Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-19 / 16. szám

/ „Áfás számlát vegyenek!” / Túl enyhék az ítéletek 3. oldal m SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI NAPILAP HL évfolyam, 16. szám — 1996. januar 19., péntek 24 oldalas RTV- magazin * Hangsúly (3. oldal) * Marco Polo nyomdokában (5. oldal) Határozott a kormány A kormány határozott a tavalyi privatizációs többletbevé­telek felhasználásáról: az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Részvénytársaság számláján lévő 240 milliárd 322 millió forintból 100 milliárdot az 1996-os költségveté­si törvényben előírt kötelezettség törlesztésére kell fordíta­ni. A bevételből már most, az év elején befizetik a kincstárba az egész esztendőre előirányzott összeget. A fennmaradó 140 milliárdból 48 milliárdra van szüksége az ÁPV RT.-nek a különböző állami kötelezettségek teljesítéséhez. A további 92 milliárd forintot az államadósság csökkentésére for­dítják. Für Lajos nem nyilatkozik Für Lajos egyelőre nem kíván nyilatkozni arról, hogy váll­alja-e az elnökjelöltséget az MDF márciusi országos gyűlé­sén. A pártelnök sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a párt­elnököt nem Detken és nem Gödöllőn jelölik, hanem az alap­szabály értelmében ez a pártszervezetek dolga. A megye élni akar Új arculattal és új szemlélet­tel mutatkozott be tegnap dél­előtt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Budapesten, a Magyar Befektetési és Kereskedelem­fejlesztési Rt. tanácstermében egy nemzetközi sajtótájékoz­tató keretében. Seres Antal, a Megyei Közgyűlés alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a válságos helyzet elle­nére is élni akar, nem vállalja a kéregető szerepét. Róka Lász­ló, a Megyei Fejlesztési Ügy­nökség igazgatója kifejtette, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a legek hazája, hiszen elsőként itt alakult meg a fej­lesztési közalapítvány, a Me­gyei Fejlesztési Ügynökség, és itt készítették el az első fejlesz­tési koncepciót. Kézy Béla, az MFÜ munkatársa elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt a megyéről negatív tényeket kö­zölhettek, de ma ez a Szabolcs már nem az, aminek korábban ítélték. A gazdasági élet dina­mikus fejlődésnek indult, és sok jól képzett szakember dol­gozik a megye fellendüléséért. Az előadásokat követően be­mutatták a közelmúltban meg­jelent befektetési kiadványt és a megyéről készített filmet. Összefogás a lakosság helyzetének javításáért Felismerni a valódi erdekeket — Az USAID Demokrácia programjának keretében — amely megyénkben az előző évben indult — az Egyesült Államok kormánya segíteni kí­vánja a magyar nonprofit szek­tornak, a demokráciának a fejlődését, a civilszféra meg­erősítését, és a maga módján javítani kíván a települések helyzetén — mondta tegnap önkormányzati vezetők előtt tartott előadásában Zám Mária, a Hálózat a demokráciáért- program magyarországi igaz­gatója. — A szervezetek a következő három évben nem nagyösszegű pályázati pén­zekkel, vezetői, menedzseri képzésekkel léphetnek tovább, végezhetik hatékonyabban munkájukat. A magyar prog­ram fontos célja, hogy elő­segítse az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek közöt­ti, valamint a nonprofit szek­toron belüli együttműködést. A program négy területet — szo­ciálpolitika, demokrácia, em­beri jogok, környezetvédelem — támogat. A támogatási rend­szerről részletesebb felvilágo­sítást az United Way—Pro- humana Alapítvány Nyíregy­házi Regionális Forrásköz­pontja ad. — Adataink alapján Sza­bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben igen fejletlen még a civil­szféra, kevés a különböző egye­sület, alapítvány. A Hálózat a demokráciáért-program sokat segíthet a települések olcsó és hatékony szolgáltatási ágaza­tainak kiépítésében, amely a munkahelyek számának növe­lését is jelenti. A helyi közös­ségeket szándékozzuk segíte­ni, a vidéki lakosság helyzetén kívánunk javítani. A jogsza­bályok által meghatározott fel­adatok elvégzésében együtt­működést célszerű kialakítani, megosztani a munkát a nehéz helyzetbe került önkormány­zatoknak egymást közt, és a nonprofit szervezetekkel is. Gondolok például arra — bár ehhez szemléletváltozásra van szükség —, hogy egy iskolát, amelynek fenntartása nagy ter­heket ró a településekre, több község együtt üzemeltessen. A települések vezetőinek és lakó­inak fel kell ismemi a valódi érdekeiket! Erőszak, erőszak... Balta, karó és seprű volt a főszereplője a legutóbbi 48 órában megyénkben történt erőszakos bűncselekmé­nyeknek. Sajnos az tapasz­talható, hogy az emberek egyre türelmetlenebbek egymással szemben, és gyakrabban csattannak el pofonok a vitatkozások so­rán, vagy éppen gyilkos esz­köz kerül a kezükbe, és az­zal sújtanak le, nem számol­va a következményekkel. A legtöbb esetben az alkoho­los állapot is közrejátszik a rögtönzött bunyók kialaku­lásában. Aztán az ilyen ese­mények a hullaházban vagy a kórház intenzív osztályán, és a rendőrség fogdájában fejeződnek be. íme néhány eset a legfrissebbek közül: A fehérgyarmati L. Ferenc (31) a katolikus templom mögötti területen lesett ál­dozatára. F. Sándor helyi la­kossal korábban összetűzés­be került, és most a kezében egy seprűvel várta, hogy a nézeteltérést „tisztázza”. A haragos besétált a csapdába, és L. alaposan elkente a takarító- szerszámmal. A sértettnek szá­mos más sérülése mellett eltört a jobb alkarja. (Folytatás a 2. oldalon) Támogatják a kedvezőtlen adottságú térségeket Kommunikációs továbbképzés Tegnap délelőtt Nyír­egyházán, a Volán buszpá­lyaudvar oktatási központ­jában Dr. Nagy György László főiskolai docens kommunikációs tovább­képzést tartott a vállalat buszsofőrjei számára. Az ötórás előadás célja az volt, hogy elősegítse az emberibb és közelebbi kapcsolatok kialakítását a buszvezetők és az utazó- közönség között. A programsorozat — mely csoportonként húsz­órás képzést jelent — az Alföldtől egészen Szom­bathelyig sikereket köny­velhet el. A tréninget maga az előadó állította össze, akit erre évekkel korábban a Kisalföld Volán Rt. ve­zetése kért fel, a szolgálta­tás minőségének javítása érdekében. (Folytatás a 2. oldalon) Az agrárágazat 1996. évi tá­mogatási rendszerével kapcso­latban tartottak konferenciát tegnap Debrecenben, a Hajdú- Bihar Megyei Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány és a KI és Társai Bt. szervezésében. Nyi­tó előadásában dr. Szőllősi Endre, a Földművelésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője ismertette az idei mezőgazda­sági támogatási rendszert. El­mondta, hogy a tárca 1996-ban ■összesen 86,5 miliárd forinttal rendelkezik. Ez nominálérték­ben ugyan több, mint az előző években, de ebből az összegből kell finanszírozni az 1995-ben elfogadott, és eddig még ki nem fizetett támogatásokat is. A költségvetést a most létreho­zott államkincstár kezeli, mely a főosztályvezető szerint taka­rékosabb gazdálkodást tesz lehetővé. A minisztérium na­gyobb hatáskört kap, és ezzel természetesen nő a felelőssége is — végsősoron a miniszer fe­lel a költségvetési keret betar­tásáért, és a támogatások leg­célravezetőbb felhasználásáért. Dr. Szőllősi Endre elmond­ta: a támogatási rendszert úgy alkották meg, hogy elősegítsék a magyar agrártermékek jobb belföldi és külföldi értékesíté­sét, ezzel növeljék a termelők biztonságát és bevételeik nagy­ságát. Javítani szeretnék a ter­melés finanszírozhatóságát. A főosztályvezető kijelentette: a gazdaságpolitikának rá kell ébrednie, hogy a kedvezőtlen adottságú térségekben is fog­lalkozni kell a mezőgazdaság­gal. Ennek érdekében a minisz­térium úgy döntött, hogy az eddigieknél több anyagi esz­közt koncentrál az említett te­rületeken.

Next

/
Thumbnails
Contents