Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-13 / 11. szám

UJ KELET Nagy Lajos Imre tárlata Klasszikus igényességgel Gyönyörű, míves, klassziku­sai veretes, valamint a legmo­dernebb stílusok által ihletett érmék, kisplasztikák, csodás vészeiét Európa-szerte ismerik, külföldön és itthon már szám­talan tárlatot rendezett. Nagy Lajos Imre gyűjtemé­Fotó: Harascsák Annamária szobrok, papírművészeti tér­plasztikák, grafikák — így jel­lemezhetjük Nagy Lajos Imre alkotásait. A művész, aki Gulácson szü­letett 1949-ben, és a Képzőmű­vészeti Főiskolán szerzett dip­lomát, feleségével és három fi­ával él Nyíregyházán. A Ma­gyar Alkotóművészek Orszá­gos Egyesülete, a Magyar Kép­zőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Papír­művészeti Társaság és a FIDEM tagja, több kitüntetés és díj tulajdonosa, nyertese. Mű­nyes kiállítását Kállai János újságíró méltató szavai után nyitották meg a Városi Galéria összes emeleti termében. A hatalmas — több száz al­kotásból álló — anyag szinte életművi áttekintést ad a mű­vész szobraiból, plasztikáiból. Niké című szobra a mai magyar szobrászművészet egyik na­gyon is jelentős alkotása, mely­nek méltó társa a Béke és az Atlanta is. A Nagy Lajos Imre- névjegy című érme remekmű, a világ éremművészetének ta­lán egyik legjelesebb darabja! Egyre többen élnek az olcsóbenzin-vásárlási lehetőséggel — természetesen feketén Fotó: CsoRo Megyénk életéből Mindenre elszánt szabadtéri-átadás 1996. január 13., szombat 3 Elmaradt az állagmegóvás (Folytatás az 1. oldalról) — Verebes úr megígérte, hogy a dalszínház holmiját nem fogja kidobni — aggodalmas­kodott Dobos László. — Erre nem is fog sor kerül­ni — erősítette meg a főmér­nök, majd kérte a Mandalá- sokat, hogy az összes tulajdo­nukban lévő berendezést, esz­közt, díszletet stb. helyezzék el egy zárható helyiségben, hogy a leltár megkezdődhessék. Do­bos László válaszában elmond­ta: „Erre nincs mód, mert nincs az a nagy helyiség, amelyben minden holmi elférne. Komp­lett díszletek, a teljes világítási és hangtechnikai berendezés nem helyezhetők el ekkora épü­letekben. A történtek után amúgy sem tudom megkérni a gyerekeket, hogy jöjjenek se­gíteni és rakodni. Jöjjön ide Verebes, és pakoljon ő!” — mondta az igazgató. Ürge László javaslatára las­san elindult az átvevőbizottság a színpad irányába. A kezdet­ben oly fagyos hangulat is en­gedni kezdett, ugyanúgy, mint a mandalások álláspontja, így elvi megállapodás született, hogy a jövő keddig szétvá­lasztják a Mandala holmiját és a szabadtéri tulajdonát képező felszereléseket, hogy végre el­kezdődhessék a pontos leltár- felvétel. — Mi felkészültünk rá, hogy most belekezdjünk —jelentet­te ki Ürge úr —, de a Mandala kérésére ezt keddig elhalaszt­juk, így most csak egy elvi jegyzőkönyv születik az átadás tényéről azzal a kitétellel, hogy a leltárt később felvesszük. A színpadra érve, annak szemrevételezése után kiderült, hogy azt nem takarták le a tél kezdetén, így a nagy mennyisé­gű hótól és nedvességtől az egyik részén jelentősen felpúpo- sodott. Dobos úr kijelentette. önkormányzattól, ugyanis jelen­tési kötelezettség is van a vilá­gon... Dobos László kijelentését — amennyiben a színpad meg­hibásodásainak kijavítására tíz év garancia van — a főmérnök ódzkodással fogadta, mondván: a szerződésben valószínűleg kell legyen egy állagmegóvás­ra vonatkozó kitétel is, ami Do­bos figyelmét feltehetően elke­rülte, és meg van győződve róla, hoay a vállalkozó az ilven hi­hogy nem volt pénz a színpad letakarására szolgáló anyag megvásárlására. Válaszul a fő­mérnök felvilágosította a Man­dala Színház igazgatóját, hogy az üzemeltetés kötelezettségek­kel is járt volna, nevezetesen az állagmegóvás kötelezettségével, és amennyiben erre nem volt módja a dalszínháziaknak, segít­séget kellett volna kérniük az báért, mint a felázás, nem fog garanciális javítást végezni... — A zenekari árokba hajított rozsdás szék, a színpadon mál­ladozó ócska asztal, a vadona­túj vörössalak-burkolat alól máris kikandikáló dudva mind azt bizonyítják, hogy nem volt igazi gazdája a szabadtérinek — legalábbis nem olyan, aki rendesen kezelte volna. — Az épületekre egy fillért sem szabad költeni, mert ezek már használhatatlan romok. Az egészet valószínűleg el kell majd dózerolni, és újakat épí­teni helyettük —javasolta Do­bos László. A városi főmérnök elvben egyetértett ezzel, azon­ban hangsúlyozta, hogy ehhez közgyűlési határozatok szüksé­geltetnek a ráfordítások össze­ge miatt. Két, egymástól füg­getlen dolog az üzemeltetés és a beruházás kérdése, így két határozatnak kell születnie. Dobos László a sajtó jelen levő képviselőinek elmondta, hogy nem látja biztosítottnak a Mandala Színház jövőjét sem a szabadtéri használata, sem a raktározási lehetőségek vonat­kozásában, majd kijelentette, hogy a fellépési lehetőségekről Verebes Istvánnal, a Móricz Zsigmond Színház igazgatójá­val — a szabadtéri színpad új gazdájával — kíván tárgyalni, ha már megszületett ez az erő­ből meghozott és kihajtott ön- kormányzati döntés. Az önkormányzat képvisele­tében Ürge László elmondta, hogy a jövő héten megszületen­dő vagyonleltár és állapot­felvételi jegyzőkönyv birtoká­ban —egy harmadik lépcsőben — tartják meg a tulajdonkép­peni átadást, amelyen termé­szetesen a színház is képvisel­tetni fogja magát. — tai — Munkahelyeket teremthetnének Akárcsak a legtöbb nehezen megközelíthető kis települé­sen, Tiborszálláson is kevés a munkahely. Helyi vállalkozók kevesen vannak, a termelőszövetkezet már szinte megszűnt, egyedül egy varroda működik a faluban. A gyümölcsterme­lés nem jellemző, annál inkább az állattartás. A földeket '92- ben osztoták ki ideiglenesen, és ’93-ban elkezdődtek a kimé­rések. Mezőgazdasággal foglalkoznak az emberek, ebből pró­bálnak megélni. A legnagyobb munkáltató az önkormányzat. Iskola, óvoda, szociális gondozás, köztisztasági feladatok, közhasznú munka — mind-mind az önkormányzat vállát nyomja. Vásárolt az önkormányzat két épületet is a termelő- szövetkezettől, egyikben a terménydaráló működik, a másikat még nem sikerült hasznosítani. Ez egy raktárjellegű, 50x12 méteres épület, ami sokféle tevékenységre alkalmas lenne, ha akadna jelentkező, aki felvállaná hasznosítását. Dojcsák 99 Mennyibe kerül egy főiskolás? 99 A tandíj bevezetésével kapcsolatban sokakban felmerült, hogy csak a jómódú szülők gyerekeinek lesz reménye arra, hogy fel­sőoktatási intézménybe járjanak. Évtizedekkel ezelőtt a mun­kás- és parasztcsemetéknek sem volt lehetőségük — bármilyen tehetségesek is voltak — a tanulásra. Az ismeretszerzés, a kép­zés a gazdagok kiváltsága maradt. Mostanság is felmerül a kér­dés: a munkanélküli járadékból és minimálbérből élő édesanyák és édesapák fel merik-e vállalni gyermekük taníttatását? A nyíregyházi Bessenyei sága általában hatezer-ötszáz fo­A szemtanú emlékezik: pergőtüzek poklában Vitéz Erdélyi Béla a 2. Ma­gyar Hadsereg tisztjeként mint a 108/2. század parancs­noka harcolt a Vörös Hadse­reg ellen vívott csatákban. Tartalékos hadnagyként vo­nult be Rápoltról, ahol tanító volt A frontra 5 tiszttel és 179 főnyi legénységgel indult, ke­mény kiállásának is köszönhe­tő, hogy a századából hazatért 4 tiszt és 125 főnyi legénység. Jelenleg is a szatmári község­ben él, ír, hadtörténeti kutatá­sokat folytat A rendszerváltás után rehabilitálták, előléptet­ték, vitézzé avatták. Az alábbi visszaemlékezést dokumen­tumkötetéből idézzük. „A doni összeomlás és az azt követő zavaros állapotok, fo­lyamatok a szemem előtt ját­szódtak le. Láttam a nagy csa­pást, a zűrzavart, a sereg pusz­tulását. Láttam a kegyetiensé- geket, bajtársiatlanságot, tehe­tetlenséget, fejvesztettséget. Láttam, mint uralkodik el a pá­nik veszélyességeivel, melye­ken parancsnokok váltogatásá­val akartak úrrá lenni! De nem volt egyetlen vezérlő, magával ragadó tábornokunk sem, aki a katonai helyzetet át tudta volna tekinteni a csaták, a menekülés napjain, illetőleg annak előtte is, és kézbe tudta volna venni a ren­dezés, az irányítás gyeplőjét! Nem volt a tábornokok között egyetlenegy olyan bátor és tehet­A századparancsnok séges katona, aki már az urivi és scsucsjei hídfőcsaták után, 1942 őszén levonta volna a leghelyt­állóbb konzekvenciát: tűzszüne­tet kérni, fegyvemyugvást kötni, s az addigi hadműveletekben sok katonát vesztett hadsereget haza­szállítani! Ehelyett kegyetlensé­gekkel, tömeges felkoncolások- kal kényszerítették a doni har­cokban ellenállásra a testében- lelkében sérült, éhes, fagyos, vérző bakákat, akik iszonyú megpróbáltatások között megér­ték a hóárkok pszichózisát, a tes­ti-lelki szorongást, a fagyokat, a harcok rohamait, a nyöszörgő perceket, őrjöngő órákat, a pergőtüzek poklát, a hógödrök dermesztő éjjeleit. A magyar hadsereget forrón szerettem, büszke voltam, ha az egyenruhát magamra öltöttem. Megnőtt a felelősségem, érez­tem, hogy megsokszorozódnak erőim. Boldog voltam, mert a polgári életben nagyon tiszteltek azért, hogy fiatalon a hadsereg tisztje lettem! Most, amikor a magyar kato­nákról írok, nem akarok szubjek­tív lenni, igyekszem elfogulatlan maradni. Ám már most le kell szögeznem, hogy az összeomlás­ban alig vétkes a magyar kato­na! A tragédiát legfelső politi­kai vezetőink, a vezérkar, a se­reg vezetői, azaz a parancsno­ki kar, a tábornokok okozták azzal, hogy több mint fél éven keresztül az első vonalak har­cosait nem pihentették, rosszul élelmezték, az orosz tél elvi­seléséhez nem látták el meleg ruházattal, korszerű támadó­védő, elhárító fegyverekkel, és műszaki zárat alig, vagy egyál­talán nem telepítettek. Véres csatákat vívtunk, vé­res veszteségeket szenvedtünk. A kegyetlen harcokban hősi halált haltak és eltűntek nem jöhettek velünk, valahol közös sírban pihennek távol e hazá­tól. Tartsuk meg emlékeink­ben őket! Mi megtettük a kö­telességünket, soha nem ke- gyetlenkedtünk, nem tettünk olyat, amiért vádolna bennün­ket a lelkiismeret.” (Vitéz Erdélyi Béla: Vérben — vasban című dokumentum­kötetében állított emléket a hős magyar hadseregnek. írásából lapunkban hamarosan soroza­tot közlünk.) György Tanárképző Főiskola tanulmányi osztályának vezető­jétől, Csizmadia Valériától megtudtuk, hogy havonta kéte­zer forint kollégiumi díjat kell fizetniük a hallgatóknak. Az alaptandíj nagysága további ké­tezer forint. A diákok húsz szá­zaléka mentességet kapott, esze­rint a 4,3 fölötti tanulmányi át­lagot elérő diákok, az állami gondozottak és a köztársasági ösztöndíjasok mentesülnek a tandíjfizetés alól. Ebédelni két­százötven forintból lehet, de a túrós csuszát vagy mákos laskát kedvelők olcsóbban is megúsz­hatják. A reggeli és a vacsora azonban még további pénzeket emészt fel. A főiskola tanulói háromezer-ötszáz forint ösztön­díjat kapnak, míg a tanulmányi átlagot elérők további három­ezer-ötszáz forinttal javíthatnak jövedelmükön. A GATE Mezőgazdasági Fő­iskola tanulmányi osztályáráról Márföldi Józsefné osztályveze­tő adott információt. Eszerint a mezőgazdaságis hallgatók is ké­tezer forint alaptandíjat fizetnek, mentességet a hallgatók húsz százaléka kap. Az első évfolyam hallgatói közül a rászorultság, a felsőbb évesek körében a tanul­mányi átlag és a család szociá­lis helyzete alapján döntenek a tandíjmentességről. A kollégiu­mi díj átlagosan kétezer forint, az ebéd 150. Az ösztöndíj nagy­rint, az első évesek—mivel még nincs tanulmányi átlaguk — öt­ezer-egyszáz forintot kapnak. A felsőbb évesek ösztöndíja négy­ezer forint, s a tanulmányi átlag alapján tizedenként emelkedik az ösztöndíj mértéke. A DOTE Egészségügyi Fő­iskolán is kétezer forint alap­tandíjat fizetnek a hallgatók — tájékoztatta lapunkat Nagy Miklós, a tanulmányi osztály vezetője. A tandíjmentesség el­döntése a diákjóléti bizottság feladata, száznegyven forintért ebédelhetnek az egészségügyi főiskola diákjai. Az ösztöndí­jak mértéke itt is a tanulmányi átlagtól függ, a szociális rászo­rultságot is figyelembe veszik. A tanuláshoz szükséges legol­csóbb jegyzet is ötszáz forinba kerül, de az ezer—kétezer fo­rintos egységár a jellemzőbb. A könyvek, jegyzetek árai az egekig érnek, a hatszáz forin­tos tankönyv már olcsónak szá­mít. Jobb esetben lehet a fel­sőbb évesektől kérni vagy a könyvtárból kölcsönözni. Van­nak szakok, melyeknél a dip­loma megszerzéséhez nyelv­vizsga szükséges. A kezdő ta­nulók részére nincs elegendő, a sikeres vizsgához szükséges nyelvóra. Sokan rászorulnak arra, hogy tanfolyamra vagy tanárhoz járjanak, ami külön költséget jelent. Kozma Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents