Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-17 / 14. szám

1996. január 17., szerda Lakáskultúra 12______________________________________________________________________________________ Nem kell más, csak tapéta és kézügyesség UJ KELET Ma már egyre több olyan ügyeskezű családfő van, aki maga lát neki egy hétvégén vagy néhány szabadnapon, hogy apródonként rendbe tegye a lakást. Akik a közeljö­vőben először vállalkoznak erre a feladatra, azoknak sze­retnénk Nagy László István szobafestő segítségével taná­csokat adni. — Mi az első lépés, ha vala­ki házi tapétázásba kezd? — Ha nem is hajszálponto­san, de nagy vonalakban fel kell mérni, mennyi tapétára lesz szükségünk. Egy kicsivel in­kább mindig többet számol­junk, hiszen a munka végezté­vel a megmaradt, egész teker­cset még becserélhetjük, és az sem árt, ha marad néhány mé­ter az esetleges javításokra. Az már jóval kellemetlenebb, ha — félbehagyva a munkát — újabb tapétaadag után kell sza­ladgálni. — Hogyan számíthatjuk ki, mennyi tapétára lesz szüksé­günk? — A szabványtapéták mére­te általában 10 mx53 cm. Mér­jük meg a helyiség magasságát a padlótól a mennyezetig, ebből vonjuk le a szegélyléc és a mennyezetdíszítő lécek mére­teit. Erre számítsunk még 10 centimétert, hogy tapétázás után a szegélyeket ki tudjuk igazítani. Mintás tapétáknál gyakran előfordul, hogy a kö­vetkező csíkból a minták illesz­tése miatt le kell vágnunk, ezért legalább tíz százalékot számol­junk még rá a szükséges meny- nyiségre. Bár kezdő tapétázók­nak leginkább az illesztés nél­kül felragasztható, egyszerű mintájú tapétákat ajánlom. — Mire lesz még szükség a munkához? — Elsősorban tapétaragasz­tóra, mérőszalagra, ceruzára, hosszú éles ollóra, tapétara­gasztós vödörre, kenő- és simí­tókefére, valamint törlőruhára. Jó szolgálatot tehet egy levehe­tő ajtó is, mert ezt rátéve egy asztalra, könnyebben megy a szabás és a kenés. Tapétara­gasztóból egy átlag tekercshez 0,5—0,7 literre van szükség. Ma már kaphatók nagyszerű ragasztóporok, melyek haszná­latánál egyszerűen csak a do­bozban lévő használati utasítást kell követni. —Hogyan szabjuk méretre a tapétát? — Mérjük meg a szoba ma­gasságát ott, ahol kezdeni akar­juk a munkát. Az első csíkot körülbelül 10 cm-rel hosszabb­ra vágjuk, hogy ha szükséges, még vágni lehessen belőle. Azt is el kell dönteni, ha mintás a tapéta, hol kezdődjenek a virá­gok, alakzatok. Ennek megfe­lelően kell majd vágnunk a töb­bi csíkot is. Sokat segíthet, ha a tapétacsík at a hátoldalán megjelöljük aszerint, ahogy a minta megy majd. Számmal az összes levágott csíkot megjelöl­hetjük. Egy szabvány tekercs­ből átlagos sí;obamagasságnál 3—4 csík jör ki. A maradék­ból kitapétázhatjuk az ajtók fö­lötti vagy az ablakok alatti ré­szeket. A párhuzamosan futó min­táknál egyszerre két tekerccsel célszerű dolgozni, így az elté­rés a lehető legkisebb lesz. Ha a vágással elkészültünk, jöhet a ragasztózás. Egyszerre soha­sem szabad túl sok csíkot be­kenni. A ragasztót egyenletesen vigyük fel a tapétára, s nem árt, ha a falat is megáztatjuk vele egy kicsit. Hogy könnyebb le­gyen illeszteni és kézben vinni a ragasztós tapétát, hajtsuk össze úgy, hogy a tapétacsík két vége középen találkozzon. Ügyeljünk arra, hogy a papír ne gyűrődjön meg. A következő lépés már a falak tapétázása. Mielőtt a csíkot felragasztjuk, nem árt, ha kezünk ügyébe he­lyezzük a simítókefét, mert ké­sőbb enélkül nem boldogulunk. Ha a tapéta tetejét fölsimítottuk, a tapéta közepétől a szélek felé haladva simítsuk a csíkokat. Per­sze csak akkor ilyen egyszerű a dolog, ha sima, esetleg glettelt falfelületre dolgozhatunk. — A helyiségekben azonban mindig vannak problémás he­lyek. Ezeknél hogyan boldogul­hatunk? — Az ajtófélfát borító tapé­tát a soroknál 2,5 cm-re átló­san levágjuk, és kefével lesi­mítjuk. A levágandó éleket be­jelöljük, és a vonalak mentén a maradékot levágjuk. A leszerelt dugaszolóaljza­toknál és kapcsolóknál ne fe­lejtsük el megjelölni, ha felke­rült a tapéta, hol is vannak ezek a helyek. Később olló segítsé­gével óvatosan bevagdalva szé­pen el lehet simítani a tapétát. Ha a tapéta kicsit megszáradt, felragaszthatjuk a tapétaszegő csíkot, mely ma már elsősorban szintén papírból készül, így nem okoz különösebb gondot a ra­gasztása. Mindent összefoglal­va, nincs ebben a munkában semmi ördöngösség. Kis kéz­ügyességgel bárki belevághat. S.T. Konyhai körséta Útjára indítunk egy új soroza­tot, mellyel azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik most kezdik el berendezni, vagy ép­pen átrendezni lakásukat. Az első rész a konyháról szól, mely szinte minden háztartásban kiemelke­dő szerepet játszik. Nyíregyhá­zán a Product üzletházban és a Domusban jártunk, ahol össze­gyűjtöttük, mi minden is kell egy jól felszerelt konyhához. Alapvető dolog, hogy legyen egy konyhaszekrény, mely nem túl magas — hogy az alacso­nyabb hölgyek is elérjék —, de azért polcain és fiókjaiban min­den jól elfér. Házgyári mérete­ket tekintve, megnéztünk egy kisebb és egy nagyobb méretű beépített mosogatós darabot, mely árban 78 és 182 ezer fo­rint között van. Konyhaaszta­lokból is elég nagy a választék, ezt mutatja a 10 és 100 ezer fo­rint közötti árfekvés. Persze szükség van néhány székre is, ami darabonként 5 és 30 ezer forintért szerezhető be. A konyhaszekrény pultján helyet kaphat a mikrohullámú sütő, (29 900-45 000 forint), a ke­nyérpirító (685— 9300 forint), a tea- és kávéfőző (6500— 10 290 forint), a szendvicssütő (9900—15 900 forint), a kézi mixer (4990 forint), és a gyü­mölcscentrifuga (11 900— 12 900 forint). Attól függően, milyen a ház gyári szerelvénye­zése, a gáz- vagy villanytűzhely beszerelése elengedhetetlen. A gáztűzhely ára 29 900—33 900 forint között van, míg a villany- tűzhelyet 59 900 és 126 000 fo­rintért ajánlják. Persze a felsze­reltség így még korán sem tö­kéletes. Ejtsünk néhány szót az apróbb, de nélkülözhetetlen ki­egészítőkről is. Nagy hasznát vehetjük a konyhában még a fűszertartónak (420—1900 fo- rint/csomag), a törlőkendőknek (120—250 forint/darab), a tányé­roknak (70—140 forint/darab), az evőeszközöknek (450— 1600/csomag), és a poharaknak (80—120 forint/darab). Termé­szetesen világ fanunk is kell va­lamivel. Konyhába való lámpa­testekhez 1500—2600 forintos áron juthatunk hozzá. Az ablak­ról se feledkezzünk meg, hiszen szép fügönnyel (260—540 fo- rint/méter) még hangulatosabbá tehetjük konyhánkat. (Rendezgető utunkat legköze­lebb a fiirdőszobában folytatjuk.) PRPJDUCT ELSŐ A KONYHÁBAN Minden fiatal (és kevésbé fiatal) házas tudja, hogy a konyha a világ közepe. Az otthon melege ott kezdődik, hogy a konyha szép, elegáns no és praktikus legyen. A Product eddig is mindent megtett azért, hogy minden családban így lehessen. Ezért ajánlja például mindenki­nek - de főleg azoknak a fiatalok nak, akik most „alapítanak” ott­hont - a konyhabútorba építhető háztartási készülékeket. Ezek nem csupán megkönnyítik, sőt élveze­tessé teszik a sütést-főzést, hanem teljes mértékben alkalmazkodva az egyéni igényekhez és ízléshez, a konyha szerves részévé válnak, és a bútorral egy egységes képet nyúj­tanak. A választék hatalmas: gáz- és villanysütők, gáz, villany és ce- ránlapos főzőfelületek, szagelszí­vók, hűtőszekrények, mosogató­gépek. Nincs olyan igény, amit a Product ki ne tudna elégíteni, nincs olyan konyha, amelybe ter­mékei ne illeszkednének. A legjobb volna, ha minderről Ön is személyesen győződne meg. PRODUCT Konyhastúdió Nyíregyháza, Rákóczi utca 14. Telefon: 42/416-016 Bár a zöldeliő és virágokat bontó szobai növényeknél nincs is szebb látvány, figyeljünk nagyon oda, hisz a fűtött szoba melegét nem mindegyik bírja. Ferenczné Lénár Melinda vi­rágkertésztől megtudtuk, hogy a következő növények pom­pásan alkalmazkodnak a megváltozott klímához. Ilyen a yukka pálma, a futó singórium, a sanzavera, a főnixpálma és a korall virág. Ezek egyaránt jól érzik magukat gázzal és köz­ponti fűtéssel melegített helyiségekben. Mivel a fűtés miatt szárazzá válik a levegő, fontos, hogy permetezéssel vagy ka­vicsággyal biztosítsuk a szükséges páratartalmat. „Szeretem nagymamám fabútorainak illatát” Legfontosabb a kényelem András és Gabriella fiatal házasok. Abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy sa­ját kis fészküket már együtt­élésük második évbében be­rendezhették. Bár a beren­dezés még nem teljes, ők mégis boldogan mutogatják, melyik darabhoz hogy jutot­tak hozzá. — Nagymamámék falusi kis parasztházban laktak, ott töltöttem a nyarak nagy részét — emlékszik vissza Gabi. — Már akkor magával ragadott a sok régiségillatú fabútorok, s az, hogy a ház minden ré­szében rengeteg virág volt. Tízévesen elhatároztam, ha egyszer saját házam lesz, min­denképpen ilyen darabokkal rendezem majd be. Amikor megismertem Andrist, láttam, hogy ő egészen más ember. Minden tetszik neki, ami új és modem, ellenben nem nagyon rajong a régiségekért. De mi­vel szeretjük egymást, eldön­töttük, hogy a házunk mind­kettőnk ízlésének jegyeit ma­gán viseli majd. Szerencsére a három nagy szoba, a kony­ha és a fürdő minderre jó le­hetőséget adott. Mivel egye­lőre még nem tervezünk gye­reket, a háló mellett én beren­dezhettem egy napalit, And­ris pedig egy saját dolgozó- szobát. Minket egyáltalán nem zavar a lakás sokszínű­sége, csak az fontos, hogy mi jól érezzük magunkat ben­ne. — Sétáljunk végig a laká­son. Hová milyen berendezés került? — Mivel éppen a konyhá­ban vagyunk, kezdjük talán itt. Úgy érzem, minden meg­van benne, ami a modern konyhába szükséges, mégsem lett minden csupa rideg plexi és műanyag. Bár a konyha- szekrény már be volt építve, amikor ideköltöztünk, famin­tás tapétával mégis sikerült vad piros színét eltakarni. A falat halvány okkersárgára festettük, s a szintén fa ét­kezősarok felé mázas cserepe­ket akasztottunk. A függöny könnyen tisztítható anyag­ból készült, a narancssár­ga apró kis virágokat legin­kább a fehér fodor dobja fel. A következő helyiség a nappali. A fal sötét mályva­színt kapott, éppen azért, hogy jól érvényesüljenek benne a világos bútorok. A legbüsz­kébb erre az állószekrényre vagyok, amit még nagyma­mámtól örököltem. Kis fur- fanggal és leleményességgel egyik kedves barátnőm keze alatt született újjá. Eredeti drapp színe helyett fehér lett, tarka virágokkal. Ilyenné va­rázsoltuk a két komódot, és vi­rágmintás a kanapé huzata is. A habos fehér függöny a föl­dig ér, a diszkrét fényű meny- nyezeti lámpa kapcsolója ha­talmas virágerdő között bújik meg. — A hálószoba kinek az ízlését dicséri? — A faragott éjjeliszekré­nyekre én bukkantam rá, a franciaágyat viszont a kedve­sem választotta ki egy kataló­gusból. Óriási mérete miatt betölti a szoba felét. Az ágyon lévő kockás takarót a nászúi­ról hoztuk magunkkal, mint sok kedves emlékünk tudóját. Mivel egyáltalán nem va­gyunk maradiak, a modern fekete állványon a színes tévé, a videó és a center kapott he­lyet. Innen nyílik a fürdőszo­ba is. Itt a fekete és a fehér a domináló. Mivel elég picike, olyan berendezést kellett vá­lasztanunk, mely nemcsak íz­léses, de polcokat is rejt ma­gában. Nincs kádunk, mert kiszedtük. Helyette igen kel­lemes zuhanyzófülkét ala­kítottak ki a mesterembe­rek. — Hová vezet a következő ajtó? — András dolgozószobája. Bár a fémvázas bútorok kicsit tekintélyt parancsolóak, a ké­kesszürke fal és a kicsitt söté- tebb padlószőnyeg mégis me­legséget varázsol a szobába. A sarokban a ház urának büszkesége, a bárszekrény áll. Párom már évek óta gyűjtötte a márkás italokat, s most azok nagyon jól mutatnak a fekete polcokon. Az egyik fal még üresen áll, oda idővel egy könyvszekrényt szeretnénk. Elég sok még a hiányosság, s elmondani sem tudom, mekkora öröm, ha apródon­ként egy-egy új darabot tu­dunk venni. Rokonaink, ba­rátaink is sokat segítenek eb­ben. Ha látogatóba jönnek, csokoládé vagy virág helyett inkább néhány fűszertartót, törölközőt, jénai tálat hoz­nak. Sikli

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents