Új Kelet, 1996. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-11 / 9. szám

Természetjárásban, túrázásban előkelő helyen állunk! F elhívás Kedves Sporttárs, Sporttársnő! Értesítünk, hogy megkezdtük a természetbarát-igazolvá­nyok érvényesítését (a betétlapok kiadását) 1996. évre. Az érvényesítés módja és díja nem változott az elmúlt évi­hez képest, de a biztonság kedvéért közöljük a módjait: 1. Személyesen a szövetségi napon (csütörtök 17.00— 20.00 óra), amikor mindent el lehet intézni. 2. Postai úton, levélben beküldik a szükséges anyagot és postautalványon címünkre (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Természetbarát Bizottság, 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Pf.: 136) befizetik a szükséges összeget. A befizetésről szóló igazolást vagy fénymásolatát kérjük az érvényesítő jegyzékkel együtt beküldeni. Ezek beérkezése után a meg­adott címre postai úton visszaküldjük a kért igazolványt, be­tétlapot stb. és az érvényesítésről szóló számlát. Az érvényesítés technikája Az érvényesítéshez egy példányban szükséges egy név­sor, az érvényesítendő név után valami azonosító (pl.: sze­mélyi szám, személyiigazolvány-szám, születési dátum, anyja neve). A névsoron fel kell tüntetni az érvényesítő szakosztály nevét, címét, az érvényesítő nevét és a kiállítás dátumát. Érvényesítési díjak: Keresettel nem rendelkezők (iskolások) részére: 40 Ft; ke­resettel rendelkezők részére: 100 Ft, nyugdíjasok részére: 60 Ft. Az érvényesítés a megváltás napjától 1997. február 28-ig van érvényben. Akik igazolványt is igényelnek (pl. új belé­pők vagy ha a régi eltűnt), azok (tokkal együtt 15 Ft/db) az érvényesítési díjjal együtt a fenti módon jelezzék igényüket. Taurus Palma Sportnap a bujtosi csarnokban Eltelt egy év, s ilyenkor, ja­nuár derekán a számadások időszaka következik. A ver­senysportban és a szabadidős sportágakban is a szövetségek, a klubok, valamint a szakosz­tályok az éves értékeléssel elemzik munkájukat. Kinek pozitívra, kinek negatívra sike­rült az 1995-ös esztendő. Most egy olyan sportág éves értékelését adjuk közre szabad­idősport-oldalunk hasábjain, melyről év közben elég kevés információ jut el az olvasók­hoz. A túrázás, a természetjá­rás talán az egyik „legolcsóbb” sportág, amely ráadásul azt a lehetőséget biztosítja, melyet sok sportágról nem lehet el­mondani. Hogy mi is ez a lehe­tőség? Nos, minden évszakban, a szabadidőnktől függően, ha­talmas gyalogtúrákat tehetünk a hegyekben vagy kalandozha­tunk akár az Alföld sík tájain (kinek melyik a szimpatiku- sabb), és ezzel már nemcsak a fizikai állapotunkat tart­A megyénkben, minden kor­csoportot figyelembe véve, összesen 1790 igazolt túrázó volt az elmúlt évben. • Ez csak a statisztikai adat, melyet a megyei természetba­rát bizottság „adatbázisából” merítettünk, de — hál’ istennek — sokkal töb­ben járják a ter­mészetet. Az 1995. esz­tendő sikereiről, kudarcairól Kiss Gyulával, a Sza­bolcs-Szatmár- Bereg Megyei Természetbarát Bizottság elnö­kével beszélget­tünk. — Ismét eltelt egy év. Milyen „bizonyítványt” állítanának ki az 1995-ös évről? — Talán úgy kezdeném, hogy az egyre gyengébb gaz­dasági helyzetben nem romlott a helyzetünk. Már ez is azt jel­zi, hogy az elmúlt esztendőben azért „valamit” sikerült elér­nünk. Ha a statisztikát nézzük (taglétszám), akkor azt kell mondanom, hogy csökkenő tendenciát mutattunk 1995- ben, de még így is elégedettek lehetünk, ha az országos álla­potot vészük alapul. Sajnos szakosztályi szinten kettővel csökkent a létszámunk, ez mintegy 100 fős „lemorzsoló­dást” jelent. — Minek tulajdonítható ez? Hiszen az emberek szeretik a természetet. rokrácia „útvesztője”, amely elriasztja az alapítást szorgal­mazó embereket. A kisebb köz­ségekben, falvakban pedig már azzal is megelégednek, ha va­lamilyen más sportágbeli klu­bot, szakosztályt működtetni tudnak, hisz az is nagy anyagi ráfordítást igényel. — Mennyire nehéz „tömörí­teni” a természetbarát bizott­ságnak az egyesületeket, a szakosztályokat? — Mivel az érdeklődés na­gyon jó, és az egyesületi és szakosztályi vezetők is élnek- halnak e sportágért — viszony­lagosan könynyű helyzetben vagyunk. Ráadásul a bizottsá­gon belül is egy régi, összeszo­kott „csapat” van, hiszen már több éve együtt dolgozunk, együtt tevékenykedünk. A főtitkárunkkal, dr. Egri Kiss Ti­borral én például már 27 éve együtt dolgozom, és vezetem a bizottság munkáját. Minden évben megpróbá­lunk valamiféle irányvonalat adni a tagságnak, amit ők el is fogadnak, így törés nélkül tud­juk a munkánkat végezni. — Hány túrán vehettek részt a tagok, illetve az érdeklődők az elmúlt évben? — Mi megyei szinten össze­sen tizennégy rendezvényt, tú­rát szerveztünk, amelyen mint­egy 1600 fő vett részt. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy a bizottság minden szakosztály­tól (43) elvárja, hogy egy év­ben legalább egy túrát önálló­an szervezzen. Nos, ha ezeket megszorozzuk a túrán részt vevők létszámával (akkor mi­nősül túrának, ha minimum 4 rák a legközkedveltebbek. Azt szokták mondani, hogy az al­földi ember a hegyeket szereti jobban, hiszen a sík területeken mozog állandóan. Ez érvényes a szabolcsi túrázókra is, és ne­künk a Zemplén-hegység a „második otthonunk”, hiszen az a fő túrabázisunk, ugyanis a klubjainknak ott vannak az úgynevezett kulcsos-házai, ahol a megye — de az ország túristáit is — szívesen lát­ják. — Mennyit kell „ leszurkol­nia” annak, aki a természetba­rát bizottság tagja szeretne len­ni? — Szinte nevetséges össze­get. Tanulóknak éves szinten 40 Ft, nyugdíjasoknak 60 fo­rint, míg az aktív keresőknek 100 Ft a tagdíj. — Mi jár ezért a pénzért? — Természetesen szövetsé­gi tagságot. A rendezvénye­inken részt vehet, valamint az ország több természetvédelmi területére — például az aggte- leki-cseppkőbarlangba — 50 százalékos kedvezményre jo­gosult, és január 1-jétől, ha négy túrázó „összeáll” vasúti kedvezményt kaphat. — Említette már a Zemplén- hegységet. Melyek a közkedvelt útvonalak az alföldi túrákon? — A megyénkben két nagy túraútvonal van, amely az el­múlt évben nagy népszerűség­nek örvendett. Az egyik a Mó­ricz Zsigmond útvonal, amely a nyíregyházi vasútállomásról indul, és Nagykálló, Ófehértó, Baktalórántháza, Vaja, Tápos, Csaroda, Tiszacsécse érintésé­vel a névadó szülőházánál ér véget. A másik a Szatmár­A vállalatok, üzemek egyre több gondot fordítanak a dol­gozóik mozgására, testedzésé­re, és a mai, rohanó világunk­ban ez így is van rendjén. En­nek szép példájaként említhet­jük a Taurus Palma Kft. tavaly hagyományteremtő célból útjá­ra indított Sportnapját. A sza­badidősportba teljességgel beillő rendezvényt az idén is lebonyolítják, méghozzá a hét­végén, pontosabban szombaton délelőtt 9.00 órai kezdettel a nyíregyházi Bujtosi Szabadidő Csarnokban. A kft. vezetése és az üzemi tanács közös szervezésében, valamint a szakszervezet támo­gatásával megrendezésre ke­rülő sportnapra a vállalat dol­gozóit a hozzátartozókkal együtt várják a szervezők a különböző sportprogramokra. A családi sportnapról Jókay László operatív igazgatóval és Szikszai Géza üzemi tanács-el­nökkel beszélgettünk. —Jókay úr, a tavalyi hagyo­mányteremtő sportnap után az idén is megrendezik a „családi sportbulit”. Ezek szerint már az első rendezvény is jól sikerült. — Ilyen formátumú szerve­zésben valóban ez lesz a máso­dik családi sportnap a vállalat életében. Két évvel ezelőtt az üzemi tanács javasolta, hogy ily formában is hozzuk közelebb a dolgozókat, illetve a családta­gokat egymáshoz. Talán úgy is fogalmazhatnék, hogy ezzel is szeretnénk a dolgozók felé ki­fejezni a törődésünket. A tava­lyi kezdeményezés, illetve a lebonyolítás után a társaság vezetősége az idén is úgy dön­tött, hogy támogatja a sportnap megrendezését. Az első sportnap fogadtatá­sa annyira jó volt, hogy a má­sodik alkalommal rendezendő sporttalálkozó előtt már hóna­pokkal ezelőtt kérdezték a kol­légák, hogy mikor is lesz az újabb családi sportnap. Sajnos az eredeti időpontot (tavaly december) a bujtosi csarnok programtelítettsége miatt el kellett halasztani ez év január közepére, ami két hét Csúszást jelent, de remélem, ez a han­gulaton nem fog majd érződni. — A sportnapon milyen sportágak szerepelnek? — Négy sportágban indul­hatnak az alkalmi sportembe­rek — kezdi a tájékoztatást Szikszai Géza, a szervezés „motorja”. Mindkét nemben lesz kispályás labdarúgó mér­kőzés, asztalitenisz-viadal, sakkpartik, valamint kosár­labdaderbik. Ezek mellett lesznek különböző játékos ügyességi versenyek is. A népszerűségről talán csak annyit, hogy az idén több mint ötszáz főt várunk a csarnok­ba, ami már, azt hiszem, hogy igazán nagy rendezvénynek számít. — Mi lesz a konkrét prog­ram? — A családi sportnapunk reggel kilenc órakor egy kö­zös gimnasztikával indul, majd ezt követik a sportágan­ként mérkőzések, versenyek. Gyakorlatilag a csarnokon belül hat helyszínünk lesz. A pingpongasztalok a csarnok előterében lesznek elhelyezve, ugyanitt — csak az oldalsó részben —- zajlanak majd a sakk-küzdelmek. A csarnok küzdőtere négyfelé lesz vá­lasztva, a központi részen zaj­lik majd a kispályás foci és a kosárlabda, a küzdőtér két vé­gén a függönyök mögött a já- tékos-ügyeségi versenyeken indulhatnak a dolgozók és csa­ládtagjaik. A zárást körülbelül délután két órára tervezzük. Az verse­nyek közötti időszakokban a McDonald’s jóvoltából min­denki „újabb energiát” gyűjt­het majd a Big Mac-menüből. Remélem, hogy egy jó han­gulatú sportnappal közelebb kerülhetünk egymáshoz (mint dolgozók), ami talán a leglé­nyegesebb szempontja a Tau­rus Palma Családi Sportnap­nak. juk karban, hanem az egészségmegóvás terén is óriási előrelépésről te­hetünk tanúbizonyságot. A szabolcsi túrázók az országos „színpadon” igen előkelő helyet fog­lalnak el mind a felnőtt kategóriában, mind a fi­atalabb korosztályban. Létszámban is és telje­sítményekben is orszá­gunk „krémjéhez” tar­toznak megyénk termé­szetjárói. Élég, ha csak a számadatokat nézzük, s rögtön kiderül, hogy megyénk a szabadidő- sportok rangsorában (taglétszám szempontjá­ból) előkelő helyen áll. A tavalyi évben kilenc általános iskolai, hu­szonhárom középisko­lai, és tizenegy felnőtt természetjáró-szakosz­tály működött a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Természetbarát bizottság „égisze” alatt. Ez azt jelenti, hogy a tanintézetekben és a kü­lönböző üzemeknél, vállalatok­nál a megyében 44 helyen le­hetett szervezett túrákban részt venni. Ha a taglétszámot vesszük alapul, akkor is el­mondhatjuk, hogy sokan űzik e sportágat, hiszen 358 aktív kereső, 1376 tanuló és 56 nyug­díjas túrázott rendszeresen, va­lamint nyújtotta be a teljesít­ménylapját a megyei termé­szetbarát bizottság felé.-— Itt nem a termeszei szere- tetéről van szó. A csökkenést nagymértékben befolyásolta a vállalatok megszűnése, illetve átalakulása. Az átalakulás so­rán nem maradtak meg a nagy bázisok, nincs meg a „kötő­dés”, így a támogatás mértéke is igen csak megfogyatkozott. Ráadásul egy önálló természet- járó klub alakítása sem kis do­log, hiszen nagyon nagy a bü­fo résztvesz, de átlagosan 10 fővel lehet számolni egy-egy túrán), akkor igen tekintélyes létszámot kapunk, amire büsz­kék is vagyunk, ugyanis jóval az országos átlag felettit je­lent. — Melyek a legnépszerűbb túrák? A szabolcsi túrázók a hegyeket vagy az Alföldet része­sítik előnybe? — Egyértelműen a hegyi tú­Bereg Túra, mely Mátészal­káról indul, és a cél Nyírbátor érintésével Kisvárda. Örömmel mondhatom, hogy újdonságként tavaly december­ben elkészült az országos „Kék Túra” alföldi része is, amely tulajdonképpen összeköti a hegységeinkben végighaladó túrát az alföldi résszel. így most már szinte „körbe” lehet gya­logolni az országot.

Next

/
Thumbnails
Contents