Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-16 / 13. szám
UJ KELET Tiszaadony 1996. január 16., kedd 5 Magukénak érzik a falut V agy onosztozkodás megegyezéssel Jelentős államigazgatási gyakorlattal rendelkezik Balogh Sándor, Tiszaadony polgármestere. Talán ennek is köszönhető, hogy másodszor is őt választották a falu vezetőjének. — Még a tanácsi rendszer idején a Tiszaszalkával, Ti- szaviddel közös igazgatásban tanácselnök-helyettes voltam, majd szülőfalum elöljárója lettem '90-es polgár- mesterré választásomig. Közben előtte már megszűnt a közös tanács, mert a társközségek megunták az alá- vetettségi állapotot. — Hozott-e változást a község önállósulása? — A függetlenedés legnagyobb eredménye, hogy az emberek magukénak érzik a települést, sorsukról maguk döntenek. A gyakorlati haszna, hogy a pályázatokon nyert pénzekből fejlődhet ismét Tiszaadony, elérheti azt az infrastrukturális színvonalat, amiről ez a vidék évekkel ezelőtt csak álmodni mert. — Az ilyenfajta „válóperek" is általában osztozkodással zárulnak... — Az előző választási ciklusban megegyezett az érdekelt három önkormányzat, hogy miként részesedünk abból a pénzből, amit korábban csak a székhelyközség, Ti- szaszalka gazdagítására fordítottak. Értékbecslési bizottságot hoztunk létre, és vártuk, hogy Szalka fizet, de ez eddig nem történt meg, lehet, hogy a bíróságon kötünk ki. — Az a néhány millió meg most jó lenne... — A közel ötmillióból egy kis állami támogatással felújíthatnánk az iskolát, korszerűsíthetnénk az óvodát, az időseknek egy otthont alakíthatnánk ki, a főutcán járdát építhetnénk. Ezért most már fogytán a türelmünk. — Pedig elég türelmes a tizsaadonyi önkormányzat, mert a világháború elhur- coltjainak is csak most állítottak emlékművet. — Igaz, hogy már öt éve is meg lehett volna építeni, mert a rendszerváltás lehetővé tette, de a mi esetünkben ez nem ilyen egyszerű. Közel száztíz idevaló ember lett áldozatává a háborúnak, akiknek hozzátartozóik sem maradtak vagy ha igen, azok is messze kerültek innen, és nehéz volt a neveket, adatokat összeszedni. Tiszaadony A legutóbbi adatok szerint hatszáz- nyolcvanhárom lakosú a Tisza jobb partján, a beregi síkság peremén lévő falu. Lakóinak száma lassan gyarapszik. Korábban a lakosság nagyobb része a mezőgazdaságból élt vagy Tiszaszalkára és Vásárosnaményba járt dolgozni. Most hetvenszázalékos a munkanélküliség. Egykori természetes központjától, Beregszásztól a trianoni nemzetcsonkítás szakította el. Első a MIEP Nem sok hely lehet az országban, ahol a legutóbbi parlamenti választásokon nem az MSZP győzött, ha egyáltalán van ilyen hely Tiszaadonyon kívül. Itt a Magyar Igazság és Élet Pártja lett az első. Közel ötven tagja van a MIÉP-nek a faluban. Csendesen teszik a dolgukat, jó a kapcsolatuk a többi párttal és még bíznak abban, hogy lesz egyszer rendszerváltás Magyarországon. Napkeltétől napnyugtáig Komppal a csobogó vízen Még nem pihen a komp Tisza- adonynál. E vízi alkalmatosság köti össze a beregi részt a megye keleti felével. Az egyik révész már tizenöt éve szállítja az utasokat és a gépeket a csobogó vízen. Öt éve van a nyugdíjig Szalontai Zoltánnak, de most mégis változtatnia kellett eddigi életén. — Az önkormányzat úgy döntött, hogy csak akkor folytathatom két társammal ezt a munkát, ha vállalkozásban végezzük, mert a komp működtetése nem gazdaságos a falunak. Nekünk sem kifizetődő, de nem volt más választás. Hol keressek én munkát a közel hatvan évemmel. Meg egyébként is szükség van erre a közlekedési eszközre, mert segítségével Kisvárdát is könnyen elérhetik a beregi emberek. Ha áradás vagy jégzajlás nem akadályozza a munkát, mindennap dolgozunk, még ünnepeken is. Kell a bevétel, mert fizetjük a havi tébéjárulékot akkor is, ha két—három hónapig meg sem mozdulhatunk, mert a jég fogságban tart vagy a folyó a töltés tetejét éri, és csak azt tudjuk ellenőrizni, hogy a fákhoz kötött komp nem szabadult-e el. így sem tudnánk a családot eltartani, szükséges még az is, hogy háztáji gazdálkodással foglalkozzunk. Földem ugyan nem sok van, de tartok sertést, a lovammal is végezgetek egy kis munkát. Amikor a Tiszán szállítom a komppal az utasokat, akkor is napkeltétől napnyugtáig dolgozom, de így van ez a mezei munkával is, mert falun már csak így él az ember. Egyáltalán nem mondhatnám, hogy ez nyugodt munka. Még azt sem tudni, hogy meddig csinálhatja az ember, mert ötévenként rendőralkalmassági meg vízijártassági vizsgát kell tenni, hogy megkapjam a hajós szolgálati könyvet. így, ötvenen túl is le kell úszni a kétszáz métert, ismerni kell a jelzőtáblákat, a hajózási szabályokat, mert ha jön egy vízi jármű Namény vagy Tokaj irányából, csak adja a jelzést, és máris engedni kell a komp drótkötelét a víz alá, hogy szabad utat engedjünk. Nem unalmas itt az élet, csak fárasztó. Télen a fólia, nyáron az ég alatt Libából tollasodni Milyen végzettség kell egy libatenyésztő farm működtetéséhez? Minden valószínűség szerint nem kertész és vegyészlaboráns. Tiszaadonyban van viszont egy házaspár: Nagy Gábor és Ember Jolán ilyen előzetes tanulmányok után fogtak a libatenyésztéshez. — Négy éve szinte egyszerre lettünk munkanélküliek — panaszolta a férj. — A két gyermek miatt nem mehettünk messze dolgozni, de Budapesttől errefelé szinte lehetetlen elhelyezkedni. Mivel korábban a helyi téeszben agronómus voltam, úgy beszéltük meg a feleségemmel, hogy megpróbáljuk a földet túrni, hátha lesz rajta valamennyi haszon. — Feltételezem, hogy sok földjük van. — Sajátunk szinte semmi, a szülők még művelik az övéket. Arra gondoltunk, hogy fóliáAz egy évvel ezelőtt tartott önkormányzati képviselő-választáson a második legtöbb szavazatot kapta Papp Sán- dorné Seres Julianna. A határozottságáról ismert asszony pedig nem is a beregi településen született. Ilkről vitték férjhez ’71-ben a beregi konzervüzemben dolgozó bérszámfejtőt, aki ezután évekig „csak” otthon dolgozott, mert egy lányt és két fiút nevelt boldog házasságban. Pappné nemcsak a családjában érezte jól magát, zásba fogunk. Ez munkaigényes, nagyon rizikós vállalkozás, de ha jó évet fogunk ki, akkor megtérül a befektetett munka, meg némi jövedelem is előfordul. — Mi számít jó évnek? — Mindenesetre nem a mostani időszak, mert egyre drágább a palántának megfelelő vetőmag, sokszorosára emelkedtek a fűtési díjak, fogytán az emberek vásárlóereje, nehéz eladni a primőr paprikát, paradicsomot, uborkát. — Ezért próbálkoznak más mezőgazdasági tevékenységgel? —Már régen terveztük azt is, hogy libát tenyésztünk. Az idén nemcsak a feltételek voltak meg ehhez, hanem a körülmények is rákényszerítettek. Nincs saját lakásunk, arra gondoltunk, hogy a gyerekek miatt építkezünk. Sok minden köt hanem az új helyre is hamar beilleszkedett. Már ’84-ben tanácstagnak választották. Szívesen emlékezik azokra az évekre, mert akkor épült vízmű, belvízelvezető és ravatalozó Tiszaadonyban. Aláírást gyűjtöttek a szülők, a minisztériumba is levél ment, és még a rendszerváltoztatás előtt visszavették körze- tesített iskolájukat. Most mint önkormányzati képviselő dolgozik falujáért, és sokra értékeli, hogy nincs anyagi gondja a polgármesteri hivatalnak, mert bennünket Tiszaadonyhoz, még ha nehezebb is az élet, inkább itt telepszünk le. Az építkezéshez sok pénz kell, ezért belevágtunk közéi négyezer liba felnevelésébe. így kerültünk a téli fólia alól a nyári szabad ég alá. — Nem kevés tőke kell egy ilyen vállalkozáshoz... — Nagyobb bátorság szükséges hozzá, mert a feltételek jelentős részét megkaptuk a termeltető feldolgozó vállalattól. Ha figyelembe veszem, hogy az egész család dolgozott a libával a nyáron, nem nagy a haszon, viszont sokat bukhattunk volna vele, ha egy tömeges állathullás miatt a szerződési feltételeket nem tudtuk volna teljesíteni. Ennyi libának az egy tömegben tartásához legelő kell, mert a növekedéshez nagy a zöldtakar- mányigénye. Béreltem is harminc hektár legelőt, de még megetettem a súlygyarapodáshoz több mint ezerhatszáz mázsa száraztakarmányt. Amikor tépni kellett a több ezer ludat, több tucat ember kellett hozzá. — Meg lehet-e „tollasodni” a libatenyésztésből? — Tollasnak tollas lehet az ember tőle, de meggazdagodó emberről még nem hallottam. Folytatom ebben az évben is a tenyésztést, mert a libaól, kerítés, takarmánytároló, kútfúrás olyan beruházások, melyek egy év alatt nem térülnek meg. Aztán az sem mindegy, hogy miből élünk meg. megkapta az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került településeknek adható támogatást, és a hatáskörébe utalt feladatok ellátására van költsége. Szavaztak rá Se szombatja, se vasárnapja Odaszoktak a vevők Véletlenül lett kereskedő vállalkozó Lakatosné Liba Katalinból. A tiszaadonyi születésű asszony férjhezmenés előtt a kisvárdai szakközépiskolában érettségizett, utána Tiszaszal- kán különböző munkahelyeken dolgozott, de azok a rendszer- változtatás alkalmával sorra átalakultak. Közben egy miskolci kft. üzletnek alkalmas helyet keresett a faluban, és Katalin asszony portáját találta a legalAz oldalt és a fotókat készítette: Aradi Balogh Attila kalmasabbnak fekvése miatt. Beosztottként alkalmazták a fiatalasszonyt, aki szívesen vállalta ezt a számára új szakmát, mert a portáján volt a biztos munkahelye. Közben a vállalkozó tönkrement, az emberek meg már odaszoktak a bolta. Hogy ne csalódjanak a vevők sem, meg a munkahely is meglegyen, Lakatosné átvette a boltot. Sajnos, a kereskedőknek sem könnyű ma már — panaszolta. Az embereknek egyre kevesebb a pénzük, az árak meg egyre-másra emelkednek. A kereskedőnek meg se szombatja, se vasárnapja, mert vásárlót elküldeni nem lehet.
