések hiánya miatt két­séges lett volna az állami al­kalmazottak fizetése már ta­valy nyáron. Nincs lehetetlen gazdasági helyzet, mindenre van megoldás, az országnak a Bokros-csomag. Ez évre 20— 22 százalékos inflációt prog­nosztizálunk. Évente 5-6 szá­zalékos gazdasági növekedést kell elérnünk, hogy — ha évti­zedek múlva is, de — felzár­kózzunk Nyugat-Európához. KvZ

Next

/
Thumbnails
Contents