Új Kelet, 1995. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-07 / 287. szám

2 1995. december 7., csütörtök Belföld-külföld UJ KELET Iraki—amerikai védelmi szerződés A Jerusalem Post című lap szerdai számában lehetséges­nek tartotta, hogy Simon Peresz izraeli miniszterelnök már jövő heti washingtoni látogatásán felveti Clinton amerikai elnöknek egy izraeli—amerikai védelmi szerződés megkö­tésének lehetőségét, egyúttal ismerteti majd elképzelését arra vonatkozóan, hogy miképp lehetne áttörést elérni az izraeli- szíriai béketárgyalásokon. Peresz mindkét témát megvitatta már vezető minisztereivel — írta a Jerusalem Post, amely szerint Washingtonnak is érdekében állhat egy védelmi szerződéssel megnyerni az izraeli közvélemény támogatását a Szíriával kötendő békéhez. Románia és Ukrajna határvitája Hennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter szerdán meg­ütközésének adott hangot Teodor Melescanunak, a román külügyi tárca vezetőjének hétfői parlamenti felszólalása kap­csán, amelyben a bukaresti diplomata a fekete-tengeri Kí­gyó-sziget hovatartozását érintette. Udovenko az Interfax Ukrajna hírirodának kijelentette: a román miniszter szavait úgy értékeli, hogy Romániának területi követelései vannak Ukrajnával szemben. Udovenko a román külügyminiszter kijelentése kapcsán elmondta, hogy Ukrajna ragaszkodik a helsinki egyezmények szelleméhez, vagyis egyebek között a határok sérthetetlenségének elvéhez, és ugyanezt várja el minden államtól, amely aláírta a záródokumentumot. Kozirev még ellenáll Andrej Kozirev orosz külügyminiszter az Észak-atlanti Együttműködési Tanács plenáris ülésén is megerősítette a szövetség bővítésével szembeni orosz ellenvéleményt—je­lezték nem hivatalos források a szerdai ülés helyszínén. Ez­zel egyidőben a kelet-európai partnerországok üdvözölték a vbértátés ügyének a-napirenden maradását; jóllehet egyes de- _.dotációk Jiúányollijka NATQ radikálisabb elkötelezettségét. Prlics halálra ítéltetett Bosanska Posavinában 163 ezer horvát követeli, hogy vé­gezzenek Jadranko Pdiccsel, mert a boszniai horvát minisz­terelnök jóváhagyta a daytoni megállapodást, amelynek ér­telmében a Száva menti terület szerb fennhatóság alá kerül — jelentette ki a Feral Tribune című spliti hetilapnak adott nyilatkozatában Ivó Krizanovic, a posavinai horvát mene­kültek szövetségének elnöke. Megalakul az orosz szenátus Féléves huzavona után megszületett szerdán az orosz szená­tus megalakítását szabályozó törvény. Borisz Jelcin elnök szo­katlan gyorsasággal, már szerda reggel aláírta az okmányt, mi­után a szenátusi vétót hatályon kívül helyezve az orosz parla­ment alsóháza előző nap újból elfogadta a törvénytervezetet. Örmény Kisebbségi Önkormányzat (Folytatás az I. oldalról) Megnyitó szavaiban Danku Andor elmondta, hogy a me­gyeszékhelyen az első kisebb­ségi önkormányzati választáso­kat tavaly decemberben, a má­sodik helyhatósági választások alkalmával tartották. Akkor a cigány és a szlovák kisebbségi szerveződéseket szentesítette a népakarat. Az örmény közös­ség kezdeményezését siker ko­ronázta november közepén, mert az elképzelésüket a szük­ségesnél nyolcszor több voks- sal támogatta a város lakossá­ga. A rövid bevezető után a képviselők— Kiss Éva Mária, Ágostonná dr. Koháry Emőke, dr. Kiss Gabriella, Szatmári Pál és dr. Malhazjan Armen — letették esküjüket és átvették megbízólevelüket. A napirend szerint a beikta­tást az új önkormányzat tiszt­ségviselőinek megválasztása követte. Előzetes egyeztetések alapján az elnöki tisztség betöl­tésére egyöntetűen dr. Mal­hazjan Arment, az alelnöki fel­adatok ellátására Ágostonná dr. Koháry Emőkét jelölték — és szavazták meg — a képviselők. Az Örmény Kisebbségi Ön- kormányzat újonnan megvá­lasztott elnöke megköszönte a megyeszékhely vezetőinek se­gítségét, s ajándékként átnyúj­tott nekik egy-egy kiadvány­csomagot. Ez tartalmazott egy örmény irodalmi összeállítást, egy könyvet az 1848/49-es sza­badságharc örmény hőseiről, illetve egy, az 1915—22-es tö­rökországi örmény népirtásról szóló írást. —vip— Szigorú adatvédelem Bár törvényben foglalt köte­lezettsége lenne, a Magyar Te­levízió elnöke, illetve a pénz­ügyminiszter az előírt határ­időig nem tájékoztatta az adat­védelmi biztost arról: milyen intézkedéseket hoztak a több mint félmilliárd forintot fizető lottószelvény nyerteseiről ké­szült tévériport vizsgálata után. Ezt Majtényi László, az állam- polgári jogok adatvédelmi országgyűlési biztosa válaszol­ta szerdán az MTI érdeklő­désére. Elmondta: mivel az ügyben folytatott vizsgálat során jogel­lenes adatkezelést, illetve alkot­mányos visszásságot állapított meg, október 31-én elküldte ajánlását az érintetteknek a vizsgálata alapján javasolt intézkedésekről. Az adatvédel­mi törvény idevágó passzusa szerint az adatkezelő ilyen eset­ben köteles haladéktalanul megtenni a szükséges intézke­déseket és erről 30 napon belül tájékoztatnia kell az adatvédel­mi biztost. A határidő lejárta előtt a négy érintett közül csak ketten: a Szerencsejáték Rt. és a Szerencsejáték Felügyelet jut­tatta el hozzá válaszát, amelye­ket Majtényi László „meg­nyugtatónak” értékelt, mert — mint mondta — mindkettő együttműködési készségről ta­núskodik. Amennyiben az MTV elnö­ke és — a Szerencsejáték Fel­ügyeletet felügyelő, illetve a Szerencsejáték Rt. tulajdonosi jogait gyakorló — pénzügymi­niszter rövid időn belül nem tesz eleget törvényben foglalt kötelezettségének, az adatvé­delmi biztos a felettes szervhez, jelen esetben a kormányhoz fordulhat. Golyóálló mellényekkel A honvédség a legrövidebb időn belül felveszi a kapcsola­tot a NATO illetékes tervező­csoportjával, hogy pontosítsa a legfeljebb 500 főből álló ma­gyar műszaki egység feladatát a boszniai békefenntartásban. Ezt Keleti György honvédelmi minisztertől tudta meg szerdán az MTI. A honvédelmi tárca vezetője hozzátette, hogy a konzultáció természetesen nem jelent elté­rést a parlamenti felhatalmazás­tól, de ilyen esetekben mindig szükséges a feladatok precíz ki­dolgozása. Ennek érdekében ugyancsak felveszik’ a kapcso­latot a szlovák honvédséggel, északi szomszédunk ugyanis műszaki alakulatokkal már ed­dig is részt vett a boszniai ENSZ-erőkben, és a jövőben is hasonló feladatot lát el, mint a magyar alegység. Budapesten szeretnének minél hamarabb pontos információt kapni arról is, hogy milyen táborhely vár a magyar katonákra. Az előké­szítés szempontjából ugyanis nem mindegy, hogy laktanyá­ban helyezik el a magyar kato­nákat, vagy pedig nekik kell ki­alakítaniuk táborhelyüket. A miniszter azt is elmondta, hogy a műszaki alakulat pa­rancsnokságának kiválasztásá­ban többek között kiemelt szempont lesz az angol nyelv- ismeret. Már csütörtökön meg­kezdődik a ruházati készlet összeállítása, és azt kiegészítik a honvédségnél eddig nem használt golyóálló mellények­kel is. A kiutazó 500 katona kiképzése rendkívül intenzív lesz, csak karácsonykor és új­évkor kapnak egy-két szabad­napot — mondta végezetül a miniszter. A Álláspontok tükörben December másodikai szá­munkban közzétettük a pár­tok nyilatkozatait, miként vé­lekednek magyar katonák Boszniába küldéséről. Ezzel kívánjuk most szembesíteni parlamenti voksolásuk té­nyét: korábbi álláspontjukhoz képest miként szavaztak az önvédelmi fegyverekkel ellá­tott hidászalakulat bevetésé­ről. Fidesz: „...fegyveres csa­patok küldését nem javasol­juk, egészségügyi, szállító, kiszolgáló csapategységekét viszont igen.” Döntés: megszavazva. (Or­bán Viktor utólagos nyilatko­zatában még azt is fájlalta, hogy a magyar egységekre nem magyar alakulatok vi­gyáznak majd.) FKgP: „.. .még az ellen is tiltakozunk, hogy egészség- ügyi katonákat küldjünk, mert őket is fegyverrel kéne megvédeni.” Döntés: elutasítva. KDNP: „.. .az egészség- ügyi alakulatok küldésére igent mondunk, de a műsza­ki katonák kérdése már más. Parittyával nem lehet hidakat védeni, így legalább kézi­fegyverekkel kellene rendel­kezniük.” Döntés: megszavazva. MDF: „Fegyveres katonák ne menjenek! Ha érkezik olyan kérés, hogy szükség van egészségügyi alakulatok­ra, erre igent mondunk. A műszaki alakulatok egy hor­vát—magyar egyeztetés után részt vehetnek Magyarország és Horvátország között a Drá- va-hidak építésében, Bosz­niába azonban ne küldjük őket sem.” Döntés: megszavazva. MSZP: Érdemben — mint párt — nem nyilatkoztak. A kormány szándékát — a NATO-felkérés maradékta­lan teljesítését —- támogatták. Döntés: megszavazva. SZDSZ: Érdemben nem nyilatkoztak. A szavazás nap­jának reggelén Pető Iván a te­levízióban kijelentette, hogy kérni fogják a döntés egyhe­tes elhalasztását, mert a fel­vetés nincs előkészítve. Döntés: Megszavazva. Lapunk csak a tényeket közli. A pártok véleményé­nek alakulását nem kommen­táljuk. A dolog magáért be­szél... — tai — Reménypolitika Megint okosabbak lettünk. Milyen kár, hogy ez csupán a tehetetlenek okossága. Mert megint a fejünk fölött döntöt­tek, hiába emelt szót minden megkérdezett ellene. Az „ utca embere" nemet mondott—az állampolgárok, akiket szol­gálnia, képviselnie kellene az éppen ügyeletes hatalomnak. íme, a hatalom birtokosai megint okosabbak, mint azok, akik azt rájuk ruházták. Csal­hatatlanok. Megint jobban tudják, mit akar a nép, mint a nép maga! Ismerős „vala­honnan” ez a jelenség. Saj­nos nagyon is ismerős... Kényszerhelyzetről beszél­nek, és megint magyarázkod­nak — biankóban! Hátha mégsem jön be. Milyen kény­szerről? Maguk teremtettek olyan helyzetet, hogy az kény­szerlépéseket eredményezett! Erkölcstelen tehát minden hivatkozás! Már megint er­kölcstelen! Milyen sajátosan magyar dolog ez. Kényszerlépések sorozata: magyar történelem. Az első, a második világhá­borúba is kényszérlépéssel sodródtunk. Aki pedig meg­kísérelte meggátolni a kény­szerhelyzet kialakulását -— Teleky —, politikailag elszi­getelődött, magára maradt becsületével és az öngyilkos­ságba menekült. Érdekes fin­tora a történelemnek, hogy pontosan Jugoszlávia megtá­madása volt a tét akkoron. A háborúnak állítólag vége van Jugoszláviában. Senki sem állítja bizton, inkább mindenki csak reméli. És ha nincs vége? Majd megvéde­nék bennünket mások? Úgy, mint eddig mindig történel­münk során? Nem valószínű, hogy kérünk belőle. Politikai döntés. „Helyes” döntés — mondja a külügy­miniszter. Még szerencse, hogy ő tudja előre! Nehogy annyira legyen megbízható jós, mint a szlovák—magyar államszerződés ügyében. Higgadtan politizálni ugyan­is csak higgadt partnerekkel lehet! Reménypolitika. Azt hi­szem, ez a leghelyesebb kife­jezés, amivel illethetjük a nemzetközi kötődéseinket jel­lemző tevékenységünket. Re­ménykednek a politikusok egy jóindulatú simogatásban, re­ménykednek újjáválasztásuk- ban és abban, hogy döntéseik következményei nem hullanak vissza majd a fejükre. Reménykedik a nép. A bé­kében, fiai hazatértében. Mennyivel jobb kilátásokkal kecsegtetett hajdanán Mária Terézia politikája! Bella gerant allii, tu félix Austria nube—mondotta—A hábo­rúkat viselje más, te szeren­csés Ausztria, házasodj! Mi azonban „modernek” va­gyunk. Értünk a történelem hívó szavából. És megyünk. Adja az ég, hogy ne a „meg­szokott” irányba... Palotai Nyílt nap a Miskolci Egyetemen A korábbi évek hagyomá­nyait követve tegnap ismét megrendezésre került a Miskol­ci Egyetem nyűt napja az egye­tem új alulájában. A rendez­vény jó lehetőséget biztosított arra, hogy a pályaválasztás előtt álló középiskolás diákok köz­vetlenül szerezzenek ismerete­ket a Miskolci Egyetemen fo­lyó képzésről, valamint a fel­vételi követelményekről. A nagy számban megjelent érdeklődők előtt a nyílt nap ese­ményeit dr. Szabó Miklós rek­torhelyettes köszöntője nyitot­ta meg, azt követően tájékoz­tatást adott a felsőoktatás né­hány aktuális kérdéséről, így például az ösztöndíjról, a tan­díjról, a kollégiumi elhelyezés­ről. Ezután az egyetemi karok, valamint a Bölcsészettudomá­nyi Intézet tájékoztatóit hallgat­hatták meg a jelenlévők, majd a karok által szervezett rendez­vényeken vehettek részt. A saj­tótájékoztatón a kérdések első­sorban két témát érintettek: egyrészt az 1996. évre vonat­kozó felvételi vizsgával kap­csolatos új szabályokat, más­részt a diploma megszerzését követő elhelyezkedési lehető­ségeket. A műszaki karok részéről el­hangzott, hogy az elmúlt évek­ben képzési struktúrájukat a kor követelményeinek megfelelően korszerűsítették, elsősorban azzal a céllal, hogy a Miskol­con szerzett diploma jó esélye­ket adjon az elhelyezkedésre. Dr. Bíró György, az állam- és jogtudományi kar dékánhelyet­tese elmondta, hogy a jogász- képzés iránt továbbra is nagy az érdeklődés, ennek megfele­lően a nappali tagozatra felve­hetők száma 1996-ban 200 fő lesz, emellett önköltséges, levelező tagozatos képzésre to­vábbi 300 fő kerülhet felvétel­re. A jelenleg folyó posztgra­duális jellegű biztosítási és kül­kereskedelmi szakjogászkép­zés mellett tervezik a cégjogász és az iparjogvédelmi szakjo­gászoktatás bevezetését. A gazdaságtudományi kar képviselője részéről szintén az hangzott el, hogy a pálya iránt az utóbbi években egyre fokozódik az érdeklődés, ezért a keretszá­mok itt is folyamatosan emel­kednek — 1996-ban nappali ta­gozaton 200-an kezdhetik meg tanulmányaikat. Posztgraduális jelleggel mérnök-közgaszdász- képzés is folyik, valamint önkölt­séges levelező képzés és nulladik évfolyamú oktatás. A Bölcsészettudományi Inté­zet képviselője részéről elhang­zott, hogy nyolc szakon van lehetőség a képzés megkezdé­sére, az elmúlt évben átlagban két és félszeres volt a túljelent­kezés. Továbbá felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a felvételi tájékoztatót alaposan át kell ta­nulmányozni, mivel az egyes szakokon a felvételimentessé­get illetően eltérések vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents